Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-27 / 204. szám

1999. július 27., kedd Baranyai Tükör Dlinántúli Napló 5 Konszenzus a rektor személyéről? Már biztos, hogy dr. Tóth József pályázik A kormányhatározat óta eldöntött, hogy egy egyetemként mű­ködik 2000-től a mostani Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Í anus Pannonius Tudományegyetem és a szekszárdi Illyés lyula Pedagógiai Főiskola. Az új formáció rektorságáért a napokban írják ki hivatalosan a pályázatot. PÉCS-SZEKSZÁRD A kezdeti nézetkülönbségek mára - a sorozatos egyezteté­seknek, az egyesülést előké­szítő testület munkájának kö­szönhetően - odáig finomod­tak, elsősorban a POTE és JPTE vezetői részéről, hogy a hírek szerint sikerült meg­egyezni a jövendő rektor sze­mélyét illetően. Mivel ez az il­lető egyben az előkészítő testü­let elnöke is, kézenfekvő volt, hogy tőle kérjünk részletesebb információt.- Hosszú háttérbeszél­getések után, egy többség­nek látszó csapat folya­matos bizta­tása, kérése hatására vé­gül beadtam a derekamat - mondta dr. Tóth József (kis ké­pünkön), a JPTE jelenlegi első embere. - E pillanatban tehát úgy tűnik, hogy konszenzus alakult ki a személyemet ille­tően, ám ez a következőkben természetesen még változhat: én is csinálhatok botorságot, és ellenem is léphetnek. A dolog­hoz hozzátartozik, hogy annak idején a mostani posztomat négy évre vállaltam, és ebből már kettő és fél eltelt. Úgyhogy a kiírással ellentétben én erre a részemről fennmaradó idő­szakra vállalnám a rektorságot. De ezt is leginkább azért, mert az egyesült egyetemnek az első lépésben olyan vezetőre lesz szüksége, aki a többség tole­ranciáját élvezi, és már van némi gyakorlata abban, mi is a feladat. Egyébként, ha bármi „gikszer” jön közbe, azonnal visszalépek, elvégre nem har­colni, hanem szolgálni akarok. Amúgy meg geográfus lennék, és nagyon jól el vagy ok a ma­gam nem is olyan szűk szakmai berkeiben. A POTE-ről jelenleg annyit lehet tudni, hogy dr. Bellyei Árpád rektor semmiképp sem száll ringbe az új rektorságért - épp ezért e témában nem is óhajtott most nyilatkozni. Tóth József egyébként mostani kol­légáját ettől függetlenül szíve­sen látná a január elsejétől fel­álló új egyetem legfelsőbb ve­zetésében. N. Horváth Béla, a szek­szárdi partnerintézmény fő­igazgatója egyelőre azt tudta lapunknak megerősíteni, hogy valóban van olyan elképzelés, amely szerint nem kizárt Tóth József rektorsága, sőt valószí­nűsíthető a támogatottsága, ám tudomása szerint a rektorjelö­lési és -választási procedúra még nincs abban a stádiumban, hogy bármi konkrétumról le­hetne nyilatkozni.-Talán a POTE se mondta még ki a végső szót, és külső pályázat beérkezését sem lehet teljes egészében kizárni - véle­kedett N. Horváth Béla. Külön téma még, hogy mi legyen az egyetem neve. A leg­egyszerűbb megoldásnak a Pé­csi Tudományegyetem elneve­zés tűnik, ám - és itt ismét Tóth Józsefet idézzük - a Janus Pan­nonius név szerte a világon be­járatott, és elég jól is cseng. Azonban a kedélyek megnyug­tatása végett az első variáció a biztosabb, ami nem zárja ki, hogy viszonylag rövid idő múlva - talán egy év? - az egyetem ismét kérvényezi a mostani - JPTE - név felvéte­lét. Méhes K. Fájdalom a művészetben SELLYE Holnap kezdődik a több­éves hagyományokkal rendelkező Irodalmi és Bölcseleti Tábor Sellyén. Az ötnapos rendezvényre mintegy százötven résztve­vőt várnak az ország külön­böző egyetemeiről és főis­koláiról. A meghívott ven­dégek - neves irodalmárok, filozófusok, művészettörté­nészek, antropológusok és esztéták - az irodalmi mű­vek értelmezéséről illetve félreértelmezésének lehető­ségéről, valamint a művé­szet és a szenvedés viszo­nyáról tartanak előadásokat. A tábor ideje alatt külön­böző kiállításokat is szer­veznek, esténként pedig iro­dalmi felolvasóestek, film­vetítések és könnyűzenei koncertek lesznek. W. K. Jobb napot váró planetárium A napfogyatkozás előtt csillagászati előadássorozatot rendez a pécsi planetárium. Az egyre rosszabb állagú épület megmenté­séhez milliók kellenének. Szerencsére az európai ritkaságnak mondható, csillagmozgást bemutató műszer legalább tökéletes. PÉCS Összesen három csillagvizsgáló van csak Magyarországon: Bu­dapest és Kecskemét mellett a pécsi a harmadik. Az itteni kü­lönlegessége az a technikatör­téneti jelentőségű Zeiss-mű- szer, amelyhez hasonló csak egy van Európában, Jénában. Még tíz évvel az épület 1989-es bezárása után is pontosan mű­ködött - ez derült ki, amikor a Pécs-baranyai Tudományos és Ismeretterjesztő Társulat, a planetárium gazdája, tavaly má­jusban az épület megnyitása mellett döntött. Schmidt Erzsébet igazgató elmondta, hogy komoly szige­telési problémákkal küzdenek, a korszerűtlen olajfűtést is ki kellene váltani, a belső tereket rendbe hozni. Ehhez 30-40 mil­lió forintra volna szükség leg­alább, de a társadalmi szervezet ilyen összeget egyedül nem ké­pes előteremteni. A Mecsek egyik legszebb részén álló in­gatlant (bár korábban a sokféle hasznosítási terv között ez is felmerült) nem akaiják eladni, inkább az 1975-ös nyitás utáni évek sikereit szeretnék felele­veníteni, amikor évente 25-30 ezer látogató is megfordult itt. Az épület azonban egyelőre csak nyáron használható, ezen a héten például minden este 6-tól a napfogyatkozáshoz kötődő előadások lesznek, s a napok­ban éppen egy egyhetes napkö­zis tábor is zajlik, közel 70 ér­deklődő gyermekkel, ők a bu­dapesti Csodák Palotájának tíz játéka révén élményszerűen ismerkedhetnek a természettu­dományos törvényekkel. Au­gusztus 11-éré a TIT egész na­pos programot szervez, a speci­ális szűrővel ellátott távcsőbe bárki belenézhet. Az évezred utolsó napfogyatkozásán a pé­csi planetárium is jobb napokra vár. Hodnik Ildikó Gy. Hírek Röviden Kővágószőlősön galériát rendeznek be. A pécsi Med- gyessy Ferenc Művészeti Műhely alkotótábora nyílott meg a hét végén, a helyi önkormányzat anyagi támogatásával. A húsz résztvevő - köztük bükkösdi, ócsárdi és szentlőrinci művész - a munkáit a községnek ajándékozza. Az anyagból állandó bemu­tató nyílik. (cs) A Pécs-Budapest vasútvonalon, Kurd, Szakályhőgyész, Keszőhidegkút-Gyöngy közelében még mindig lassítanak a szerelvények, hogy 40-80 kilométeres sebességgel haladjanak át a Kapos kiöntésétől veszélyeztetett sínágyazaton. Az összes­ségében négyezer méter hosszú, víztől átitatott pályaszakaszok lassú kiszáradása megkezdődött. (cs) Nem kizárt, hogy Kökénypusztán öngyulladás miatt ke­letkezett tűz vasárnap, amikor a baromfinevelő csaknem hét­száz négyzetméteres tetőszerkezete porig égett. A tűz keletke­zésének okát még nem derítették ki. (cs) OEP-módra Érvágás MOHÁCS Az Állami Számvevőszék je­lentése az ország számos egészségügyi intézményénél több milliós tb-hiányt álla­pított meg. Ez alól a városi kórház sem kivétel. Az egészségügyben régóta nem divat az érvágás, leg­alábbis ami a betegellátást, a gyógymódokat illeti. A köz­ponti finanszírozásban vi­szont még akad rá példa. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár februárban egy egész havi társadalombiztosítási já­rulékkal, mintegy 17 millió forinttal többet utalt át csak a Mohácsi Városi Kórháznak. Az ország több, mint negyven egészségügyi intézményét érintő, igen nagy összegű hi­ányra a múlt pénteken derült fény, mint ahogy arra is, hogy a pénzt mindegyikük köteles visszafizetni. Az OEP fatális tévedése több intézetet a tönk szélére sodort.- A hiány pótlása természe­tesen ránk is jelentős terheket ró - nyilatkozta dr. Dénes László (képünkön), a városi kórház igazgatója -, de az in­tézmény további működése nincs veszélyben. - A pénz sorsáról még nem született egységes döntés, egy­előre az tűnik a legvalószí­nűbbnek, hogy öt havi részletben fi­zetjük vissza. Erőforrása­ink átcsopor­tosításával gazdálkodjuk majd ki az összeget. Ez azt jelenti, hogy pár hónapot késni fognak a tervezett béremelések és mű­szervásárlások. Arra azonban ügyelünk, hogy a betegellátás semmilyen csorbát ne szen­vedjen - fejezte be az igaz­gató. Barabás B. Bor: csöbörből vödörbe BÓLY A város és a környék pin­céiben legkevesebb nyolc­száz hektoliter eladatlan bort tárolnak. Nehezen apadnak a hordók. Félő, hogy a mustot, sőt a szőlőt is kénytelenek lesznek piacra vinni a gazdák. A gazdálkodók attól tartanak, hogy nagy mennyiségű ital marad a nyakukon, amire ed­dig még nem volt példa. A legnagyobb értékesítő­nek számító pécsi kereske­delmi egységek képviselői hónapok óta nem ajánlanak üzletet, de máshol sem kere­sik a fehér fajtákat - főként az olaszrizlinget - amelyekből óriási a túlkínálat. A termesz­tők, miként a kereskedők is kitartanak az általuk megsza­bott árak mellett, a haszon reményében. Valószínű, hogy senki sem fog engedni, ami­nek következményeként to­vábbra is a bólyi, szajki, sze­derkényi, monyoródi és hás- ságyi pincék mélyén tárolják majd a készleteket. Abban bízva, egyszer tán akad vevő. Várható, hogy - komoly té­telben - a szőlő kiárusítására kényszerülnek a gazdák. Mind többen lesznek azok, akik nem préselnek, a must­nak valót pedig bonyhádi, pé­csi és fővárosi felvásárlók vi­szik el. A hegyközségiek így sem járnak jól, csupán csö­börből vödörbe kerülnek. Csuti J. Falopások: tudják, mit visznek el Az előzőekhez hasonlóan idén sem sikerült megfékezni a falo­pásra szakosodott bűnözőket: az erdőgazdálkodók az év ed­digi szakaszában több milliós károkról számoltak be. A vé­delmi szakemberek állítják, megfelelő személyzet és ellenőr­zési rendszer nélkül továbbra is tehetetlenek lesznek. Fegyvert még nem használtak Az elmúlt években a fegyverrel felszerelt, vagyonvédelmi feladatokkal megbízott erdészeknek nem kellett használniuk puskáikat, bár volt alkalom, hogy azzal fenyegették meg a tet­ten ért bűnözőket. Az erdészek állítják: a tolvajok jelentős része rendelkezik maroklőfegyverrel. A tolvajok pontosan tudják, milyen faanyagot kell elvinniük. A leginkább lopott anyagok közé tartozik az úgynevezett tölgy furnér- rönk, amelynek köbméterenkénti ára húszezertől akár százezer forint feletti összegig teijedhet. Keresett fajta a feketedió is, amely ára öt­venezer forint köbméterenként. Az USA-ban a közelmúltban megtil­tották a vadcseresznye kitermelését - ez szintén a honi tolvajok ked­velt fajtája. Ára szintén ötvenezer forint/köbmétertől kezdődik. BARANYAI KÖRKÉP Továbbra is komoly károkat okoz a megye erdőgazdálko­dóinak a nagy értékű falopások sorozata. - Az erdőtörvény kétféle vagyonkárt különböztet meg, egyrészt az erdőgazdál­kodók, másrészt pedig az erdő­látogatók követnek el külön­böző cselekményeket - mondta el lapunknak Zsoldos Gábor (képünkön), a Mecseki Erdészeti Rt. erdőőrzési fel­ügyelője. Úgy véli, nagyon sok falopást be sem jelente­nek, mivel ezen cselek­mények je­lentős része felderíthetet- len. A tolva­jok egy köre ugyanis „megélhetési bűnöző”: annak ellenére tűnik el tűzifa az er­dőből, hogy az erdészetek rendszeresen szerveznek ak­ciókat a rászorulók részére. A karvastagságú, úgynevezett „tisztításkorú” fák köbméterét jelképes összegért, gyakran mindössze 300 forintért érté­kesítik. A közelmúltban Alsó- szentmárton térségéből szá­moltak be mintegy 10 hektár erdőirtásról: a fákat nem profi bűnözők saját felhasználásra vágták ki. Az adatok szerint a legna­gyobb károkat egyértelműen a profik okozzák: ők azok, akik eleve tudják, mire utazzanak. Az idei legnagyobb lopás Csányoszró térségében történt: megközelítőleg százezer forin­tos köbméterenkénti árú fenyő­rönköket loptak el. Dráváivá- nyinál a kár millió forint feletti volt, teherautó-rakománnyi át­vett és lebélyegzett tölgyfa­anyagot vitt el egy falopásokra specializálódott csoport. A kö­zelmúltban egy iregszemcsei erdőtulajdonos állományát ká­rosították meg ismeretlen tette­sek: hétszázezer forintnyi tömbfa tűnt el. Zsoldos Gábor úgy véli, az erdészetek és az erdőfelügye­lőség lehetőségei erősen korlá­tozottak. Bár működik fiatal munkatársakból álló akciócso­portjuk, és a rendőrséggel is született együttműködési meg­állapodás, az ellenőrzés - sze­mélyzeti és technikai okokból - nehezen megoldható. To­vábbra sem tisztázott emellett a közös erdőtulajdonokat ért kár - a rendőrség gyakran tehe­tetlen, mivel a tulajdonosok sem bánnak megfelelően a ré­szükkel. A hozzáértők szerint még legalább öt-hat év kell a viszonyok rendeződéséhez. Az erdőőrzési felügyelő la­punknak elmondta, szigorúak a faanyag szállítására vonatkozó előírások, ellenőrzik a szárma­zási igazolások meglétét. En­nek ellenére a faanyagokat megrendelő és az országból azokat kijuttatni próbáló or­gazdák és szervezett bandák elfogása - bizonyíthatóság hí­ján - gyakorlatilag lehetetlen. Bár a szakemberek ismerik mind az ormánsági, mind pe­dig a Somogyból „átruccanó” orgazdákat, a fakereskedelem mára - az adminisztráció elle­nére - nehezen ellenőrizhetővé vált. T. G.

Next

/
Thumbnails
Contents