Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-15 / 223. szám

1999. augusztus 15. ★ MAGYARORSZÁG-PÉL-PUNÁNTÚL ★ 3 Európai Örökség-napok Az Európa Tanács és a bel­ga Baldvin Király Alapít­vány központi irányításá­val idén már 46 országban rendezik meg az Európai Örökség-napokat. A dél-dunántúli régióból saj­nálatosan kevesen éltek a le­hetőséggel. Különösen Bara­nya lemaradása feltűnő, ahol erre a két napra kinyitható szép létesítmények bőven akadnak. A program célja ugyanis az, hogy egy hétvégé­re a nagyközönség előtt meg­nyíljanak azoknak az épüle­teknek a kapui, amelyek más­kor egyáltalán nem, vagy részlegesen, időlegesen, illet­ve csak a társadalom egy meg­határozott rétege számára lá­togathatók. Az eredetileg civil kezdeményezés mögött az a törekvés húzódik, hogy meg­ismerjük szűkebb és tágabb környezetünk kulturális érté­keit, mert ez ösztönöz ben­nünket arra, hogy azokat fenntartsuk, megőrizzük. Magyarország 1991 óta csatlakozott a mozgalomhoz. Az Országos Műemléki Hiva­tal péntek délután összesítette az idén jelentkezőket. A sta­tisztika szerint 130-an küld­ték vissza augusztus 8-ig az űrlapot, s közöttük csak négy van dél-dunántúli. Pedig a megnyitandó épületeknek nem kell feltétlenül védett műemléknek lenniük. Na­gyobb érdeklődésre számít­hatnak abban az esetben is, ha jellegzetes esztétikai vagy történeti szerepük van. A Balaton északi feléről Ti­hany (szabadtéri néprajzi kiál­lítás), Badacsony (Egry- emlékház), Sümeg (a vár) és Tapolca (Kántorház) jelentke­zett. Pécsről a szőlőfajta-gyűj­teményt szeretné bemutatni a Szőlészeti Kutató Intézet, illet­ve a JPTE szervezésében a pincerendszer bejárását terve­zik, régész és barlangász veze­tésével. Jelentkezett Nagyka­nizsa is, a zsinagógát nyitják meg, illetve Csurgó is Csoko­nai emlékeivel. Az Európai Örökség-napok magyarországi időpontja ez évben szeptember 25-26-án lesz. Mészáros A. A komlosaurus apró riválisai Közel tucatnyi dino-lábnyo- mot fedeztek fel komlói kutatók a külfejtésben. Az anyag tudományos feldol­gozása folyamatban van. Annak idején komoly tudo­mányos szenzáció volt a 190 millió évvel ezelőtt e vidé­ken élt dinosaurus-faj, a Komlosaurus carbonis felfe­dezése. Tavaly ősz óta két helyi szakember - Fazekas Imre, a komlói természettudományi gyűjtemény vezetője, illetve Gál Miklós őslénytankutató - közel tucatnyi újabb lábnyo­mot fedezett fel. Az eddigi megállapítások szerint leg­alább három-négy fajról van szó. Ezek a komlosaurusnál termetre valamivel kisebbek voltak - ujjaik rövidebbek de azzal egy időben és egy élőhelyen éltek, azaz a jura­kori mocsarakban, lápokban. Az újabb komlói dinosau- rusleleteket az a Kordos Lász­ló professzor dolgozza fel, akinek a nevét a tudományos világ és az érdeklődők a világ­hírű magyar lelet, a Rudapithecus - egy láncszem az emberré válás folyamatá­ban - kapcsán ismerték meg. Amíg a munka végére nem ér - márpedig ez hosszadal­mas folyamat addig a ritka leletet nem állítják ki a komlói múzeumban. M.A. Felhők feletti élvezet A légiközlekedés rohamos elterjedéséhez az a hiedelem is csatlakozott, hogy a felhők felett határtalan az élvezet. Ezt hírességek különös ese­tei is bizonyítani látszanak. Például annak az egzotikus külsejű barna amerikai szí­nésznőnek a kalandja, aki a 60-as évek végétől Holly­wood első számú szexbál­ványa volt. Jó néhány lenge, vagy áramvonalas öltözékű szerepet domborított, még állatprém-bikinis őskori lányt is. Azt hihetnők, az r.í ötödik X-en túl - bár tökéletes formában - visszafogottabb lett. De nem! Legújabb férjével a re- y pülőgép szűk mosdójában szeretkezett. Még a landolás közben is heves akció dúlt közöt­tük, mialatt a ste­wardess kitartóan dörömbölt az ajtón, és az övék be­csatolására szólította fel az önfeledt párt. Ám ők csak egymásba kapaszkodtak kézzel, lábbal. A stewardess-eknek azon­ban az egyedül utazó férfiak­kal sokkal keményebb prob­lémáik akadnak. Egy ameri­kai filmsztár a Los Angeles­ből Las Vegas-ba tartó repü­lőgépen egyszerűen ölébe rántotta a légikisasszonyt és ott helyben magáévá tette. A következményekről nem szól a fáma, ám alighanem elég sokba kerülhetett ennek a légiútnak a megváltása. A közélet rangosabbjai- ban sem lehet meg­bízniuk a kis­asszonyoknak. Leg­alábbis Afrikában nem. Egy nigériai mi­niszter a Tunisz­ból Lagosba tartó járaton az első osztály utasteré­ben döntötte padlóra a csi- ' t ; nos fekete •VC»/ stewardess-t. Mindez közös hazai felségte­rületen történt, így nemzetközi botrány nem lett belőle. Mindezek nyomán felme­rült a gyanú, hogy a túlnyo­másos kabin, vagy mestersé­gesen előállított oxigénkon­centráció - netán együtt a kettő - serkenti a nemi vá­gyat. D. I. A Szűzanya 230 ruhája E hét végén van a híres-nevezetes buzsáki búcsú. Wirth Já­nos, a kaposvári püspökség irodaigazgatója nyomatékkal hangsúlyozza: más a búcsú és más a búcsújáróhely. Az utóbbi esetében a hívők tapasztalata szerint valamikor va­lamilyen csoda történt. Az egyik sompgyi búcsújáró­hely az andocsi. Annak elle­nére, hogy itt csoda nem tör­tént. Bár Szabó Imre plébános azt mondja: Európa csodája lehetne az a ruhagyűjtemény, amellyel az ide járó hívők az évszázadok alatt meg­ajándékozták a Szűz anyát. Andocson volt a tö rök hódoltság utolsó harmadában a meg szállt terület egyet­len katolikus temp­loma. Az akkori «- atyák egyike sze- L1 rint „Kanizsától ö Budáig szolgá­lunk.” Több mint 330 éve Andocsot eb­ből is eredően már búcsújáróhelyként kezelték. Szabó Iip- re szerint korábban is az lehetett, de csak 1661-től dokumentál tan az. Itt alakult ki az a szó kás, hogy a Szűzaiíyának ruhát ajándékoznák. Sok- sok év alatt összesen 230 gyűlt össze, s ez páratlan az egész világon. Általában kö­szönő, hálát kifejező feliratok is díszítik a ruhát. Amibe idén a szent szobrát öltöztetik, már megérkezett az adományozótól. Gyönyörű - mondja a plébános úr -, hó­fehér, nyé. mint egy menyasszo­Van azonban csodára utaló jel is. Egy most már idős hölgy 4 éves koráig egyik lábára bé­na volt. Az andocsi templom­ban tett látogatását követően azonban meggyógyult - mesé­li el a plébános úr olyannyi­ra, hogy középiskolás korára nagyon jó atlétanő lett belőle.- Segesden - mondja Hor­váth János plébános - a kápol­na melletti forrás vízének tu­lajdonítanak a hívők gyógyító erőt, még ma is. Segesd nagyon régóta ki­emelt egyházi hely, a tatár­járás után IV. Béla is ide húzódott egy darabig családjával. A temp­lomi szolgálatban a török időkben itt is volt megszakítás. Ma már egyre többen jönnek a somogyi búcsú- járóhelyre, Segesden a nagy egyházi ünnep szep­tember 12-én lesz. Máriagyű- dön tavaly ta­vasztól különös alkalom kínálko­zott a Szűzanya tiszteletére. Közel 300 éves eszéki tartózkodás után került vissza Szűz Mária kegyszobra. Beremendtől Gyűdig zarándokok sokasága kí­sérte. Az áhítattal tisztelt alkotás azóta - tavaly késő ősszel vit­ték vissza - ismét Eszéken van, bár most már joggal emlí­tik Szűz Mária e szobrát gyűdinek és eszékinek is. Mészáros Attila Elment a „hajó” Pécstől (Folytatás az 1. oldalról) Vannak a szervezetlenségnek konkrét vesztesei is. A város közepén kávézót üzemeltető Erdős István boncolgatja a Jó­kai téri állapotokat, ahol köz­műjavítási munkákat végez­tek.- Az idegenforgalomból élők hónapokkal a szezon előtt már megszervezik, mikor és kik jönnek majd hozzájuk. Senki sem tájékoztatott minket arról, hogy a nyáron utat javítanak a szálloda, az étterem, a kávézó közelében, vagy vízvezetéket cserélnek. A vendégek egy ide­ig állják a légkalapácsok dübör­gését, azután összepakolnak. A Jókai tér környékén ezek­ben a hetekben a víz is zavart okozott. A különböző üzlete­ket működtetőknek csak egy apró újsághirdetésből juthatott volna a tudomásukra, hogy vízhiány lesz, vagy zavaros a szolgáltatott víz. Ha olvassák az újságot. A hirdetés címzett­je egyébként a lakosság volt, s az érintett területet csak belvá­rosként jelölték meg.- Nem tudtunk egy kávét sem főzni azoknak a csopor­toknak - mondja -, amelyekről hónapokkal korábban tudtuk, hogy jönnek hozzánk. Az biz­tos, egyhamar az ilyen ok mi­att elriadt vendégekkel nem le­het majd Pécsett találkozni. Tőlem pedig megkérdezik: mi­csoda vendéglátó az ilyen, aki ezt előre nem tudta? Én meg azt kérdezem: milyen gazda ez a város?- Szürke, színtelen ez a vá­ros - mondja egy másik ide­genforgalmi szakember. - Győrben főállásban foglalkoz­tatottak feladata a városmarke­ting, nálunk se a pécsi, se a ba­ranyai közgyűlésben nincs lobbizó erő az idegenforgalom szolgálatában. Hajóval érkeztek Mohácsra olyan német vendégek, akik­nek célja Pécs volt. Éppen a Jó­kai téren kávéztak, amikor a körülményeket megtapasztal­va úgy döntöttek, „elhajóznak” a városból. Egyébként az ere­deti terv szerint még napokig maradtak volna. Mészáros Attila MA IHlBIlllli Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából MÁRIA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.39, nyugszik 19.57 órakor. Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráiÓOOg az 505-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: Mészáros Attila Mária titka A héber Mirjám nevének módosult alakja. Jelentése a megfejtési kísérletek ellené­re ismeretlen. *** *** Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 322 cm, áradó, 22,2, Őrtilos 40 cm, apadó, 17,0, Barcs 82 cm, áradó, 19,7, Drávaszabolcs 162 cm, áradó, 17,6 fok. Siketek kulturális napja. A Hal­lássérültek Kultúrájáért Ala­pítványjavára kívánják fordí­tani annak a rendezvénynek a teljes bevételét, amelyet ma rendeznek délután 15 órától a balatonfenyvesi Ze­nepavilonban és környékén. Idén második alkalommal várják az érdeklődőket a Si­ketek kulturális napja prog­ramjaira. Mobil hívószámunk: A KAPCSOLAT | 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu Fogas kérdések, húzés árak (Folytatás az 1. oldalról) Az elborzasztó minősítést megerősíti Bodor László, egy fogtechnikai munkákkal Tog- lalkozó pécsi kft. társtulajdo­nosa is. Rendkívül elhanyagolt nálunk az emberek fogazata. Ő azonban úgy véli, ennek oka többek között éppen az, hogy évtizedeken keresztül gyakorlatilag ingyen kapták az emberek a kezelést. Ez a fogápolási kultúrát, a fogor­vosi és fogtechnikusi mun­kát is elértéktelenítette. Most, hogy megszűnt a táj mogatás, sokaknak már va­lóban túl drága a pótlás, a kezelés. A fogászati árak között a különbözőségeket az is szülheti, hogy az ország gazdagabb, vagy szegé­nyebb régiójában élünk. Győr-Sopron ilyen szem­pontból árlistavezető, Bara­nya, Somogy meglehetősen hátul van. Ami persze itt jó a betegnek - de csak elvileg. Ha valaki - csak példaként - egy porcelán körhidat szeret­ne, s megtudja 140 ezer forin­tos árát, a viszonylagos olcsó­ság már a pénztárcájához mé­rendő. Egyébként nálunk egy - ahogy a fogtechnikus mond­ja - tag - azaz: fog - 3000-3700 forint között van. Ebből már kiszámítható, ha hatot kell pó­tolni, csak ez mennyibe kerül. A legdrágábbak az úgyneve­zett kombinált munkák, ami­kor egyaránt készült ugyanan­nak a betegnek rögzített és ki­vehető pótlás is. Ilyen „hidat” I fogsaifcésstfé* gsgt«chnilrai árai Akrilát műfog az alaplemez árán felül 560,- j j Import fogból 560,­i Import porcelánfog 2240,­Fogsoralaplemez, öntőakrilát 3360,- j Clear szájpad 1120,- | Arany színű fémháló fogsorba 3920,- í Egyszerű kapocs 448,­Rugalmas nyelű drótkapocs 448,­Egyéni kanál, szuperakrilát 1120,­Alábélelés melegpolimerizációs eljárással 3360,­Öntött fémbetét fogsorba 3360,- I Fémfog fogsorba 2466,­Fogsorjavítás + kapocs + fogbepótlás 1120,­azonban viszonylag nehéz építeni, mert szűk a megren­delői kör. A felhasznált anyagok mi­nősége között is van különb­ség. Bodor Lászlóék 70-80 szá­zalékát Nyugatról szerzik be, de a minőségi különbség az ár­ban nem érvényesíthető - mert nincs rá fizetőképes kereslet. A szakember úgy látja, egyre többen jönnek, főleg idősek, hogy fogsoruk javí­tását kérjék. Ez olcsó - le­het akár 150 forint -, ám még így is vannak közöt­tük, akik nehezen fizetik ki. Adhat félreértésre okot az is, hogy a technikus a csiszolt fogat is tagként ke­zeli. Azt a kettőt, amire a híd támaszkodik. Ezért mi­közben csak három fogat kell pótolni, a számla öt tagról szól. És még mindig csak a fogtechnikai költsé­geket említettük. M. A. i i I I

Next

/
Thumbnails
Contents