Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-21 / 198. szám

1999. július 21., szerda Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Lángoló veszélyes mérgek - Pécs közelében egy nyűt téri tárolóban eddig ismeretlen okból, feltehetőleg kénsavat tartalmazó edények sérültek meg és gyulladtak ki tegnap a késő délutáni órákban. A helyszínre érkező tűzol­tók a tüzet rövid időn belül megfékezték és a kiömlött ve­szélyes anyagokat habtakaróval letakarták, így a közvetlen veszélyt sikerült elhárítaniuk. A környezeti károkat és azok elhárításának módjait szakemberek vizsgálják. Horgász a pácban MOHÁCS A kezdetben csak halász­háló lopásával gyanúsított személyről a megindított el­járás során kiderült, hogy vélhetően nagy tételben fog­lalkozik orvhalászattal is. Hétfőn hajnalban a Horgász Egyesület tagja egy gyanús­nak tűnő alaknál két hálót is talált, ezért értesítette Bencsik Pált, a Béda-Duna Kft. ügy­vivőjét, aki a helyszínre sietve felismerte eltűnt, saját készí­tésű halászeszközét, mely kö­zel 60 ezer forintot ér. Értesí­tették a rendőröket, akik az il­letőnél a horgász egyesület információi szerint házkuta­táskor több mint száz kiló ha­lat találtak. A halászok a fellelt hal ér­tékét 200 ezer forint fölöttire becsülik. Úgy gondolják, hogy akinél egyszeri alka­lommal ilyen mennyiségű, ismeretlen származású halat találnak, az nem kezdő a szakmában. Véleményük sze­rint ez az orvhalász az elmúlt években milliós nagyság- rendű haszonra tehetett szert az illegálisan fogott áru érté­kesítésével. Bencsik Pál ügyvivő saj­nálkozva mondta: - A becsü­letes horgászok befizetik a 10 ezer forint éves díjat, adóz­nak, a hasznot mégis az ille­gális halászok kaparintják meg. Több ellenőrzésre lenne szükség. A helyi rendőrkapitányság egyelőre nem kíván nyilat­kozni az ügyről. T. D. A község első játszótere SÁSD-KISBESZTERCE Tamás Ferenc sásdi lakatos­mester számos hegyháti köz­ségben épített - részben kö­zösségi munkában - falu­képbe illő, hangulatos és mu­tatós játszótereket. Legutóbb Kisbesztercén dolgozott az önkormányzat megbízásából, és átadott pél­dául vasszerkezeti és faele­mekből kialakított hintát, má­szókát, csúszdát és padokat. A kivitelezésben segítettek neki a helyi fiatalok - mint­egy tízen Búzás Dániel veze­tésével. Kiss József polgár- mester kérdésünkre elmondta, hogy a falu vezetősége több mint két éven át gyűjtötte a szükséges 400 ezer forintot, hogy megszülessen a telepü­lés első pihenőparkja. A lokálpatrióta iparos szorgalmát és népszerűségét igazolja a korábban létreho­zott gyermekparadicsom töb­bek között Gödrén és Bara- nyajenőn. Várható, hogy vá­rosában is - most először - köztércsinosítási feladattal bízzák meg. Az elképzelés szerint a futballpályánál lévő játékokat hozza rendbe. Cs. J. Más célra használt központi támogatások - 18 milliót kellene visszafizetni Két törvény közt a csődben Igencsak kellemetlen helyzetbe került a község, sőt az iskola miatt a környékbeli falvak is: van rá esély, hogy hamarosan 18 millió forintot kell visszafizetni, amelyet állami támogatásként vettek fel - szabálytalanul. A polgármester viszont állítja: ha a megfelelő célra használják az összeget, törvényben megszabott feladataiknak nem tudtak volna eleget tenni. Egy biztos, a hát­ralék a hatóság szerint fennáll, s azt a település nem tudja kifi­zetni. KÉTÚJFALU Az egész probléma a Kétújfa- luban működő, de a környék­beli falvakkal közösen üzemel­tetett iskola körül csúcsosodott ki. A körjegyzőség területén ugyanis - ellentétben a bara­nyai és az országos felméré­sekkel - évről évre növek­szik a gyerek­létszám, amit elsősorban a környékről betelepülők magas száma okoz. Az is­kola azonban - nem utolsósorban több vihar­kár miatt - életveszélyessé vált, az önkormányzat pedig az el­múlt években központi és me­gyei támogatást kapott az épü­let lebontására és kiváltására.- A napokban befejeződött vizsgálatunk során viszont megállapítottuk, hogy ez nem történt meg, az erre a célra kiu­talt keretet a község az életve­szélyes épület megerősítésére fordította - tájékoztatta lapun­kat Maczekó Károly (első ké­pünkön), az Állami Számvevő- szék főtanácsosa. - Nem való­sult meg az iskola kiváltása más épülettel, noha a támogatá­sok kifejezetten erre szóltak. Farkas János polgármester (második képünkön) nem is ta­gadja, hogy a bontás helyett másra költötték a pénzt, viszont úgy véli, nem volt egyéb vá­lasztásuk:- Javaslatként felmerült, hogy folyjon a tanítás a műve­lődési házban vagy más köz­ségben, azonban mindenhol nagy a zsúfoltság, a kultúrházat pedig már használjuk erre a célra. Ha emiatt ötvenfős osztá­lyokat hozunk létre, a közokta­tási törvényt sértjük meg. Ha fizetésképtelen egy község Csődbiztost kell kinevezni, ha egy község fizetésképtelenné válik, ezután a beruházások, a fenntartási munkák, sőt a felada­tok ellátása is csak az ő belegyezésével történhet. • Az önkormányzati törvény szerint ugyanakkor nem sérülhet­nek a kötelező feladatok: az ivóvízellátás; az óvodai és általá­nos iskolai nevelés; az egészségügyi alapellátás; a közvilágítás, a közutak és a temető fenntartása; a kisebbségek jogainak érvé­nyesítése. Ám azzal, hogy nem bontották le és váltották ki az iskolát, a támogatások felhasználásá­ról szóló jog­szabályt hágta át az önkor­mányzat, így komoly esély van arra, hogy az eredetileg össze­sen mintegy 18 millió forintos keretet kamatostul vissza kell fizetni a központi költségvetés­nek - vagy levonják az állami normatívából, ahogy már más­hol is megtörtént. Azt előre ki lehet jelenteni, hogy Kétújfalu ezt az összeget visszafizetni nem tudja. Már csak azért sem, mivel jelenleg is folyik az önkormányzati konyha felújítása, amelynek megfelelő színvonalú működ­tetését szintén rendelet írja elő - éppen ezért van szükség a beruházásra. Hasonlóképpen épül egy új iskolaegyüttes is, amely végre megoldást hoz­hatna a problémára - hacsak addig a visszafizetés miatt nem kerül csődbe az önkor­mányzat. Farkas János polgármester abban reménykedik, hogy ezt a helyzetet valamiképp el tud­ják kerülni. Tegnap a kör­jegyzőséghez tartozó kör­nyékbeli községek vezetőivel hosszú órákig tartó tanácsko­zást tartottak, ahol megoldást kerestek. Augusztus végéig kell a Belügyminisztériumtól állásfoglalást kérniük - rész­letesen feltárva a okokat -, hogy vissza kell-e fizetni a milliókat. Nyaka Szabolcs Kalandor férfiak, fészekrakó nők? Baranyában az átlagos évi 2500 házasságkötés mellett közel ez­ren válnak el. A házastársi és a szülői szerepre a legtöbb fiatalt sem az iskolában, sem családi körben nem készítik fel. A Meg­újulás Családterápiás Intézet az országban egyedülálló, há­roméves megelőző programot indított el. BARANYAI KÖRKÉP Vannak, akik azt mondják, az ember az első gyerekét éppúgy elrontja, mint az első kutyáját. Szülő mindenki lehet, ha érett rá, ha nem, ahogyan házasságot is köthetünk anélkül, hogy fel­készültek lennénk az együtt­élésre. A szakember szerint a hitvesi ágyról elkalandozó férfi, és a fészekmeleget őrző asszony szembenállása még akkor is csak mítosz, ha a házasságot a szerelem és a háború helyszí­nének nevezhetjük. Az igazi problémákat a szülői házból hozott mintákban, a kommuni­kációs nehézségekben és a konfliktuskezelés módjaiban kell keresni. A Pécsett működő Megújulás Családterápiás Inté­zet most 3 éves programot indí­tott azért, hogy a kísérleti kuta­tás keretében megállapítsák, csökken-e a válások száma, ha a házasulandó párokat pszicho­lógusok, jogászok, orvosok ké­szítik fel a nehézségekre. Dr. Csonka Judit pszichiáter, a program alfelelőse úgy látja: világtendencia, hogy az embe­rek kevésbé vállalják az együtt- létet, a párok túl hamar feladják az összecsiszolódási kísérlete­ket. Még a jogi szabályozás te­rén is tájékozottabbak ma, mint abban, hogy pontosan megért­sék, mit is szeretne a másik. Az 1992 óta sikeres családte­rápiás tevékenységet folytató intézet más társintézmények mellett óvodákkal, orvosokkal, védőnőkkel, iskolákkal, egy­házi intézményekkel is kapcso­latban áll. Mostani megelőző programjukhoz szakminisztéri­umi támogatást is kaptak. Eredményeik azért is fonto­sak, mert Magyarországon pél­dául majd minden betegség a különélő házasok és az együtt élő elváltak között fordul elő, több az ellenségeskedés, s a rendszertelen családban élőknél gyakoribbak a neurotikus és depressziós tünetek is. Hodnik I. Gy. Hírcsatorna Új állandó kiállítás Be- remenden. Júliusban a Megbékélés Kápolna al­templomában ásvány-kőzet kiállítás nyűik, amelynek anyaga a beremendi bányá­ból előkerült kristályokat, ás vány változatokat fogja bemutatni, és turisták előtt zárt Kristály-barlangról is láthatóak lesznek fényké­pek. A danaföldvári híd fel­újítását készítik elő, ezért súlykorlátozási tilalom van érvényben meghatározatlan ideig. A híd elöregedett, ál­laga nem egyszer került ve­szélybe egyebek között gyorshajtás és a súlyos ra- kományú járművek áthala­dása miatt is. (cs) ürávaiványi önkor­mányzata is csatlakozott a nemrég szerveződött és most már hat települést (Drávakeresztúr, Dráva- fok, Markóc, Felsőszent- márton, Révfalu) össze­fogó Drávazug Kistérségi Társuláshoz. Iványi az együttműködés révén azt szeretné, hogy a műemléki értékű kazettás templomot mind többen látogassák a faluturizmus keretében is. Az együtt pályázó társulás tagja még a Kispad, vala­mint az Ormánság Alapít­vány is. (cs) Vizslák vizsgája. Hagyo­mányosan augusztus 7-én, szombaton rendezi meg a Ba­ranya Megyei Vadászkamara a vizslák munkavizsgáját Majson, a Halászháznál. A reggel 8 órai helyszíni jelent­kezést követően képesség-, vadászati alkalmassági és őszi tenyészvizsgán bírálják el a kutyákat. (aa) A pécsi nyári napközis táborban az első turnus zá­rult nemrég. A Jókai utcai iskola tanárai a csaknem hetven diákot csillagmegfi­gyelésre és kerámiaégetésre is tanították. Hétfőn újabb csoport érkezik. A résztve­vőkkel a Testvérvárosok te­rei iskola pedagógusai fog­lalkoznak. (cs) Működik az abaligeti polgárőrség. A nyáron gyakorta előforduló kem- pingi lopások megelőzése érdekében minden éjjel jár- őröznek a községben a pol­gárőrök. A polgármesteri hivatal olyan együttműkö­dési szerződést kíván kötni, velük, amely szerint a pol­gárőrség szükség esetén ka­tasztrófaelhárítási felada­tokban is részt venne. (tzs) őszi rajt a minőségi oktatásért A széthullott szakfelügyeleti rendszert ősztől új, korszerű in­tézmény, az Országos Közoktatási Értékelési Vizsgaközpont váltja fel. Főigazgatóját augusztus 1-jétől nevezik ki, de még nem dőlt el, hogy a regionális iroda Pécsett lesz-e vagy Ka­posváron. PÉCS-BUDAPEST A hivatásból tanító pedagógu­sok igénylik, hogy munkáju­kat időnként értékeljék, és a fenntartók érdeke is az iskolák ellenőrzése, amely hozzájárul az oktatás minőségének bizto­sításához. Fontos hangsúlyozni, hogy nem a szakfelügyelet visszaál­lításáról van szó - mondja Kal­lós Miklósné dr., a Baranya Megyei Önkormányzat műve­lődési és sportirodájának veze­tője, - hanem olyan értékelő, az iskolákat szakmaikig is megerősítő munkáról, amely­ben az oktatási miniszter in­tézkedésére vagy a helyi ön- kormányzatok - és minden fenntartó - megrendelésére az ellenőrzés is helyet kap. Léte­zik már egy országos szakértői névjegyzék, a közülük felkért személyek végezhetik ezt a munkát a vizsgaközpont szer­vezésében. Baranya megye nem késle­kedett pályázni sem. A szak­tárca áprilisi kiírására közel 60 millió forintot igényelt, hogy éljen a szakértői tevékenység­gel járó előnyökkel, és a mi­nőségbiztosítás helyi feltéte­leinek kialakítását megkezdje. Társi József, a minisztérium közoktatás-fejlesztési főosztá­lyának helyettes vezetője is megerősítette, hogy nem a tan­felügyeleti rendszert állítják vissza, hozzátéve, hogy a vizsgaközpont funkciója nem keverendő össze a pedagógiai intézetek szaktanácsadói háló­zatának szolgáltatói jellegű segítségnyújtásával. Megtud­tuk azt is, hogy az országban hét iroda működik majd, még nem döntöttek abban, hogy a dél-dunántúli régió kislét- számú irodája Kaposvárra vagy Pécsre kerül-e. A fővá­rosi központ kinevezett igaz­gatója augusztus 1-jétől lép hivatalába. B. R. Polgármesterek találkozója SZENTLŐRINC A pécsi székhelyű Magyar- Román Baráti Társaság „Ön- kormányzati demokrácia és ki­sebbségi együttélés” címmel megrendezi az I. Magyar-Ro­mán Polgármester Találkozót Szentlőrincen szeptember 15- 17-én. Az eseménysorozatban szakmai tanácskozás, városis­merkedés, tapasztalatcsere, ta­nulmányi kirándulás, baráti ta­lálkozó szerepel. A tanácskozás kettős témája: az önkormány­zati munka szakmai kérdései, valamint a települések nemzeti­ségi és etnikai élete. A találko­zóra országonként 12-15 pol­gármestert várnak, mégpedig kisvárosok és községek elöljá­róit. A férfiak és a rákszűrés KOMLÓ A városban egy évig ingye­nes rákszűrést végeztek, s bebizonyosodott: emelkedik a rákos betegségek száma. A felmérés azt is megmutatta, hogy a férfiak közül kevés a szűrésre önként jelentkező. A halálozási okokat feltáró honi statisztikák szerint a da­ganatos betegségek előkelő helyen állnak. Dr. Kiss Zoltán onkológus főorvos (képün­kön) ezért egy helyi ingyenes szűrési program megvalósítá­sára pályázatot nyújtott be az egészségügyi tárcához és 1,2 milliót nyert önkéntes onko­lógiai szűrésre.- Célunk az volt, hogy mi­nél szélesebb kört vonjunk be a szűrésbe. Munkánk ki­terjedt a vas­tag- és vég- béldagana- tokra, az emlő- és méhszáj, az ajak és a száj valamint a bőr daganatos megbetegedé­seire - közölte a főorvos. A szűrésen a körzet 30 ezer la­kosából mintegy 3 ezer ember vett részt, azaz a lakosság 10 százaléka. Közülük mindösz- sze 119 volt a férfiak száma. A jegyzőkönyvek szerint az onkológus főorvos 13 pácien­sen 14 rákbetegséget állapí­tott meg. A 13 rákos közül 2 volt a férfi. 216 esetben rákot megelőző állapotot diagnosz­tizált. Deák G. *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents