Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-10 / 218. szám

1999. augusztus 10., kedd Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Vízipatkány-invázió a főtéren sei idején nem történtek na­gyobb tragédiák. Ahol patak­meder van, szinte mindenütt hasonló kép fogadná a szemlé- lődőt, mint Nagyárpádon. A Közüzemi Rt. szeremé a jövő évi költségvetésébe be­vinni ennek - és még néhány vízfolyásnak - a kitakarítási költségeit. Talán lesz pénz rá. Ugyanis sok felől jönnek a jel­zések, nagy a nyomás. Ennek is köszönhetően a város közgyű­lése még az ősszel megtár­gyalja a csapadékvíz-elvezetés körül kialakult áldatlan állapo­tokat, ami némi remény a to­vábblépésre. Koznia Ferenc Évek óta senki sem takarítja-tisztítja a Nagyárpádon átfolyó patak medrét. Az eredmény: sással-náddal benőtt, sok helyen feltöltődött, gazzal borított és megközelíthetetlen az egykor kies vízfolyás. Az esőzések idején a környező telkeket elönti a víz. És persze még egy gond akad, az élősködők tanyája lett. A fertőzést hordozó vízipatkányok már a közúton futkosnak. Nemcsak a baromfit lopják, olykor még az emberre is ráug­ranak, rátámadnak. Néhány házzal odébb, a Kövesföldi úton lakó Heislerék kertjét tel­jesen elöntötte a patak, mocsár­tengerré vált. A gazzal-náddal- nyírfákkal benőtt meder nem bírja a lezúduló csapadékot. Ferenczy Lászlóné nem meri kiásni a maga termelte krumplit a földből, mert az egész kert szennyezett, fél, hogy valami­féle betegséget kap. A szúnyo­gok nagyra nőttek, a kígyók te­kergőznek. Akár a trópusokon. Ferenczyné férje szinte minden hivatalnál megfordult már, de hiába. Nagy János, a Közüzemi Rt. illetékes osztályvezetője (kis képünkön) érdeklődésünkre csak annyit tudott mondani, hogy „vette” lapunk bejelenté­sét és arra tehet ígéretet, hogy azonnal jelzi a patkányhelyze­tet a tisztiorvosi szolgálatnak, s bizonyára rövidesen sor kerül az irtásra is. A patakmeder ki­takarítása szerinte nagyobb fa­lat. Óriási pénzekbe kerülne. Hasonlóképpen vélekedett Erb Zsolt, a Közüzemi Rt. közmű-igazgatója is. Mint mondta, az elmúlt években a város kényszerből hanyagolta el a vízfolyásokat - mert nem volt rá pénz. Másra jobban kel­lett. Mára városszerte gondot okoz a patakmedrek, vízelveze­tők állapota. Csoda, hogy az elmúlt időszak jelentős esőzé­PÉCS, NAGYÁRPÁD Sok telek végződik a patakpar­ton, a Fő tér 31-es ház pedig egyenesen oda épült. Márkus Ferenc joggal megkeseredett ember.- Már nem tudom, hogy mit tegyünk - mutatja a nádtengert. - El kell viselnünk a bűzt, a patkányokat. Hiába szóltunk bárkinek, csak ígéreteket ka­punk, de nem történik semmi. Hasonlóképpen vélekedik Varga Józsefné is, aki már többször is telefonált a Köz­üzemi Rt. illetékesének. „Azt mondták, hogy majd kijönnek, és körülnéznek. De eddig nem jött senki.” Aztán kifakad. Mondandójá­nak sommá- zata: ezzel a városrésszel nem törődik senki. A va­laha gyö­nyörű tér, kö­zepén temp­lommal és a teret átszelő patakkal a vidék legszebb pontja volt. Ami most van - az tragédia. A mederben nőtt sűrű nád megfog minden szemetet, piszkot, olykor állati tetemek rothadnak a vízben. Vargáék szomszédja szerint a patkányok miatt este már ki sem lehet menni az udvarra, annyira elszemtelenedtek. Disznópásztorkómak hívták valaha • Dr. Ruppert Ferenc, Pécs város tiszti főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy a patkány a vizeletével ürít olyan kórokozókat, amelyek rendkívül veszélyesek az emberre, úgynevezett fertő­zőrendszer-betegségeket okozva. Leptospirózist, szalmonelló- zist. Megbetegedhetnek a belső szervek, a máj, a vese, külön­féle vérzések állhatnak elő. • A betegség jele a náthás köhögés, gyakorta a magas láz. A patkányfertőzést 30-40 éve még a szaknyelv disznópásztor-be- tegségnek nevezte, a lázt népiesen aratóláznak hívták. • Ahol megjelenik az ember, és ahol szemetel, ott megjelenik a patkány is. Különösen pajták, ólak környékén. • A fertőző betegségek terjesztése mellett a patkány harapós. Olykor emberre is támad: főleg a kisgyermekek a célpontjai. Hírek Röviden Díszkard a bűnügyi igazgatónak. Díszkardot adományo­zott Pintér Sándor belügyminiszter Kertész János rendőr ezre­desnek. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója a szakterületén végzett kiemelkedő munkája elisme­réséül vehette át az emléktárgyat. ' (sn) Maroklőfegyver a baranyai polgárőröknél. A hét végén csaknem félszáz pécsi, abaligeti és orfűi polgárőrt tanítanak meg a pécsi TESZ-székházban, valamint a kisállomási lőtéren a kispisztoly helyes használatára. A későbbiekben speciális kép­zést kapnak a kutyáik is. (cs) Hirtelen elromlottak Pécsett, a Rákóczi úton tegnap a köz­lekedési lámpák, emiatt a 48-as téren például legkevesebb öt kocsi koccant, némelyik keresztbe fordult. Egy személy köny- nyebben meg is sérült. (cs) Leváltották az elnököt MOHÁCS A cigány kisebbségi önkor­mányzat képviselői egy hó­nappal ezelőtt .közgyűlést hívtak össze, ahol egyhangú­lag arra szavaztak: leváltják az elnököt. A döntést hely­ben nem találták jogszerű­nek, viszont a megye szerint törvényesen jártak el.- Miután a háromszázhúsz­ezer forintos telefonszámla­tartozásról, valamint arról is meggyőződtünk, hogy gya­korlatilag üres az önkor­mányzatunk kasszája, a má­sodik ciklusban ősszel meg­választott elnök leváltása mel­lett döntöttünk - mondta Fo­dor László, aki a cigány ki­sebbségi önkormányzat alel­nöki posztjáról került most elnöki pozícióba. A bizalmatlansági indítvány alapjául szolgáló dokumentum a városháza pénzügyi osztályá­tól kapott kifizetések számla- részletezése, amit őriznek. E! szerint a kasszából csak az el­nök vett föl pénzt. Vendégek étkeztetésére, utazásokra,, egyéb vásárlásokra, több sze­mélynek megváltott parla­menti belépőre költötte a kere­tet. A telefonszámlát nem ren­dezte, ezért a MATÁV kikap­csolta a vonalat.- Hiába mondják a városhá­zán, hogy törvénytelenül jár­tunk el, amikor Kovács Istvánt leváltottuk az elnöki beosztá­sából - érvel Fodor László -, mert a Közigazgatási Hivatal­tól jött szakmai állásfoglalás, és ez alapján jogunk volt megválni tőle. Most azt kí­vánjuk elintézni, hogy a Nemzetiségek Házában elfog­lalhassuk a bennünket megil­lető helyiségeket, és ott ala­kítsuk ki az ügyfélfogadó iro­dánkat is. Jelenleg ugyanis havi díjért a várostól bérelünk egy irodát - mert a házból ki­zárt a volt elnök. Berta M. Földrajz, határok nélkül PÉCS Tegnap kezdődött a határon túli magyar földrajztanárok továbbképzése. A többéves hagyományokkal bíró ren­dezvényre idén öt országból jöttek vendégek. Mintegy harminc általános- és középiskolai tanár érkezett Erdélyből, Kárpátaljáról, Fel­vidékről, a Vajdaságból és Horvátországból a Janus Pan­nonius Tudományegyetem Földrajzi Intézetének ötnapos továbbképzésére. A rendez­vényen a szakmai konzultá­ciók és a tanulmányi kirándu­lások mellett egyetemi és fő­iskolai oktatók tartanak elő­adásokat a geográfia jövőjé­ről, a határmenti együttműkö­dés fontosságáról és a föld­rajzoktatás megújulásának le­hetőségeiről.- Az Oktatási Miniszté­rium idén hetedik alkalommal szervezte meg a pécsi to­vábbképzést, amelyet a szom­szédos országokban is elis­mernek. A legújabb ismeretek és kutatási eredmények to­vábbadásán kívül cél a szom­szédos országok közötti együttműködés erősítése a földrajzoktatás területén is - mondta dr. Vuics Tibor tan­székvezető, a program egyik szervezője. Az egyetemek közötti jó kapcsolat jelentősen emelheti a képzés színvonalát, hiszen a diákok több ösztöndíj-lehető­séghez juthatnak, és külföldi oktatók előadásait is hallgat­hatják. W. K. Együtt negyven ország diákjai Politikai-kulturális konferencia és közös szórakozás A világ negyven országából - köztük például Sri Lankáról, Ko­lumbiából, Kenyából, a Fülöp-szigetekről - több mint 350 diák érkezik ma Baranyába. Az egyetemisták a III. Nemzetközi Kultúrhéten vesznek részt, s ez a fesztivál idén sok programot kínál a helybelieknek is. PÉCS-Ebben az évben az érdeklő­dők 10 százalékának már anyagi támogatást is tudtunk adni a részvételhez, mivel az Európai Unió ifjúsági alapja kedvezően bírálta el a pályáza­tunkat - fejtette ki a tegnap tar­tott sajtótájékoztatón Tarrósy István (képünkön), az egyik fő­szervező. - Úgy gondoljuk, hogy ez a rendezvény is ismer­tebbé teheti a várost és az egye­temet a külföldi fiatalok előtt. Európa szinte valamennyi országából jönnek egyetemis­ták, valamint olyan, számunkra egzotikus államokból is érkez­nek vendégek, mint például Ko­lumbia, Srí Lanka, Kenya, Thaiföld vagy éppen a Fülöp- szigetek. A számtalan ismerke­dési és szórakozási lehetőség mellett nemzetközi diákkonfe­rencia is zajlik, amelynek főbb témái a politika, a határok kér­dései, a környezet, a pop és a „művészet kultúrája”. Az egyes fejezeteket különböző nemzeti­ségű diplomatákkal is meg le­het vitatni. A konferencia anyagából egy angol-magyar nyelvű szak­mai kiadvány is készül majd. Idén min­den eddiginél nyitottabb lesz a kultúr- hét Pécs pol­gárai szá­mára: az esténként az egyetemi klubban tartott folklórrendez­vényekre - amelyeken a részt­vevő diákok is bemutatják or­száguk kultúráját - és a koncer­tekre a helybelieket is várják. Augusztus 14-e, szombat pedig kifejezetten a pécsieké: a Séta­téren egész napos borkiállítás, néptáncbemutató, gyermekdél­után szórakoztatja majd az egybegyűlteket. Nyaka Sz. Megszúrta a szomszédot SZIGETVÁR Életveszélyesen megsebe­sítette szomszédját egy negyvenhét éves nő. Szabadlábon védekezhet az a szigetvári nő, aki a hét végén súlyos, életveszélyes sérülést okozott szomszédjának, amikor késsel oldalba szúrta. A gyanúsított elmondása szerint a szomszéd az este hét óra körül történt bűncse­lekményig szinte egész nap elviselhetetlenül viselkedett, és a zaklatások vezettek vé­gül a tettlegességhez. A gya­núsítottat életveszélyt okozó testi sértés miatt vonják fele­lősségre. S. G. Hogyan vigyázzunk a gyermekre? Szinte mindennapos, hogy kis gyermekeket ér olyan baleset, ami megelőzhető lett volna. A szülőknek tisztában kell(ene) lenniük a veszélyforrásokkal, hogy megóvják gyermekeiket a veszélyektől. A legtöbb balesetet a kicsik természetes fejlődése vonja maga után. PÉCS A legtöbb baleset akkor követ­kezik be, amikor a gyermek az egyik fejlődési fokról a másikra lép. Leginkább 2 éves korig kell különösen odafigyelnünk a kicsikre, mert ez az az időszak, amikor még önkéntelenül cse­lekednek. A legfontosabb, hogy biztonságos környezetet tud­junk biztosítani a csecsemőnek. Dr. Szabó Ibolya gyermek- orvos kérdésünkre elmondta, hogy leggyakrabban égési és esésből származó problémákkal fordulnak hozzá a szülők. Na­gyon kell figyelni arra, hogy fürdetésnél a víz hőmérséklete ne haladja meg a 37 Celsius fo­kot, mivel magasabb hőmérsék­letnél már égési sérülések ke­letkezhetnek a baba bőrén. Kü­lönösen a tűzhelyet tartsuk szemmel, az edényeket mindig befelé fordított füllel, lehetőleg a belső főzőhelyeken használ­juk. A Védőnői Szolgálatnál el­mondták, hogy minden esetben felhívják a szülők figyelmét arra, hogy pakoljanak el min­dent a gyermek szintjéig: ezál­tal megakadályozhatják, hogy magára rántson, vagy összetör­jön valamit. A játékokat ellen­őrizni kell, hogy nem tömek-e le részek, amiket a gyerek a szájába vehet. A babaágy rácsai között az ideális távolság a 6 centiméter, így a kicsi nem szo­rulhat be a rácsok közé. Az ol­dalfalaknak minimum 60 cen­timéter magasnak kell lenniük, nehogy kiessen a kicsi. A védőnők azt ajánlják a szü­lőknek, hogy lehetőleg ne pár­nát tegyenek a gyerek feje alá, hanem csak egy puha kendőt, mert ez nem tömheti el a pici orrát és száját. Ha babakocsival megy át valaki az úttesten, mindig maga mellett tolja a ko­csit, nem pedig maga előtt, mert túl alacsony, és az autóve­zetők - például a parkoló ko­csiktól - nem veszik észre. A fali konnektorokba he­lyezzünk védő-dugót („vak­dugó”), ezzel meggátoljuk, hogy a gyerek belenyúljon. A háztartási gépeket olyan helyre tegyük, ahol nem fér hozzá. Ha a babát biciklivel visszük, merev ülést válasszunk, amely védi a gyerek lábát, a támlája a nyak fölé ér, és legyen benne biztonsági öv. Az ülést a váz­hoz és nem a csomagtartóhoz kell rögzíteni. Mindig tartsuk szemmel a babát, így közbeléphetünk, ha szükséges, és megakadályoz­hatjuk, hogy baja essen cseme­ténknek. Kapitány G. A melegrekord ugyan még nem dőlt meg, de Pécsett, a belvárosi utcákon 34-35 fokot mutatnak a hőmérők. Az el­múlt napok nagy mennyiségű csapadékától még párosabb­nak, fullasztóbbnak érezzük a kánikulát, fotó: laufer László

Next

/
Thumbnails
Contents