Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-02 / 210. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. augusztus 2., hétfő Röviden Népszerűek vagyunk. A legfrissebb közvélemény- kutatás szerint az Európai Unió lakossága a legszíve­sebben Magyarországot fo­gadja be tagjai közé a kö- zép-kelet-európai országok közül. All tagjelölt közül a felmérés tanúsága szerint egyedül hazánk élvezi a la­kosság több mint felének (53%) bizalmát. (k) Csökken a szén. Az év első felében a hazai energia- hordozói források 14,6%-át a szén, 12,5%-át az atomerő- művi villamosenergia-terme- lés jelentette. A szénbányá­szat 23 kilotonnával keve­sebbet termelt, mint egy év­vel korábban. A mélyműve­lésű és külfejtéses szénter­melés 191 kilotonnával csökkent. (k) MÁV-veszteség. A MÁV vesztesége az első félévben 8,1 milliárd forint volt, ami 4,6 milliárd forinttal több, mint az előző év hasonló időszakában, a tervet pedig 0,6 milliárd forinttal haladja meg. A tömegközlekedési vállalat bevételkiesése az első félévben 7 milliárd fo­rint volt. (k) Szám szerint több. A gazdasági bűncselekmények száma az 1979. évi 5.337- hez képest 1998-ban 13 454-re emelkedett. A szám­szerű növekedés ellenére ezeknek a bűncselekmé­nyeknek az összbűnözésen belüli aránya az időszak ele­jén mért valamivel több mint 4-ről mintegy 1-2%-ra csökkent - hangzott el az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatóján. (k) Több ház, több beruházás Örvendetesen élénkül a megye építőipara Az elmúlt esztendő második felének mélyrepülése után idén ismét élénkülést mutat Baranya megye építőipara. A KSH fel­mérése arról tanúskodik, hogy ez az ágazat azon kevesek egyike, amelyben az országos átlagot meghaladó növekedés fi­gyelhető meg ebben az évben. 10-50 fő közötti szervezetek a megye építőipari tevékenysé­gének 52 százalékát biztosítot­ták, az 50 fő fölöttiek 27 száza­lékát. Látványos az erősödésük a kis cégeknek, amelyek 21 BARANYAI KÖRKÉP Az építési és szerelési tevé­kenység volumene az esztendő első három hónapjában 13 szá­zalékkal haladta meg az előző év első negyedévi eredménye­ket. Ezzel szemben az ország­ban az átlagos növekedés 6 százalék körül alakult. A növekedés azért is örven­detes, mivel már a tavalyi év­ben is az első hat hónap volt az ágazat erős időszaka, azt köve­tően alaposan visszaesett az építkezési, beruházási kedv. Az építőipari fejlődés annál inkább is ráfér a megyére, mert a ’90- es évek közepén (1995-1996) olyan mélyrepülés jellemezte az ágazatot, amely több ilyen profdú vállalkozás megszűné­séhez, a keresetek szembetűnő csökkenéséhez vezetett. A megyében a tapasztalt nö­vekedés az épületek építésénél megközelítőleg 10 százalékos, az egyéb építményeknél - ame­lyek közé például utak, hidak, közművek és más mélyépítmé­nyek tartoznak - 18 százalék körüli volt. Az első negyedévre jutó, kö­zel 2 milliárd forintos megyei építőipari teljesítmény több mint felét a szerkezetkész építmények, épületek készíté­sével foglalkozó alágazat tud­hatja magáénak, ugyanakkor látványos fejlődésen ment ke­resztül az épületgépészeti sze­relési profil is. Ami a javuló produkcióban részes cégek nagyságát illeti, a Az első hat hónap az ágazat erős időszaka ILLUSZTRÁCIÓ: M. A. meghatározó teljesítménynö­vekedés a kis létszámú vállal­kozásokra jellemző. A statiszti­kai szervezet felmérése szerint a 10-50 fő között foglalkoztató gazdasági szervezetek teljesít­ménye 20, a 4-10 fő között fog­lalkoztatóké pedig 25 százalék­kal haladta meg időarányosan az egy évvel korábbit. Az ötven főt meghaladó nagyságú cégek első három havi produktuma 4 százalékkal viszont elmarad az előző év első negyedévitől. Mindezek ellenére még min­dig a nagy és a közepes cégek adják a megyei építőipari munka meghatározó részét. A százalékkal részesedtek az első három hónap teljesítményének egészéből. A szakemberek abban bíz­nak, hogy az esztendő a továb­biakban nem a korábbi évek gyakorlata szerint alakul majd, amikor a második félévekben az ágazatot erős visszaesés jel­lemezte. A bizakodást sajnála­tos módon nem támasztja alá az az adat, amely szerint a megyei építőipar 1,6 milliárd forintnyi megrendelésállománnyal ren­delkezett az idei első negyedév végén, mintegy 600 millió fo­rintnyival kevesebbel, mint egy évvel korábban. Kaszás E. Határidők cégvezetőknek Augusztus 3.- Befektetési szolgáltatók nyitott pozíció jelentése Augusztus 5.- Adóraktári adójegy-felhasz­náló visszaigénylése- Jogi személy felelősségvállalá­sával működő gazdasági munka- közösségek tb-járulékfizetése- Háziorvosok adatszolgáltatása- Egészségügyi szolgáltatók adatszolgáltatása a betegszállí­tásról-Szakápolási szolgáltatók adat­szolgáltatása a házi szakápolás­ról- Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi dol­gozók adatszolgáltatása Augusztus 6.- Vámáru-nyilvántartás hitelesít­tetése Augusztus 8.- Villamosenergia-számlázás Földmérés és térképészet Június 3-ától a földmérési és tér­képészeti szakfelügyeleti tevé­kenység körébe tartozik a föld­mérési adatok és az állami föld­mérési alaptérképek, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképek, továbbá a földhivatali adatbázis­ból szolgáltatott adatok jogszerű felhasználására vonatkozó elő­írások megtartásának ellenőrzése is. A szakfelügyeleti tevékeny­séget - a körzeti földhivatal eseti közreműködésével - a megyei földhivatal a megyei földmérési szakfelügyelő útján látja el. A szakfelügyeleti tevékenység sza­bályait az 50/1999. (V. 26.) FVM rendelet állapítja meg. Mezőgazdasági vámpótlék Az 1998. évi IX. törvénnyel ki­hirdetett WTO mezőgazdasági megállapodás különleges védő- intézkedésekre vonatkozó 5. cik­kében foglalt rendelkezésekkel összhangban vámpótlékot vezet­tek be. Az intézkedés a Kereske­delmi Vámtarifa 1701 vámtarifa- szám alá tartozó „Nád- vagy ré­pacukor és vegytiszta szaharóz szilárd állapotban” megnevezésű termékek behozatalára vonatko­zik. Ezekre a termékekre akkor vetnek ki vámpótlékot, ha az im­portált áru vámértéke alacso­nyabb a 25/1999. (V. 26.) GM- PM együttes rendeletben megha­tározott küszöbár 90 százaléká­nál. Az alkalmazandó vámpótlék mértékét a rendelet 1. és 2. számú melléklete határozza meg. A kiszabott vámpótlékot kizá­rólag a belföldi forgalom szá­mára történő vámkezeléseknél vagy azzal egy tekintet alá eső vámeljárásoknál kell megfizetni. Földtörvény A földtörvény módosítása - 1999. évi XLVIII. törvény - megteremtette a lehetőségét an­nak, hogy az ügyész pert indítson a termőföld tulajdonjogára vonat­kozó szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megálla­pítása iránt. 2000. január 1-jétől kizárólag a föld fekvése szerinti földhivatal által nyilvántartott földhasználatra lehet igénybe venni a földhasználatához kapcso­lódó költségvetési támogatást. Ugyancsak 2000. január 1-jétől a földhivatalok önálló nyilvántar­tást vezetnek az illetékességi terü­letükhöz tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgaz­dasági művelés alatt álló belterü­leti földek használatáról. A nyil­vántartás alapja a közhiteles in- gaüannyilvántartás. Az a termé­szetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki vagy amely szerző­dés alapján használ termőföldet, és annak nagysága meghaladja az egy hektárt, köteles a szerződést annak megkötésétől számított 30 napon belül nyilvántartásba vétel céljából benyújtani a földhivatal­nak. Aki pedig saját tulajdonú vagy olyan termőföldet használ, amely közeli hozzátartozója tulaj­donában vagy más jogcímen ren­delkezése alatt áll, a használatba vételtől számított 30 napon belül köteles bejelenteni a földrészletek adatait a földhivatalnak. Az ingatlanszakértő tanácsai (3. rész) A bérleti jog és adásvétele Sorozatunkban a pécsi Városi Vagyonkezelő Kft. szakértői foglalják össze az ingatlanvásárlás, -felújítás és -bérbeadás legfontosabb tudnivalóit, illetve válaszolnak olvasóink ingatlanforgalommal kapcsolatos kérdéseire. Sorozatunk 3. részében Dr. Németh Tibor ügyvéd a bérleti joggal és annak adásvételével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat veszi sorra. A bérleti jog az ingatlanok bérleti jogvi­szonyához kapcsolódó járulékos jog. A bérleti jog- n a k piaci viszonyok kö­zött a bérleti jog átadója és átvevője közötti megállapodás alapj án van értéke. A bérleti j og értékére vonatkozóan jogszabályi előírás nincs, az nem feltétlenül azonos azzal az összeggel, amelyet korábban önkormányzati helyiségek esetén a bérlő a bérbeadó részére igénybevételi díjként és azzal sem, amit a bérlő az előprivatizációs eljárás során a bérleti jogért kifizetett. Nem vitatható azonban az, hogy a bérleti jog kialakulása az ingatlanok bérbevételéért fizetendő igénybevételi, használatbavételi díj fizetésére vezethető vissza. A bérleti jog értékét az igénybevételi díjon túl ma már több tényező befolyásolja, így többek között az ingatlan fekvése, frekventáltsága, műszaki állapota, a bérleti díj összege és nem utolsó sorban a kereslet és a kínálat törvény- szerűsége. A gyakorlat azt mutatja, hogy azon ingatlanok bérlete esetén beszélhetünk klasszikus értelemben vett bérleti jogról, amelyekre vonatkozóan korábban a bérlő még az önkormányzattal kötött határo­zatlan időtartamra bérleti szerződést. A bérleti jog, mint az ingatlanhoz fűződő - a felek megállapodásától függően - vagyonértékű jog fennállását az ingatlan-nyilvántartás nem tartalmazza. A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával más személyre átruházhatja vagy elcserélheti. A bérleti jog tehát a bérbeadó hozzájáru­lásától függően ugyan korláto­zottan, de forgalomképes. Erről rendelkezik az 1994. január 1- jén hatályba lépett lakások és helyiségek bérletétől, valamint elidegenítésüknek egyes szabályairól szóló 1993. LXXVIII. tv. Az átruházás történhet ingyenesen, vagy ellenérték fejében. A bérleti jog átruházásáról szóló szerződést, valamint a bérbeadó hozzájárulását írásba kell foglalni. Nem szükséges, hogy egy okirat tartalmazza a megállapodást és a hozzá­járulást, de a hozzájárulás akkor hatályos, ha a bérbeadó az átruházás feltételeit ismerte. Semmis a bérleti jog átruhá­zására irányuló szerződés, ha a bérbeadó hozzájárulását szándékosan mellőzték, vagy a megállapodást szóban kötötték. A Városi Vagyonkezelő Kft. több olyan ingatlannal rendelkezik, amelyekre vonatkozóan a bérlőknek a fentiek szerinti klasszikus bérleti joguk van. Itt jegyzem meg, hogy újabb bérleti jog alapítására a már meglévőt követően jogszabályi előírás nincs, ezért a Városi Vagyonkezelő Kft. az ingatlanjaira újabb bérleti jogot nem is alapít. Amennyiben a bérlő úgy dönt, hogy a bérleti jogát át kívánja ruházni, a bérleti jogot átvevő saját jól felfogott érdekében is jól teszi, ha az írásbeli szerződés megkötését megelő­zően felkeresi a bérbeadót, és a bérleti jogviszonnyal kapcso­latban tájékoztatást kér. A bérleti jog átruházásáról szóló s-zerződés megkötését megelőzően érdemes tájé­kozódni arról, hogy a bérlőnek van-e a bérbeadó felé bérleti-, vagy a közüzemi szolgáltató cégek felé közüzemidíj­tartozása. A V árosi Vagyonkezelő Kft. a bérleti jog átruházásához való hozzá­járulásának megadásakor elsődlegesen azt teszi feltételül, hogy a bérlőnek se bérletidíj-, se közüzemidíj­tartozása ne legyen. A bérleti jog átruházására csak a bérleti- díj-tartozás rendezését követően kerülhet sor.- 2 ­A másik fontos szempont a bérleti díj összege. Tekintettel arra, hogy néhány bérleti joggal terhelt ingatlan esetében a bérleti díj az ingatlanpiacon kialakult bérleti díjak alatt maradt, a bérbeadó a bérleti jog átruházásához abban az esetben adja hozzájárulását, amennyiben az új bérlő vállalja a reális piaci bérleti díjjal a bérleti szerződés megkötését. Előfordulhat olyan eset is, amikor a bérbeadó nem járul hozzá a bérleti jog átruhá­zásához. Ennek az egyik oka, hogy a bérbeadó jogot formál arra, hogy a bérleti jogot azon a megváltási áron, amelyen a bérlő és a bérleti jogot átvevő megállapodott, vissza­vásárolja. Összefoglalva tehát a fentieket, amennyiben bérleti jogot kívánunk vásárolni, hasznos a bérlővel való tárgyalást követően a bérbeadót - a szükséges információk meg­szerzése érdekében - meg­keresni, majd szükséges a bérleti jog átruházásáról írásban a bérlővel meg­állapodni, és ezt a meg­állapodást a bérbeadó részére hozzájárulása megadása céljából benyújtani. A bérleti jog átruházása a bérbeadó írásbeli hozzá- j árulásával válik érvényessé. Pécs, 1999. augusztus 2. Dr. Németh Tibor ügyvéd VAGYONKEZELŐ KFT. 7622 Pécs, Bajcsy-Záu. 33. Telefon: (72) 233-f4 Fax: (72) 242-3391 ÖNNEK li LEHETŐSÉI INGATLANOK bérbeadása, vétele, eladása, közvetítése • társasház-alapítás, értékbecslés, vagyonértékesítés szerződéskötés, szaktanácsadás www.vagyonkezelo.t E-mail: vagyonk@mail.matcy.hu

Next

/
Thumbnails
Contents