Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-10 / 218. szám

1999. augusztus 10., kedd Háttér - Riport Rendszerváltás Pécsett és Baranyában 1988-90 S' hetedik oldal 21. rész Angyal-kor, gyors végjátékkal Angyal Ottó azt mondja: számára meghatározó volt részben a pécsi, úgynevezett Kápolna-kör­nyék, ahol nevelkedett, másrészt az, hogy a szocdem párt a ’80-as évek végén megjelenő politikai szerveződések között történelmi hagyományokkal bírt. Munkások között élt, fiatalon szembe­sült megélhetési gondjaikkal, a középiskolai történelemoktatás egyoldalúsága pedig kifejezetten a tanítottakkal szembeni oldalra terelte. A szocdem ideológia - vélte - igenis képes a dolgozók érdekeinek képviseletére, megjelenítésére, erőszakos eszközök nélkül, a Kéthly-hagyományokat folytatva. Pécsett, a Dóm előtt 1989. június 15-én emlékeztek meg Nagy Imréről. Ezt a rendezvényt már a szociáldemokrata párt ak­tivistái biztosították. ARCHÍV FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ-Csupán egyetlen igazi férfi van a magyar parlamentben - mondták akkor az pedig Kéthly Anna - erősíti meg ra­gaszkodását a szocdem hagyo­mányokhoz.- Baranyában ki határozta el, mikor, hogy létre kell hozni a párt helyi szervezetét, és ön­nek ki szólt?- Akkor én már régen eldön­töttem, a szocdemekhez szeret­nék csatlakozni. 1989 elején egy újságban olvastam a párt újjáalakulásáról a hírt. A szer­kesztőség segített, hogy felve­hessen! velük a kapcsolatot. Tő­lük kaptam egy hivatalos meg­hatalmazást, hogy alapítsam meg a MSZDP pécs-baranyai szervezetét. A megbízás után szűk körben kezdtem a szerve­zést. Ha jól emlékszem, eköz­ben találkoztam Kövesi Bélá­val. Vele döntöttünk úgy, hogy lakásán újjászervezzük a pártot. Ez március 4-én volt. Ezt köve­tően mentünk Dányi Pál MSZP megyei első titkárhoz, a Dunán­túli Napló akkori főszerkesztő­jéhez, hogy bejelentsük a meg­alakulásunkat, kérjük a velünk foglalkozó információk hiteles­ségét. Ettől kezdve minden úgy ment, mint a többi új párt törté­netében: tagtoborzás, ellenzéki gyűlések, tárgyalások.- A szociáldemokraták azonban nem voltak ott az el­lenzék által elsőnek szervezett nagy megmozduláson, a pécsi március 15. emlékünnepségen.- Mert a többi párttal szem­ben mi még nem készültünk fel erre. Sajnos, nem voltunk ott, viszont hárman részt vettünk a hivatalos rendezvényen - ko­szorúzás a 48-as téren -, amit az akkori hatalom szervezett. Akkor még a saját pénzemen vettem meg a koszorút. Ad­digra azt is el kellett döntenünk, hogy az MSZDP pécs-baranyai szervezete nevében kik jogosul­tak eljárni. Én lettem az ügyve­zető elnök, Kövesi Béla az el­nök. Szilvási Sándor segítette az én munkámat.- Milyen bázisra számítha­tott Baranyában az MSZDP?- Pécs mindig igazi szoc- dem-fészek volt. Akkoriban azonban már egyértelmű volt, hogy a bányászkodás, a mély­művelés - az ércbányászat ese­tében is - bizonytalan jövő előtt áll, ez pedig éppen a szocde- mek bázisát érintette. Lettek is ebből gondjaink. Féltek a bá­nyászok a visszarendeződéstől, a munkásőrségtől.- Elutasítóak voltak az MSZDP-vei szemben?-Határozottan érezni lehe­tett a szimpátiát, a szolidaritá­sukat, de ez tettekben nem je­lentkezett.-Hiszen volt egy „össze­kötő" is, Kovács Mózes, maga is bányász, később szocdem-ve- zető.- Ő csak a napi érdekérvé­nyesítési harcban tudott segí­teni, szakszervezeti töltettel. Ebben viszont meghatározó szerepe volt, komoly sikerek­kel. Se személyisége, se hite­lessége nem volt azonban elég ahhoz, hogy politikai súllyal lépjen fel.- A megyei és a pécsi szerve­zet soha nem vált szét?- Nem, bár felvetődött ilyen elképzelés. Nem volt realitása, kevesen voltunk. Amikor leg­magasabb volt a létszám, akkor sem értük el az ötszázat.- Mikor kérték a felvételüket a megyei ellenzéki kerékasz­talba?-Ez még ’89 júniusa előtt volt. Akkor hoztuk azt a dön­tést, hogy a Nagy Imre-megem- lékezés a Székesegyház előtt legyen és ebben a szocdem párt feladata a kordon kialakítása, a provokációk megelőzése volt.- Közben ki kellett alakítani a párt stratégiáját, céljait, programját.-Ez volt a dolgunk a no­vemberi kongresszusig. Mint minden demokratikus pártban, nálunk is viták kísérték. Ezek­nek a vitáknak egy része eleve a generációs problémákból adó­dott. Az idősebbek nem tudtak átlépni azon, hogy a rendszer- váltás nem a sérelmek állandó felemlegetéséről szól, hanem az európai értelemben vett balol- daliságot felvállaló pártot be kell vinni a politikai váltógaz­dálkodásba. Gyűléseink 90 szá­zaléka azonban a generációs vi­tákkal telt el. Ez súlyosan ter­helte a pártot, a mi szerveze­tünket is. Nem az alkotmányos struktúráról, hány kamarás le­gyen a parlament, miként kell választani a köztársasági elnö­köt, hogyan lehet az államház­tartást átalakítani. Ezek a való­ban fontos témák háttérbe szo­rultak. Ha valaki ezekről akart beszélni - például Ruttner György -, rendszerint hiába próbálkoztak.-A ’89 novemberi pártsza­kadásnak ez volt az oka?- Ez is.-A pécs-baranyai szervezet a kongresszusi küldöttek maga­tartását meghatározta? Megfo­galmaztak instrukciót, mit kell képviselniük?- Igen, egyértelműen meg­fogalmazták, hogy nekünk az MSZDP történelmi hagyomá­nyain nyugvó értékrendet kell képviselnünk. Végső soron az „öregek hangját”, aktualizálva a kor követelményeihez. Sajnos a párt szétszakadt, pontosabban a nyugat-európai korszerű bal­oldaliságot felvállalok, a prog­resszív irányzat kiszakadt. Éz volt a Ruttner-csoport.-De ön nem csatlakozott az akkor magukat „Független­nek" minősítő szocdemekhez.- Nem, mert bennem a Kéthly-féle örökség meghatá­rozó volt, ezt nem akartam megtagadni és egy gyökértelen pártalakzatot képviselni.-A párt szétzilálódása „lé­gy űrűzött” a megyébe is?- Természetesen. Bizonyta­lanok, tanácstalanok voltunk. Sokan azt sem tudták, most me­lyek az igazi szocdem-értékek? A Ruttner-féle társaság, a Diósdi-féle csoportosulás - amely a „Történelmi” jelzőt tette az SZDP elé -, önállóan lépett fel. A választások előtt a polgárok legalább háromféle szocdem-pártról tudták már... Én azonban azt hittem, hogy ennek ellenére az MSZDP bejut majd a parlamentbe. Nem sok­kal maradtunk le, Baranya sze­repelt a legjobban országos vi­szonylatban a 3,67 százalékkal.- Annak idején többen - pél­dául a FIDESZ is - az MSZDP szemére vetette, hogy nincs programja.- Volt programunk, magam voltam elkészítéséért a felelős, s ezt be is mutattuk, itt Pécsett az Ifjúsági Házban. Olyan programot, amely megítélésem szerint alkalmas lett volna az ország sorsának jobbra fordítá­sára, kellően megalapozva ah­hoz is, hogy akár kormányzó­pártként próbáljuk megvalósí­tani. Csakhogy miközben a programunk hiteles volt, ezt hi­teltelen emberekkel nem lehe­tett képviselni.-1990. november 19. a dá­tum egy emlékeztetőn, amely rögzíti, hogy már hónapokkal korábban Kövesi Béla pécs-ba­ranyai elnök vizsgálatot kez­deményezett ön - mint volt ügy­vezető elnök - ellen, a megyei vezetést és személy szerint őt sértő magatartása miatt.- Az egy évvel korábbi kongresszuson engem a párt or­szágos alelnökévé választottak. Pécs-baranyai tisztségemről lemondtam. Itt nem vették fi­gyelembe, hogy én már nem megyei, hanem országos szin­ten voltam a párt stratégiájának meghatározója. Ettől kezdve azonban szinte teljesíthetetle­nül sok lett a feladatom. Szabá­lyosan frusztrált lettem a fá­radtságtól. Egyszer valóban ki­robbantam, sokadik telefonjuk után azt mondtam: Nem tűröm, hogy a megyei választmány ál­landóan beleugat a dolgaimba! Ma is mélyen sajnálom, azóta sem beszéltem a megsértett Kövesi Bélával, aki egyébként azonnal feljelentett a Petraso- vicsnál. A választások után pe­dig lemondtam országos alel­nöki funkciómról, attól kezdve a párttal megszakadt minden kapcsolatom.- Kik tették tönkre az MSZDP-t?-Maga a párt. A Ruttner- féle kivonulás, a személyes­kedő viták, a sorozatos botrá­nyok és az, hogy 800 ezer em­ber felé nem lett volna szabad szemrehányóan kommunis- tázni. Mészáros Attila (Sorozatunk következő ré­szében az MSZDP 1988-89-es évekbeni szerepléséről, a párt belső harcairól, a generációs ellentétekről a következő rész­ben Nyitray Béla, a megyei szervezet egyik akkori elnöke beszél.) Kedve» Ba rátörni VnlntLennyien » K<»ere*m»a Tkiiaiwi*»*» mmiébU «*•*» «**■ «a* físjel »ggoeUfebsá» {í* bárium« aggodft'tttai) rogsStwSiódloJt üteg abban s» áJtóafegtóífeban, •»Ni? * imsí Sípmietest, * MnelyWl «5/ wTKkeWf, Kfirlék, hogy l*»**r» w téecásd **<iw hogy * dímc.kriile, folyam »fos kűtáeken »aftórf a őtunoixibtóíii. PártitrA ©die isi tSrt&nttfibwt kSlS»öi4»>ftVv* **<**;*i jHmiU* a W*!««*,. nyilván nwrt *Mn J«s ei mhMat. ftafeMMafc liägjji: «bbt» «« t»*ey<5 wiojad fc&táaoktái, aíi;e»*fvií./iítő] beíolyfeolni - lm«*** Mssß<St*»J,««pSi[ faM-mewfa* Én értem tí paUwott»«», rf&heSÄareotfcm» rém vnnni, ««n veUwvr««* b-sar.o rés*bun caaiidoo» «BfiMaportidJ**, rfatfce» u, bugy végre e*y késiéi fogksté, konkrét CMfalcvfal M tegyég« elé. Kérk'*, hogy figyelőmön ttmubofaiyaifi il * Magyar Nero«t i*2t£i*£kípm wsrrmbtr 1»í! - a a*«ric.J aír.át. «<• twtainwwns­vérár* * irwgrö»*<iwm, * vitába» a fcßjpbb meggyfaAdtoil s*S*t «fefatb vegyél iH*t Adátgií barát4á«al SáveiöUok' ttuttmsr GvSrifY ffYÍLT LRVÉL BUTT «EB GYÖRGY.VEK Ö», aK M MSZMP «KtSte BÍM «, »kiríj «.ere Kegy «etében még mtmAoít %*iat - «. nőm volt kStcUoS tantárgy,. Umvit - olyan poalcifi betóllfaáe vágyait, «hoi Mir f* dk íp» Ifcw««raji? KlrttHl. rnŐdoa uisäkoclhatoli iüsbre. A SiocíáSdemokTata l’irtnak tkto >araa&odfir», ürcefejC é«n»BÍ*°bra, bi*£mín*I»siKt. polkftaUag kép. Hit, mrgfsmtolt. Sttlnti, elvM yeiäiökrü van (taSkal*«. Öe <*t a avtrcát köívíilett*. Ejtő-sray&kÍBt famkodtüt b» 5 pártba. Egyes öntőit. moggondaiokkiii» biialoist s&ercU «tywf üt*. e «5klál5ióíá»ég«t émevév«, » kapott bind tanra ií ditííeráő rnMon vitásé Jt. BíiSjsör a TSrtíewími Sefirny kárébeíi íejleU« ki „áldás©*" tevfkcjiyaégét, de amBi« íaftvttte, iügy «iktreí már tusi! y*tóaCnsSt«h:, konjonirtÍBafoTOgVsjit • iínyergeil a Mábdyh«*, vagy GeatrMnko» Jáfiu* l-tn u ©migoa írtótMletos o naiv, ttlmifflrntamt tagsággal, hogy * Taitmiim Síénty kálim a pírtbíL i-átvíay©*a.e megiviuleselt «»lepléíri, nyíKtkoratic ki»árái»g it 0.» «e- miének, egyéni vékményíiwk agyedi «erepét voltak InveUitWir elátíribí feclrearw. „BrfíMleR« törtetik* Wätg vwctts, koR wnikoc <iiíp*elí«h asra tóttá meg«itósílb;rfóa»i( - pncwrt ki&til »«g ~ páiUaakadást álon ítóiáiini. Teevcbak vég robajt fa it a*onb*n apoSÚiScosa» kéwltette »tó MíjJvlwtt, «máit AAföMffssé csőé kit i&rttíkr kcveíte Öat. A áMJtgre*wa«u> irtegkezdeál ŐBtóinjéneiíaát, la«;/ «érint minden erwíg »©cUfeta, veitidje m On Knit! körébe tanoiík a tények mcgtifoBüt. AmäcT látta, bogy tJnykodése n*m «adméayeMti osataiJu sikm, a nytAbim a Vojigreaítte kiúáátteil korMBiiba» bríitai, * pkftót fa * koügmtlMt bsröéiybáösak mfcöiítette batárfaJan bottsájibwt. Ait aJtMj* On vŰwteif.j veJsro, feogy Oh «t Uimka Br»aidt-tél, Firant ’VYaKitiky.töT? Vagy wéil bívta »vég Wffly Bnutdt-ot, begy Uaája lek«*en « Öíí tttuUtvii-iyíiiak? iltía tudjuk, hogy Wüly Brand«. uv»t í©£*dta ni a.mcgllívást Öntil, mirá SlföoW*.} Ruttner bomlasztó levele és egy válasz 1, / faláisozás Autölaaálláeaál /6fkl» w. Kapos­vár - Szigetvár-! u*/ 2, / Utazás AatalgaáZlás - Péce viszonylatáüan 3, / xüviü. városaié» 4»/ Sajtdtá^ákoztatö /Pécs-Baranyái Krtelraiségi Klubba«, Pécts, Véradi Antal u. ?/2. emeleti helyiaág/ 5*/ Kcwlóra törtéiiő ut&záa 6«/ Bbád Koctlca. 7./ PihííEés, rövid városnézés 8*/ Saebe&töri aegygyölsa Koraién a lenin téren /rqsez íŐ£ eeetön a Városi Sportcsarnokbe«/ S*/ jíötétlan beszól^ötés a komlói elaps^ervezet tagjaivei 10,/ Pécsre történő utazás 11*/ Plíienéa, program, ssünat 12. / üagygyülós Pácaott oä Ifjúsági 13. / Vacsora, kötetlen öeeaélgctóe 102ä . 10« . ii42 . 14^2-kor lO— — u2i - » ia2£ - « íjil . . i*sa- ■ 1621 _ itSS. - » 17— . 17Í« . » 1Tfi _ M» . . 1922 - 2CÄS _ » Az elnöki látogatás 13 pontja ^hetedik oldal holnap Riport A pénz labirintusa Elvben Pécsé lehet a millen­niumi év egyik nagy attrak­ciója. Két olyan műemlék­helyreállítási program feje­ződhet be, amelyek méltó­képp reprezentálják a ma­gyar államiságot. A szándék megvan, a pénzre azonban semmilyen garancia sincs. Portré _______ Ke cskés László, jogász Alapvetően lustának mond­ja magát. Mégis, ha szakmai önéletrajzát végignézzük, azon csodálkozunk, hogy férhetett bele mindez napi 24 órába. Portré Nyírfákat ültettek rokonaim Földi Lászlót annak idején úgy érte az elbocsátás, mint derült égből a villámcsapás. Életét a titkosszolgálatra adta, ma is re­ménykedik, hogy egyszer visszatér. Esélye: az inkognitóra a felderítőnek van szüksége, az operatív tisztet ismerheti a világ. — Tényleg reménykedik?-Amíg a bírósági tárgyalás zajlott, bíztam abban, hogy át­menetileg függesztettek fel. Ma már mások a feladataim is: egy biztonsági cég főnöke vagyok, s legalább egy év kell még ah­hoz, hogy a céget megerősítsem és a teljes vertikumot kiépít­sem. Aztán majd meglátjuk, hogy hogyan tovább.- Milyen vertikumról beszél?- Hogy elláthassuk a va­gyonvédelemtől a személyi testőri feladatokon át a nyomo­zói teendőket is. Mindent.- Ön túl sűrűn szerepel a hí­rekben. Mit gondol, miért?-Talán mert a politikai tá­madások célpontja lettem.- A titkos- szolgálat je­lenlegi főnö­kének kéré­sére kazettát vásárolt. A megfigyelési botrány leg­főbbnek kiki­áltott dokumentumát.- Egy biztonsági cégnek ez is a feladatai közé tartozik, ha megbízzák vele. Az ügyeknek egyébként nagyobb a füstje, mint a lángja. Csak a legutóbbi példát mondanám: amikor bi­zonyos dokumentumok kike­rültek a Postabanktól - a ked­vezményes kölcsönöket felve­vők listája —, a cégemet, a De­fend Kft.-t megrohanták az új­Földi László egri születésű, 42 éves. Budapesten érettségizett, magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett, majd 1980-ban a titkosszolgálatokhoz került. Felderítőként bejárta az öt kontinenst. Az elhíresült Nyírfa-ügy miatt a szervezet „kilökte”. Nős, Dóra lányuk 16, Zsófia 14 éves. ságírók, a tévériporterek. Pe­dig előre tudattam velük, hogy bár a banknál szolgálunk, nem volt a feladatunk e dokumen­tumok védelme. Erről ennyit.-Miből élt a bírósági eljá­rás idején ?- Kereskedtem, gazdaság­ban dolgozó barátaimnak segí­tettem külföldi tapasztalata­immal. De nem kívánom visz- sza azokat a hónapokat.-A „Nyírfa- ügyből" győzte­sen került ki.- Biztos vol­tam benne.- Csak azt ne mondja, hogy kedvenc fája lett.- Barátaim megleptek eggyel, de roko­naim is sorra ültettek nyírfákat. Jó ötletnek tartom a dolgot.- Netán arra is figyelmezteti önt, hogy más világba csep­pent. Egy teljesen zárt, titkos közegből, a titkos szolgálatból a zajos közéletbe.- Meglehet. Mindenesetre tanulnom kell az átállást. A ko­rábbi tizenhét évben sokkal korrektebb, tisztább és követ­hetőbb szabályok között éltem. Kozma Ferenc i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents