Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-09 / 217. szám

1999. augusztus 9., hétfő Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Sziget: kevesebb panasz Drog és zaj. E két érvet hozzák fel a legtöbbször a Sziget ellen­zői. Egyrészt a fokozott ellenőr­zés ellenére sokan „repülnek”, másrészt hiába a szigetelés, a környék lakói nagy hangerővel hallhatják a koncerteket - szól a panasz. A héten többen is látni vélték Tarlós István óbudai polgármes­tert és Wootsch Pétert, az ISM közigazgatási államtitkárát, amint a fentieket ellenőrzik. A polgármesteri hivatalba informá­cióink szerint az idén kevesebben telefonáltak a zaj miatt. A ren­dezvény „békéjét” biztosító In­kái egyik főnökétől, ifjabb Lasz Györgytől megtudtuk, hogy egy hét alatt ezer emberük vigyáz a Sziget rendjére, csúcsidőben 350-en állnak szolgálatban. Szú­rópróbaszerűen kábítószer-kere­ső kutyával is ellenőrzik az érke­zőket. Mert kár lenne tagadni, je­len van a Szigeten a drog, ám semmivel sem nagyobb mennyi­ségben, mintha a napi 35-40 ezer fiatal máshol szórakozna. (Kommentár az 1. oldalon) A Szigetre látogatók száma (1993-99) mm 250 DOG 300000 ISI DOG itt 000 50 000 0 1993 1994 1995 19% 1997 1998 ( 999 A Alrendőrök, zsebtolvajok Nehezen bizonyítható a lopás ténye Az első félévben a zseblopások száma 3108 volt. Eljárás 175 el­követő ellen indult. Bonyolítja a helyzetet, hogy csak a lopás köz­ben rajtakapottak ellen bizonyít­ható a lopás ténye. Ebben a „szakmában” ilyenkor nyáron a legnagyobb forgalom. A Budapesti Rendőr-főkapi­tányság zseblopási alosztályá­nak munkatársai naponta 10-12 kilométert is gyalogolnak a fő­város legforgalmasabb pontjain, elvegyülve a tömegben igyekez­nek rajtakapni a tetteseket. A nyomozók elmondták, hogy a zsebesek kedvelik a zsú­foltságot, a tömeget. Mostaná­ban a fővároson kivül a többi Város forgalmas utcáin, sőt a nyáron zsúfolt balatoni telepü­léseken is gyakran feltűnnek. Kedvelik az idegenek által láto- gatottabb helyeket, áldozataik többsége külföldi. Ezért az idén a magyar tenger partján több fővárosi nyomozó is szol­gálatot teljesít. A zsebesek gyakran csoportban dolgoz­nak. Ketten takarják a „lenyű- lót”, ketten azt figyelik, nincs-e a közelben nyomozó, és a hato­dik a futár, aki a lopott holmit azonnal elviszi. így ha netán gyanút kelt a működésük, vagy észrevették az esetet, a bizonyí­ték már eltűnt. A zsebesek a mutató- és nagyujjukat egyfor­mára nyújtják, s két ujjal, mint egy csipesszel dolgoznak. Ez az egyik biztos ismertetőjelük - mondja a nyomozó. A minap a Belvárosban egy házaspár szóváltása hangos ve­szekedéssé fajult. Egész csődü­let figyelte a perpatvart. Ezalatt az álveszekedők társai négy-öt bámuló embert fosztottak meg értékeiktől. A nők különösen veszélyezte­tettek. Amikor megállnak a ki­rakatoknál, más nézelődök is megállnak mellettük, s közben megszabadíthatják őket az érté­kektől. A zsebesek szeretik a mágneszáras retikülöket, mert azokat könnyű kinyitni, és a „le- nyúlás” után azok akár maguk­tól is visszazáródnak. De a vé­kony anyagból készült táskák is kedveltek, mert könnyen kivág­hatok és pillanatok alatt ki­emelhetők belőle az értékek. A zsebesek mellett újabban feltűntek az álrendőrök is az ut­cákon. Mindegyik éppen civil­ben lévő rendőrnek adja ki ma­gát: előfordult, hogy nem valós „Tourist Police” igazolványt mu­tattak fel. Iratokat és pénzt kér­nek ellenőrzésre, s közben kira­bolják áldozatukat. Ha civil rendőr igazoltat, és nem va­gyunk biztosak a valódiságában, ragaszkodjunk ahhoz, hogy egyenruhás rendőrt hívjanak a helyszínre - tanácsolják a rend­őr-főkapitányságon. Koós Tamás Nincs okunk a pánikra Gyorsan gyógyulnak a román agyhártyagyulladásos betegek A Romániából érkező jelentések szerint nincs szó országos mé­retű agyhártyagyulladás-járványról. A megbetegedéseket okozó kórokozót még nem sikerült azonosítani, de a járványügyi szak­emberek szerint nem súlyos a baj. Magyarországon semmi jelét nem észlelték a vírus átterjedésének. Dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigaz­gató-helyettese a Ferenczy Euro- pressnek elmondta: a román egészségügyi miniszter részletes tájékoztatást adott a kinti jár­ványról. Kiderült, hogy a vírus csak az ország Kárpátokon túli, északkeleti részén okozott fertő­zéseket. A csaknem 200 beteg többsége gyermek volt és fiatal felnőtt, akikről kiderült, hogy csaknem mindannyian megmár­tóztak abban a tóban, amelyben tiltott a fürdőzés. Kiderült az is, hogy ebben a megyében sok he­lyütt május óta szünetel a veze­tékes ivóvizellátás, mert az ott lakók nem fizették a közüzemi díjakat. A betegség tünete a fejfájás, láz és a hányás. A vírus csepp­fertőzés, vagy közvetlen érintke­zés útján terjed. A fertőzöttek ál­talában 5-6 nap után szövőd­ménymentesen gyógyulnak. Sem védőoltás, sem gyógyszer nincs a kór ellen, csak folyadék­pótlást és lázcsillapítást alkal­maznak az orvosok. Dr. Melles Márta szerint azok, aki betartják a mindenna­pi élet tisztasági szabályait, elke­rülhetik a fertőzést. Fontos az étkezés előtti és a vécéhasználat utáni alapos kézmosás. Nem szabad a gyümölcsöket és a zöldségféléket mosatlanul enni. A háztartási hulladékok rend­szeres elszállításával és a legyek irtásával is csökken a fertőzés veszélye. A nyári melegben job­ban oda kell figyelni az ételek alapos megfőzésére, átsütésére és kizárólag ellenőrzött minősé­gű ivóvíz fogyasztható. Romániában információink szerint a turistákra nézve sem­miféle korlátozó intézkedés be­vezetését nem tervezik a jár­ványügyi szakemberek. n. zs. Szeptembertől bővül a közgyógyellátási lista Csökkent a visszaélések száma A szakértők a július 15-ei árváltozások tükrében felülvizsgálták a közgyógyellátás keretében térítésmentesen adható gyógyszerek kö­rét. Ennek megfelelően a korábbi 525 készítményt tartalmazó lista várhatóan 580 patikaszerből áll majd. Horváth Beatrix, az Egészség- ügyi Minisztérium gyógyszeré­szeti főosztályának helyettes vezetője a Ferenczy Europress- nek elmondta, hogy a változás várhatóan szeptembertől lép életbe. A listán szereplő ható­anyagok körét nem szűkítet­ték, csupán azt a 80 gyógyszert vették le a listáról, amelyekből ugyanolyan hatású, olcsóbb készitmények is szerepelnek a választékban. A listára újon­nan felkerült termékek száma 135, tehát az orvosok számára bővült a felírható választék. Horváth Beatrix elismerte, hogy a bővített lista sem nyújt minden betegségre kiterjedő, teljes terápiás megoldást. A költségvetési keretek ugyanis behatárolják a közgyógyellátás lehetőségeit. Egyébként az utóbbi két évben ezen a terüle­ten nem volt túlköltekezés, a keretet nem lépték túl. A fő­osztályvezető-helyettes szerint a fokozott ellenőrzéseknek kö­szönhetően jelentősen csök­kent a visszaélések száma is. Idén a központi költségvetés 11 milliárd forintot biztosít a térítésmentesen adható patika­szerekre, amelyhez az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénz­tár további 10 milliárd forintos támogatást nyújt. A kormány a jövőben a köz­gyógyellátás rendszerének át­alakítását tervezi. Felülvizsgál­ják a jogosultak körét és a fi­nanszírozás módszerét. A tá­mogatásra szoruló betegek el­látása feltehetően a szociális tárcához kerül, s az Egészség- ügyi Minisztérium csupán a gyógyszerlista összeállításában venne részt - szakértőként. Az sem elképzelhetetlen, hogy a közgyógylista megszűnik, és helyébe a jogosultak számára leosztott, közvetlen pénzbeli támogatás lép. (németh)----------—----------------- ---------------------------7------------------­Me gújul a Sulinet-Irisz Kétszáz újabb iskola kapcsolódik be a programba Szeptembertől újabb 200 általános iskola kapcsolódhat be a Sulinet- írisz programba. A tanárok és a diákok használatára szánt számító- gépes hálózat ráadásul megújulva jelentkezik a tanév kezdetétől. Az Oktatási Minisztérium (OM) illetékesétől kapott in­formációink szerint a tárca szakemberei teljesítették a Sulinet-írisz program előzetes célkitűzéseit, mára ugyanis va­lamennyi középiskola csatla­kozott a tanárok és diákok használatára szánt számítógé­pes rendszerhez. Az eddig bekötött, vagy be­kötésre váró 1500 oktatási in­tézmény között 450 általános iskola található. Azok az intéz­mények, amelyek a pályázaton megnyerték ugyan a progra­mot, ám egyelőre náluk azt még nem vezették be, az adott helyi telefonszolgáltatót okol­hatják a késedelemért, hiszen az nem tudja biztosítani a mű­ködéshez szükséges technikai feltételeket. Szeptembertől ennek ellené­re kétszáz újabb intézmény számára válhat elérhetővé az interneten keresztül a Sulinet- írisz honlapja. Igaz, hogy az erre a célra szánt mintegy négymilliárd forintos keretnek a nagyobbik része ma már a szolgáltatási díjak fedezetére megy el, ezért a fejlesztés az utóbbi időben kissé lelassult. A tárca illetékesétől meg­tudtuk azt is, hogy a Sulinet­írisz program teljesen meg­újult, kibővített változatával találkozhatnak a tanév kezde­tétől a használók. Legalább hét új rovat áll majd a felhasz­nálók rendelkezésére az okta­tási segédanyagokat és egyéb információkat szolgáltató honlapon. Az általános infor­mációk mellett helyet kapnak majd a továbbtanulással, ta­nárképzéssel kapcsolatos hí­rek is. Szintén újdonság, hogy a rendszerben megtalálhatók lesznek az eltelt öt év kidol­gozott érettségi tételei. A hi­vatalos miniszteri közlemé­nyeket és egyéb fejlesztések­ről szóló híreket az Iskola ro­vatban lelhetik meg az intéz­mények vezetői és adminiszt­ratív dolgozói. Hírcsatorna Módosító javaslat. A szocia­lista frakció ősszel újra alkot­mánymódosítási javaslatot fog benyújtani, amely kétharma­dos országgyűlési döntéshez kötné a Magyarország terüle­téről induló harci cselekmé­nyek engedélyezését - jelen­tette be vasárnap Juhász Fe­renc, a parlament honvédelmi bizottságának szocialista alel- nöke. Füredi borhetek. A bor és gasztronómia évének kiemelt rendezvényeként jegyzik a füre­di borheteket, amelyen részt vesz a 22 történelmi borvidé­künk. Díszvendég: Tokaj - hangsúlyozta a borhetek meg­nyitóünnepén szombaton a fü­redi móló színpadán Pálfy Sán­dor, a város polgármestere. A megnyitó beszédet Kövér Lász­ló tárca nélküli miniszter mondta. Konferencia. Témaköreit te­kintve nagyrészt a napfogyatko­záshoz kapcsolódik a Budapes­ten hétfőn kezdődő nemzetközi asztrológiai konferencia, amely szerdán a csillagászati jelenség megtekintésével zárul Balaton- füreden - jelentette be szomba­ton Köves Tamás, a rendezvény szervezője. Pályázat. A 2000. évi számító- gépes probléma megoldását se­gítő kereskedelmi és iparkama­rák számára pályázatot írt ki az európai kamarákat tömörítő Eurochambres - közölte D. Szekeres Ágnes, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara saj­tófőnöke. A pályadíj elnyerésé­re azok a kamarák pályázhat­nak, amelyek a probléma meg­oldásához a legjobb projekte­ket dolgozták ki a vállalatok, elsősorban a kisvállalkozások részére. Gyűjtés. A Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSz) gyűjtést rendezett tagjai körében, az ár- és belvízkárok sújtotta kollégáik segélyezésére - mondotta vasár­nap Rege Sándor, a KKSz szó­vivője. A több mint 25 ezer dol­gozót képviselő KKSz, az el­múlt hetek esőzései miatt bel­vízkárt szenvedetteket fogja tá­mogatni a gyűjtés során várha­tóan befolyó több mint 1 millió forintból. Baleset. Súlyos sérüléseket szenvedett a török katonai atta­sé szombaton a Veszprém me­gyei Ajkarendek közelében, amikor az általa vezetett Opel és egy Fiat személygépkocsi összeütközött - közölte a tűzol­tóság sajtóügyeletese. A baleset következtében mindkét jármű vezetője súlyos sérüléseket szen­vedett, az Opelban tartózkodó másik három személy könnyeb­ben sérült meg. Magyar „fürdőkád” A balatoni halászat „ellensé­ges” környezetben dolgozik, mert sokan nem tudják, hogy ökológiai szemléletű halgaz­dálkodás folyik a tavon - vélte Gönczy János, a Balatoni Halá­szati Rt. vezérigazgatója a cég alapításának 100. évfordulója alkalmából vasárnap rendezett halászati konferencián. Bíró Péter, az MTA tihanyi Limnológiai Intézetének mun­katársa rámutatott, hogy a par­ti üdülőtelkeket védő betonko­szorúk „fürdőkáddá” változtat­ták a tavat, és sok természetes halszaporító helyet eltüntet­tek. Úgy vélte, hogy az ősho­nos fajok már csak 40 százalé­kát alkotják a balatoni kopol­tyúsoknak, a többi betelepített „egzotikus” halfajta, amelyek­kel óvatosan kell bánni. A Szonda Ipsos júliusi közvélemény-kutatása Kelet-Magyarországon Fordult a kocka: előny az MSZP-nél A két nagy párt küzdelme országos szin­ten az utóbbi négy-öt hónap során ki­egyenlítődött, mi több, az MSZP javára be­álló fordulat bizonyos jelei is érzékelhetők. A keleti megyék biztos szavazóinak körében - a választás óta először - előnyhöz jutott az MSZP. Mind többen találják ellenszenves­nek a Fideszt, és mind többen gondolják az MSZP-t egy mostani választás legvalószí­nűbb győztesének. Az összes megkérdezett körében országos szinten a választás óta most először tapasz­talható a szavazati arányok közötti egyenlő­ség. A két nagy párt tábora most egyaránt 27 százalékos, a keleti megyékben az MSZP ugyanennyit, a Fidesz ennél 1 száza­lékkal gyengébb eredményt ért el. Az FKGP itteni támogatottsága megfelel az országosnak, 4 százaléknyian szavazná­nak rá, több hónap átlagát nézve ez enyhén csökkenő tendenciájú. Az SZDSZ 2 száza­lékot szerzett, országos indexe 3 százalék. Az MDF és a MIÉP itt is, országosan is 1-1 százalékot ért el. A biztos szavazók körében - a voksolás óta először - úgy országosan, mint a kele­ti megyékben az MSZP több támogatóval rendelkezik, mint vetélytársa, a Fidesz- MPP. Országos indexe 41 százalék, de a Fidesszel szembeni 2 százalékos előnye csekély, a statisztikai hibahatáron belül van. A keleti országrész biztos szavazói­nak körében ennél nagyobb a különbség, itt jelentősebb az MSZP előnye: 45 száza­lékos eredményével szemben a Fidesz 40 százalékot ért el. Az FKGP-re a keleti megyék biztos sza­vazóinak 6 százaléka szavazna, támogatott­sága e körben is csökken. Az SZDSZ 3 szá­zalékot, az MDF és a MIÉP 1-1 százalék körüli eredményt érne el egy most tartandó parlamenti választáson. A vezető kormánypártot mind többen ta­lálják ellenszenvesnek: immáron a megkér­dezettek 16 százaléka válaszolta, hogy sem­miképpen nem szavazna a Fidesz-re. A MIÉP-et és a Kisgazdapártot a felnőtt la­kosság 15 illetve 14 százaléka, az MSZP-t pedig 11 százaléka találja ellenszenvesnek. A keleti országrész lakóinak véleménye nem tér el jelentősen ezektől az országos értékektől. Mindezek nyomán alaposan megváltoz­tak a választási győzelemmel kapcsolatos feltevések is. A keleti megyék felnőtt lakos­ságának 33 százaléka (országosan 35%) gondolja úgy, hogy most már az MSZP nyerné meg a parlamenti választást, és 27% (országosan 26%) véli úgy, hogy most is a Fidesz lenne annak győztese. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1999. július 8-22. A kérdezés mód­ja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó kelet-magvarországi lakó­hellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 520 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents