Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-12 / 220. szám

8 Dunántúli Napló Környezet- Es Természetvédelem 1999. augusztus 12., csütörtök Szélvíz Az Orfűi-árokból és a Völgységi-patakból eddig csaknem 150 köbméter vízáramlást gátló uszadé- kot, lakossági és egyéb szemetet szedtek ki az el­múlt napokban a karbantar­tók. Várhatóan még ugyanekkora mennyiség kerül a partra. Az árvízi hulladékot deponálják, majd kiszáradás után el­égetik, így akadályozzák meg a talajszennyeződést. Pécsváradon a kommunális szeméttelepen helyezik el a kiöntésekkel partra és ut­cára sodródott gallyakat, műanyagmaradványokat és papírt. (cs) lünk azzal szemben, hogy ná­lunk ennyire elhúzódik az ügy. Előrelépést jelent, hogy ebben az évben az önkor­mányzat újra elővette a témát. A legutóbbi közgyűlés előtt új kérelmet kért a Zöld Körtől és a vele együttműködő szerve­zetektől. Ez utóbbiak nem kevesen vannak: a Pécsi Ifjúsági Természetjáró Egyesület, az Ifjúsági Turizmusért Alapít­vány, a Pécsi Kajak-Kenu Sport és Természetvédő Egyesület, Ma a Holnapért Alapítvány, illetve a Dél-du­nántúli Regionális Állatvédő Egyesület.-Zömmel közhasznú szer­vezetek - teszi hozzá Bérces Viktória. - Mint ilyenek, minden tevékenységünk nyi­tott, elérhető az állampolgá­rok számára. Díjtalan a kör­nyezetvédelmi és energiaha­tékonysági tanácsadás, a kör­nyezeti nevelést és tudatfor­málást célzó tevékenységünk. A Baranyában és Pécsett működő civil természet- és kör­nyezetvédő egyesületek többségének központja magánhá­zak címére van bejegyezve. A szervezetek azonban úgy ta­lálják, a pécsi önkormányzat segítségével és saját erő fel- használásával közös központhoz juthatnának a Bóbita Parkban. Kérelmükről azonban eddig nem döntött a város képviselő-testülete. És van egy olyan szempont is, ami nem kötődik szorosan a kérelmező szervezetek felada­taihoz, de a környék lakosait is érinti. A kiürült épületek nagyon gyakran gócai a köz- biztonság veszélyeztetésének, ezért ha használatunkba ke­rülnének, ezt meg lehetne előzni. PÉCS A kiszemelt helyszínhez legkö­zelebb a Pécsi Zöld Kör műkö­dik, Bérces Viktória (kis ké­pünkön) vezetésével (a szer­vezet székhelye, csakúgy, mint a Dunántúl Környezet- védő Szövetségé, a Bérces­lakás).-Miután az itt lévő épüle­tek 1998-ra teljesen megürül­tek, állaguk romlani kezdett. Akkor vetettük fel, hogy meg­felelnének - természetesen a legszükségesebb javítási munkák elvégzése után - a zöld szervezetek szék- és munkahelyének - mondja Bérces Viktória. A közel­ben lévő négy utcában élő 40 család támogatta aláírásával a törekvést. Nem csak elvi, de két­kezi, sőt né- hányan anyagi segítséget is felajánlva. A Zöld Kör a ké­relmét másfél éve adta be a pécsi önkormányzathoz, azóta azonban döntés nem született.- Információim szerint a Pécshez hasonló városokban 15-20 évre ingyenes haszná­latba, sőt tulajdonba adnak zöld szervezeteknek épülete­ket. Ezért kissé értetlenül ál­A közös központ a Bóbita Parkban kapna helyet? FOTÓ: M. A. A zöldek lebegő központja MULTIFILTER 34/1996. fMMftlNM W. 9f I,/] .pom; Ä DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE symphonia A turizmus és a természetvédelem BARANYAI KÖRKÉP Ebben az évben óriási az érdeklődés a drávai vizitú­rázás iránt. A Duma-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) nyáron eddig 700 fő részére adott ki enge­délyt.-Évről évre egyre nagyobb tömegeket vonzanak a termé­szeti értékek, a nemzeti par­kok - tájékoztatta lapunkat Vágvölgyi Réka, a DDNPI idegenforgalmi referense. - Az érintetlen területeket kere­sik, s főleg a fiatalok az eve­zőstúrák lehetőségeit. A nem­zeti parkoknak - közöttük a DDNPI-nek is - egyik első­rendű feladata ezeknek a terü­leteknek a bemutatása, de ugyanakkor gondoskodnia is kell ezek megóvásáról. Ez is indokolja, hogy a tu­risták oldaláról nézve a nem­zeti park területe két részre osztható: a szabadon, illetve az engedéllyel látogatható ré­szekre. Az előbbiek között a kirándulók által legkedvel­tebb célpont a nemrég felújí­tott Abaligeti-barlang. Itt évente 60 ezer látogatót fo­gadnak. Hasonlóan közifijnert a Mohácsi Történelmi Em­lékhely, ahol a látogatók négy nyelven kaphatnak részletes tájékoztatást a csata esemé­nyeiről, hátteréről és termé­szetesen a park látnivalóiról. A nemzeti park különböző nehézségű gyalog- és kerék­pártúrákat ajánl az érdeklő­dőknek, szakvezetéssel. Ilyen módon eljuthatnak a barcsi ősborókásba, a Szársomlyóra, a Kelet-Mecsekbe, a Dráva érintetlen részeibe is. A tanösvények is szép és hasznos sétákat kínálnak. El­készült már a tettyei, a vár­völgyi, az abaligeti és a Ja- kab-hegyi, idén ősszel pedig egy újabbat alakítanak ki Gemencben. Évről évre többen túráznak csónakkal fotó: Müller a. Vezetéket kímélő lomb SELLYE-VAJSZLÓ Mindkét település egyre többet költ fa- és virágülte­tésre - erdő- és kertészmér­nökök útmutatásával. Előnyben részesülnek táj- szépítési céllal az őshonos növényfajok. Ahol azonban elektromos ve­zeték halad, ott alacsony tör­zsű példányokat nevelnek, hogy a korona ne okozzon zavart - a drótokhoz verődve - az áramellátásban. Az Or­mánság fővárosában, Sellyén a jövő tavasztól mintegy ti­zenöt utcát fásítanak; pótolják a megbetegedett vagy bal­esetveszélyes egyedeket. Ki- zöldell többek között az Ifjú­ság utca és az Édesanyák útja, friss csemeték kerülnek a te­metőbe és környékére. Vajszlón már az ősztől csaknem egymillió forintot költenek a fásításra. Négy ut­cát legkevesebb kétszáz új példány fog díszíteni. A táv­vezeték nélküli részeken re­mélik, hogy évek múlva ős­honos pannontölgyek terebé­lyesednek. Ez az önkormány- zait is pályázat útján nyert pénzt a zöldterület-csinosí­táshoz. Cs. J. Mészáros Attila

Next

/
Thumbnails
Contents