Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-13 / 221. szám

1999. augusztus 13., péntek Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Az építési napló különös eltűnése - Vádemelési javaslat lesz Elítélik a polgármestert és a jegyzőt? Valószínűleg még augusztusban lezárja a rendőrség a sásdi vízművel kapcsolatos vizsgálatát. Az ügyészségre küldendő anyagban a jelenlegi helyzet szerint öt személy ellen tesznek majd vádemelési javaslatot. A polgármester és a jegyző a jogo­sulatlan gazdasági előnyszerzés bűntettével és magánokirat­hamisítás vétségével, a kivitelező két embere és a műszaki el­lenőr pedig bűnsegédlettel gyanúsítható. A város első embere, Kovács Sándorné azonban továbbra is tagadja a vádakat. SÁSD-PÉCS Valamivel több, mint egy év nyomozati munka után a Bara­nya Megyei Rendőr-főkapi­tányság Vizsgálati Osztálya várhatóan még augusztusban vádemelési javaslattal küldi át az ügyészségre a sásdi vízmű ügyét. Mint arról a Dunántúli Napló korábban beszámolt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly év elején folytatott vizs­gálata súlyos szabálytalanságo­kat vélt megállapítani a beruhá­zásnál. Az ÁSZ-jelentés nyo­mán a rendőrség Gazdaságvé­delmi Alosztálya hivatalból tett feljelentést az ügyben. A Maczekó Károly számve­vőszéki tanácsos által folytatott vizsgálat három szabálytalan­ságot talált. Az első szerint a kivitelezés során jogellenesen változtatták meg a beruházás műszaki tartalmát, és így „ala­kult át” az eredetileg száz köb­méteres mélytározó egy öt köbméteres acéltartállyá (lásd keretes írásunkat). A második az áfa-visszaigénylések sza­bálytalanságát vélelmezte. Az önkormányzat ugyanis a víz­müvet eladta saját, Sásdcsat nevű kft.-jének, amely tranzak­Az ivóvízzel minden rendben van? A száz köbméteres tározó a klóros tisztítást szolgálta volna. A fúrt víz magas ammóniatartalma miatt több klór szükséges a fo­lyamathoz, az öt köbméteres tartály mérete azonban elvben nem elegendő a tisztításhoz. Ha túl sok klórt kap a víz, akkor szinte ihatatlan, de nem egészségkárosító; ha túl keveset, akkor a baktériumok elszaporodását segítő ammóniából marad sok. Utóbbi veszélye csak akkor áll fenn, ha jelentős szennyeződés kerül a vízbe, szerencsére az ilyen eset ritka. A vízmű továbbra is ideiglenes engedéllyel bír, a Sásdcsat által elvégeztetett mé­rések után az ÄNTSZ dönt majd a véglegesítésről. Tihanyi László komlói tisztiorvos szerint valószínű, hogy a sásdiak nem ússzák meg a nagyobb tározó megépítését. cióval visszaigényelte azt a forgalmi adót, amelynek össze­gére korábban állami támoga­tást kapott. A harmadik vád szerint pedig a beruházás során fiktív számlá­kat állított ki a kivitelező, amelyekre az önkormány­zat igénybe vette a köz­ponti forrást. Amint azt la­punknak Ta­más Zoltán főhadnagy (képün­kön), a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgá­lati Osztályának fővizsgálója elmondta, az első két szabályta­lanság tényét a nyomozás nem bizonyította, mivel a kivitelezés idején hatályos jogszabályok szerint mind az áfa-vissza­igénylés ilyen formája, mind a műszaki tartalom megváltozta­tása lehetséges volt. A fiktív számlázás azonban a vizsgálat során rendőrségi bi­zonyítást nyert. Tamás Zoltán a számlák datálása és az építési naplóban szereplő időpontok közötti eltéréséket említi, ezek ugyanis egyértelműen mutat­ják, hogy még el nem készült beruházásokért is kiállította a kivitelező a számlát. A vizsgá­lat során a gyanúsítottak azt ál­lították, hogy a napló pótlólag készült, mivel az eredeti elve­szett, az időpont-eltérések tehát a „rossz emlékezet” rovására írandók. Ezt azonban a rendőr­ség nem csak azért nem tartja valószínűnek, mert a tényre Sásdon csak a nyomozás kellős közepén ébredtek rá, de azért sem, mert a napló meglehető­sen eredetinek tűnik: a bejegy­zések különböző tollal, külön­böző kezek által íródtak, és meglehetősen „életszagúak”. A fentiek miatt a polgármes­tert és a jegyzőt jogosulatlan gazdasági előnyszerzés bűntet­tével és magánokirat-hamisítás vétségével, a kivitelező két em­berét és a műszaki ellenőrt pe­dig bűnsegédlettel vádolják. A szabálytalanul igényelt állami támogatás összege a vizsgálat szerint 1,3 millió forint. Ha az ügyészség helybenhagyja a vá­dat, akkor a polgármestert és a jegyzőt a bíróság elvben akár öt plusz egy évi szabadságvesz­téssel is sújthatja. Kovács Sándorné polgármes­ter állítja, a beruházás során minden szabályosan történt, egy fillért sem szereztek jogel­lenesen. A bírósági eljárás sze­rinte arra lesz jó, hogy az ártat­lanságuk bebizonyosodjon. Bővebben azonban nem kívánt nyilatkozni lapunknak, így az építési naplóval kapcsolatos el­lentmondásokra sem reflektált. Valószínűtlen, hogy a pol­gármestert és a jegyzőt hat évi börtönre ítélnék, nemcsak azért, mert az 1,3 millió forint ezt nem indokolja, de azért sem, mert - ha a rendőrségi vád beigazoló­dik - Sásdon „csak” azt csinál­ták, ami sok helyütt gyakorlat: a furcsa módszerrel biztosították a szükséges saját tőkét. L. D. Nincs válságban az alkotótelep Szinte megállás nélkül teVékenykednek a különböző művészeti csoportok a siklósi kerámia-alkotóházban éppúgy, mint a vil­lányi szoborparkban. SIKLÓS-VILLÁNY A szimpóziumok szezonjának végén tart az alkotótelep, jelen­leg a Deforma csoport tevé­kenykedik Siklóson - tájékoz­tatott Komor István, az alkotó­ház vezetője. A mostaniak előtt osztrák és magyar művészek - a Terra csoport - dolgozott egy hóna­pig a városban, e hét végétől pedig Geszler Mária, Magyar- ország vezető képzőművésze tart nyolcnapos szabadiskolai kurzust a modem kerámia tárgykörében. A szimpóziumok sora szeptemberben zárni, azt követően a siklósi és a villányi telep az egyetemi képzést szol­gálja. Áz alkotótelepet változatla­nul a megyei közgyűlés, az kedő alkotótelep az idei évet egyetem, illetve a minisztérium várhatóan több mint kétmillió forintos nyereséggel zárja, s így lehetőség nyílik a tavalyi esz­tendő veszteségének kompen­zálására. Az ügyvezető tájékoztatása szerint a villányi szoborpark lá­togatottsága meghaladta az el­múlt évit, vagyis a jugoszláviai háború nem játszott szerepet az érdeklődésben. A siklósi alkotótelep kihasz­náltságát a vezető jónak tartja, „idegen” vendégek fogadására nem került sor. Karbantartásra is futotta idén, a villányi szo­borpark belső felújítási munká­lataival várhatóan az egyetemi indulásra végezni is tudnak. Az év során az alkotótelepen dolgozók műveiből kiállításo­kat is rendeznek. Igaz, nem a városban, sőt nem is az alkotó­telep kiállítóhelyiségeiben, ha­nem Budapesten és a pécsi Mú­zeum Galériában tekintheti meg azokat ősszel a nagykö­zönség. K. J. Hírek Röviden Pécsvárad erdeiben a szarvasbőgésre készítik elő a terepet. A csaknem félszáz magaslest megerősítik, megszabadítják a támadó darazsak fészkeitől, a vadászutakat pedig több mint tíz kilométeres hosszúságban kitisztítják. (cs) A négyszer nyíló szalatnald rózsa. Makovics József amatőr csillagász kertjében idén már negyedszer virágzik a labdarózsa. Most például tíz szál pompázik. A gazda sose tapasztalt ilyet, (cs) Tizenéves pécsi motoros tolvajokat szeretnének tetten érni a Málomi út környékén a polgárőrök. Venczel Tibor parancs­nok szerint eddig két személytől vették el a válltáskát és a kézi­szatyrot, majd kismotorral tovább száguldottak az elkövetők. A lakossági őrjárat a környékbeliek segítségét kéri. Bejelentés az 515-190-es és az 515-192-es telefonon bármikor tehető. (cs) Személyautó és motoros ütközött Pécsett a Táncsics Mi­hály utcában tegnap reggel 9 óra körül. A balesetben a motoros könnyebben megsérült. (kg) Alig szennyez már a gyár MOHÁCS Környezetszennyezési bírság címén milliókat fizet az a gyár, ahol a fa feldolgozása során a szennyvízében csak a fából kioldott anyagokat jut­tatja vissza a folyóba.- Környezetszennyező tevé­kenységet folytatunk, ez tény, de az is, hogy mindent elkö­vetünk a káros anyagok kibo­csátásának megakadályozá­sára - szögezte le dr. Balog Gábor (képünkön), a Mohácsi Farostlemezgyár Rt. műszaki igazgatója, amikor arról be­szélgettünk, hogy a kifizetett bírságok összegét tekintve rangos helyet foglal el a gyár a megyei cégek sorában.-Amikor 1959-ben fel­épült a farostlemezgyár, az akkor beszerezhető csúcs- technológiát telepítették ide. A mai követelményeknek már messze nem felel meg az a termelési módszer. Ezért is, valamint a piaci igényekhez való igazodás érdekében köl­töttünk folyamatosan komoly összeget a korszerűsítésre.-A mérföldkövet a gyár életében az 1963-ban létesített lakkozóüzemi beruházás jelen­tette - mondta a főmérnök. - A tavaly februári, háromszázmil­liós fejlesztés óta itt a gyár­tás során már vízben ol­dódó festéket használunk, s így az üzem káros anyag kibocsátása szinte a nul­lára esett vissza. Ugyancsak tavaly egy úgynevezett ,Jdlö- vőtomyot” is fölállíttattunk, amelynek az a feladata, hogy az üzem légterében még fel­lelhető oldószer maradványo­kat összegyűjtse, s harminc méter magasban juttassa a le­vegőbe. B. M. Orvos van, de nincs tetőfedő SELLYE A tegnapi képviselő-testületi ülésen többek között elbí­rálták a háziorvosi állásra beérkezett pályázatokat is, ezzel egy több éve húzódó ügy végére tettek pontot a képviselők. Október elsejétől vállalkozó­ként kezdi meg munkáját a város egyik körzetében dr. Kovács Tibor, szigetvári bel­gyógyász és reumatológus. A jelenlegi háziorvos már két éve nyugdíjasként dolgozik, mivel eddig az állásra vagy nem volt jelentkező, vagy pe­dig a pályázók nem feleltek meg a kiírt feltételeknek ­közölte Borbás Károly, Sellye alpolgármestere. Az ülésen a múzeum udva­rában található Talpasház fel­újításáról is szó esett. Az or­mánsági hagyományokat és jellegzetességeket bemutató tájház tetőszerkezete erősen megrongálódott, restaurálásra szorul. Az önkormányzat a szükséges pénzt a Baranya Megyei Területfejlesztési Ta­nácshoz beadott pályázatával nyerte el. A kivitelezésre lenne jelentkező, a probléma csupán annyi, hogy a pályázó nem talált még olyan, iparen­gedéllyel rendelkező szakem­bert, aki a speciális zsúptetőt meg tudná javítani. Az ügyet ezért két hét múlva újratár­gyalják. W. K. Óvóhelyek: se felújítás, se büntetés Egy társasház bepereli az önkormányzatot, mivel az nem haj­landó visszavenni azt a légópincét, amely a lakók véleménye szerint a lakásprivatizációkor tisztázatlan körülmények között került a tulajdonukba. A városban félezer „életvédelmi létesít­ményt” tartanak számon, többségük rossz állapotban van. PÉCS 1995-ben a kormány rendelet­ben kötelezte az önkormányza­tokat az óvóhelyek felméré­sére, ezen kívül megerősítette az 1973-as szabályozást, amely szerint a tulajdonosnak kell pénzt áldoznia a pincére. Az 1963 előtt épült tömbhá­zak mindegyikében van légó- pince, ám ezek tényleges funk­ciója a hidegháború enyhülé­sével elfelejtődött. A kilencve­nes évek elején sok száz óvó­hely került a létrejövő társas­házak tulajdonába. Ezek közül jelenleg azok vannak jó álla­potban, amelyeket a lakók ki­adnak különböző vállalkozók­nak. A többi pusztul. (Egyéb­ként szinte bármilyen célra bérbe adható a helyiség, lé­nyeg, hogy 24 órán belül kiü­ríthető legyen.) Több pécsi lakóközösség ezért úgy döntött: nem áldoz százezreket az óvóhely felújí­tására, inkább megpróbálja azt visszaadni - akár ingyen is - az önkormányzatnak. Utóbbinak viszont nincsen szüksége ezekre a helyiségekre, hiszen még ha egy összegben sokat nem is költené rájuk, tulajdo­nossá válna a társasházban, s így fizetnie kellene a közös költséget. Ezen kívül attól is tartanak, hogyha egy pincét visszavesznek, akkor sorra ér­keznének a hasonló igények. A lakók szerint megtévesztették őket Egy meszesi társasház pert indít a város ellen. Úgy vélik ugyanis, hogy a lakásprivatizá­ció során nem tájékoztatták őket arról, mi is az, amit át­vesznek. Bori István pécsi polgári vé­delmi parancsnok szerint na­gyon nehéz megmondani azt, mennyit kell költeni egy óvó­hely szabályok szerinti felsze­relésére, hiszen a helyiségek állapota különböző, az azon­ban valószínű, hogy „sok száz­ezres” vállalkozás lenne. A polgári védelem egyébként csak szakmai felügyeletet lát el, az ellenőrzés és a büntetés az önkormányzat jogosítványai közé tartozik. Csakhogy a la­kások korábbi eladója nem tudja bizonyítani, hogy milyen állapotban adta át a pincéket. Persze, a mostani tulajdonosok sem tudják semmivel igazolni, hogyan vették át azokat. Pénz sehol sincs a felújí­tásra, sem a karbantartásra, de büntetni sem fog senki. Leg­alábbis egyelőre. N. F. Jobbára már csak tárolóhelyként használják a vasszerke­zetekkel megerősített egykori bunkereket fotó: laufer László támogatja, amelyhez saját bevé­tel társul. Komor István el­mondta, a másfél éve köz­hasznú társaságként tevékeny-

Next

/
Thumbnails
Contents