Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-19 / 196. szám

1999. július 19., hétfő Háttér - Riport Vita Pécs, Baranya és a régió jövője (13.) Nagykanizsa, a régiók kapuja Baranya, Pécs és a dél-dunántúli régió jövőképéről folyó vitasorozatunkban ezúttal TüttőIstván, Nagykanizsa polgármestere városának kettős kötődése miatt összehasonlításokat tesz a két szomszédos régió között. Nem véletlenül: hiszen egyaránt részt vesz a Dél-dunántúli Területfej­lesztési Tanács és az európai uniós Nyugat-dunántúli Tanács munkájában. A régiók kialakítása azért sür­gető, mert a programrégiókban készült fejlesztési programok­kal akár már jövőre pályázni lehet az Unióhoz csatlakozni kívánó országok számára elkü­lönített egymilliárd ECU-s for­rásból. 2002-től pedig - öt év alatt - 1600 milliárd forint segítheti Ma­gyarország felzárkózását. Az ország közigazga­tási-területi rendszerét úgy változtat­nák, hogy a kistérségek és a ré­giók kapnak nagyobb hang­súlyt. A hét új tervezési-statisz­tikai régió kiemelt szerepet kap a gazdaságfejlesztésben a fog­lalkoztatáspolitikában, az infra­struktúra-fejlesztésben. A kis­térségek központja egy-egy vá­ros lenne. A tervezett régiók területére vonatkozó koncepció ismereté­ben is kell és érdemes foglal­kozni azzal a régóta ismert kér­déssel, hogy Nagykanizsa Me­gyei Jogú Város és térsége - vonzáskörzete- milyen regioná­lis szerepet tölt (tölthet) be, a város és vidéke mely régióhoz milyen módon kapcsolódik. Az érdekviszonyok bonyolult rendszerében az irányultság adottságai, az egyes kapcsoló­dási pontok előnyei-hátrányai mérlegelésével juthatunk köze­lebb a válaszhoz. Nyugat-Dunántúl régió: Me­zőgazdasága a jó talajok miatt potenciális erőforrás. Termál­és gyógyvizekben, területileg szinte egyenletes eloszlásban bővelkedik. A nyugati határ- mentiségnek köszönhetően ke­let-nyugati irányban összekötő szerepet játszik az ország és Európa között. Jól megközelít­hető vasúton és közúton egy­aránt, amelyek kapcsolódnak a nemzetközi közlekedési rend­szerekhez. Dél-Dunántúl régió: Mészkő, kavics és homok anyagnyerő helyei hasznosítha­tók. Számos helyen értékes gyógyhatású ásványi összeté­telű hévizeket találunk. Az or­szág energiaellátásának felét biztosítja (Paks). A régió gaz­dag ipartelepítés szempontjából hasznos vízfolyásokban (Duna, Dráva). A Balaton idegenfor­galmi-turisztikai szerepe ki­emelkedő. Kedvező természet- földrajzi adottságú területe a szőlő- a bortermelésnek. Nagykanizsa Megyei Jogú Város és térsége sajátos helyet foglal el a régiók Magyaror­szága területén: kereskedelmi központ és közlekedési csomó­pont, adottságain és hagyomá­nyain alapuló gazdasága, infra­struktúrája számos szállal kö­tődik több térség központjához, azok egyes vidékéhez. Ebben a térségben az orszá­gos és a nemzetközi infrastruk­túra tengelyek olyan erővona­lat képeznek amelyek a telepü­lés lehetőségeit felértékelik. A nyugat-dunántúli régióhoz kapcsolódás legfőbb előnye a nyugati határmentiséghez kö­tődő Phare-támogatások lehe­tősége. A nyugat-dunántúli ré­gió fejlődési dinamikája - bár csökkentett erősséggel - hatást gyakorol a déli, délkeleti pe­remén elhelyezkedő nagykani­zsai térségnek is. Kiemelt je­lentőségű lehet a közeljövőben a nyugat-dunántúli régió euró- régiós szerepének hatása, lehe­tőségei.- A lehetséges Győr-régió- központ nem tartozik Nagyka­nizsa és térsége természetes kapcsolatai körébe. Ezt hagyo­mányai és feltáratlan közleke­dési adottságai is alátámasztják. A Dél-Dunántúl központjá­val hagyományos kapcsolatok kötik össze a várost. Számos gazdasági, kulturális, oktatási, tudományos szál vezet mindkét irányba. Jelentős eredményeket hozhat a Kísérleti régió pályá­zati lehetőségeihez való kap­csolódás. Nagykanizsának és térségé­nek (vonzáskörzetének) - mint megyehatár menti területnek - szomszédos régióba átnyúló el­látó-kiszolgáló kapcsolata erő­teljes Somogy megye délnyu­gati részével. Az M7, M70 és az M9 autó­pálya, valamint a „nagy sebes­ségű vasút” terve olyan további regionális és nemzetközi kap­csolatokat erősít, melyek jóval túlnyúlnak elhelyezkedésben és jelentőségében is a város terve­zési-statisztikai regionális kap­csolatain. A város az Olaszország, Szlovénia, Horvátország felől érkező nemzetközi forgalom­nak is az első állomása, kapuja. Nagykanizsa az EU (Helsinki) V. és V/b. folyosók áthaladása révén „korridorváros” is, amellyel a Balaton felé innen irányuló forgalomban is a kapu szerepét tölti be. A fentiek igazolják a Nagy­kanizsa-Régiók Kapuja szlogen létjogosultságát. A város úgy tud a jövő igényeinek is eleget tenni, ha a Nyugat-Dunántúl, a Dél-Dunántúl, valamint az V. számú korridor északi és déli irányába is él a „kapu-szerep” nyújtotta lehetőséggel. Ez a tervezési-statisztikai és más ré­giók összekapcsolására helyezi a hangsúlyt. Ez a fizikai és tar­talmi adottság alapozza meg többek között azt is, hogy vál­lalja az Interregionális Logisz­tikai Szolgáltató Központ - Ipari Park megvalósítása előké­szítését, szervezését. Tüttő István, Nagykanizsa polgármestere Összehasonlító adatok Nyugat-Dunántúl Zárójelben: az országos adat 100% 11 182 km2 (12,1%) 992 000 fő (9,8%) 89 fő/km2 22 db (55,4%) 730 000 Ft f 70 db (11,3%) 5,2 száza­lékpont 7,9 száza­lékpont 12,6%-7,0%- Népessége­- Népsűrűsége ­- Városok száma és népessége az összlakossághoz képest GDP (körülbelül) ­1000 lakosra jutó —> külföldi érdekeltségek száma —- és aránya az országoshoz képest Gazdasági aktivitás rátája----­- F oglalkoztatottság rátája ­.[Grafika: Bemie j. Iskolai végzettség aránya ~ az összlakosságból (egyetem) ~ A nettó országos átlagkeresettől _ eltérés Dél-Dunántúl 14169 km2 (15,2%) 986 000 fő (9,7%) 70 fő/km2 31 db (54,9%) 550 000 Ft 69 db (7,2%)-2,1 száza- lékpont-3,3 száza­lékpont 12,9%-10,4% Régiókoncepció Magyarországon Győr ! Győr-Moson- # Sopron megye 2 hetedik oldal Méhes Károly jegyzete Halálmítosz John Fitzgerald Kennedy 1960-ban, 43 évesen lett a Fehér Ház lakója. Felesége a világszerte csodált Jacquline Bouvier első gyermeküket, ifjabb Johnt már mint First Lady szülte meg. Minden gyönyörűnek és sikeresnek tűnt. Amerika virágzott, a disznó-öbölbéli válságban az elnök kemény volt, aztán meg olyan gáláns, hogy ösz- szeborult Hruscsóvval. Per­sze, ma már jóságos emléke- zők révén tudunk Maralyn Monroe-ról és egyéb gyen­geségekről, de mindez eltör­pül a halál, szinte a mártí- romság fényében. 1963. no­vember 22-én a dallasi tan- könyvraktár tetejéről valaki lepuffantotta az elnököt. A temetés filmkockáin látjuk a hároméves fiút, amint tiszte­leg apja koporsója előtt. És aztán a fekete sorozat folytatódott. JFK öccsét, az elnökjelöltségre készülő Ró­bertét öt évvel később lőtték agyon egy Los Angeles-i szál­loda folyosóján. Azóta újabb harminc év telt el, s szinte nincs olyan év, hogy ne kap­nánk hírt a rendkívül népes rokonságból álló Kennedy- klán egy-egy tagjának tragé­diájáról. Drogtúladagolás, ritka betegség, baleset ragadja magával a dúsgazdag és cso­dált embereket. Amerika történetében har­minc év rettenetesen nagy idő, és a legendába hajló tör­ténelemgyártás mindennél fontosabb. A Kennedy-vér­vonal náluk olyan, mint ne­künk az Árpád-házi királyok. Ami itt háromszáz év, ott há­rom évtizedbe sűrűsödik ösz- sze. A gyorsuló idő, ugyebár. JFK juniorral már a máso­dik generáció pusztul értel­metlenül. Őt már csak a név repítette a hírek élére, hiszen voltaképp kétkezi lapkiadó volt. A George magazin feje­ként sikeres üzletember, de ezzel messze nem volt olyan egyedül, mintha az USA el­nöke lett volna. Az egész históriával a messzi magyar pógár kicsit úgy van, mint a Dallas-szal (aha!): mindenki szép és iszonyatosan gazdag, és mégis csak a szenvedés, a szomorúság és halál marad a számukra. Kép-tár Böckh János utca takács dezsó rézkarca hetedik oldal I m £S Ül mm m Uli W® mm Riport Folytatódik a rendszer- váltás. Kampány és választási siker. A Fidesz Baranyában is hozta a jó erős országos átlagot, amiben bíztak is. Jóllehet kampánypénzük alig, volt olyan nap, hogy az egész megyei vezérkar egy szál kopogtatócédulát sem tudott gyűjteni Komlón, mégis sikerült listát állítani, és egy embert a parlamentbe juttatni. Portré Tudni kell, hogy mindig a póráz magasabb végén van a baj, ha a kutya hibát vét - mondja Purt Béla, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke. Portré A sátántinórutól az Istenig Bruno Cetto háromkötetes gombaismertető könyvében közel 9000 fajtát ír le. Késmárki Zoltán - avat be a meghökkentő ténybe - ennek közel felével találkozott már a Mecsek vidékén. Gombaszakértői működésének tapasztalata, hogy a bemutatott gombáknak a fele mérges. Nagyon haragszik azokra, akik az erdőkben felrúgják az ehetetlen gombákat. Természetgyógyászi tevékeny­ségéről, eredményeiről keveset beszél, pedig hosszú ideig mű­velte. Ázt mondja, a hivatásos orvoslásnak az új rendelet nem jött rosszul, s ha praxisát foly­tatni akarná, a feltételként meg­szabott rendelő berendezése kétmillióba kerülne. Inkább a piramisról beszél, a titokzatos energiákat összegyűjtő gúláról, amelynek használatával egé­szen különleges tapasztalatokat szerzett. Életét ezeknek az is­mereteknek az alapján ren­dezte be. „Nem akarom min­denáron átkí- sémi azokat az út túlsó ol­dalára, akik haboznak, hogy elindul­janak-e” - te­szi hozzá. Ám ha kérik, segít.- Jó emberismeretet ered­ményezett és a természet rendje összefüggéseinek meg­ismerését. Hitet adott Isten va­lóságos létezésében. Gyógyí­tásra mindenki képes. Gondol­jon a síró kisgyerekre. Egy öle­lés, néhány megnyugtató szó, s - ha őszinte a gyerek - vissza­tér a békéje. Akár a természetgyógyá­ket, összesen öt tanfolyamot végzett el a gombák minél ala­posabb megismerése érdeké­ben, egyetemi szinten megsze­rezve a felsőfokú minősítést.- Könnyelműek az embe­rek. Elég annyit tudni, hogy minden ehető gombának meg­van a hozzá nagyon hasonló __ mérges Késmárki Zoltán 1951-ben született Pécsett. Családjával Rózsafán él. A középiskola után több szakmát szerzett - villanyszerelő, műszerész, felsőfokú gombaszakértő és ismerik természetgyógyászként is. Felesége háztartásbeli, két fia közül az idősebbik nős, a fiatalabb velük él. szat, úgy a gombaismeret is végigkíséri egész eddigi életét. Ötéves kora óta járja az erdő­parja. A pécsi vá­sárcsar­nokban mintegy 100-félét lehetett árusítani. Ennyi persze nem jött, pedig közel 300-félét szednek az emberek. Néha válogatás nél­kül, s nagyon meglepődnek, amikor azt mondom: ez itt egy mérges vargánya! Sátántinóra.-Az erdőhöz hozzátartoz­nak a mérges gombák is. Lép- ten-nyomon felrúgják ezeket. Nincs nálunk kialakult kultú­rája a gombaszedésnek. Ponto­sabban a nívója, sajnos, azonos egyéb magatartásaink színvo­nalával. Mészáros Attila ♦

Next

/
Thumbnails
Contents