Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-15 / 223. szám
1999. augusztus 15. ★ MAGYARORSZÁG-PÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 ló üzlet az atom I A héten került nyilvánosságra a hír, í hogy az orosz atomipari miniszter, •; Adamov bejelentette, szívesen fogadnák több nyugati ország atomszemetét. Már •? { fel is vették a kapcsolatot egy amerikai J nagyvállalattal, amely megépítené a tárolót és az újrafeldolgozót. Eddig érdek- 1 | lődést mutatott Svájc, Japán, Németország, Spanyolország és még vagy féltucatnyi ország. Maróthy László, a Radioaktív Hulládé- I kokat Kezelő Kht. ügyvezetője mindent I el tud képzelni, csak azt nem, hogy ez s- megvalósul. Szerinte ez csak Adamov álma, mivel az orosz atomipar igen nehéz j helyzetben van, s így próbálnak pénz- I ' hez jutni, mivel a hulladékfeldolgozás és | tárolás minden atomerőművel rendelke- | ző országban gondot jelent. Nem mel- : lesleg Oroszországba ma nem lehet be- I szállítani a környezetvédelmi törvény ■ szerint atomhulladékot. Az ügyvezető igazgató kijelentette, az orosz lehetőségtől függetlenül Magyar- I országnak mindenképpen kell építeni ' egy hulladéktárolót, hiszen meg kell ol- 1 dani a kiöregedett blokkok alkatrészeinek tárolását, és az újrafeldolgozás után megmaradt igen veszélyes sugárzó anyagnak is kell hely. Maróthy szerint 1 kár, hogy a volt pécsi uránbányában le- | állították a kutatást. Hazafi József Az otthon tartott állatokra számos veszély, házibaleset leselkedik. Úgy kell rájuk vigyázni, mint az apró gyerekekre - tanácsolta hajdan Konrad Lorenz. Az állatorvosi tapasztalatok bőségesen Igazolják a Nobel-díjas etológust. Kedvenceink számára igen vonzó, de egyben veszélyes hely a konyha. Ügyelni kell arra, hogy az edények füle, nyele sohase álljon kifelé, mert a kutyák és macskák játékos ugrán- dozásaikkal könnyen magukra ránthatják a forró ételeket. Gyógyszereket, tisztítószereket sohasem szabad kinn hagyni: már sok állat mérgezését, halálát okozták. A szeméttárolót is zárni kell előlük: a hulladékok, éles szélű konzervdobozok, csirkecsontok, vagy üvegszilánkok sérüléseket okozhatnak. Éles evőeszközöket, szegeket, rajzszegeket, kábel-, drót-, gumi-, vagy spárgadarabokat sem ajánlott hozzáférhető helyen hagyni. Az állat sokszor lenyeli azokat és ez súlyos belső komplikációkat okozhat, amelyeken csak az operáció segíthet. A mosógépet, sütőt, hűtőszekrényt is mindig zárva kell tartani, mert azokba igen szívesen telepednek be a bújócskázó állatok. A pécsi Megyeri úti kisállatrendelő pácienseinek esetei - illetve az orvosok által hallott balesetek - mutatják a leggyakoribb veszélyhelyzeteket és okokat. Viszonylag sok kutya és macska esik ki több emelet magasból, mert a gazdik hagyták, hogy az ablakpárkányról kíváncsiskodjanak. Gyakran borul festék vagy gázolaj a láb alatt sertepertélő kedvencekre. A kutyák elrágják a villamos kábeleket, és - többnyire végzetes - áramütést kapnak. A mérgező anyagok közül a patkányméreg és a gyomirtószerek okozzák a legtöbb balesetet. A kutyáknál jellemző, hogy a permetező gazdi nyomában járva lenyalják a vegyszert a növényekről. A fagyálló külön csábítás az állatoknak: mivel édeskés ízű, szívesen belekóstolnak. Veseelégtelenség a tragikus következmény. A macskákkal és a kis termetű kutyákkal - főként a kölykökkel - fordul elő, hogy az ember véletlenül rájuk csukja a kanapét, az ágyneműtartót, az ajtót. Ugyan házon kívül történik, de a nyári szezon tipikus állatbalesete, hogy a gazdik a zárt kocsiban hagyják a velük utaztatott kutyust. Szegény állat fél órán belül hőgutát kap a járműben. Különösen veszélyeztetettek a nagy testű fajták, mert a vérkeringésük gyengébb. Dunai I. A 146. Zrínyi-lakoma Szigetváron az 1566-os ostrom maradék várvédői hősi halálának évfordulóján 1833 óta mindig megtartják a Zrínyiünnepséget. Az idei szeptember 3-án, pénteken kezdődik a Zágon család kiállításával, és a baranyai kórusok esti hangversenyével. Szombaton néptáncbemutató lesz a Zrínyi téren, megnyílik „A 40 éves Szigetvári Várbaráti Kör” kiállítás a várdzsámiban, majd az egyesület ünnepi közgyűlést tart. Este koszorúzás lesz Horváth Márk várkapitány szobránál, majd az Oroszlán-emlékműnél. A nap a hagyományos Zrínyi-lakomával zárul. Vasárnap 20 órakor tartják a záróünnepséget a belsővárban, ám hétfőn délben még koszorúzás lesz a Juranics- szobornál, majd este gyertyás körmenet vonul a vár melletti hősi kereszthez. D. I. Hatvan éve ól boldog házasságban Rajnai Ferenc és felesége. 1939. augusztus 19-én Pécsett, az Ágoston téri templomban még nem gondolták, hogy egyszer a gyémántlakodalmukon családi körben köszönti majd őket két gyermekűk, négy unokájuk és két dédunokájuk. Ünnep, ha összejön a közgyűlés Szekszárdon sorra maradnak el a Kocsis Imre Antal polgár- mester által összehívott közgyűlések. Legutóbb kétszer egymás után a többségben lévő Polgári Frakció tagjai nem jelentek meg, mondván, augusztus 20-álg szabadság van. Az ellenzék szerint azért kell rendkívüli közgyűlés, mert bizonyos dolgokban azonnal dönteni kell. Csak hát a Polgári Frakció úgy politizál, hogy először körtelefonon létszámot ellenőriznek, s azután dönti el a frakció vezetés, hogy részt vesznek-e a közgyűlésen. Ott egyébként kényes arányok vannak: a kormányzó oldal 13 képviselővel rendelkezik, míg az ellenzék a polgármesterrel együtt 11-gyei. A helyi pletykák szerint a Polgári Frakcióban mintha már eldöntötték volna: a megoldás a polgármester eltávolítása. Kocsis Imre Antal rutinos polgármester, most választották meg harmadszor, így nem valószínű, hogy őt magát bármivel lemondásra késztethetik, de még fegyelmi indítása is kockázatos ellene. Az szóba sem kerül Szekszárdon, hogy bizonyos esetekben a közös előkészítés megoldhatná azt a dilemmát, hogy valakinek mindenáron többségbe kell kerülnie. Augusztus 20-án két közgyűlés lesz. Az elsőn, ami reggel 9 órakor kezdődik megbeszélik a sürgős ügyeket, amelyeket nem tudtak döntésre vinni közgyűlés nélkül. A második kvázi ülés pedig az ünnepi lesz, ahol a képviselők egymásra mosolyogva részt vesznek az ünnepségen, ahol természetesen kitüntetéseket is átadnak. Hogy ez a csiki-csuki meddig tart, azt senki sem tudja megmondani, mivel mindegyik fél azt nyilatkozza, hogy szeretne együttműködni a város érdekében az ' ellenféllel. Hazafi József Baján teher lett a sok teherautó Lakossági nyomásra az ön- kormányzat városüzemeltetési bizottsága megunta, hogy a teherautók sofőrjeinél a megszokás az úr. A Duna-hídról lehajtó járművek nem csekély hányada - köztük naponta 80-100 kamion - még mindig nem az 51-es út felé veszi az irányt, hanem a régi útvonalon, a Bajcsy-Zsilinszky és a Kölcsey utcákon halad a belvárosba. Sőt ezeken dübörögnek az 55-ös út felé is, Szegedre igyekezve. Emiatt elhatároztatott: augusztus végétől a 3,5 tonnásnál nehezebb tehergépkocsik csak célfuvarnál hajthatnak be az említett két utcába. D. 7. A romaiak jack and roll" villái A kutatások szerint a római kori Pannóniában mediterrán, vagy szubmediterrán éghajlat uralkodott. Ez is példa arra, hogy a klíma változása viszonylag gyakori, és nem feltétlenül vészes. Például Sopianae akkor élte fénykorát. A pannoniai római kori - építésekhez használt - tölgyfamaradványokat vizsgálva felfigyeltek arra, hogy az évgyűrűszerkezet nagyon sűrű. Ez azt jelzi, hogy a tölgyfáknak kedvezőtlen a klíma. Vagy túl hideg, vagy túl meleg, de mindenképpen csapadékszegény. Ugyanakkor a római kori tölgyfaanyagokon az évgyűrűk vastagsága megegyezik a ma Észak-Itáliában növő tölgyek jellemző évgyűrű-vastagságával. Vagyis ma olyan éghajlat jellemző Észak-Olaszországra, mint amilyen 1700-1800 évvel ezelőtt Pannóniában volt. Pannóniái fügetermésről is maradt fenn régészeti lelet, és egy aquincumi freskón fügeábrázolás is van. Az általános szubmediterrán pannóniai klíma idején a Dunántúl legdélibb része bizonyosan közelebb volt a mai mediterrán klímához, mint más tájak. A feltevés arra is magyarázatot talál, hogy Pannóniában miért olyan rendszerű villákat építettek a rómaiak - nyitott belső udvarral -, mint a más klímájú Itáliában.- Geológiai kutatások szerint a római császárság korában valószínűleg mediterrán klíma volt Pannóniában. Ehhez azonban egy tisztességes pollenvizsgálat szolgáltathatna teljes bizonyosságot. Az építészeti stílus nem, bár a harminc baranyai villalelet egységes képet mutat - mondja Kárpáti Gábor régész. - Az építészeti hagyomány tekintetében a római is efféle „rock and roll” társadalom volt. Bárhova rajzottak ki Itáliából, az egész birodalomban ugyanazt az építészeti divatot követték a klímától függetlenül. A fürdők padlófűtését is legfeljebb csak hévizek közelében hagyták el. Dunai I. MEHiiEirír > ......_ Vé gletek közé szorulva Torokkaparó, szívszorító látvány, amikor egy férfi sírva fakad, egy öregember, nem hangosan, csak időnként felnyik- kan, remeg a szája széle, nem pereg le a könnycsepp, hanem megül e keresztbe kuszáit bőrráncok között. Aztán elfordul, szégyenében a hátsó udvar rozzant kerítésébe kapaszkodik, mindenütt sár meg disznóól származék, lenéz az elképesztően feslett rongyos cipőjére: „Tudja, akartam én bakancsot venni, el is mentem az egyik utcába ahol árulnak ilyesmit, ötezer forintot kérnek érte, visszajöttem, ebből a nyugdíjból hogyan adjak ki ennyi pénzt? Mondja meg, hogyan?!” Meséli, első és egyben utolsó munkahelye a bánya volt, beosztották a vájár mellé, de ő olyan ügyes és szorgalmas volt, hogy később már egyedül is vájármunkát végzett, de azok fizetésének csak hetven százalékát kapta, ami ugyan akkor is szép pénzt volt, később letette a vájárvizsgát és dolgozott hosszúhosszú évekig, évtizedekig. A jobb keze fején két ujjának ujjperce hiányzik, elvitte a baleset, táppénzen volt, tudta, visszaveszik, nem kellett attól tartania, hogy kenyér nélkül marad. Aztán fordult a világ, már nem kell sem bányász, sem bánya, mert drágáért termeltük ki a szenet, kintről hozzuk be olcsóbban. Egy másik bánya tanácstermében egy férfi áll kint a mikrofonnál - közönsége vagy 30-40 munkanélküli bányász a telepről. A férfi fogadkozik: „El sem tudják képzelni, milyen kitörő örömmel fogadtam a hírt, hogy a bányát meg lehet nyitni, így is lesz és rövid időn belül körülbelül 500 bányászra lesz szükségünk, ennyinek tudok majd munkát biztosítani. Hát emiatt vagyok boldog!” A közönség nem az. Gyanakszik. A műsor szünetében egy 46 éves férfi meséli, jelentkezett ő is, de éppen hogy csak felvették, mert 40 év fölött ugye... Értjük. Nem tudni, ki az, aki ott szónokol, tehát maga a tulajdonos, vagy a családból valaki, az is lehet, hogy egy jól megfizetett kortesféle. Ötszáz ember? A kamera színhelyet vált. Üzemorvosi rendelő, ahol a jó- ravaló idős orvos megvizsgálja: egészségügyileg alkalmas-e minden jelentkező? A bányászok nevetve mondják a riporternőnek, hogy őket vizsgálhatják, soha - lekopogbm -, soha nem volt még beteg, egyetlen műszakról sem maradt el, erős vagyok, nincs semmi bajom. Az orvosnak más a véleménye. A fülhallga- tós páciensnek éles hangot juttat el egy műszerfali kapcsolóval, ha a bal oldalit hallja, emelje fel a bal karját, ha a jobb oldalit, akkor a jobb karját. Ez aztán nem semmi! - néznek egymásra a gránerek. De bizony valami. A páciens nem emeli bal karját, pedig ott is magas frekvenciájú hangot kap. „Sajnos nem vállalhatja el a bányamunkát, mert bár egészséges, ez a kis hallási zavar már tiltja a felvételét.” Tőle, az orvostól is megkövetelik a vizsgálati módszerek szigorítását, mi mást tehet, neki is élni kell, korát tekintve meg mintha már közel állana a nyugdíjhoz. Szemében szomorúság, mert szembe kell néznie az érthetetlen pillantásokkal. Neki és nem a szónoknak. És a többi bányatulajdonosnak. Csak tippelni lehet, hogy az ígéretes ötszázból hányán maradnak fönt a rostán. Persze jóval ötven év alatt, az idősebbek, akár ne is kísérletezzenek. Még a nyár közepén szépségkirálynőt választottak valahol a Dunántúlon. A tévé riportot készített, a királynőt táncra kérte egy tisztes öregúr, valami hajdani őrgróf, aki már hazatelepedett és olyan egyenruhában feszítve csókolta meg a kislány kezét, hogy ilyen tábornoki ruhát csak a század- fordulós K. u. K-hadseregben viseltek. Ezen a bálon több tízezer forint volt a belépő. JbL í JJíj üüJíj slníilt, villanyi aúais
