Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-31 / 208. szám
1999. július 31., szombat Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Hosszú távú lakáskoncepció kell a folyamatosan növekvő igények kezeléshez Listára jutni még nem a mennyország kulcsa Egyáltalán nem tréfának szánták, mégis az idei április 1-jei ülésén fogadta el Pécs Közgyűlése az önkormányzat 2002-ig szóló szociális bérlakás építési programját. De ez csak középtáv, főleg a 2804 jogos lakásigénylőhöz képest. Pécs hosszú távú lakáskoncepciójának elkészítésére az önkormányzat szakbizottsága nemrég ajánlattételi felhívást tett közzé. Az önkormányzati tulajdonú lakások száma komfortfokozat szerint komfort nélküli: 1132 db, 25,9% szükséglakás: 64 db, 1,5% félkomfortos: 189 db, 4,3% komfortos: 1084 db, 24,8% összkomfortos: 1894 db, 43,5% Forrás: polgármesteri hivatal Szociális bérlakást igénylők megoszlása a gyerekek száma szerint 1245 nincs gyerek 1 gyerek 2 gyerek 3, és több gyerek 150 o £ 100 50 J2 « e 0 ~ n Garzonlakást igénylők magoszlása a gyerekek száma szerint 155 nincs gyerek 1 gyerek 2 gyerek 3, és több gyerek PÉCS I I Bárki is lesz a kiválasztott a szeptember 10-éig benyújtandó ajánlatok alapján, a távlati lakáskoncepcióhoz csak a jelenlegi helyzet lehet a kiindulópont. Számolni kell például a demográfiai változásokkal. Pécs lakossága 1990 és 1999 között 170 039-ről 159 632 főre csökkent, és felgyorsult az elöregedés fofyamata is a népességben. A legutóbbi - tavalyi - felmérés szerint Pécsett 65 186 lakást tartottak nyilván. Az ön- kormányzat tulajdonában van 6,7 százalékuk: 4363 lakás, bennük él a város lakosságának 9 százaléka. A minőség szempontjából is hátrányos a öni kormányzati rész: az ossz lakásállományban az összkomfortosok és komfortosok aránya 89 százalék, csak az önkormányzati tulajdonúak között mindössze 68,5 százalék. Az évtized elején folytatott nagyszabású - messze értéken aluli lakásértékesítés során ugyanis a jobb minőségű bérleményeket vásárolták meg a bentlakók. Jellemző, hogy az önkormányzati lakások bő egy- harmada 1949 előtt épült, és azóta sem újították fel őket. A 2002-ig tartó ciklusban mintegy 510-570 lakás létesítése szerepel a tavasszal elfogadott önkormányzatai lakás- építési programban. A megalapozását segítő tanulmány szerint ebben az évtizedben 250-350 lakás épült évente Pécsett, magánerőből. Ebben az is benne van, hogy 1992 és 1995 között 239 - első lakáshoz jutó- család kapott 400-800 ezer forint kamatmentes önkormányzati kölcsönt a lakásépítéshez. Ám az igények kielégítéséhez ezen felül évente legalább 150-250 lakást kellett volna felépítenie az önkormányzatnak - vagy az államnak. A minimum csak a jelenlegi helyzet javulásához mért, és nem a lakásigények összességéhez. Idén ugyanis az önkormányzatnál - a szociális bérlakást, garzonházi elhelyezést, a nyugdíjasházi lakást együtt véve - 2804 jogos lakásigénylő családot tartanak nyilván. A számuk az 1995-ös 2400-ról emelkedett erre szintre, noha meglehetősen szigorú feltételek alapján lehet beadni a kérelmet szociális bérlakásra. Új önkormányzati lakások építése nélkül a kérelmezők zömének esélye sincs az otthonhoz jutásra, mert alacsony jövedelmük miatt egyetlen pénzintézet sem hajlandó kölcsönt adni nekik. Ráadásul a nyilvántartásba vétel még nem mennyország, illetve a bérlakás kulcsa. Van olyan 15 éves jogos igény, amely - a három gyermek ellenére - rendre elbukik. A koncepció készítőinek azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy felmérés szerint Pécsett a lakáshoz jutást - vagy a gyermekek lakáshoz juttatását- a megkérdezettek 38 százaléka vásárlással, 14 százaléka bérlettel, 7 százaléka építéssel, 6 százaléka bővítéssel, 8 százaléka cserével és öröklés révén képzeli el. Minden ötödik viszont tanácstalan volt. Fontos a lakásmobilitás előmozdítása is. Kényszer és igény mutatkozik arra, hogy a megroggyant anyagi helyzetű családok alacsonyabb komfortfokozatú, kisebb költséggel járó lakásokba kerüljenek, és helyükbe olyanok juthassanak, akiknek ugyan a jövedelmükből nem telik sajátra, de az összkomfortos bérlakást fenn tudják tartani. Ennek a mozgásnak az is feltétele, hogy épüljenek kis rezsiköltségű lakások. D. I. Szociális bérlőmérce • Öt éven át folyamatosan pécsi lakosnak számító magyar állampolgár folyamodhat szociális bérlakásért, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem 22 950, egyedülálló esetében 30 600 forint alatt van. A kérelmező tulajdonában nem lehet a nyugdíjminimum harmincszorosát - jelenleg 459 ezer forintot - meghaladó értékű ingatlan. Ám ez csak a nyilvántartásba vétel. Ahhoz, hogy valaki szociális bérlakást kaphasson, bérlőlistára kell kerülnie. Az idei évre ilyen nem is készült. # Az elmúlt két évben a listára az kerülhetett, aki 1991-ig benyújtotta a kérelmét, két vagy három gyermeke van, a megelőző években szükséglakást, vagy garzonházi elhelyezést kapott és azt visszaadja, továbbá nincs közüzemi díjtartozása. Ilyeneknek jutott 3 évre szociális bérlakás, 61 családnak. Hírcsatorna A Dél-Zselic területi egységét is szimbolizáló címert alkotott Horváth László szentlászlói és Gergely László szigetvári heraldikus a Szigetvári Térség és a Dél-Zselic Területfejlesztési Társulás megbízásából. A csaknem félszáz település jelképében a tölgy a királyi makkoltatás és erdőgazdálkodás emlékét idézi. A vármakett a térség történelmi egységére utal. (cs) Püspökszentlászlón hátrányos helyzetű gyerekek természetvédelmi tábora volt a héten, többek között a Megyei Vöröskereszt támogatásával. A csaknem harminc résztvevő az erdők és mezők növény-, valamint állatvilágával ismerkedett. (cs) t Baksai megbízásra Darányban is gyűjtik az értékes gyógyanyagokat tartalmazó ürmöt. A baranyai feldolgozóüzem külföldön értékesíti a növény virágjából készült teát. Ugyanígy az aranyvesszőt is összeszedik, ezzel a két, allergiát okozó gyomnövény termőterülete is csökken. (cs) Pécsett drogellenes egyhetes felvilágosító programsorozatkezdődik augusztus 2-án az ANK melletti szökőkútnál. A zene, a film, a színjátszás, a vallás és a négyszemközti beszélgetések segítségével szeretnék megnyerni a résztvevőket, hogy ne fogyasszanak a szervezetet károsító anyagokat. (cs) Halálos manőver HIMESHÁZA Halálos baleset helyszíne volt szerdán este nyolc órakor az 56-os út hímesházai szakasza. Egy 36 éves férfi által vezetett autó az úttest jobb oldalán lévő padkára hajtott. A sofőr hibázott: balra kapta a volánt. Az úton átsodródva a jármű a bal oldalon lévő árokban egy fának ütközött. A vezető a helyszínen életét vesztette, utasát, egy 25 éves sombereki nőt súlyos sérülésekkel szállítottak a mentők kórházba. A baleset pontos körülményei a rendőrség előtt sem ismertek, a szakemberek a vizsgálatot megindították. T. G. Szűkülő élettér - fogyó lélekszám A harmincezres lélekszámot a ’70-es évek végén érte el az akkori szocialista bányászváros. Mintegy évtizednyi stagnálás után fogyni kezdett a település lakóinak száma. A mai adatok szerint többen költöznek el, mint települnek ide, a szülészeten egyre kevesebb újszülött sír fel világra jötte pillanatában. KOMLÓ-Ha csak azt nézzük, hogy 1992. január 1-jén 31 ezer lakosa volt a városnak, az idei év első napján viszont 200 lélek híján csupán 29 ezer, az összehasonlítás elgondolkodtató - közli a száraz tényeket Fóris Zoltánná (képünkön), a népességnyilvántartó iroda munkatársa. - A lakosság elvándorlása jól nyomon követhető. ’95 év elején már csak 29 ezer 600 lélek, egy év múlva ennél is, 300 embernél kevesebb lakta a települést. A fogyás egyelőre megállíthatatlan, hiszen két éve a regisztrált adatok 29 ezer 200, tavaly újabb 100 lakossal csökkenő létszámról számolnak be. A mai napon a lélekszám már csak 700 komlóival haladja meg a 28 ezret. A helyi ingatlanközvetítő cégek adataiból kitűnik, egyre több pécsi, baranyai polgár vesz magának Komlón - az egy éve tapasztalható áremelkedések ellenére is - olcsó lakást. Ebből következik, hogy mind többen keresnek maguknak új életteret, bár határt szab az, hogy egy helyi két szobás, összkomfortos lakás áráért másutt jó, ha egy szoba komfortosat kap a költözni szándékozó. A statisztika szerint csökken - hat év alatt 150-nel - a születő gyermekek száma. A halálozási mutatók nem változnak, csak ezt a rohamosan fogyó népességhez kell viszonyítani. így az évenkénti halálozási arányszám már emelkedő. Nem szabad megfeledkezni a megszűnt munkahelyek sokaságáról - több mint ötezer -, arról, hogy a lakosság jelentős része - mintegy 3000 ember - már más településen keresi meg a megélhetéshez szükséges anyagiakat. Deák G. A hét végén kékbe borul a falu NAGYNYÁRÁD A település egyedülálló kezdeményezésének köszönhetően ma veszi kezdetét az első országos kékfestőfesztivál, amelyre hazánk mind a kilenc kékfestőjét meghívták. Hagyományteremtő szándékkal kerül sor az első fesztiválra, amelynek fő célja, hogy bemutassa ezt a napjainkban ritka, egyedi mesterséget, illetve az így készült termékeket: ruhákat, kötényeket, térítőkét, textíliákat. Zsifkovics Józsefné főszervező, a helyi művelődési otthon vezetője arról tájékoztatott, hogy ma délután 13 órától várják a változatos programok az érdeklődőket, így például a helyi kékfestőműhelyben nyomon követhetik az egyedi kelmék készítését, majd a rétesevőversenyt és a helyi borok kóstolását követően egy divatbemutató keretében meg is tekinthetik a ruhaneműket. A napot utcabál zárja a Művelődési Otthon melletti téren. Holnap sem unatkoznak majd a látogatók, hiszen térzene kíséretében már délelőtt nemcsak megtekinthetik a kézművesvásárt, de kézműves foglalkozásokon is részt vehetnek, ahol akár saját készítésű tárgyakkal is gazdagodhatnak. A délután folyamán majorett bemutatóval, folklórműsorral várják a mindenfelől érkezőket. Tölgyesi D. Határon átnyúló együttműködés SELLYE A horvátországi határ menti megyék is részt vesznek a Sellye határában épülő ipari park létrehozásában. Legalább ötszáz új munkahelyet teremtene a harminchat hektárnyi területen épülő ormánsági ipari park. A hatástanulmányt már készítik a szakemberek, az ipari park cím elnyerésére szeptember harmin- cadikáig kell beadni a pályázatot. A határ menti horvát települések képviselői a közelmúltban tárgyaltak a magyar féllel, és maximálisan támogatták a terveket. Közös feladatként tűzték ki a megfelelő infrastruktúra megteremtését és az agrártermelési ágak együttes fejlesztését. Az építőipari együttműködés is szóba került, mivel a pályázatban új szociális lakópark - amelyben a megváltozott munkaképességűek számára is építenének lakásokat - létesítése is szerepel majd. Ehhez újfajta, olcsó és korszerű technológiát alkalmaznának, amelyre horvát oldalon is nagy lenne az igény, a háború okozta károk helyreállításában. A határon átnyúló vállalkozói együttműködés ritka hazánkban, ezért az ipari park cím elnyerésére beadandó pályázat jó esélyekkel indul - közölte Borbás Károly, Sellye alpolgármestere. A létesítménytől az Ormánságban élők életkörülményeinek javulását és a munkanélküliség jelentős csökkenését várják. W. K. Áthelyeznék a szovjet sírokat SZIGETVÁR A város esélyes, hogy a millenniumi pályázatával a vár bejáratánál lévő szovjet katonasírokat áttelepítheti a Turbéki temetőbe. A sírok helyén emlékparkot alakítanának ki. A második világháborúban a vár előtti tömegsírba 185 szovjet katonát temettek. A város korábban is tett lépéseket, hogy a katonasírokat átköltöztethessék Szigetvár valamelyik temetőjébe. A kezdeményezés eddig diplomáciai, anyagi és más okok miatt nem valósulhatott meg. Kapóra jött a pályázat. Megküldték anyagukat a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatalnak. A lényeg: a Turbéki temetőbe áttelepített szovjet sírok helyén az ezeréves államiságunknak tisztelgő, a vár hangulatához és a városképhez illő emlékparkot alakítanának ki a pályázati pénzen. A csütörtöki testületi ülésen megnyugtatta a képviselőket, hogy e tervük kedvező fogadtatásra talál az elbírálás során. A Turbéki temetőben kijelölték a 180 négyzetméternyi, úttal megközelíthető szabad zöldterületet a szovjet katonai síroknak. Méltó helyre kerülhetnek az elhunytak. Augusztus első felében egyeztetésre és szemrevételezésre a városba érkezik a kormánybiztosi hivatal déldunántúli vezetője. B. M. L. A sírok helyén millenniumi emlékpark készül fotó: TÓTH L.
