Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-23 / 200. szám
1999. július 23., péntek Háttér - Riport Rendszerváltás Pécseit és Baranyában 1988-90 16. rész A történelmi erőfölény széttördelése Azok, akik a lazulás első jeleit sejtve elkezdték szervezni - de inkább csak megkeresni egymást - a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártot, csaknem valamennyien a szűk, legtöbb esetben családi környezetük hagyományaitól indíttatva kutatták a párt hatalomhoz segítése lehetőségének csíráit. A kisgazdáknak volt egy óriási előnyük az újonnan alakuló pártokkal, szerveződésekkel szemben: a szocdemekkel együtt csak ketten voltak a politikai palettán, akik történelmi gyökerekhez nyúlhattak vissza. Sokan vélték akkor, hogy ez a rugalmas ugródeszka e két pártot segítheti erős hatalomhoz, a rendszerváltásban vezető szerephez. A kisgazdák 1988 őszen kezdték a szervezkedést. Bíztak a többpártrendszer létrejöttében. A pécsi Hangya Antal is a legelsők között volt. (Szülei jó 40 évvel korábban alapítói voltak a kisgazdák bajai szervezetének.) Tudták, ’47-’48-ig kik voltak a párt országos és megyei vezetői. Őket keresték fel, döntően dr. Böröcz István szorgalmazására. A pécsi jogász a párt országos, fővárosban alakuló magjának legelső összejövetelein is részt vett már. Akkor még nem a megyei szervezet képviselőjeként, hanem a Dragon PaZ-féle radikális szervezkedés tagjaként. Ez a szervezet közelített a kisgazdák eszme- rendszeréhez, közelebbről Pár- tay Tivadarhoz. Budapesten 1988. november 17-én alakult meg a párt. Ennek még Antall József is alapítója volt. Böröcz kapta regionális szintre a megbízást, hogy szervezze Baranyában is a kisgazdapártot. Az akkori hetekből dokumentum nem maradt - ha csak valakinél elrejtve nincsenek -, mert még féltek a hatalomtól. Volt ennek alapja, mert a kisgazda szervezkedők között abban az időben volt olyan, aki ugyan nem deklaráltan, de azért vesztette el az állását, mert részt vett a FKgP helyi szervezetének kialakításában. Az FKgP pécs-baranyai szervezete 1989. február 23-án, a Sarok-büfében alakult meg, közel 50 fővel. Áprilisban már önállósult a baranyai, illetve a pécsi szervezet. Ezen az ülésen dr. Bó'gner Miklóst, Könczöl Lászlót és Hangya Antalt választották meg - mindhármukat - megyei titkárrá. Április végén, amikor megalakult a megyei szervezet, első elnöke Gerendái István csertői tanító lett. Ősztől azonban már a pécsi Csirke Ernő' a megyei elnök, s vezeti a szervezetet egészen az első szabad választásokig. Voltak a szervezés időszakának akkor még titkosnak mondott találkozói is. A kisgazdák minden hétfőn Böröcz doktor lakásán találkoztak, a belvárosban. Voltak vidéki összejövetelek is, például Sztankovánszki Istvánnál Komlón, Szomor Ferencnél Szigetváron, Nagy Ferencnél Kisharsányban, Tar Istvánnál Harkányban. Ezeken a találkozókon a vidéki szervezeteket igyekeztek létrehozni. Nem kis sikerrel, mert a választások idejére az FKgP-nek a megyében 131 szervezete volt. (Ma éppen hogy félszáz van.)- Mi döntötte el, hogy kik legyenek az első megyei vezetői az FKgP-nek?- Az az ötven ember, akik a Sarok-büfében az alakuló ülésen részt vettek - emlékezik Hangya Antal. - Az addig végzett szervezőmunka alapján döntöttek a vezetők személyéről. A közelmúltban volt a párt megyei szervezete újjáalakulásának 10. évfordulója. Csaknem az összes alapító tag ott volt - három-négyen kívül ma már egy sem tagja az FKgP- nek. „-A vezetőség megválasztásáról sem maradt jegyzőkönyv, emlékeztető?- Nem. Teljesen bizalmi alapon történt minden. Csak a választások után készültek ma is megtekinthető dokumentumok. Ott vannak a megyei iroda páncélszekrényében. Sajnos, egyikünkben sem volt mersz, hogy ilyen dokumentumok elkészítését szorgalmazza, őrizze - s ez már pótolhatatlan veszteség. 1988 őszén és a következő év elején még nem volt kidolgozott programja a pártnak, amely köré, mögé tagságot lehet szervezni. Ismerték az 1946-ban meghirdetett kisgazdaprogramot, ez volt a vezérfonal, azzal az igénnyel, hogy a kor követelményeihez, körülményeihez igyekeztek adaptálni, aktualizálni. (A program a választások előtt természetesen elkészült. Fő kidolgozói között több baranyai kisgazda politikus is volt: Böröcz István, Bőgner Miklós, Nagy Ferenc.) Az FKgP baranyai szervezete első nagy nyilvános megjelenése a 1989. március 15.-i ünnepség volt. Sokan akkor látták először a kisgazdapárt zászlóját.-Igen sokan jöttek azon a napon hozzánk, és jelezték csatlakozási szándékukat. Többek között Galbáts András is akkor kérdezte tőlem, hol és mikor csatlakozhat. Addig ugyanis mi nem léptünk ki a színfalak mögül. Még az alakuló ülésünket is lényegében szívességi alapon tarthattuk meg Szabó Tibor büféjében, aki vállalta, hogy rendelkezésünkre bocsátja - az általa is ismert cél érdekében - a helyiséget. Március 15. már erős pártot láthatott a kisgazdákban. Sokan csak szimpatizánsként léptek a felvonulók közé. Bőgner Miklós, Böröcz István és Ferencz Miklós, mint az FKgP megyei szervezetének képviselői már kellő tekintéllyel vettek részt a megyei kerekasztal-megbeszé- léseken. Ezeken a tárgyalásokon feladatuk volt a potenciális partnerek keresése is: melyek azok a politikai tömörülések, amelyekkel az FKgP el tudná képzelni a koalíciós együttműködést. Hangya szerint kialakult elképzelésük volt, milyen módon és mértékben kémek részt a hatalomból. A fő cél a kormányzati pozíció megszerzése volt. Ez ugyan sikerült, de nem olyan mértékben, ahogy eredetileg tervezték. (A választási eredmények ismertek.)- A párt szervezése során mindvégig, és főleg vidéken éreztük az FKgP iránt megnyilvánuló történelmi szimpátiát. A megyén belül a legerősebb bázisunk a siklósi körzet volt, de számíthattunk Szigetvárra és környékére és a mohácsi körzetre is. Komló és vidéke maradt ki a lakosság-összetétele miatt. Az a véleményem: ha Antall marad a pártban, akkor mi nyerünk. Sajnos, az országos vezetésben generációs problémák voltak. Ezért Antall József sarkon fordult és elment az MDF-be.-A pécsi értelmiségnek mi volt a viszonya az alakuló kisgazdapárthoz?-Nagyon kevés értelmiségi jött hozzánk az első időszakban. Azt hitték, talán parasztpárt vagyunk, holott a „Polgári” szó is benne volt pártunk történelmi nevében. Nehéz volt értelmiségieket meggyőznünk - az agrárértelmiség némi kivétel -, hogy csatlakozzanak. Pedig például 1947-ben a baranyai FKgP-nek külön orvosi tagozata is volt majd’ 250 taggal! Március 15.-ét követően még mindig fenyegetettelek érezték magukat a kisgazdák. A párt szervezésében végzett munkája retorziójának tekintették például, hogy Könczöl László elvesztette állását. Júniusban Nagy Imre miniszterelnök budapesti temetésén is meglehetősen visszafogottan vettek részt a baranyai kisgazdák. Bőgner Miklós, Nagy Ferenc és Böröcz István voltak a küldöttség tagjai. A kisgazdák - véli Hangya Antal - ’89 őszén érezték, hogy záros határidőn belül kiírják majd a választásokat és akkor az FKgP nyerési eséllyel vesz ezen részt. Csakhogy ősztől az országos vezetésben már ellentétek volt. Ekkor távozott például a párt főügyésze, s került helyére dr. Torgyán József. Ezek a belső harcok nem csak generációs alapon törtek ki, hanem programpontok mentén is. A Pártay-hívők a volt elnökkel tartottak a Történelmi Kisgazdapártba, sok követője volt Baranyában is, többek között Csirke Ernő, Galbáts András, Pethő Sándor. A megyében azonban az országos vezetésen belüli marakodás nem járt túl magas hullámokkal. Sőt, Hangya emlékezete szerint a választásokat követően éleződtek csak ki az ellentétek, nyilván a vártnál gyengébb eredmény is generálta ezeket. Addig - állítja a kisgazda politikus - „mondhatnánk, ideálisak voltak az állapotok a baranyai szervezetben.” Attól azonban az itteni kisgazdák sem voltak mentesek, hogy a pozíció után hajtok a párt zászlaja alá bújva próbáljanak karriert építeni. Ezt az is jelzi, hogy a megalakulás után megválasztott első elnököt alig több mint fél év után „puccsal” leváltották. Az indok szerint a megyei szervezet ügyeit nem lehet Csertőről intézni, pécsi elnök kell. Ez volt az első szakadás Baranyában.- És a puccs szervezője lett a kisgazdapárt következő elnöke?-Nem állítom, hogy a fő szervezője, de biztos hogy benne volt a váltást szorgalmazók körében. Ennek eredményeként lett Csirke Ernő a megyei szervezet második elnöke. Utóbb viszont engem vádoltak meg, hogy őt puccsal váltottam le, már a választások után. A kisgazdáknál nem volt „előszűrés”. Nem vizsgálták, hogy valaki tényleges kisgazda meggyőződésből csatlakozott-e, vagy sem. Hangya szerint örültek mindenkinek, aki jelentkezett. A létszám talán ennek köszönhetően is viszonylag gyorsan nőtt, a tagok száma 4000 felé közeledett. Az MSZP-t követően ez volt a legnépesebb politikai tömörülés. Ez már olyan komoly erő volt, hogy Hangyáéknak számolniuk kellett a hatalom beépített embereivel. Bizonyítékot erre ugyan nem találtak, de - mint mondja - „Végig éreztük, hogy ott vannak közöttünk.”-Mindig apróbb módosításokat javasoltak a párt demokratikusan elfogadott határozataival szemben, ezzel labilissá tették a célt szolgáló cselekvést. Nálunk egyébként lehetett tag volt MSZMP-s is, de három évig tisztséget nem viselhetett, és korábban az MSZMP-ben sem tölthetett be vezető funkciót. Ezt azonban jó páran elhallgatták előttünk. (A következő részben folytatjuk az FKgP szervezése időszakának felidézését Hangya Antalnak, a párt harmadik megyei elnökének segítségével.) Mészáros Attila jé- . a tsz-be kényszeritelf Oirtiurwiswnr'Hnwr uzi-isru auyayi—its— erkölcsi alapon álló kisgazdát, tulajdonost torenteni. ezt foltozs- tosan óo fakultat!vo képzeltük ol. Man földooztént akarun::, azt oa- v?g?zte_áz_19é5/600-»s randalet. tuiaidonlonot akarjuk visszaélni a tcz-tagnak, illetve örökösének. Vonatkozik oz 3 jóvátételbe, fogságba hurcolt ővábo‘< olkopzott birtokára is, valamint oz 1952/4- es trv. törvénysértő államosít ásókra is. Aki akarja, visezofcérívjti földjét és gazdálkodhat I megtelái.io^őzémi^éSéT^bérii.« JLét rohozhatnak új nozde tuds»11al~ mukd- st, Krf-t* vagy ftf-t. Nem a tez-eket okarju:- ~ ixopsbÖlfia,- «at a vaoátr''határozottan visszaút lEsézto nireF iíarinoanolk. fegyss Ysz-VSXITC&ÍL /‘liyAtylot r- k t- vétslns-k/ - ösjás pozíciójuk. Bogos - or-.rcÁ érvsínek programunk silón, ha az magvolósul ftí lei nélküli gok, nyugdíjasok nincstelenné'vÜn3Ke wi. sz ondjuk, ho o tc:;7 fgTsg’gTSoI, .a vagyon 'VT^vlt-t termelőeszközökpo6ic TlT'TedoIoozoti TvsT aranyáöan öiszák"szót vactyon- voí?v r*jagy l'éftet "af-t létrehozni Ág. osetóöérr is 7 HÍncötelon- 871 ffrrsjdánost akarunk és oz vonatkozik az elbocsátott* aunkonólUö- Hőkre, bányászokra is. rtékfren _________ „................................................................ »naivat évről ákövetnek özeit, öki k fÜggetTonsáfl, szsosrosig"után vágyódva /részegítő érzés 1/ maguk gazdái akarnak lenni. A* tsz-gknak noft gátolni, hanem segiteniy koordinálni átéli'. az 61 a 1 effTuré e tT~váH a I ya~ oá ol azo Igái tat éa i, érdek, azonos eaglyegyeniDsecT“eseitto rsíMiigs’ssd gTNé'J’d eWdntíTHci termel lllblÍcső’6'&eR:'"‘‘ó'iJ'J'í/ri- r*éf£nslk faleTS’é gazda vagya TífcorsitónyTé! 'WégfaőXEott liSFSiunkás? foérfc iTT'van árubőség; kínálati piac. jóléti társadalom /NSZK, Hollandia/ s itt a farnern*gy3óg 30-50 ha. A kollektivizálás hazájában, a SZU-ban, élelífiiszorhióny van. Meggyőző a magyar pólds, hol a kistermelők a torölet S $á-án a mezőgazdasági termékek 40 %-ét állítják ölő. Ezt a piacgazdaság fogja megoldani, s .<sz magé vei hozza a föld órté&á- aok kialakulását is. Ifényezőm: Ar.kor.-ként 400 kg/bOza éra, 1 hs. oórlatí dija 10.000 Ft /tsz-oknél/. a piaci rendszer kiiktatja o it;onopol-árfelhajtó vállalatokat /húsipar, gabonaipar, boripor/ ás létrehozza a termelőerő épülő feldolgozó, értékesítő és érdekvédőiNagy Ferenc programjában szerepet kaptak a tsz-ek is. (Az eredeti kézirat.) Dr. Bőgner Miklóst az elsők között választották a párt megyei titkárává archív fotó: laufer László Jf hetedik oldal holnap Exkluzív interjúnk Orbán Viktorral Vajon hátrányba kerülhet-e Pécs és Baranya a központi források odaítélésekor, csak mert tavaly szocialista többségű város, illetve megyei vezetés került hatalomra? Mit lép a Fidesz, ha a kisgazdák dr. Torgyánt jelölik a köztársasági elnöki posztra? Mit szól a miniszterelnök Németh Miklós őszre beharangozott visszatéréséhez? Ezekről a kérdésekről és még több más országos, illetve Baranya megyét és Pécset érintő témáról nyilatkozik a Dunántúli Naplónak Orbán Viktor miniszterelnök. 1.000.000 Ft Ha Ön előfizető, akkor ahhoz, hogy részt vegyen játékunkban, minden hónapban csupán egyetlen kérdésre kell válaszolnia és csak egyszer. Válaszát vagy a mellékelt levelezőlapon, vagy a 06-90-330-556-os, tele fonszámon* adhatja meg. Ha még nem előfizetőnk, a szelvényen a válasz megadásával együtt jelölje be, hogy meg kívánja rendelni a lapot. 2. kérdés Melyik oldalon olvasható a Dunántúli Naplóban a portrésorozat? 1. Az első oldalon 2. A negyedik oldalon 3. A hetedik oldalon Mikor mit nyerhet? Augusztusi alóflzetésé8róválasza2. kérdésre: Szeptemberi előfizetés és jó válasz a 3. kérdésre: _________ 10 0.000Ft IOO.OOO Ft 3x100.000 Ft + 500.000 Ft I I I II I I I A helyes válasz száma az 2. kérdésre: I II I I II I I I I I I I I II I I I Vezetéknév I I I I I I I I Keresztnév I I II I I I I I II I II II I II I Utca I I I I I I II Házszám I I I I I I I I I I II I I I I I I I l Irányftószám Település l ................................ i i i i i i r i i i i i i i i i i i l Születési dátum Nem vagyok előfizető, de részt kívánok venni a játékban, ezért megrendelem a Dunántúli Naplót egy hónapra 850 Ft-osáron. A helyes választ a mellékelt szelvényen vagy a06-90-330-SSG-os telefonszámon várjuk! 4 * A hívás díja 120 Ft+ÁFA/perc £ Axel Springer - Magyarország Kft. Baranya Megyei Irodája, Pécs • adószám: 10462933-2-11 • cg. 11-09-001415 • Telefon: (72) 505-000 Az szja a nyertest terheliI Dunántúli Napló kiadója Pécs 7601Pf. 134 TAROT 1DTHDTITO íSORSELEMZES 1TAB0T ! KÁRTYÁVAL i HERCZEC KATi ^ SEGÍTSÉGÉVEL © 06-90-2 ORVOSI TANÁCSOK Dr. BORSÁNYI VERONIKA pszichiáter főorvos segítségével I - Álmatlanság 2. Merevedési zavarok 3. Pánikbetegség 4. Emésztési zavarok 5- Depresszió 6. Elmebetegségek © 06-90*230-554 A hívás díja 99 Ft+áfa percenkénti .6Ö+á£a kapcsolási díj