Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-09 / 217. szám

1999. augusztus 9., hétfő Magazin Dünántúli Napló 9 Új kaszt: az eltartott férfiak Régen szinte törvényszerű volt, hogy a férfiak a család- fenntartók, ők keresték meg a pénz nagyobbik részét, mi­közben a feleség a inkább a háztartással és gyerekneve­léssel foglalatoskodott. A nők általános munkába állásával nagyot változott a világ. Manapság viszont már egy újabb jelenség figyelhető meg: egyre gyakoribb, hogy a dolgozó - általában jól kereső - nő mellett élete párja nap­hosszat otthon hever, esetleg a számítógépen játszik, vagy egyéb módon múlatja az időt. S most nem azokról van szó, akik önhibájukon kívül ma­radtak munka nélkül, vagy váratlanul megbetegedtek. Kialakult újabban egy olyan férfiúi kaszt, amelynek tagjai egész természetesnek veszik, hogy az asszony tartja el őket, „megszolgáltam én már ezt” felkiáltással. Ők azok, akik meg sem próbál­nak elhelyezkedni, ha történe­tesen munkanélküliek lettek, vagy meg sem kísérelik bepó­tolni a betegség miatti kiesést. De a korábbi életnívóból azért mit sem akarnak elveszíteni. Mindennek szinte kivétel nélkül a párkapcsolatok látják kárát. A nők türelme - tiszte­let a kivételnek - fogytán van. Állítják, hogy semmi kedvük még egy szájra keresni, ha semmi hajlandóságot nem látnak arra, hogy párjuk va­laha is elszánja magát álláske­resésre. Ami még rosszabb: ezek a nők úgy érzik, hogy fi­zetniük kell a szerelemért. S a végeredmény: előbb-utóbb nincs más kiút, mint a válás. A válóokok jelentős százalé­kában már ez a jelenség is szerepet játszik. Ferenczy Europress Bangkoki rendőrnő-regulák Tilos a miniszoknya! Felháborodtak a bangkoki rendőrnők a thaiföldi fővá­ros rendőrfőnökének leg­újabb rendeletén. A regulák szerint nem viselhetnek mi­niszoknyát, hanem csakis térdig érőt, nem festhetik a hajukat, és csupán igen mér­téktartóan használhatnak szemfestéket, arcpúdert és ajakrúzst. A rendőrnők közül többen tréfának vélték a különös rendőrfőnöki rendeletet, de hamar kiderült, hogy leg­főbb felettesük egyáltalán nem viccelt. Több hölgy amiatt kesereg, hogy most saját költségen új egyenru­hát kell vásárolnia, mások attól tartanak, hogy a nevet­séges szoknya, a sápadt arc, a puritán hajviselet miatt fér­jük kiadja az útjukat. Kajszilekvár Kölyökkorom óta imádom a kajszilekvárt, talán azért is, mert özvegy édesanyám ne­gyedik, legkisebb fiaként ma­gam is eleget tüsténkedtem a családi befőzéseknél. Bá­tyáim cipelték haza tízkiló- szám az anyu által megvehe- tőre lealkudott árú kajszit és előkerültek a vájdlingok. Az alapos mosást követően a ki­szedett magokat az udvar na­pos részén szépen kitere­gettem, majd amikor mind megszáradt . elkezdtem azokat kalapáccsal feltörni. Ha a tesztelésem eredménye az volt, hogy egyik sem ke­serű (imádtam a törést már csak a kóstolás miatt is), le­forráztuk és lehúztuk a mag­bél héját és a bátyáim által le­darált kajszival együtt öntöt­tük a hatalmas főzcílábosba, majdnem annyi cukorral el­keverve. Az üvegbe töltve anyu meghintette a tetejét sza­licillal, lezárta, majd dunsz- tolta az egészet. Látványnak is gyönyörű volt. Hát még az íze! Testvéreimmel gyakorta háborúztunk, hogy kit illet a főzés után a fazék aljára és oldalára karamellizálódott kajszimassza kinyalakodásá- nak joga. Több mint négy évtized el­teltével a kajszilekvár to­vábbra is kedvencem. Felesé­gemmel már leforrázzuk, magtalanítjuk, lehúzzuk a kajszi bőrét, majd befőzőcu- korral főzi fel az aranysárga masszát. Más a technológia. Szerencsémre a teli üvegek látványa és íze még a régi. Csak hát már nem él anyu és az egyik bátyám, darálás és szalicil sincs, a kajszimagokat is egészben viszem a kukába. Harács-úr Nem irigylem gyerekkori ba­rátomat, mert munkahelyének harács-kapitalista tulajdonosa megkeseríti az ő, és a kollégái életét. A munkában egyre többet követel (aki nem bírja az iramot, annak le is út, fel is út). Anyagiakban született skótként méri a dolgozóknak a javakat (neki minden kö­rülmények között csengjen ki a maximális haszon). Az egyre elavultabb munkaesz­közökkel várja el a maximális minőségi és mennyiségi telje­sítményt (csak nem hülye korszerűsítésekbe feccelni a pénzt, amikor az neki - le­gyen bármilyen minimális fej­lesztés is - olyan, akár a fogát húznák. Aki ilyen kö­rülmények mellett nem teljesíti az általa megálmodott normát, az ne pofázzon. Men­jen. Önként. Mert annak vég- kielégítést, egyebet sem kell fizetni.) A harács-urak tőkeosztó­dással szaporodnak. Meddig még? Gyerekek nélkül Ha nekem annak idején ilyen lehetőségem adódott volna, legalább egy idegen nyelvből lenne nyelvvizsgám! Már második hete, hogy a két lányunk a németországi gimnáziumi tanárházaspár ba­rátunk vendégeként náluk jár gimnáziumba. Hiányoznak. Az itthoni csend és nyugalom megnyug­tató, mégis szokatlan. Telefo­náltak. Jól érzik magukat, ba­rátaikkal és vendéglátóikkal a tanítás után csavarognak, tú­ráznak, barátkoznak. És gya­korolják a német nyelvet. A feleségemmel örülünk, hogy mindezt biztosíthattuk. Nélkülük olyan üres a la­kás. Valamelyik nap a gulyás­hoz a nejem almáspitét sütött. A szokott mennyiséget. Alig- alig fogy. Ej, ha a lánykáink itthon lennének, nem kellene attól tartanunk, hogy a finom sütemény a nyakunkra szá­rad! Már csak egy hét, és haza­jönnek. De hosszú idő! B. Murányi László Szálkák N apfogyatkozás Megszólalnak a jósok A napfogyatkozás nem csupán a Nostradamus jóslatait tartal­mazó könyvek forgalmát lendíti fel, hanem a mai jósokét is. Az ember mindig is félt egy kicsit a ritka égi jelenségtől, ám a mo­dern jósok már nem holmi vidámparki szeilemvasútba illő sö­tét hatalmakra, hanem aktuális tudományos és politikai fejle­ményekre hivatkozva bocsátkoznak fejtegetésekbe arról, mit is hoz majd a nappali sötétség. A világvége-elmélet egyik leghatározottab mai híve. a svájci csil­lagjós sztár Elisabeth Teissier. Ő állítja, hogy a több tonna plutóniummal (is) megrakott Cassini-űr- szonda a föld atmosz­férájában elégve a legnagyobb nukleáris katasztrófát idézi elő. Ezt arra alapozza, hogy a NASA való­ban augusztus 11-én szándékozik korri­gálni a Cassini- szonda útvonalát, s amennyiben ez nem sikerül megfelelően, a szonda néhány napon belül valóban eléghet az atmoszférában. Paco Rabanne francia divattervező, látnok és ezoterikus viszont attól tart, hogy az orosz Mir űrállomás - amelyen szintén van radioaktív anyag - Párizsra zu­han. Ezt annyira biz­tosra veszi, hogy leg­utóbbi divatbemutató­jának nemes egysze­rűséggel „Az utolsó” címet adta. Winfried Noé, Németország leismertebb asztrológusa egye­Gerda Rogers, a legnépsze­rűbb osztrák csillagjós csak legyint az efféle feltételezé­sekre: A napfogyatkozás ter­mészeti jelenség, volt már máskor is ilyen, de még egy­szer sem lett vége a világnak - mondja felvilágosultan. Nem lesz sem atom­háború India és Pa­kisztán között, sem pedig a Cassini-űr- szondával nem lesz különösebb baj. Rogers asszony szerint számítani kell viszont termé­szeti katasztrófákra - például árvizekre, amelyekből a világ a napokban már kapott ízelítőt, valamint po­litikai fordulatokra. Gerda Rogers azt jó­solja, hogy a közeli hetekben megdöntik Milosevic hatalmát Jugoszláviában. Ám a csillagok még ilyen különle­ges napokon is befo­lyásolják sorsunkat - állítja Rogers asz- szony. Arra figyel­meztet, hogy külö­nösen az Oroszlán, a Bika, a Vízöntő és a Skorpió jegyében születettek számára bizonyos veszélye­ket hordoz a napfo­gyatkozás napja: ezeknél az emberek­nél augusztus 11-én nagyobb lesz a balesetek veszélye, és a szokásosnál agresszívabbak lehetnek. (MTI) Árvíz pusztít a Fülöp-szigeteken. Számosán éle­tüket vesztették, több tízezren hajléktalanná vál­tak augusztus első hetében. A napfogyatkozás újabb katasztrófák előhírnöke lesz? FEB-Reuters nesen atomháborúra számít au­gusztusban, de úgy látja, hogy a koszovói háború is fellángol még. A kánikula fiút „fial” Kánikula hatására több fiú szü­letik, mint lány - állapították meg német kutatók. A New Scientist című brit hetilapban közzétett felfedezés szerint ha a szülők fiút szeret­nének, akkor egy hónappal egy hőhullámot követően kell sze­retkezniük, de ha inkább lányra vágynak, akkor várjanak meg egy hideghullámot, és azután még négy-öt hetet a nemzéssel. Az összefüggést 1946 és 1995 között feljegyzett havi hőmérsékleti és születési ada­tok összevetése révén fedezte fel Alexander Lerchl, a Müns- teri Egyetem kutatója. Hipoté­zise szerint a hőmérséklet a fér­fiúi spermák érésének kezdetén játszik fontos szerepet, s a me­leg jobban károsítja az X-es kromoszómákat, mint az Y- osokat. (Fiú csak XY-os kro­moszómájú spermiumból szüle­tik, míg lány csak XX-esből.) Lerchl megjegyzi, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a melegebb éghajlaton több a fiú, mint a lány, mivel az em­berek öltözködésükkel alkal­mazkodnak az időjárás alaku­lásához. Hozzáteszi azonban, hogy az általános felmelege­dés hatására tovább nőhet a fiúk aránya. Színes Világ Sörvillamos Japánban. A szigetország nyugati ré­szében lévő Gifu városában sörözővé átalakított villa­mos kínált hűs árpalevet egy teljes héten át a nyári me­legben utazó sörbarátoknak. A sörvillamos menetideje egy óra volt a csaknem négy kilométeres vonalon - jelen­tette a Csunicsi Simbun című lap. így vagy csak lé­pésben haladt, vagy igen gyakran meg kellett állnia az „output” miatt. Életmentő segély Robin Hood fájának. 25 ezer fontos „élethosszabbító” se­gélyt kapott a sherwoodi erdő 800 éves tölgyfája, amely mögött állítólag még Robin Hood rejtőzködött. A pénzből megpróbálják kés­leltetni a fa halálát. A tölgy törzse 10 méter vastag. A fa 27 méterre magasodik az erdő fölé, lombozatának szélessége pedig eléri a 28 métert. Évente 675 ezren csodálják meg Robin Hood egykori „szövetségesét”. Robin Hood kortársa 800 éves, de faszakértők szerint még akár 300 évig is elélde­gélhet, ha gondosan ápolják az emberek - és nem csak a harkályok. Hitler és a Parkinson- kór. Adolf Hitler Parkin- son-kóros volt és betegsége segítette a szövetségeseket a II. világháború megnyeré­sében - állítja két texasi neurológus. Tom Hutton és J. L. Morris közös tanulmá­nyukat, a kanadai Vancou­verben, a Parkinson-kórral foglalkozó kongresszuson ismertették. A texasi neuro­lógusok úgy vélik, hogy Hit­ler gondolkodásának rugal­matlansága - amelyet a kór okozott - közrejátszhatott abban, hogy lassan reagált a szövetségesek inváziójára. Hitler a kór fizikai és mentá­lis szimptómáitól már egy­aránt szenvedett a norman­diai partraszállás idején, ám ezt környezete megpróbálta eltitkolni. Hutton szerint a náci vezér akkoriban már egy évtizede küszködött a Parkinson-kórral. < t é í

Next

/
Thumbnails
Contents