Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-20 / 197. szám

1999. július 20., kedd iß Ingatlanpiac Dünántúli Napló 9 Hír-téglák Ingyenes ingatlanbörzét alakított ki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka­mara (PBKIK) tagjainak. Elsősorban a gazdasági in­gatlanok forgalmát igye­keznek ily módon ösztö­nözni. A PBKIK ingatlan- bankjában gazdaságfejlesz­tési szándékkal számítógé­pes programmal vetik össze a keresletet a kínálattal. Az építő szakma képvise­lői szerint idén 10-15 száza­lékkal növekszik az ágazat produktuma. Az összérték alapján elsősorban a köz­műépítmények és az ipari épületek kialakítása domi­nál, de a lakásépítéseknél is 19 százalékos emelkedés várható. A prognózis ön- kormányzati szakemberek és építési vállalkozók meg­kérdezésével készült. Másfélszeresére nőtt a kiadott lakásépítési enge­délyek száma az első félév­ben 1998. hasonló idősza­kához képest. A szakembe­rek szerint ez az általános forgalmi adó visszatérítésé­nek újrabevezetésével ma­gyarázható. A KSH adatai szerint a lakások öthatodát a lakosság építi, és az új ott­honok átlagos mérete 104 négyzetméter. Ugyanannyi lakás készül házi kivitele­zésben, azaz kalákában, mint építőipari cégnek kia­dott megbízatásként. Telkek adásvétele, olajozott áron A Városi Vagyonkezelő Kft. adatbankjának információi szerint a telekárak 1992-es növekedését az elmúlt öt év alatt megközelíteni sem sikerült Napjainkban is így van ez, holott az utóbbi időben hihetetlenül megemelkedtek az ingatlanpiaci árak.- 3500-5000 Ft/m2 között mo­zogtak. A Városi Vagyonkezelő Kft. azonban máris előrevetíti a jö­vőt: 1999. kora tavaszán az ••s - '' ■ ■ Ájfüil. A Czinderi utcai telek is egyben kerül értékesítésre A leglátványosabb előrelépés a belvárosi foghíjtelkek forgal­mánál tapasztalható. Ezen e ré­szen ugyanis szívesen vásárol­nak telkeket a bevásárlóköz­pontokat üzemeltető multinaci­onális vállalatok. A pécsi nagyméretű telkek árait ma ők alakítják, kivéve a városi tulaj­donú ingatlanokat, mert ezen a fronton éppen a Vagyonkezelő állt elő új stratégiával: felvásá­rol egymás melletti önkor­mányzati ingatlanokat - így tör­tént például a Czinderi utca és a Nagy Lajos király út közötti résszel - majd egyben értékesíti a méretes belvárosi portákat. Érdemes visszatekinteni egy kicsit az ingatlanpiac múltjába a rendszerváltást követő esz­tendőkig. A nagyobb ingatlan- befektetéseket a rendszerváltást követően Pécsett is a kőolaj­forgalmazó cégek, valamint az autóipar márkaképviseletei hozták a térségbe. A növekvő befektetői igények a benzinkút- telepítésére alkalmas szabad földterületek felértékelődésé­hez vezettek: míg 1991-ben 2000 Ft/m2 volt az átlagos ár ilyen ingatlanokra, egy évvel később 6-8000 Ft-ot is meg­adott ugyanezért a vevő. A benzinkút építési hullám már a múlté, hiszenmost csaknem egy tucatnyi töltőállomás közül vá­logathat az üzemanyagot ke­reső gépjárművezető. Kissé más a helyzet az autó- kereskedéseknél. Itt döntően a területtel és szakértelemmel rendelkező magyar vállalkozó kereste meg a külföldi forgal­mazó cégeket. Az autóképvise­letek telekigényeinek kisebb mértékű áremelő hatása volt, a hazai befektetők szerényebb lehetőségei miatt. A keresett te­leknagyság ezen a területen 1500-3000 m2, míg az ár 2500- 4500 Ft/m2 között volt. Mind­emellett ezen a szegmensen is telítődni látszik a piac. A telekárakról azonban egy­értelműen megállapítható, hogy a ’90-es években budapesti mintára a vidéki nagyvárosok­ban is a bevásárlóközpontok építése alakítja - erre keresni sem lehetne jobb példát Pécs­nél, ahol csúcsidőszakát éli az óriás áruházak kialakítása. Ezeknek a kereskedelmi objek­tumoknak a területigénye 2-6 hektár között mozog, s a kere­sett ingatlanok a belvároson kí­vül, a város főközlekedési útjai közelében helyezkednek el. Az ilyen ingatlanok iránt 1997- 1998. évben az értékesítési árak - a telek adottságaitól függően egyik főközlekedési út mentén fekvő csaknem 9000 m2-es iro­dai, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységre alkalmas, jelen­tős közművesítést igénylő épí­tési telek árát a 98-as érték felső határánál húzták meg. A belvárosi telekárak - a kí­nálathiányt és a felépítmények bontási költségeit is felszá­mítva - jelentősen növekedtek, és nagy eltérést mutatnak a be­építhetőség és a terület felhasz­nálásai kategóriája függvényé­ben. A kereskedelmi célú fog­híjbeépítések többnyire a ma­gántulajdonú építőipari cégek nevéhez fűződnek, akik az ön- kormányzati, illetve állami megrendelések hiányát a vál­lalkozói alapon történő üzlet-, vagy irodaépítésével próbálják ellensúlyozni, de ezen a téren is mindinkább telítődik a piac. Pénz az ablakban, avagy légbe ment milliók A hazai 4 milliós lakóépület-állomány több mint fele rossz mű­szaki állapota, 90 százaléka pedig energetikai korszerűsítése miatt szorul középtávon felújításra, de most körvonalazódik egy elérhető megoldás. Az adatok szerint a magyaror­szági épületeknek csupán 10 százaléka felel meg teljes mér­tékben a hőtechnikai elvárá­soknak. Az ország harmada, 3,2 millió család nagyságrendekkel többet költ fűtésre mint kellene, másrészt a rossz állapotú laká­sok kedvezőtlenül hatnak az egészségre, közérzetre is. A szakmai felmérés megállapí­totta, hogy a rossz állagú, il­letve alacsony műszaki színvo­nalú épületek miatt keletkező energiaveszteség eléri az 55 PJ-t (Petajoule) évente, ami 38 mil­liárd forint többletkiadást jelent a gazdaságnak. A felesleges energiafelhasz­nálással járó légszennyezés pe­dig (kéndioxid, szénmonoxid, stb.) tovább növeli a társadalmi terheket. Hazánkban a 2,4 mil­lió családi ház közül mindössze 150 ezerjói szigetelt, ugyanak­kor a 795 ezer többszintes, ipa­rosított eljárással készült lakó­telepi lakások szinte mindegyi­két fel kellene újítani. Mind­emellett az országban jelenleg nem működik olyan program, amely hatásosan tudná ösztö­nözni a tulajdonosokat arra, hogy lakóépületüket energiata­karékossági szempontok alap­ján újítsák fel. Az energiatakarékos korsze­rűsítésre meghirdetett kedvez­ményes kamatozású hitelek sem lettek kedveltek, mert a kamattámogatás ellenére is drágák a konstrukciók. Mind­ezek ismeretében a MAT A (a legnevesebb magyar nyílás­záró-gyártó cégek összefogásá­val létrehozott fejlesztő tago­zat) kidolgozott egy „Hosszú távú Országos Épületenergeti­kai Program”-ot, amely a lakó­épületek jobb hőszigetelésére és a nyílászárók korszerűsíté­sére kínál megoldást oly mó­don, hogy tíz év alatt legalább 300 ezer család számára teszi lehetővé lakásuk energetikai korszerűsítését. Ezt követően a beruházási költségek 30 százalékát, laká­sonként átlag 150 ezer forintot vissza nem térítendő állami tá­mogatásként kapnának meg a családok, de a munkákhoz ön- kormányzatok által kínált tá­mogatásokat is igényelhetné­nek az érintettek. A programja­vaslat kormány- és döntéshozói körökben kedvező fogadtatásra talált, remélhetőleg hamarosan a gyakorlatban is találkozha­tunk vele. Ingatlan- és építkezési fogalmak Az építési kérelem. Az építési kérelmet a megfelelő mellékletekkel együtt három pél­dányban kell benyújtani a helyi építési ható­ságoknak, megszabott nyomtatványon - tud­tuk meg dr. Schmidt József ingatlanjogásztól (képünkön). A nyomtatványon részletes tájé­koztató található a becsatolandó mellékletek­ről. Az építkezés kiterjedésére vonatkozó kérdéseket esetenként már előzetesen tisz­tázni kell. Alapvetően minden okmány, ami a kérelem elbírálásához szükséges. Ezek közé tartozik: az építési kérelem, az építés és a szerkezet leírása, az építési jogosultságot igazoló irat, az építési tervek - alaprajzok, méretek, vízellátási tervek, autóbeállók terve, stb. - ha kell, a szomszédok bele­egyező nyilatkozata, az épület használatára vonatkozó nyilat­kozat, szakhatóságokkal folytatott egyeztetések jegyzőkönyvei. Az építési kérelem okmányait a telektulajdonosnak, illetve az építtetőnek, vagy képviselőjének, valamint a tervezőnek kell aláírni, ha több építtető van, akkor mindenkinek. Az építkezés megkezdése. Az építkezés csak akkor indulhat, ha az írásos engedélyek már megérkeztek, és azok feltételei adottak, illetve a speciális kikötéseket is jogerősen elintézték. A részengedély lehetővé teheti a munkálatok egy szakaszának el­végzését, például az építési gödör kiásását. Azt is jó tudni azonban, hogy az építési engedély egy bizonyos időn túl - álta­lában két év alatt - elveszíti érvényességét, ha az építkezést nem kezdték meg. Új lakások száma megyénként (1998) Pest Szabolcs Somogy Baranya vas Csongrád Tolna A, megye a sor végén, Pécs az elején található Mit mutat a lakásépítés? Baranya 14. a múlt évi la­kásépítések terén a megyék rangsorában. A nagyváro­sok megmérettetésében Pécs viszont a 4. lett. Bármily hihetetlen, de a Köz­ponti Statisztikai Hivatal ada­tai szerint az elmúlt esztendő­ben nem Budapesten, hanem Pest megyében épült a leg­több lakás. A valamivel több, mint 20 ezer építési engedé­lyéből 4 ezret a főváros agg­lomerációs övezetében adtak ki, míg az ország központjá­ban 3 ezer alatt maradt az új lakások száma. A szakembe­rek szerint az a magyarázat, hogy az embereket a környe­zetszennyezés és a saját kert hiánya elűzi a fővárosból. Megállapítható az is, hogy a vidéken építkezők 100 m2 fe­letti szintes házakban gondol­koznak, s csupán a tetőtér adta lehetőséggel élnek. Meg­lepő, hogy a rangsorban Sza- bolcs-Szatmár és Borsod kö­veti Pest megyét és a fővárost. Az már sajnos kevésbé, hogy Baranya csak a 14. helyen áll 592 új lakással - Somogybán például tavaly 723 épült. Vi­szont olyan fejlett régiók is mögénk kerültek, mint Vas megye (573 új lakás), vagy Komárom-Esztergom (445), míg a sereghajtók: Tolna (340) és Nógrád (180). Új tendencia, hogy az épí­tési szabályok változásának köszönhetően ma már általá­nos az emeleti fürdőszoba és WC, de a komfortszint még mindig messze elmarad a nyugat-európai normáktól. Jó fényt vet viszont térségünkre az az adat, hogy a nagyváro­sok ranglistáján - a fővárost leszámítva (2945 új otthon) - Pécset (325 új lakás) csak Debrecen (418) és Szeged (332) előzi meg. Mészáros B. Endre

Next

/
Thumbnails
Contents