Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-26 / 203. szám

1999. július 26., hétfő Baranyai Tükör Dhnántuli Napló 5 A közmunka „szabaddá” tesz BARANYAI KÖRKÉP A kisebb értékű lopásokat a tettesek esetenként megúsz­hatják enyhébb büntetéssel is. Nem kell fizetniük, bör­tönbe vonulniuk, elég, ha dolgoznak egy kicsit vala­melyik településen. A megyében nagy hagyomá­nya van annak, hogy egyes kisebb értékű lopások és bűn­tettek elkövetőit a bíróság úgynevezett közérdekű mun­kára ítéli. Ennek időtartalma egytől ötven napig terjedhet, amit a delikvensnek az illeté­kes önkormányzatoknál kell ledolgoznia. Hetente egy napot kötele­sek dolgozni, ami napi hat óra munkát jelent. Az ellenőrzést a hivatalos pártfogó végzi havi rendszerességgel, és amennyiben az elítélt nem tesz eleget kötelezettségének, a figyelmeztetés után az ítélet átváltoztatható más bünte­tésre. A pártfogók és az önkor­mányzatok jól kiépített kap­csolatrendszerének köszönhe­tően megyénkben országos szinten a legmagasabb volt az ilyen típusú büntetések száma, amit most csökkenteni igyekszenek. A polgármesteri hivatalok ugyanis egyre ne­hezebben tudnak munkát biz­tosítani, valamint megkérdő­jelezhető a büntetés haté­konysága is. A bíróságok átlagosan 25- 30 napban állapítják meg a büntetéseket. Szigeti T. Manipulált telefonszámlák KOMLÓ A város egyik lépcsőházában több lakónak is hat számjegyű összeget számlázott ki a tele­fonszolgáltató cég. Feljelen­tésük nyomán a rendőrség megtalálta azt a személyt, aki hozzáférhetett a ház telefon- vezetékeinek elosztó szekré­nyéhez. „Megcsapolta” a ve­zetékeket, és mások kárára bonyolította le üzleti és ma­gánbeszélgetéseit. Egy másik eset megoldása a rendőri megérzésen múlott. Miután egy, a rendőrségen gyakran megforduló, gyanús­nak tűnő egyént bekísértek, kiderült, a kerékpár, amit használt, lopott volt. Rövid időn belül előkerült még két másik bicikli is. Amikor a sér­tett család bejelentette kerék­párjaik ellopását, már náluk volt mindhárom darab. S ikondán egy hétvégi házba törtek be ismeretlen tet­tesek, akiket „forró nyomon” vettek üldözőbe a nyomozók. Hiába vetettek be azonban ku­tyákat is, a tolvajoknak sike­rült kereket oldaniuk. H. G. A 6-os utat a komlói út alatt vezetik el A közel 4 kilométer hosszú és 0,8-1,2 kilométer szélességű terü­letsáv a város legintenzívebben fejlődő térsége. Az ipari park­kal kapcsolatos vállalkozói igények szükségessé tették, hogy a városrészre elkészüljön a szabályozási terv. Ennek sarkalatos pontja az úthálózat átalakítása, fejlesztése a közeli jövőben: többek között a 6-os út más szintű átvezetésével a Budai várni csomópontnál. A kezdés időpontja még nincs eldöntve. PÉCS A város közgyűlése által nem­rég elfogadott szabályozási terv előírásai alkalmazásával kor­szerűen kialakított ipari, keres­kedelmi, szolgáltatási és raktá­rozási terület jöhet létre a Pécsi Ipari Parkban. Ugyanakkor a környezetvédelmi szempontok is érvényesíthetők; a területet átszövő zöldfelületi rendszer hozható létre; a jelentős utak mentén illetve pontokon még a városszépítészet igényei is ér­vényre jutnak. Az ipari park térsége a kö­vetkező területi egységekre bontható: a Zsolnay utca és a Pécs-Bátaszék vasútvonal - Komlói út közötti terület; a vasútvonal és a Nagykozári út közötti terület; a Nagykozári út - Mohácsi út - Keleti elkerülő út által határolt terület; a Mo­hácsi út - Keleti elkerülő úttól nyugatra lévő terület; a Keleti elkerülő úttól keletre eső terü­let. Közvetve vagy közvetlenül valamennyit érintik a tervezett közúti változások, fejlesztések, mint ahogy Pécs közlekedésé­nek egészére kihatnak majd. Az ipari parkban 2000-re elkészülő létesítmények többletforgalmát ugyanis a jelenlegi úthálózat nem bírja el. Legfőképpen igaz ez a meg­állapítás a 6-os főút és 66-os (komlói) út csomópontjára, amely ezért átépítésre szorul. A 6-os út külön szintű átvezetésé­vel - ez a magassági kötöttsé­gek miatt csak a útkeresztező­dés jelenlegi szintje alatt lehet­séges - a csomópont hosszabb időtávon is megfelelő kapaci­tású marad. A Mohácsi út kör­forgalmi csomópontját bővíteni kell. Ezzel a CORA Áruház ki­szolgálása ötödik ágként a csomópontban megoldható. Az ipari parkban megvaló­suló kereskedelmi és ipari léte­sítmények felértékelik a Tüs­késréti út - Mohácsi út - Nagy­kozári út közötti kapcsolatot, melynek forgalma várhatóan je­lentősen megnő. Emiatt a Mo­hácsi úton új csomópontokat kell létesíteni. A Nagykozári utat - a Mohácsi út és a vasúti kereszteződés között - fel kell újítani és a szűk keresztmet­szetű közúti aluljárót tága­sabbra kell átépíteni. A modellezés eredménye szerint a tervezett úthálózaton lezajló forgalom az út menti 7,5-15 méter széles sávban csak elhanyagolható mértékű levegőszennyezést okoz, jóval a megengedett határértéken be­lül marad még a csúcsórái idő­szakokban is. Ha az út menti te­rületek szabadon maradnak, a hely megfelelő teret nyújt az út­testen kibocsátott légszennyező anyagok hígulásához. A vizsgálatok azt állapították meg, hogy a forgalmi eredetű zajkibocsátás az úthálózaton zajámyékolás 2005-ig - felte­hetően később is - megfelelő védelmet nyújt a Palahegy utcai lakóépületeknél. Az ipari park úthálózatának forgalmi és zajterhelési felül­vizsgálatát 2001-2002-ben cél­A Mohácsi út körforgalmi csomópontját egy ötödik ággal bő­víteni kell az épülő CORA Áruház miatt fotó: T. l. helyenként jelentős növekedést mutat az 1997-es állapothoz képest. A változás összefügg a tervszerűen és időben üteme­zetten épülő, átépülő útszaka­szok funkcióinak módosulásá­val. A modellezés eredményei összhangban vannak a Keleti tehermentesítő út létesítését megalapozó környezeti hatás- vizsgálatok következtetéseivel. Ezek szerint a kritikus Koksz utcai csomópontnál kialakított szerű elvégezni. Annak ismere­tében lehet dönteni a szükséges módosításokról, védelmi be­avatkozásokról. A szabályozási terv most azzal számol, hogy a területfelhasználás jellegének, a beépítési és út menti távolsá­gok betartásával, valamint a zöldsávokkal, egyéb zöldterüle­tekkel a közlekedési légszeny- nyezésből és zajból származó terhelések a megengedett érté­ken belül tarthatók. D. I. Leltár a természeti területekről Európában egyedülállóan a magyar természetvédelem hama­rosan kilép a törvényi védelmet élvező területekről. Hatósági jogkörrel beleszólási lehetőséget kap a védett területeken kívüli fontos, értékes élőhelyeknek a sorsába is. Mindez a tulajdon korlátozásával, illetve a tulajdonosok támogatásával járhat. BARANYAI KÖRKÉP A Természetvédelmi törvény rendelkezik a természeti érté­kek felmérésről. Ilyenek a kü­lönféle erdők, gyepek, rétek, nádasok, mocsarak.-Harmadik - vagy inkább közbülső - elemként ezek is ré­szei a Nemzeti Ökológia Háló­zatnak a törvényileg védett és a természetvédelmi szempontból érzékeny, mezőgazdasági műve­lésű területek mellett - mondja dr. Iványi Ildikó, a Duna-Dráva Nem­zeti Park igazgatója (kis képünkön). Az értékleltár másfél éves munká­val a közelmúltban elkészült a Dél-Du- nántúlra. A Duna-Dráva Nem­zeti Park Igazgató­ság másfél millió hektáros működési területén a különle­ges földrajzi és bio­lógiai adottságok miatt közel 400 ezer hektár minősülhet természeti terület­nek. Ebből mintegy 100 ezer hektár jut Baranyára. Ezekről a területekről különféle méret­arányú térképek vannak, köz­séghatáros helyrajzi számos tér­képek is. A Környezetvédelmi és a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium közötti egyeztetések után a természeti területek listája miniszteri rende­letben fog megjelenni. Ez alap­ján a földhivatalok az érintett földrészek tulajdoni lapjára be­jegyzik, hogy azok természeti értéknek számítanak. Művelési águk megváltoztatásához, út- és épített ingatlankialakításhoz a természetvédelmi jjatóság - az illetékes nemzeti park igazgató­ság - engedélye szükséges. Ám a természeti területek nyilvántartásba vétele nem csupán a tulajdonosok korláto­zását jelenti majd, hanem indo­kolt esetben az élőhelyek fennmaradását szolgáló támo­gatásukat is. Az Európai Unió madár valamint és élőhely-di­rektívája megfinanszírozandó- nak rendeli a művelési ág fenn­tartását azokon a területeken, amelyek ritka, veszélyeztetett fajoknak, illetve társulásoknak, fajcsoportoknak adnak otthont. A természeti értékleltár ba­ranyai fejezetét igen hossza­dalmas lenne felsorolni, hiszen akadnak köztük egy hektárnyi apró részek is. A nagyobbak közül kiemelendő a Nyugat- Mecsek területe, amelynek ter­mészetvédelmi területté nyil­vánításához most folynak az előkészületek. Ugyanez mond­ható el azokról a töltésen kívüli Dráva-holtágakról, amelyek még nem kerültek be a védett A Tenkes karsztbokorerdős déli oldala területek közé, továbbá a Villá­nyi-hegység természetvédelmi területnek még nem számító ré­szeire. Itt főként a hegység nyugati vonulata és a Tenkes érintett a déli oldalon medi­terrán jellegű karsztbokor- erdők, az északin az ezüsthársas, csodabogyós részek miatt. Szentegát környékén a már védett erdő­kön túl továbbiak minősülnek majd természeti területnek. Ugyanebbe a kategóriába ke­rülnek a Páprád és Vajszló környéki síkvidéki erdők, és a FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ lakácsai erdő, a sumonyi halas­tavak, illetve az Ormánság egyéb síkvidéki tölgyes, bük­kös erdőterületei, mezőgazda- sági művelésre nem alkalmas fás legelői. Hajdan jelentős ál­lattenyésztés folyt itt, de mos­tanra az állatállomány zuha­násszerűen csökkent. Dél-Zse- lic hársas, bükkös erdői szintén természeti értékek, ahogy a Pé­csi-síkságon Pellérd térségében - a város vízbázisát is jelentő - vizes élőhelyek, száraz gyepek. D. I. Hírcsatorna Magyar nyelvet tanuló osztrákok kéthetes pécsi tábora zárult a hét végén egy alapítvány szervezésében. A több mint félszáz diák a magyar és a német nyelvet gyakorolhatta például Ma- gyarlukafán, Máriagyűdön és Villányban tett tanulmányúján. (cs) Az éber pécsi kereskedő. Nemrég a József Attila - Petőfi utca sarkán lévő bóltbőF égy fiatalember nagy értékű külföldi italt lopott el. Az eladó azonban gyorsan működésbe hozta a pánik­riasztót, és a helyszínre érkező polgárőr öt percen belül elfogta, majd átadta a rendőröknek a tettest. (cs) A Pécs vidéke Hegyközség pinceszövetkezet alapítását kez­deményezte. Eddig már félszáz gazda társult, és pályázaton csaknem egymillió forintot nyertek, hogy elkészítsék a tanul­mánytervet, mintául a csopakvini és a somlóhegyi - már meg­valósult tervezet - szolgál. (cs) A somogyapáti fiatalok hosszútávfutó bajnokságokon indul­nak. Nemrég Komáromban a negyedik, míg a fővárosban a ti­zennegyedik helyen végeztek. A millenniumi ünnepségen a falu önkormányzata Patapoklosi vezetőségével területi kisma- ratoni vetélkedőt szervez, melyre az erdélyi testvérfalvak diák­jait is várják. (cs) Megerősítik a kémesi körzeti iskola tetőszerkezetét. A fenn­tartó öt önkormányzat pályázat útján is pénzhez akar jutni, hogy a tanévkezdésre végezzenek a munkával. (cs) Zenetörténeti mű SÁSD Jubilál a város fúvószene­kara. Ebből az alkalomból megírták az együttes történe­tét. Huszonöt éves a sásdi fúvósze­nekar. Nemrég több százoldalas kézirattal rukkolt ki Jusztinger János, a művelődési központ nyugdíjas igazgatója, amelyben megírta a zenekar történetét is régi dokumentumokat ad közre. Gyűjtése során a fő forrást a krónikák, a közművelődési in­tézmény és a városháza irat­anyaga jelentették. Adatokkal szolgáltak: Vajda József, a hon­ismereti szakkör vezetője, az egykori és a mai karnagyok Bernhardt András, Renner Fe­renc és Elek Péter. Jusztinger János évtizedeken át minden dokumentumot, így fotót, meg­hívót is összeszedett. Ha nem megy másképp, akkor magán­kiadásban jelenik meg a munka. Cs. J. Meddig tart a polgármester-ügy? A Megyei Közigazgatási Hi­vatalnak nincs jogalapja arra, hogy a város képviselő- testületének a polgármesteri összeférhetetlenséget ki­mondó határozata ellen to­vábbi lépést tegyen. Ezzel Mozsgai Péter polgármesteri tisztsége a testület közjogi döntésével megszűnik. Es a foglalkoztatási jogviszonya? SZIGETVÁR Április 15-én a testület lemon­dásra kérte fel a polgármestert, aki ezt nem tette meg. A városi önkormányzat kép- viselő-testülete az 1999. május 3-án tartott ülésén megállapí­totta a polgármesteri tisztséggel összefüggő összeférhetetlensé­get, ami elegendő a polgármes­ter elmozdításához. E határozat ellen a Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt tett. A város képviselő-testülete a ki­tűzött határidőn belül - július 7-én - rendkívüli testületi ülé­sén megtárgyalta a törvényes­ségi észrevételben foglaltakat. Döntöttek arról, hogy az észre­vételekkel alapvetően egyetért a testület, és annak alapján az összeférhetetlenséget kimondó döntést kiegészítették. Tehát a polgármester közjogi tisztsége a jogszabály erejénél fogva megszűnik. A Baranya Megyei Munka­ügyi Bíróság a július 13-án első fokon hozott ítéletében a pol­gármestert visszahelyezte fog­lalkoztatási jogviszonyába. A végső döntés most a kép­viselő-testület kezében van. A Megyei Bíróságon megfelleb­bezhetik a Munkaügyi Bíróság ítéletét. Kezdődhet a pereske­dés. A jogerős döntésig a pol­gármester nem ülhet vissza a helyére. A testület önfeloszlást is végrehajthat. Ez esetben 75 napon belül időközi választást kell kiírni. A város választópolgárai a polgármester-ügyet megsürget­hetik népi kezdeményezéssel. Aláírásaikkal kérhetik a testü­lettől, jelöljön ki egy időpontot, és döntsön, feloszlatja-e önma­gát. És ha nem? Akkor csonkán (rangidős képviselő vezetésé­vel, alpolgármesterek nélkül) viszik tovább az ügyeket. Szigetváron már volt népi kezdeményezés. B. M. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents