Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-11 / 219. szám

1999. augusztus 11., szerda Háttér - Riport Millenniumi készülődés a pécsi püspökvárban: zöld mezős helyreállítás A pénz különös műemléki labirintusa Pécsé lehet a millenniumi év nagy attrakciója. Az ünnepi esztendőben két olyan hosszabb idő óta folyó műemlék-helyreállítási program fejeződhet be, amelyek méltóképpen reprezentálják a ma­gyar államiság és kereszténység ezer esztendős múltját és alkotásait: a román kori székesegyház restaurált kőfaragványai elhelyezésére szolgáló Dómmúzeum, valamint a középkori egyetem re­konstrukciója. Mindkettőt fokozottabb központi támogatással felgyorsítani ígért az állami aka­rat. A szándék és rangos ígéretek töretlenek, ám semmi írásos garancia nincs a megvalósulá­sukra. Ráadásként a műemléki beruházások finanszírozása igazán izgalmasra sikeredett. A középkori egyetem feltárt része védőépületet kap FOTÓK: laufe R l. A millenniumi ünnepi készülő­dés részeként az előző kormány elfogadta a „királyi és királynéi városok” programot, amelyhez ’97-től költségvetési forrásokat rendelt. A pécsi műemléki épít­kezéseket is ebből finanszíroz­ták. Az új kormány a programot elvetette, ugyanakkor a benne lévő beruházási feladatokról nem vette le a kezét. Ezzel a finanszírozási rend­szerrel „csak” az a baj, hogy nem előre garantált, végig vi­szik-e a beruházást, nem lehet tudni, mennyibe kerül, egyálta­lán vállalják-e a költségeket, és ha igen, milyen ütemezésben. Ráadásul nagyon nehézkes és lassú az adminisztráció. Koráb­ban az alapítványok által meg­szerzett pénzekről maguk az alapítványok rendelkeztek. Megkötötték a szerződést a ki­vitelezővel, megrendelték a munkákat és maguk is ellen­őrizték azokat. Az új sziszté­mában viszont nem kapják meg a kormányzati pénzeket, azok felett az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal (OMVH) rendel­kezik, amely közvetlenül köt szerződést a kivitelezőkkel. Az OMVH nem tartozik elszá­molni, hiszen nincs az alapítvá­nyokkal szerződéses viszony­ban. Fura helyzet, hiszen egyik alapítója az alapítványoknak. M i 1 Azt is mondhatnánk: levették az alapítványok válláról a ter­het, a háttérből szurkolhatnak, hogy mindez miként működik.-Egyelőre rosszul. A meg­ígért pénzekhez sem lehet hoz­zájutni. Olyannyira nem, hogy a 1998-ból a szerződések kése­delmes aláírása miatt fennma­radt 20 millió forint felhaszná­lása - amelyre a kivitelező 1998 októberében szerződést nyújtott be - idén július végén még nem kezdődhetett el. Volt olyan időszak, amikor azt mondták: nincs is maradvány, kézen-közön eltűntnek látszott az átszervezett minisztériumok közötti útvesztőben. Aztán ki­derült, mégis megvan, lehet rá szerződést kötni, van új határ­idő is, de a mai napig nem kez­dődött el a munka. Több, mint fél év kiesett a kivitelezésből - mondja Várkonyi György, a Dómmúzeum Alapítvány tit­kára. Az alapítók - a Janus Panno­nius Múzeum, a Pécsi Püspök­ség, a megyei és a városi ön- kormányzat, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az OMVH - egy darabig bizonyos hozzájárulásokkal finanszíroz­ták az alapítvány programját és annak más, alkalmi tá­mogatókat is sikerült sze­rezni.- A ’90-es évek köze­pére kiderült, hogy ez így nem igazán működik, mert az alapí­tók többsé­gükben költ­ségvetési szervek, ame­lyek nem tá­mogathatnak magánalapít­ványt. Köz- alapítvánnyá alakításához a minisztéri­umnak vagy valamelyik önkormányzatnak garanciát kellett volna vállalnia az alapít­ványi cél megvalósítására. Ezt nem vállalta senki. Úgy tűnt, azzal, hogy kor­mányprogrammá vált a beruhá­zás, kilendül a holtpontról az ügy. Ehhez képest decembertől áll a kivitelezés.-Természetesen a restaurá­lás, az építészeti együttesek fel­állítása folyik. Az alapítvány titkáraként azonban arról nem tudok nyilatkozni, hogy mennyi pénz van, illetve lesz és milyen ütemezésben erre a célra, és ké­szen lesz-e a 2000. augusztus 20-i tervezett határidőre. Ne­kem azt mondták, legyek nyu­godt: ez kiemelt műemléki be­ruházás. Kényelmesen széttár­hatom a karjaimat, miközben háttér-információimból úgy tu­dom, hogy az előirányzott pénz - amire nincs garancia - nem lesz elég az építkezéshez. Tehát a feladatom az, hogy próbáljak további pénzt felhajtani. Az épületben több tízmillió forintos költségű kiállítás lesz. Ennek megvalósítása az alapít­vány dolga.-A millenniumi pályázato­kon igyekszünk támogatást sze­rezni. Sajnos eddig csekély si­kerrel: 36,5 millió forint értekre nyújtottunk be pályázatot és csak 4 milliót kaptunk. Olyan programunkat utasítottak el, mint az egykori Szentkereszt oltár rekonstrukciója. Fantasz­tikus műtárgy. Szebbet, mél­tóbbat a millenniumra felmu­tatni nemigen lehetne. Tízmil­liós rekonstrukció. Azt mond­ták: sajnos most nem telik rá, ismételjük meg a pályázatot jö­vőre. Az építkezésből 62 millió forint értékű munka van hátra idén. Elkölteni ennyit alig fél év alatt nem is könnyű. Es jö­vőre még 20 millió. A kiállítás­ból bizonyos részek már elké­szültek: a déli és az északi le­járó az altemplomba, és készül a nyugati márványkapu is. Ezt az alapítvány felügyeli. Hátra van még a a Szentkereszt oltár, és a kiállítás apróbb munkái. A középkori templom köveit res­tauráltuk, áthoztuk a székes- egyházból. Ezt maga az alapít­vány próbálja finanszírozni, de alig van pénze. Dr. Sándor Mária, a Közép­kori Egyetem Alapítvány tit­kára, a pécsi püspökvári ásatást vezető kutatórégész:- A királyi és királynéi váro­sok programba Pécs voltakép­pen azért került be, mert Anjou Nagy Lajos király 1367-ben a városban egyetemet alapított, az első közép-európai universi- tasok létrejöttével azonos idő­szakban. A középkori egyetem falmaradványai az 1978 óta fo­lyó régészeti feltárás során ke­rültek napvilágra. A középkori egyetem rekonstrukciója töb­bek között úgy történik, hogy a műemlék védőépületet kap. A belső terek kiállítási célt szol­gálnak. A helyreállí­tás során kialakult helyiségekben „A középkori egyetem története és az egye­temi Aranyos Mária kápolna gótikus szobrai” című kiállí­tás kap helyet. A XIV. századi nagy értékű szoborlelet mellett a magna au­lában lesz az egye­tem tényleges alapí­tója, Vilmos pécsi püspök síremléké­nek rekonstrukciós másolata és az ere­deti kőfaragványok.-Mikor lesz ez a nagyközönség szá­mára is látható?- A védőépülettel és a kiállítással a tervek szerint 2000. szeptember 1-jére kell elkészülni. A dátumnak az ad kü­lönös jelentőséget, hogy V. Or­bán pápa engedélyező okiratát a pécsi egyetem létesítéséről szeptember 1-jén keltezték. Emiatt lett ez a nap Pécs ün­nepnapja. Az épület átadása és a kiállítás megnyitója is ekkor lesz a már meghirdetett három napos nemzetközi egyetemtör­téneti konferencia ünnepi záró­aktusaként.- Ehhez képest nemrég leállt a védőépület kivitelezése.- Úgy tudom és úgy tapasz­talom, hogy a kulturális tárca és az OMVH kiemelten foglalko­zik a középkori egyetem mű­emléki beruházásával. Finan­szírozási nehézségek azonban adódhatnak. Ezek áthidalására az alapítványunk, illetve egyik alapítójaként Pécs önkormány­zata kisebb összeget megelőle­gezett. A kivitelezést végző kis­iparosnak is szívügye a munka, ezért a pénzügyi zökkenők el­lenére folyamatosan dolgozott. Ám nem olyan tőkeerős, hogy a munkásait és a társadalombiz­tosítási járadékot fizesse, mi­közben egy ideje hitelben dol­gozott a megbízónak. Ezért áll június vége óta a kivitelezés. Hogy a finanszírozási nehézsé­gek miből adódnak, az szá­momra ebből a pozícióból nem látható át.- Hol tart most a program?-A védőépületnél lényeges elemek vannak még vissza: mindenekelőtt a tetőszerkezet, a gépészeti rész kialakítása. Bi­zakodom, de aggódom is, mert az építéshez leginkább alkal­mas időszak múlik el munka nélkül. A határidő betartásához nagyon fontos, hogy legalább a következő évben zökkenőmen­tes legyen a finanszírozás. A még szükséges, illetve elvben rendelkezésre állóként ismert összegekről nem én vagyok il­letékes beszélni. Az alapítvá­nyunk a kutatást és a kiállítás előkészítését végzi. Ez a munka folyamatos: rajtunk nem múl­hat ez az országos jelentőségű program. Kaptunk 4 millió fo­rintot az OMVH-tól a kutatás­hoz, másik 4 milliót a kiállítás­hoz, továbbá nemrég 4 milliót nyertünk el a millenniumi pá­lyázaton. Ez ugyan feleannyi, mint amennyit kértünk, de nem vagyok elégedetlen: jövőre újra pályázhatunk. Ez szükséges is, mert a kiállítás megvalósítása mintegy 20 millió forintba ke­rül. Remélem, hogy az épület­hez és az annak szerves részét képező kiállítás megvalósításá­hoz megkapjuk a szükséges pénzt a központi beruházási hi­telből, illetve további pályáza­tok révén. Balázsi István, az OMVH gazdasági elnökhelyettese ép­penséggel a legalkalmasabb pozícióban van a finanszírozási problémák áttekintéséhez:-Az a baj, hogy az „egyéb központi beruházások” kategó­riát a pénzügyi tárca a zöld me­zős beruházásokra találta ki, te­hát a műemlékügyeknél nem működik, valamiért mégis ez a konstrukció. Idén rengeteg más probléma is előjött. A miniszté­riumi felügyelet változása, az, hogy egy-egy épülettel kapcso­latban több forrásból jön össze a pénz. A pénzügyi év lezárása nehéz és hosszadalmas, ám amíg a maradványokkal való elszámolás nincs meg, egy ta­podtat sem haladhat az ügy.-A pécsi beruházások mi­lyen folytatást várhatnak?-Hál’ istennek, végre van érvényes finanszírozási alap­okmányunk mindkettőhöz. Idén a Dóm Kőtárra összesen 71 millió forint jut. Jövőre 50 millió van betervezve, de ez még a költségvetési törvénytől függ. A szerződéseket most kötjük, úgy vélem, a munka a millenniumi ünnepségekre be­fejezhető. A középkori egye­temre 108,79 millió forint áll rendelkezésre idén. Ma már nincs semmi gond, de heroikus küzdelem volt idáig eljutni. A jelenlegi pénzügyi szerkezet alkalmatlan műemléki helyreál­lítások finanszírozására - ezt a problémát a 2000. év költségve­tési tervezésekor jeleztük is. Más helyen kellene tervezni a pénzt, programfinanszírozási keretként kezelni, külön szabá­lyok szerinti felhasználási lehe­tőséggel. Ennek megvalósítása nagy harc lesz, mert a jelenlegi költségvetési struktúra ezt nem viseli el. Nem több pénzt kér­tünk - tudjuk, nem kapunk -, hanem arra mutattunk rá, hol vannak az új struktúra forrásai, amelyeket csak átcsoportosítani kellene. Lehet, hogy majd egykor a műemlék-helyreállítás finanszí­rozása is emlékké nemesedik, mint az első ezer esztendőnk pénzügyi bürokráciájának mú­zeumba való kuriózuma. Am ma még azért kell szorítani - min­den jó szándék és biztató ígéret ellenére -, ne az legyen a leg­nagyobb millenniumi attrakció, hanem valóban a Dómmúzeum és a Középkori Egyetem. Dunai Imre A Dómmúzeum épülete a bazilikával hetedik oldal holnap Riport Sziget'99­Helyszíni riport a hetedik j oldalon a hetedik diákszi- j getről. Kik és miért zarándokolnak el évről évre Magyarország legnagyobb fesztiváljára? Mennyit változott a rendez­vény az elmúlt években? Milyen a Sziget testközel­ből? Drog, vér és botrányok, vagy egy hét felhőtlen szó­rakozás? Melyik a Sziget j valódi arca? Riportunkban természete­sen bővebben olvashatnak a hétfői körhintás tragédia körülményeiről is. Portré A magyar jogharmonizátor Sejteni való, hogy Kecskés László nagyon elfoglalt. Mégis, ha szakmai önéletrajzát csak felületesen is végigfutja az ember, azon csodálkozik, ennyi munka és feladat miképp fér bele 24 órába. Mint kiderül, egyfajta „bizonyítási eljárásról” van szó.- Címek, posztok és feladatok. Amelyek ráadásul folyamato­san bővülnek.-Valóban, nemrégiben ne­veztek ki a Bólyi Mezőgazda- sági Rt. igazgatósági elnöké­nek. Természetesen a napi ügyeket a vezérigazgató viszi tovább.- Tavaly hívták vissza a poli­tikába is, de nem vállalta. Miért nem?- Az Igazságügyi Miniszté­riumban töltött idő végén ki­csit úgy éreztem, hogy nem tudtam befejezni egy elkezdett munkát. De azóta sok minden történt, egyéb komoly felada­- ma is vagyok három ta­tokat kaptam miniszternek nácsadója. Persze, nem akarom azt mondani, hogy ez az álláspontom végleges, de most nagyon jól érzem magam ebben a szerepben és a katedrán. Amúgy sem va­gyok hivatalnoktípus.- Van-e fontossági sorrend?- Természetesen. Továbbra is a jogtudományi kutatás él­vezi mindenben az elsőbbsé­get. Nemrégiben jelent meg egy tankönyvem, ami a polgár­jogot taglalja. Azonban ez ma már korántsem individuális te­vékenység, hanem valódi csa­Dr. Kecskés László 1953-ban született Pécsett. Pályája a pécsi jogi karon indult, amelyhez ma is hűséges, immár professzori minőségben. 1990-1995 között az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, jelenleg egy tanácsadó céget vezet. Nős, felesége ügyvéd. András fia negyedikes gimnazista. patmunka. Szeretek fiatalokkal dolgozni, hárman-négyen mindig körülvesznek; az is igaz, hogy az országban a leg­többet kereső joghallgatónak mondhatják magukat. Ami sa­ját aktivitásomat illeti, óhatat­lanul kialakult bennem egy­fajta bizonyítási vágy, hogy megmutassam, „maszekban” is lehet jogharmonizátorként, „törvénygyárosként” boldo­gulni, ráadásul Pécsről! Persze, ez annyiból nem igaz, hogy két- laki életet élek, Budapesten és Pécsett, de hát nekem is némi­leg idomulnom kellett a környező világhoz.-Erre mondják, hogy napi 24 óra is kevés hozzá.- Valóban, hajnali 4-Íg,‘5-ig fent vagyok, de egyelőre vala­hogy élvezem ezt a zsibbadá­sig való dolgozást. Ha lehet, kicsit néha elcsípek minden­ből, akkor tán jut idő teniszre, kosarazásra. De ha belegondo­lok, utoljára újévkor dobáltam egy kicsit, enyhén másnapos állapotban. Méhes Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents