Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-29 / 206. szám
10 DUnántúli Napló Környezet- Es Természetvédelem 1999. július 29., csütörtök Szélvíz Mágocs és Bikái között út menti akácost termeltek ki. A munka a fák elöregedése miatt engedélyezett volt. Az útkísérő fasorok egyébként védettek. A kivágott akácok helyén az újak néhány éven belül felnőnek a földben hagyott gyökerekből sarjadva. (cs) Baranyai sinnyoginvá- zió. Elsősorban a megye mélyebb fekvésű részein szokatlanul sok idén a szúnyog. Különösen Pellérden, Gyűdön, Mágocson és Harkányban szenvednek sokat az emberek a kellemetlen rovaroktól. Néhol éjszaka csak füstöléssel tudják távol tartani az agresszív bogarakat. (as) Gyűrűtábor Baranyai gyerekeket is várnak a Beregi Tájvédelmi Körzet területén kezdődött tanácsadó és felvilágosító, a természet világáról bő ismereteket adó tanfolyamra. A környezet- és természetvédelmi tábor első turnusa a védett terület szívében június végén kezdődött. A résztvevők egyebek mellett megismerkedhetnek a gyakorlatban is a madár- gyűrűzés fortélyaival. Ennek itthon majd - lévén Baranya a madarak vándorlásának útvonalában - jó hasznát vehetik. (cs) üagánmeteorológia. Pécsbányatelepen Berghauer Tibor botanikus üzemeltet egy megyei természetvédelmi értéknek minősített arborétumot. A vállalkozó tanár meteorológiai állomást is működtet és előrejelzéssel is szolgál. (cs) A turbéki szőlők hegyközségi vezetősége szeretné elérni, hogy a gazdák az építési törmeléket, fémhulladékot ne a közterületi szeméttárolóba rakják, illetve hogy a gazt és a lombmaradványokat komposztálják. Ha sikerül anyagi fedezetet teremteni, új gyűjtőedényeket is vásárolnak. (cs) Jégkorszaki virág PÉCS-BAKONY A jégkorszak elhaló kecses virágát, a ligeti boglárkát a Kárpát-medencében eddig csak az erdélyi havasokból és a horvátországi hegyekből ismerték. Tavaly lelt egy példányt a mostani Magyar- ország területén, Márkó falu Esztergály-völgyében dr. Kevey Balázs pécsi biológus-kutató. A szakember a napokban lett biztos a dolgában, hogy a Növénytár tudósai beazonosították a szigorúan védett növényritkaságot. Ez az egyetlen szál „lelet” a völgy északi lejtőjén, karszterdei tisztáson nőtt. Abban reménykednek a botanikusok, hogy újabbakra bukkannak. Cs. J. ü ötT Korlátozás helyett támogatás Különleges adottságunk: a Kárpát-medencében keleti irányból kontinentális, déli irányból mediterrán, nyugat felől alpesi elemek gazdagítják a hazai növény- és állatvilágot. Az eredeti sajátos keveredés szülte élővilág azonban már a múlté. A szakemberek szerint ezen a területen utoljára 4-5 ezer évvel ezelőtt lehettek természetes élőhelyek. tek hálózatának kialakításával lehetőség nyílik a természetet kímélő gazdálkodási formák támogatására, ezzel az élőhelyek megőrzésére is. Az EU Madár Directive rendelkezik a védett és veszélyeztetett madárBARANYAI KÖRKÉP- A tartós emberi jelenlét hatására az őshonosnak tekinthető zonális erdőtársulások, a mérsékeltövi lombhullató erdők és löszgyepek mára teljesen eltűntek, vagy átalakultak - mondja Závoczky Szabolcs (kis képünkön), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság élővilág-védelmi osztályvezetője. - A társadalmi fejlődés és a lakosság létszámának növekedése következtében egyre nagyobb területeken irtották ki az erdőket, törték fel a természetes gyepeket. Az ártéri területek egészen radikális mértékben csökkentek. A folyók szabályozása után egykori kiterjedésük néhány százalékára szorultak vissza. Ma már például a Drávát gyakorlatilag csak egy keskeny csík kíséri, amelyet ilyen szempontból az eredetit még megközelítő élőhelynek mondhatunk. Az évszázadokon át tartó mezőgazdasági művelés ennek ellenére az élőhelyek átalakítása mellett meg tudta őrizni a természeti értékek egy jelentős részét. A hagyományos gazdálkodási formák - például a legeltetés, a többnyomásos szántóművelés, a vegyszermentes növénytermelés - is elősegítették ezt. t •'í • ...- S zázadunk gazdálkodási Támogatási rendszerek kialakításával szeretnék megvédeni a Dráva szépségét is fotók: wéber t. gyakorlata, a nagyüzemi táblák kialakítása számos mozaikos szerkezetű, igen változatos élőhelyet számolt fel - folytatja Závoczky Szabolcs. - A privatizáció rendezetlen tulajdonviszonyai és a mezőgazdaság átalakulása is hasonló eredményre vezet. Ezek ismeretében van különleges jelentősége a természetvédelmi célokból kialakított támogatási rendszerek bevezetésének. Az EU-ban már működőek honosítása folyamatban van. Az érzékeny természeti terüle— A Szársomlyó különleges élővilágot rejt fajok élőhelyének megőrzéséről azzal, hogy támogatást nyújt a természet- és környezetkímélő gazdálkodáshoz, az intenzív földhasználattal szemben az előbbire ösztönözve. Az EU Habitat (élőhely) Directiva konkrét támogatással segíti a veszélyeztetett élőhelyek megőrzését. Mindhárom támogatási rendszer alapelve, hogy a termékfelesleggel küzdő mezőgazdasági termelés keretein belül segítse a viszonylag kévés terméket előállító külterjes mezőgazdasági rendszereket, amelyek kemikáliáktól mentes és természetkímélő földhasznosítást jelentenek. Ezek a gazdálkodási módok a környezetkímélő ■ föld- használat mellett lehetővé teszik a védett és veszélyeztetett életközösségek megőrzését, a biodiverzitás védelmét is. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság három megyét (Baranya, Somogy, Tolna) felölelő illetékességi területén most van folyamatban a „lehetséges támogatási alanyok”, a mintaterületek kijelölése.- Alapvető céljaink közé tartozik az Ormánság fás legelőinek, gyepeinek és mocsarainak megőrzése a támogatási rendszerek segítségével, de legalább ilyen fontos a dél-balatoni berekterületek gyepeinek, vagy a tolnai Mezőföld löszpusztáinak fenntartása - tájékoztatta lapunkat Závoczky Szabolcs. • • Európai Örökség-napok Az Európa Tanács támogatásával és a belga Baldvin Király Alapítvány központi irányításával idén már 46 országban rendezik meg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Európa Örökség-napokat. A program célja az, hogy egy hétvégére a nagyközönség előtt megnyíljanak olyan épületek kapui is, amelyek máskor egyáltalán nem, vagy csak részlegesen, időlegesen, illetve csak a társadalom egy meghatározott rétege számára nyitottak. Magyarországon az Európa Örökség-napok ez évi időpontja szeptember 25-26. A programról részletesebb tájékoztatást az Országos Műemléki Hivatal nemzetközi együttműködési osztálya ad (tel.: 355-0122, vagy 355-7122). Klímavédelnií stratégia BUDAPEST A Környezetvédelmi Minisztérium idén ősszel előterjesztést tesz a kormánynak a környezetterhelési díj - lényegében környezetterhelési adóként fogható fel - bevezetésére. A díj három elemből, levegő-, talaj- és vízterhelési díjból állna. Az EU-csatlakozásra való készülés egyik leggyengébb pontja a környezetvédelem. Magyarország oly sok helyen és oly mértékben terhelt környezeti ártalmakkal, olyan hatalmas feladatot jelentene mindennek a felszámolása, az újabb szennyezések megelőzése, hogy ezen a területen mindenképpen haladékot kell majd kémünk Brüsszeltől, az előírt normatívák teljesíthetősége érdekében. A napokban az EU-orszá- gók és a tagjelöltek környezetvédelmi tanácskozást rendeztek Helsinkiben, ahol viszont csak egy téma kapott nagyobb hangsúlyt, az éghajlat védelme, mégpedig az Európa Bizottság által előterjesztett klíma védelmi stratégia alapján. Pepó Pál (képünkön), a szaktárca vezetője a helsinki találkozót egyebek mellett azért is tartja hasznosnak, mert az ott megismert tények alapján hazánk is kidolgozhatja a saját klímavédelmi stratégiáját. Némi előnyünk már most is van, mert az úgynevezett üvegházhatást kiváltó káros anyagok kibocsátása terén Magyarország kedvezőbb helyzetben van, mint a nyugati államok. A széndioxid-kibocsátás például az elmúlt tíz évben 15 százalékkal csökkent, köszönhetően az energiafelhasználás visszaesésének. A kidolgozott stratégia várhatóan arra is lehetőséget ad Magyarországnak, hogy a klímavédelmi célokat szolgáló európai uniós erőforrásokhoz hozzáférjünk. A tárca ősszel szándékozik a környezetterhelési díj bevezetéséről szóló tervezetét a kormány elé terjeszteni. Az adó mértéke, alapja egyelőre tárcaközi egyeztetés szakaszában van. Az alapelv azonban már kidolgozott: a különböző mértékben szennyezők okozta károk következményeit az egész társadalom fizeti, s ez igazságtalan. Ezért a „vezető környezetszennyezőknek” hozzá kell járulniuk egy kármentesítő alaphoz, amelyből a környezetvédelmet szolgáló fejlesztéseket fogják majd finanszírozni. Majomszirt a Dráva mentén BERFMEND A napokban Rudabányán részben az ember származására is fényt derítő újabb csontleleteket találtak. A Rudapithecus az embertörténet kutatása szempontjából szenzációs lelet, felfigyelt rá az egész világ. Beremend határa is gazdagon rejt évmilliókkal ezelőtti korból állatmaradványokat. Jó három és fél millió esztendeje nak tekinthető makákó ma- jomkopönya is ebből az időből. .... Mi ndezek más ritkasággal együtt megtekinthetők a Mendéle-Jjáz őslénykiállításán, ahol Pongrácz László kutató és gyűjtő szívesen kalauzolja az érdeklődőket. A több százezer darabos gyűjteménynek még csak egy része látható. Az értékes és becses anyag zöme raktári dobozokban sorakozik. A tárolással nincs gond, hisz sok lelet apró. A leletek egy része már megtekinthető fotó: Müller a. eddig ért el az ősi Dráva, s a folyó kiálló parti szirtjein például orrszarvú, ősantilop, cickány és pocok élt. Minderre fogak, állkapocs és egyéb csonttöredékek utalnak. Előkerült ugyancsak kuriózumAugusztus 3-án a környék földtani értékeit is érzékeltetik, amikor Petényi Salamon Jánosra, a hazai madártan megteremtőjére emlékeznek születése kétszázadik évfordulóján. Csuti J. Új Dráva-atlasz A magyar és horvát vízügyi hatóságok közös munkájaként folytatódnak az új Dráva-atlasz elkészítését célzó felmérések. A közös vízgazdálkodási bizottság döntése értelmében - az elfogadott ütemterv és feladat- megosztás alapján - most a mederfelmérési munkákat és a Dráva dinamikus hordalékkész- létének meghatározását végzik. Az új atlasz elkészülte után a hajózásban, a gazdasági tevékenységben és több más területen is friss információk állnak a folyót hasznosítani szándékozók rendelkezésére. A munka szükségességét többek között az tette időszerűvé, hogy a korábbi atlasz évtizedekkel ezelőtt készült, és a folyó azóta sokat változott. A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara PÓTJELENTKEZÉST hirdet részlegesen kihelyezett képzési formában KAPOSVÁRI Konzultációs Központjába a főiskolai szintű, önköltséges, levelző GAZDÁLKODÁSI szakra. Jelentkezési lapot adhatnak be mindazok, akik: 1. az ország bármely, nem feltétlenül gazdasági jellegű felsőoktatás intézményében felvételi eljárásban vettek részt, és 74 vagy annál több pontok értek el, vagy 2. korábban bármely intézményben diplomát szereztek A jelentkezés határideje: 1999. augusztus 6. Az önköltséges főiskolai szintű levelező képzés költségtérítési összeg 75.000 Ft/félév. A képzés megfelelő jelentkezési, illetve felvételi létszám esetén a kaposvári Konzultációs Központban - alacsony felvételi létszám esetén csak miskolci székhellyel - indul. Az érdeklődők a pótfelvételhez rendszeresített jelentkezési lapokat átvehetik a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Kaposvári Részben Kihelyezett Konzultációs Központjában Kaposvár, Rákóczi tér 12. III. em. Tel.: 82/529-291 (31885) i i i í i Mészáros I Attila
