Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-18 / 195. szám

8 ★ EMBERMESÉK ★ 1999. július 18. HACSATURJAN KEZET CSÓKOLT TABÁNY „Megismertein Tabányit, most már elismerem a harmo­nikát koncerthangszernek, ha ő játszik rajta” - jelentet­te ki Kodály Zoltán a Pester Lloyd zenekritikusának majd’ hatvan évvel ezelőtt. Nem sokkal később, 1942. február el­sején, 21. születésnapján Tabányi Mihályt a kritikusok, ze­neakadémiai tanárok s a közönség szavazatai alapján a tangóharmonika királyává választották. A király ma ismét fénykorát éli. Az elmúlt három évben hat kazettája és három CD-je jelent meg és rendszeresen kon­certezik az örökzöldekkel. Úgy látszik, a harmonika újra re­neszánszát éli.- Ismét keletje van a romantikának - mondja Tabányi. - Maradt a szokásos kemény, beton táncritmus, ehhez széles melódiákat lehet körí- teni. Ugyanazt játszom, mint a legutóbbi fénykorban, 1950 és ‘65 között, örökzöld slágereket és klasszikusokat, szvinget, operettet, s a kedvenc műfajt, a latin-ameri­kai és olasz zenéket. Persze mindezt felfrissítve, újjávarázsolva. Ugyanúgygy nem szerettem a dobot, mint annak idején Kodály a harmonikát. A tanár úr úgy véleke­dett a hangszerről, hogy az csak az orosz és tiroli „daj-daj” eszköze. Tibai Zoltán nagybőgőművész tanárommal a Zeneakadémia kistermében dolgoztunk egy másik „találmányon”, a bőgőre és harmonikára épülő koncerten. A próbát figyelő Ádám Jenő professzor suttyomban elment Kodályért, hogy „nézze csak meg, mit művel az egyik tanítvány...” Ám én észrevettem a belopódzó tanár urat, s éreztem, most jött el az én időm. Elkezdtem csángó dallamokat játszani. Egyértelmű volt, hogy ze­ne füleinek... Majd baritonregiszteren játszottam szerzeményeit. így lettem elfoga­dott a harmonikával, ugyanis eredetileg orgona és gordon szakos voltam. A Jereváni Opera színpadán sem jött zavarba az ötvenes évek végén, amikor a Tabányi esztrádzenekarral két évig turnézott a Szovjetunióban. A főrendező meg- súgt, hogy az első sorban ül Hacsaturjan és családja. Az előadásba beimprovizálta a Kardtáncot. Nagy ováció fogadta. A produkció után Hacsaturjan felment a szín­padra, s megcsókolta Tabányi kezét.- Még tíz napig maradnunk kellett, s minden este előadtuk a Kard táncot. És per­sze minden este ott volt Hacsaturjan is. Olyan elismerés volt ez, mit amikor meg­hívtak a Kennedy Centerbe, az USA fennállásának 200. évfordulójára rendezett ün­nepi gálájára. ..N*,. . ,v„, 1 Tizennégy évig járta az államokat, olyan sztárok társaságában lépettjei, mint- Frank Sinatra, Sammy Davis, Barbra Streisand. Legkedvesebb harmonikáiéyáír'me- lyet a Hohner legendás konstruktőre, Gola mester épített számára, bejárta a világot. Kétmillió kilométert tett meg és hatvan autót fogyasztott el turnéi során. Négyszáz száma szerepel lemezeken még kínai kiadásban is. A dánosi születésű művész pá­lyafutását egy kis asztali gyerekzongorával kezdte. Ma már ő tart alap- és mester- kurzust stúdiójában, eddig 150 tanítványa volt. Hatévestől a 83 évesig járnak hozzá. Sipka Tamás A fogorvos fedezte fel Tabányi Mihály tehetségét Meghívták a Kennedy Centerbe Moszkvában ováció fogadta a Kardtáncot 83 éves a legidősebb tanítványa v Ötéves lehettem, mikor édes- M M anyám nem tudott kire hagy­ni, s kénytelen volt magával vinni a fogorvosához. Mikor anyu már bent ült, odaóvakodtam a hallban álló zongorához. Kijött a fogorvos is, hogy ki pötyög- teti a kis melódiákat? Kije­lentette, hogy ezt a gyereket zenére kell járatni. Kaptam is egy háromnegyedes hege­dűt, de egy idő után elkezd­tem nyávogni, hogy nekem az áz egy szólam, olyan szólam... Bár apu csak egy martinász volt a Ganz gyárban, mégis előteremtett egy pianínót. 1933-ban aztán ha­zajött a világ akkori legnagyobb harmonikamüvé- sze, Louis Bobula, vagyis Bobula Lajos, és én beiratkoztam hozzá. Ennek a szelvénynek az átadásával Ön Jogot szerzett, hogy fél órával a vetítés kezdete előtt a mozi pénztárában átvegye a Vasárnap Reggel két ajándék jegyét. Ne feledje! VR-MOZI minden hónapban Az elmúlt napokban újabb nyertese jelentkezett a Citrom Vili akciónak. Ezúttal egy salgótarjáni hölgy találta meg a citromízű szeletek egyikét, és utazhatott 200 ezer fo­rint értékben nyaralni az IBUSZ-szal. A húsz nyertes csokiszelet véletlenszerűen jutott el a boltokba, így bárki, bárhol, bármikor rábukkanhat. Biztos recept persze nincsen, de a nyerési esélyt növeli, ha minél több szeletes csokit vásárolunk. A mostani nyertesünk is ezt a „taktikát” folytatta, bár nem tudatosan. Utólagos be­vallása szerint fel sem merült benne, hogy rákacsint a szerencse, bár esténként a té­vében gyakran látta felbukkanni Citrom Vilit. Két gyermeke viszont, akik a család sze­rencséjére imádják az Autós és a Lottó szeleteket, annál aktívabb volt a „keresésben”. A kislány csodálkozott is, amikor észrevet­te, hogy csokija nem rumos-diós ízű, mint ezt megszokta, hanem citrom íze van. Szólt is a mamájának, hogy vala­mi „nincsen rendben”. A szülők viszont annál in­kább örvendtek, azonnal kapcsoltak, hogy az az­napi Lottó szelet felér egy lottónégyessel. A család időközben egy gyönyörű siófoki nyaralásra váltotta be a nyereményt. Kül­földre is mehettek volna, de a két gyer­mek döntött: Széplakon, a Balaton part­ján jobban üdülhetnek. S hogy a jövő­ben is vásárolnak-e még Autós, Bohóc, Szamba és Lottó szeletet, a válasz egy­értelmű volt: „Hát persze!” A gyerekek akkor is jóízűen majszolják a csokit, ha éppen nem egy 200 ezer forintos utat rejt a csomagolás. Eddig 10 ajándék utazás talált rá gaz­dájára, 10 pedig még a szerencsés csokirajongó nyertes(ek)re vár. Érde­mes tehát kísérletezni, és minél több csokit fogyasztani. Ha pedig a sokadik kí­sérlet sem hoz sikert, még mindig bevált­hatjuk az összegyűlt csokipapírhalmot 5-10 százalékos utazási kedvezményre az IBUSZ-nál. Tehát Lottó, Szamba, Autós és Bo­hóc. Citrom Vilivel. Vili? i í i

Next

/
Thumbnails
Contents