Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-31 / 208. szám
1999. július 31., szombat HÁTTÉR - RIPORT f1cxinc7LDin)i tÁc dcpcctt éc déd/íkij/ídaai moo on jr hetedik oldal A kisgazdák nagy csatái A nagy öregeket - akik tehát a háborút követő pár évig még pártként működtethették az FKgP-t - némileg zavarta, hogy közülük egy sem került be az újjászerveződő baranyai kisgazdapárt vezetőségébe. Zavarta többek között Nagy Ferenc Józsefet is. Nem csak a mellőzöttség érzete okán, hanem azért is, mert gyorsan felismerte, hogy ez a - talán generációs - polarizálódás veszélyeztetheti a párt jövőbeni és nagyon szükséges egységét. Tartottak a szocialisták-kom- munisták beépített embereitől is.- Gyorsan észrevettük, hogy közénk kerültek - folytatja Nagy Ferenc József. - Már a párt első nagyválasztmányán kizártunk négy ilyen szempontból gyanús embert, bár én azt mondtam, talán egy kicsit alaposabban meg kellene a döntés előtt nézni a hátterüket. A kizártak között baranyai nem ! volt. Annyi azonban bizonyos, hogy gyanúnkat az is táplálta, nem tudtuk, honnan jöttek, kifélék. így hamar talajt kapott a széthúzás. Gerendái István baranyai elnököt például saját vezetőtársai váltották le, túlzottan harcos, radikális irányítási módszereire hivatkozva. Akkor lett Csirke Emó' a megyei kisgazda elnök. Csirkét az országos alel- nökké választott Nagy Ferenc József felvitte magával az országos központba. Hamarosan azonban megromlott a viszony a két kisgazda politikus között, bár Nagy állítása szerint nem személy szerint őt, hanem általában a kisgazda vezetőket sértette meg Csirke Ernő.- A Reform című lapban nyilatkozva azt mondta, hogy a FKgP-re az uram-bátyám politizálás a jellemző. Nem volt szerencsés megnyilvánulása. Ezt én, mint földművelésügyi Hagy Pmrane jtátaat IH3- ban stútatrHl tSST-tíB l&í& tg agyérá gazdi mit iHd-ltKl kbrttt íxe-tag. Atcbt ba-rryug<pjaa, IdST ban stemm agrtrmémrti sUpkmít a Keskhctyt Agrártudományi Egyetemen. >943kben Pécsért Heplótckolei tartottamat ségtett, tSádáT-baa Etúslkelástea tartottamon gyarapítóiul uakiammmt KáMrtsta irtoméba raguul. 3S ért pmsbHar, ntnatt tag, a Maimtm Prmbftari Stávátaág tmstágca abtäha, A FÜggettan Ifjúság firtat tmetfio volt tgatrtm, ÍÍ37I6I at FKgP tafia. táSStben tut tktß NagtrtlaaimínttmaFKgPatdotMrtafioamtmL 1990 IV. ■ 1991. VL-tga Patt átnőtte A vmúmar.-mM oltó tóMműimhaOgti mfntaetam, majd >991. L 19-tál a hmtol Usebbséfi agyait ktletóae a Kormányban tárca nedűit mlnieteíerMiH. A «mtäfiurttadgi termetek árpákéban létrehozta a 9 országos rkdckképvtesaitna! töortrtlé Agrár Koordináció* Farmtól Baranya Megye fi. VK (miéit) agyért képedet#*. Három gyermeke, Tunektfi mi Bemutatkozó szórólap 1989-ből miniszter, akár rám vonatkoztatva is érthettem volna. Csirke is a radikálisabb, idős kisgazdák közé tartozott, a ’40- es évek közepén már ifjúsági vezető a pártban. Amikor 1989- ben megyei elnökké választották - s maradt e pozícióban a választásokig -, őt is támadás érte. MSZMP-s múltat hány- torgattak fel neki. Erről az a véleménye Nagy Ferenc Józsefnek, hogy mindenkit nem lehet lekommunistázni csak azért, mert az MSZMP tagja volt. Ráadásul - egészíti ki - Csirke Ernő nem volt a párt tagja, szentegáti tanítóként a népfrontrendezvényeken vett részt.- A lényeg, hogy a támadás miatt Csirke megsértődött, félreállt, s akkor jött a megyei kisgazdaszervezet élére Hangya Antal.-A radikálisok milyen jövőt szántak a mezőgazdasági nagyüzemeknek ?- Én annak az elgondolásnak a híve voltam, hogy amit lehet, azt próbáljunk megőrizni. Sok tsz, állami gazdaság volt az országban, ezek élelmiszert adtak, munkát egy csomó embernek. Nem engedtem az olyan radikális nézeteknek, hogy mindent felszámolni, eltörölni. Két dolgot mindenképpen szét- választandónak mondtam: a tulajdont és a művelést. Az előbbiek rendezését nagyon fontosnak tartottam. Vissza kell mindenkinek adni a földjét, azután a tulajdonos döntsön, mit akar, egyénileg gazdálkodni, vagy a közösben maradni. Kitől is várható, aki 30 évet a tsz- ben töltött már, hogy egyéni vállalkozó legyen? Ez nem tűnt realitásnak. A radikálisok ezt nem vették figyelembe Csirke sem. A kárpótlási Kisgazda-nagygyűlés Pécsett. A párt alakuló rendezvényeire sokan voltak kíváncsiak. archív fotó: laufer László törvénnyel, amit én egy torzszüleménynek tartok, soha sem értettem egyet. Ezért is kellett megválnom a miniszteri tárcától. Azt mondtam, a földtulajdont a telekkönyvek alapján kell rendezni, ehhez nem kellenek milliárdok. Sajnos, ezt ez egyszerű paraszti javaslatot a sok okos ügyvéd és érdekelt elvetette. Nagy Ferenc József a parlamenti választások után lett az FKgP országos elnöke, 1990 áprilisában.-Ebben még ma sem látok tisztán. Nagyválasztmányi ülés volt Érden, s érkezett egy javaslat, hogy legyen vezetőségválasztás. Elvetettük, alig egy éve volt az előző, ’89 augusztusában. Csakhogy az ifjú törökök - azokat nevezem így, akik nem kerültek be a parlamentbe képviselőnek - nagyon erőltették, többek között Cseh Sándor, Kiss Gyula, Hankiss László, de érdekes módon Csirke Ernő is csatlakozott hozzájuk. Aznap Hódmezővásárhelyre kellett mennem, másnap megrökönyödve tudtam meg, újabb nagyválasztmányi ülést hívtak össze, ahol engem választottak meg elnöknek. Akkorra már egyedül én maradtam meg az országos vezetésben a régi garnitúrából. Lehet, a pártügyészség befolyása érvényesült, vagyis Torgyáné. Nagy Ferenc József érte el, hogy az FKgP-ből kivonulni szándékozó Békés megye nem csatlakozott a kiszakadt szegedi szervezethez. Ennek azonban súlyos ára lett. A választásokat alig pár nappal korábban megelőző tv-vita résztvevőjének az FKgP részéről Nagy Ferenc József lett kijelölve. Közvetlenül az adás előtt a „hűség” áraként - már a televízióban - Zsíros Géza kikövetelte, hogy ő vehessen részt a beszélgetésen a kamerák előtt az MSZP-s és SZDSZ-es vitapartnerekkel. Zsíros csúfosan leégett, ez nagyon sokat ártott az FKgP-nek. ^ Ez.ekben a viharos hetekben a baranyai szervezet homogénnek tűnt.-Nem éreztem azt, hogy itt is széthúzás lenne. Csak később. Nekem a Hangyáék mindig azt mondták, hogy Feri bácsi, melletted vagyunk, de amikor szavazásra került a sor, hiába kerestem a voksaikat. Szerintem nem mertek nyíltan színt vallani, gondolom, szégyellték a kétszínűséget. Csak egy-két baranyai állt ki következetesen mellettem. Én ennek a zavarnak az egyik okát abban is látom, hogy az új vezetők nem az elindítókhoz, a paraszti vonalhoz tartoztak. Nem vonom kétségbe a képzettségüket, tudásukat - még a fiskálisét sem -, de azért más az agrárium és más a paragrafus, a jog birodalma. (A következő részben Vörös Vince, az újjászervezett FKgP első országos elnökének segítségével idézzük fel az FKgP rendszerváltást megelőző évtizedének történetét. Vörös Vince egyike volt az első szervezőknek, a kezdetben együtt dol- , gozva Antall Józseffel is.) Mészáros Attila Nagy Bandó András jegyzete Állatkórház A minap Pennsylvania egyik állatklinikájáról néztem meg egy dokumentumfilmet a TV2-n. Szakállam padlót fogott, mondhatnám, de csak az állam esett le. Mert mit lát az Európába tartó tévénéző? Mindenféle bajokkal hozzák a gazdik a háziállataikat, törött lábú lovat, alkoholt felhör- pölő kutyát, műtét utáni kómától nem szabaduló macskát, autó elgázolta kutyát, hogy csak néhányat említsek. A klinika orvosai pedig türelemmel és törődéssel teszik a dolgukat, röntgenfelvételt készítve az öregedő, köröket dülöngélő kutya agyáról és az autó által elgázolt eb gerincéről, együtt aggódva a gazdikkal, elvégre egy szeretett állat életéről van szó, tudják, több év köti össze őket egymással, megannyi szeretetben telt nappal, így aztán az állatok sorsa nem lehet közömbös számukra sem. A körülményeket külön említem, hiszen azt is a klinikai ellátás részeként láthatták. (Szingapúr repülőterének vécéjében gondoltam először arra, hogy ebben a parfümben illatozó, csillogó csempékkel burkolt, tisztaságtól ragyogó mellékhelyiségben akár műteni is lehetne.) Nem ragozom, elég annyi: állati tisztaság volt, egy itt élő beteg ember is megirigyelhetné! (Igen, kedves Olvasóm, most jön a párosítás, akár le se újam!) De azért valamit mégis. Gyakorta beszélgethetek néhány orvossal és professzorral, személyesen is meggyőződhettem állításaikról, amilyen körülmények között kénytelenek műteni - pénzügyi vonatkozásait most ne is említsük, külön téma! -, az egyszerűen embertelen, vagyis - amerikai értelemben - állati, fenti történet alapján az sem. (Tudom, tudom, az Amerika, ez meg Európa, illetve Magyarország, de az ember azért itt is ember, az orvos az orvos, a beteg pedig beteg.) Ellenemre van az általánosítás, az egyedi példák nem képesek megmutatni a jellemzőt, mégis jeleznek valamit. (Ezer olyan adódhat, amilyenről most beszélek, akkor sem hiszem, hogy ez az általános.) Egy egyszerűbaranyai asszony bement a Megyei Kórházba, egy egyszerű panasszal: hosszú idő óta dagad és fáj az egyik lába. Megnézte egy specialista, aki így sommázta a lényeget: asszonyom, nincs különösebb baja, el fog múlni. Az egyszerű asszony pedig hazament, és tovább fájlalta az egyszerű lábát. Történetesen egy barátom felesége volt, így aztán a cocilizmus átkos cseléhez folyamodva beajánlottam őt egy klinika érsebészéhez - ő is specialista! -, aki rövid vizsgálat után megállapította, hogy ödémás. (Ödéma: vizenyő, sejtek közötti kóros folyadék-felhalmozódás.) Az egyszerű asszony gondja megoldódott, az egyszerű lába azóta a gyógyulás mezejére lépett. (Igen, kedves Olvasóm, némi tanulság.) Vajon hogyan végződik a történet, ha nincsenek ismeretségben velem, aki nem tűrte, hogy az asszonyka sorsa annyiban maradjon? Vajon hány - általam nem ismert - egyszerű betegnek kellett elfogadnia, hogy „nincs semmi baja”? És végül még egy kérdés: vajon meddig alkalmazná a pennsylvaniai állatklinika azt az orvosát, aki ilyen felületes vizsgálat után küldi haza az egyszerű gazdi egyszerű háziállatát? hetedik oldal M h Riport St Hosszúhetényben, saját házukban három esztendeje él egy német család. A családfő a falu lakóinak nem túlzottan nagy elismerése mellett természetgyógyászattal foglalkozik, amelyhez nincsenek meg a szükséges papírjai, miként munkavállalási engedélye sincs. Vagyis tulajdonképpen feketézik. Portré Dr. Iványi Ildikó Dél-Dunántúl „legnagyobb földesura”. Az állam, mint tulajdonos nevében 80 ezer hektár védett területen gazdálkodik. Kikapcsolódásként családi házuk kertjében kapál. Szakmai ártalom - mondja -, hogy hivatásos természetvédő lévén, ő sohasem tud a turista szemével nézni a Balatonra. Portré Egy tartalmas nap, hajnali egykor vacsorával Akik csak a hangja alapján próbálják elképzelni, valószínűleg nem tévednek. A Magyar Rádió pécsi stúdiójának műsorszerkesztője nagyon csinos, extra megjelenése talán a középiskolai színpadi szerepléseknek is utórezgése. Azt mondja, nem mindenki „happy”, amikor felébred. Neki többek között az a célja, hogy hallgatóiban ez az érzés az ellenkezőjére forduljon.- Hogyan jutottál el Párizsba ?-Mint a mesében. Egy Tempus-ösztöndíjra pályáztam, megkaptam az ösztöndíjat. Akkor már utolsó éves hallgatója voltam a JPTE orosz-francia-kommuniká- ciós szakának. így a nyelv- ismerethez is jól jött, de az oroszból is letettem a felsőfokút. Párizsban is kommunikációval foglalkoztam, ezen belül természetesen a rádiózással is, de meg kell mondjam, akkor még nem alakult ki bennem, hogy egyszer rádiós leszek.- Általában úgy szokott lenni, hogy aki Párizsban élt egy ideig, örök szerelme marad a város.- Nekem is. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy minden évben visszamehetek, egy kollégámmal rangos zenei eseményről tudósítani.-Ezek szerint kedveled az utazást.- És a zenét. Ez a kettő ösz- szejött. Ha van szabadidőm, soha nem akartál rádiós lenni.- Sőt még színésznő sem, pedig a versmondás tényleg jól ment, köszönhetően Kövesi Józsefié tanárnőmnek, az irodalmi színpad vezetőjének is. Illetve egyszer-kétszer átsuhant a fejemen a gondolat, de meg sem hagytam Schweier Rita 1967-ben Mohácson született. Középiskolásként irodalmi színpadon játszott, országos versmondó-versenyeket nyert, szép beszédéért Kazinczy-díjat kapott. A JPTE-n végzett, közben egy évet kommunikációs tanulmányokkal Párizsban töltött. Hetedik éve rádiós műsorvezető. Pécsett él, férje informatikus. zenét hallgatok, a klasszikusoktól a menő együttesekig.- Azt mondod, korábban érni. A rádiózás hétköznapi módon lépett az életembe. Amikor elvégeztem az egyetemet, a pécsi stúdióba jöttem gyakorlatra. Azóta sem volt más munkahelyem.- Elszakadtál a színpadtól, a nyilvános közszerepléstől és eldugtad magad egy mikrofon mögé?- A nyilvánosságot valóban szerettem, de pótoltam a színpadot a tv-műsorok vezetésével. Ám erre most már nincs módom, a médiatörvény miatt. Show-műsorokat vezetek, rendezvényeken konferálok, ha felkérést kapok. Ez persze sűrű napokat jelent, pláne ha 4-kor kelek a reggeli rádióbeli műsorvezetés miatt. Van, amikor hajnali 1-kor jutok otthon vacsorához.-A karriervágy hajt?- Mindenkiben kell lennie egy egészséges karriervágynak, megvan bennem is. Ilyen oldalról nem határoztam meg magamnak, hol a tető. Nincs határ. Amennyire a hajtás elfá- raszt, annyira pihentet a magánéletem. A féljem, a jó barátok, a tánc.- Milyen a jó hallgató?-Aki visszajelez, s ha beszélgetek vele, hagyja, hogy kihozzam belőle, ami benne van. Mészáros A.
