Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-06 / 183. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. július 6., kedd Röviden Nyugdíj. A Pécsi Posta- igazgatóság vezetője, Kőhalmi István, 40 éves, postán eltöltött munkaviszony után nyugdíjba vonult. A Magyar Posta Rt. vezetése a postaigazgatóság irányításával dr. Krutki Józsefnét bízta meg júliustól. (k) Szolgáltatási szünet. A szabadságolások miatt július-augusztus hónapokban szünetel a Gazdasági Minisztérium közvetlen telefonszolgálata, az Ipartner. A két nyári hónapban az érdeklődők hiába hívják a 80/ 660-560-as zöld számot, (k) Áruforgalmi mérleg. Az előzetes adatok alapján számítva az áruforgalmi mérleg hiánya 141 milliárd forint volt 1999 első három hónapjában, ami 30 milliárd forinttal haladja meg az 1998 első negyedévében mért deficitet. (k) Beszállító. Új gyárat épít a D és V 2000 Autóipari Szerelő és Gyártó Kft. az esztergomi ipari parkban. A magyar-német közös vállalkozás a Magyar Suzuki Rt. számára szereli készre a gépkocsik kerekeit. A beruházás első ütemében az év végére 7500 négyzetméteres telken egy 480 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok épül. (k) Kárpótlás. Előreláthatólag a jövő év tavaszán megkezdődhetnek a kifizetések a svájci bankok által elkülönített kárpótlási keretből. A jogigények rendezésére a svájci bankok összesen 1,25 milliárd USA-dollár ösz- szegű keretet hoztak létre. (k) Agrármarketing. Regionális Agármarketing Centrum kezdte meg működését Kaposváron, a Pannon Agrártudományi Egyetemen. Az új iroda Szeged, Nyíregyháza és Szombathely után a negyedik, amely több megyére kiterjedően látja el feladatát. (k) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 383,88 Japán jen (100) 198,74 Svájci frank 155,16 USA-dollár 243,30 Euró 249,16 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Nagy horderejű technológiai és környezetvédelmi beruházások is folynak fotó: Tóth l. Sikeres volt a cementipari fúzió Rövidesen döntés születhet a tüzelőanyag-felhasználásról Két év telt el a hazai cementipar két meghatározó cégének fúziója óta. A beremendi és váci gyár összevonásából az ágazat piacvezető társaságaként jött létre a Duna-Dráva Cement és Mészművek Kft., amely évről évre fejleszti érdekeltségeit. BEREMEND-PÉCS Mint Bóna Emó' vezérigazgató a Pécs Expón tartott sajtótájékoztatón elmondta, a két gyár összefogásával a cementipari ágazat legerősebb társasága jött létre. Az alaptermék, a cement értékesítésében jelenleg közel 50 százalékos piacrésszel rendelkezik a Duna-Dráva Cement, de folyamatosan erősödik a részesedés a többi produktum esetében is. A társaság tavaly tekintélyes, 18 milliárd forintos árbevételt ért el. Mint a vezetők elmondták, a termékforgalom évi 2-3, az árbevétel 10 százalékkal növekszik, ez utóbbi arányszám jellemzi a nyereség alakulását is. A cég folyamatosan fejlődik, ami nemcsak az egyes érdekeltségek számszerű növekedésében - most 20 betonüzemet, 17 kavicsbányát és tucatnyi leány- vállalatot működtetnek - mutatkozik meg, hanem a nagy horderejű - tavaly 2,5, idén 3 milliárd forintot meghaladó - technológiai és környezetvédelmi fejlesztésekben is. A vezérigazgató ugyanakkor megemlítette, hogy a cégnél dolgozók havi átlagkeresete meghaladja a 100 ezer forintot, és reálértéken őrzik a dolgozók szociális juttatásait. A beremendi gyár az elmúlt évtized jelentős részében saját forrásból hajtotta végre beruházásait. A technológiai fejlesztés és a környezetvédelem javításának együttes igényével létesül jelenleg egy belső homogenizáló rendszer-. Hasonló céllal fogalmazódott meg a jövő programja is, amellyel a másodlagos tüzelőanyag-felhasználás - Beremenden egy ilyen projekt már működik gumihulladékkal - további lehetőségeit keresik. A baranyai gyárban ugyancsak a közeljövő nagy kérdése az elsődleges fűtőanyag kiválasztása. A jelenleg használt nehézolaj mellett szénre és gázra is készültek felhasználási tervek, ám elképzelhető, hogy az energiapiac most tapasztalható változékonysága még egy kicsit elodázza a döntést. Kaszás E. Elavult technológiával nem lehet minőségi kenyérgabonát termelni Versenyképes a kemény búza A hazai búzatermesztés akkor válik igazán hatékonnyá, amikor az állami minősítéstől a felvásárlásig minden minőségorientált lesz - nyilatkozta Bedő Zoltán, az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Fajtanemesítő Kutatóintézet igazgatója. Az intézmény vezetője szerint a minőségi termelés versenyképes kutató-fejlesztő szakembergárdát is feltételez. Azokban az országokban, ahol exportorientált gabonatermelés folyik, a hatékonyság érdekében a nemzetközi minőségi szabványokat, előírásokat veszik figyelembe, és aszerint alakítják ki a teljes terményskálát.-A búzatermesztők körében fogalom a hajdani híres, nagy sikértartalmú Bánkúti-búza. Manapság milyen fajták kerülnek ki a kutatóintézet „boszorkánykonyhájából”? Mit ajánlanak a gazdáknak?- A gazdaságos búzatermesztés alappillére a nagy termőképesség. A hazai gabona- termelés a jövőben alapvetően két fajtára fog épülni: a kemény szemű, nagy sikértartalmú, javító minőségű, és az ugyancsak kemény szemű, jó malmi minőségűekére. Nemesítési programunkban az előzőekhez tartozik a Magdaléna és az Emma, amelyek nagyon népszerűek itthon, és a nemzetközi piacokon is jól eladhatók. Ezt a fajtát az ország vetésterületének 20- 30%-án kellene termeszteni. Egyetlen hibájuk az átlagos vagy az alatti termőképesség. A jó malmi minőségű búzafajtákból gazdag a martonvásári kínálat. Ezek közé tartozik például a Tamara, a Kucsma, a a Fatima, a Pálma, a Matador. A nemzetközi piacokon jelenleg is előnnyel rendelkeznek, mivel a nyugat-európainál magasabb, harminc százalék körüli a sikértartalmuk, és termő- képességük is versenyképes. Bedő Zoltán elmondta azt is, hogy szerinte a hazai termelés növekedésének útjában nem a választék hiánya, hanem az elavult, alacsony technológiai színvonal áll. Újvári Gizella Csökkentek a kamatok A lakossági hitelek átlagos kamatszintje májusban az előző hónaphoz képest 0,3 százalékponttal 23,7 százalékra mérséklődött, miközben a betéti kamatok az éven belüli lejáratoknál 0,4 százalékponttal 12,4 százalékra, az éven túliaknái 0,3 százalékponttal 12,6 százalékra csökkentek - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A hiteleken belül a fogyasztási és egyéb (áruvásárlási, személyi, gépkocsi-vásárlási stb.) hitelfajták átlagkamata 0,3 százalékponttal 23,7 százalékra csökkent, míg az építési és az ingatlanvásárlási hitelek kamata 23,8 százalék maradt. A lakossági látra szóló betétek átlagkamata 6 százalékra mérséklődött. A vállalkozóknak a rövid lejáratra nyújtott hiteleket 0,2 százalékponttal alacsonyabb, 16,6 százalékos átlagos kamatszinten folyósították a hitelintézetek, az azonos lejáratra elhelyezett betétek után pedig 0,3 százalékponttal alacsonyabb, 12,8 százalékos kamatot fizettek. így a kamatkülönbözet az előző havi 3,7 százalékpontról 3,8 százalékpontra növekedett májusra. Az egy évnél hosszabb távra kihelyezett vállalkozói hitelek átlagkamata - 0,7 százalékponttal csökkenve -17,2 százalék lett májusban; az éven túli lejáratra elhelyezett betétek után 1 százalékponttal alacsonyabb, 13 százalékos kamatjövedelmet realizáltak a vállalkozók. B Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en VII. 5-én Részvény megnevezése Záróéi Változás Forgalom (db) BÁV 1 250 \ 245 BorsodChem 6 000 / 59 071 Danubius 4 475 / 22 908 Egis 6320 / 137 682 Matáv 1 348 / 1 197 052 Mezőgép 2 235 / 12414 Mól 6 190 / 1 384 317 OTP 10 735 / 281757 Pick 7185 / 31 188 Pannonplast 4 600 \ 32 432 Prímagáz 2 20044 750 Rába 2 190 / 182 411 Richter 12 250 / 207 586 TVK 2 540 / 317 630 Zwack 5 5501 026 Kárpótlási jegy 450 / 5 636 A BUX-index alakulása: 6904,52 (+213,29 pont) A rehabilitációs hozzájárulás előlege. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló módosított 1991. évi IV. törvény (Fit. törvény) 42/A. § (2) bekezdését 1999. január 1-jétől az 1998. évi LXXXVI. törvény 15. §-a módosította. A rehabilitációs hozzájárulásra kötelezetteknek ez évtől előleget a tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok szerint kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás alapján kell teljesíteni, s a negyedéves előleg összege az éves kötelezettség 25%-a. A negyedik negyedévre változatlanul nem kell előleget fizetni, s a tevékenységét megkezdő először az első negyedév után fizet. Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles, akinél az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az évi átlagos statisztikai állományi létszám 5%-át. A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás mértékének szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év - KSH által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3%-a. (Fit. törvény 41/A. § (5) bekezdés). Az 1997. évi bruttó átlagkereset összege 687 000 forint, amelynek 3%-a kerekítve 20 600 forint. Budapesti székhelyű pénzintézet alábbi, volt banküzemi ingatlanját kínálja eladásra: Pécs, Király u. 36.575 m2 Az ingatlan a város központjában található. Érdeklődni lehet: 353-1000/498 és 407-es mellék Beruházás: élen az ipar és az építőipar BARANYAI KÖRKÉP Az idei esztendő első negyedévében megyénkben összesen 8,8 milliárd forintnyi beruházást regisztrált a KSH Baranya Megyei Igazgatósága. Ennek túlnyomó többségét épületekre és egyéb építményekre fordították a beruházók, a fennmaradó rész gépekben, berendezésekben, járművekben öltött testet. Ha az ágazati megoszlást nézzük, a teljes értékből meglehetősen kiemelkedik a produktív szféra, ezen belül is az ipar, illetve az építőipar, valamint a kereskedelem. Nagyságrendjéhez képest továbbra sem tartozik a beruházásban bővelkedő ágazatok közé a mezőgazdaság, és bár fontosságát többször hangsúlyozzák, ugyanez mondható el a vendéglátásról, szálláshelyszolgáltatásról is. Érdekes kettősség figyelhető meg az inproduktiv szférában is. Míg a közigazgatási, társadalombiztosítási kategóriában 732 milliót költöttek beruházásra - ebből 665-öt épületekre, létesítményekre - addig az egészségügy, szociális ellátás a maga 109 milliójával meglehetősen hátul kullog. A pécsi iskolabezárások miatt a figyelem középpontjába került oktatási ágazat összességében 386 milliót jegyez az első negyedévben, ennek közel kétharmadát berendezésekre, eszközökre fordítják. K. E. A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke gazdasági ág szerint (Baranya megye, 1999,1. negyedév) Új beruházás összesen Ebből épületek és I gépek, berendezések, járművek egyéb építmények | belföldi I Import 516 163 89 193 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 5832 3470 1052 1189 Ipar Forris: KSH B. M.-llg. 288 179 55 52 Építőipar 350 107 198 44 Kereskedelem, járműjavítás 110 77 29 3 1 Grafika Be n e Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
