Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-17 / 194. szám
1999. július 17., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 9 Tűzgyújtás Bárdudvarnokon A Goszthony Mária Nemzetközi Üveg Alkotótelep és Szimpózium Alapítvány valamint az egy éve Bárdudvarnokon megalakult Magyar Kézműves Üveges Iparművészek Egyesülete augusztus 15-én kilencedik alkalommal nyitja meg nemzetközi alkotótáborát a Kaposvár melletti községben. Az idei találkozón a hagyományok szerint ott lesznek a pécsiek is - többek közt Kertészfi Agnes, Jegenyés János, Bicsár Vendel, de már néhány héttel ezelőtt is dolgoztak itt kaposvári és pécsi művészeti szakközépiskolás diákok is Knoll Éva és Krawczun Halina keramikusművészek irányításával - tudom meg Andor István üvegművésztől, az alapítványi kuratórium elnökétől, aki a szimpóziumok szervezését Bognár Inkétői, a Janus Pannonius Múzeum munkatársától tavaly vette át. Az idén különösen rangos vendégekre számíthat a Gosz- thony-kúriában és a már két hektárossá nőtt parkban berendezkedő alkotótelep. A világhírű cseh üvegművészet képviselőit invitálják, de számítanak szlovákok, svájciak, indiaiak valamint franciák érkezésére is. A franciaországi Nancyben a napokban rendeztek kiállítást a száz éve született helyi szecesszióról, amelyen Jegenyés János, az iparművészek egyesületének elnöke is részt vett. Jegenyés a híres Daum cég által létesített helyi kézműves szakiskola diákjaival és tanáraival vette fel a kapcsolatot, de olyan hazai művészeket is igyekszenek megnyerni az egyre korszerűbb feltételeket kínáló alkotótelepnek, mint Vida Zsuzsa, Melcher Mihály vagy Lukácsy László, akik - ha meg is fordultak már itt - nagyobb alkotással még nem lepték meg Bárdudvarnokot. A gyönyörű parkban, az ott lévő épületekben a művészeket évről évre komfortosabb körülmények fogadják. Megszépülőben a műtermeknek helyet adó Goszthony-kúria - bíznak abban, hogy augusztusra ide is elérkezik a gáz. Minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy rövidesen csiszolda, villany- kemencés és gipszes műhely, és egy öreg iskolaépületben kialakítandó közösségi terem is rendelkezésére álljon mindazoknak, akit itt akarnak dolgozni. Augusztus 7-étől 14-éig először a kerámiával és üvegmű- vességgel foglalkozó középiskolások táborát nyitják meg, majd 15-étől 22-éig felnőtt művészeknek és a vendégdiákoknak ad helyet az alkotótelep, amely a közönségcsalogató újdonságoknak sem lesz híjával. Egy nagy, boltozatos, T alakú pincével is gazdagodtak, amelyet most galériává alakítanak, ahol a szimpózium záró tárlatát szeretnék megrendezni. Ugyanekkor a kúriában a festő- és keramikusművészként is ismert Goszthony Mária emlék- kiállítását valamint Váli Dezső festőművész tárlatát nyitják majd meg. B. R. Fatüzelésű hutában olvasztott üveg megmunkálása Sétatér harmadszor Megjelent a Sétatér című folyóirat legújabb száma. A Pécsett szerkesztett kiadványban több irodalmi, pedagógiai és politikai téma is olvasható. Versekből és irodalomelméleti írásokból ezúttal sincs hiány a Vadas Gyula szerkesztette Sétatérben. Mellettük azonban több pedagógia- és oktatástöréneti elemzés is helyet kapott, így például Gazsó Ferenccel az állampedagógiáktól az altemativitás felé való haladásról Reichmesz Adám beszélgetett, míg Garai Ildikó a kiegyezés korának népoktatásügyét vizsgálta. Érdeklődésre tarthatnak számot Király Károly Koszovó üzenetéről írt gondolatai, Kállai János tucsoni, arizonai élménybeszámolója, illetve Lipták Béla Duna-védő kiegyezési terve, amelyben a dunai vízlépcsők működésének következményeivel is számol. A Janus Pannonius költészetéről illetve az etruszkok világáról született munkák mellett nyelvészeti csemegének mondható Slachta Krisztina a kádári retorikáról írott elemzése, amelyhez úgynevezett Kádár-szótár is társul. H. I. Gy. Magyarul magyarán Jelentésbővülés A világ dolgait és jelenségeit fokozatosan ismeri meg az ember gyereke. Az állandóan bővülő ismeretanyag a nyelvi formába öltöztetéssel válik átadhatóvá. A nyelvkincsben tükröződik egy közösség műveltsége. A gondolkodás fogalmi gondolkodás, a fogalmak a szavak mint nyelvi jelek által válnak közösségivé. Az egyéni szókincs nagysága viszonylag pontosan tükrözi az egyes ember műveltségét, ismeretanyagának mennyiségét és minőségét. A fogalmak szaporodásával nem jár együtt a szavak számának növekedése. A fogalmak száma elvileg végtelen. A szavak számának határt szab a nyelv rendeltetése az emberek közötti érintkezés (kommunikáció) eszközeként és az egyéni szókészlet bővítésének korlátái. Ez magyarázza meg a jelentésbővülés jelenségét, azt, hogy egy-egy szóhoz a társadalom fejlődése során újabb jelentések társulnak. A mai magyar nyelv életéből vegyünk szemügyre néhányat. Úgy látszott, hogy az ún. Watergate-ügy, amely kipattanásakor az egész világot foglalkoztatta, lassan elül a „minden csoda három napig tart” szólás alapján. Ámde nem így történt, legalábbis a magyar politikai nyelvben nem. Az összetett szó: Watergate utótagja függetlenedett, és önálló életet kezdett élni, ill. új előtagokat vonzott magához. Hallhattunk, olvashattunk olajgate-ről, legújabban cipzár-gate-ről, majd nevesítve Tocsik-, Pintér-, Si- micska-gate-ről. Feledve az amerikai angol szó eredeti jelentését (vízkapu vagy vízi kapu), nem törődve azzal sem, hogy az egy épületnek a neve, amelyhez az ügy kapcsolódott. A magyarban egyszerűen sötét ügy, erősebb fogalmazásban botrány jelentésben vált közismertté. Ehhez hasonló a bomba szavunk jelentésbővülése is. Beszélnek és írnak gabona-, konzerv-, bor-, hús- stb. bombáról. A gazdasági élet válsággócait jelölik azon az alapon, hogy ezek is robbanhatnak. Szőkítésen valamikor csak a haj színének megváltoztatását értettük, ma viszont inkább az olajjal történő mesterkedés képzete társul hozzá. Valamikor beszéltünk Nobel-, Ka- zinczy-díjról, pályadíjról, ma pedig a sikerdíj a menő. A karcsúsítás egykor az angol úri szabók szakszava volt, ma sokkal kellemetlenebb jelentés kapcsolódik hozzá. A csomag szó hallatán sem a várva várt postai csomag jut eszünkbe. Hasonlóképpen vagyunk az ejtó'ernyó's szavunkkal is. Az injekciót se csupán a betegek kapják, hanem a bankok, hogy a meggyógyult emberekhez hasonlóan talpra álljanak. Talán az eddig említetteknél is gyakrabban találkozunk a lenyúl szóval. Eredeti jelentése: lejjebb lévő helyre nyúl. A térbeliség képzete társult hozzá, és mint mozgást jelentő ige tárgyatlan volt. Ma ellop, csen, sikkaszt, dézsmál, csempész a jelentése - és mindig valamit, azaz tárgyas igévé vált. Ahogy az újság írja: „Ez az egész 120 millió úgy van lenyúlva.” íme, nyelvünk minden téren lépést tart a fejlődéssel. Egy nyelvész így értékeli ezt a jelenséget: A szójelentéseknek, stílusértékeknek állandó mozgása természetes és roppant üdvös folyamat. Rónai Béla / Életképek tengerihántás után Csuhébabáról legfeljebb annyit mondunk: aranyos. A kedvesen suta kis figurákban azonban sokkal többet is talált Zsalakó Istvánná, aki az országban egyedülálló technikával készíti szinte már szoborszerű, színesre festett alkotásait. A gyászoló öregasszonynak még a háta is fájdalmat sugároz. Megtört és keserű, ahogy arcához emelt kendőjébe zokog. Mintha ég és föld volna a különbség, mellette a fiatal menyasszony,. délcegen, büszkén, boldogan. Odébb sírva vigadó, kulacsát emelő, táncoló férfi, meg lélegzetvételnyi pihenőre kényszerült rő- zsehordó néne, és az új testvérkére féltékeny apró lányka, aki még a labdáját is elhajította bánatában, amiért nem őt simogatják. A vasasi Zsalakó Istvánná, Anna néni nem szokványos csuhébabákat készít. Az ő munkái szobrok, paraszti életképek, s bár még szemük, szájuk sincs e figuráknak, egy kéznyújtásban, egy egymáshoz hajló mozdulatban ezernyi érzelem rejtőzik. A csuhé színezése is egyedülálló technika, de a népművészek nem tiltják, a különböző népi öltözetek pedig csak így lesznek élethűek.-Egy népviseletet egyetlen színből nem lehet megcsinálni - mesélte Anna néni. - Más a felsőszentmártoni horvát, a sárközi viselet vagy a sváb öltözet. A népviseletekhez fotókat, leírásokat gyűjtök. Arra törekszem, hogy minél természetesebb legyen a figura. Már a csuhélevelek válogatása is nehéz munka, hiszen két egyformát szinte nem lehet találni, ráadásul fejnek, kéznek, blúznak, szoknyának, ujjnak is más-más levél a jó. Csipesz és nagyon jó szem kell a hímzést utánzó apró salá- tamagocskák, paprikamagok, mákszemek felragasztásához, a cigányzenekar hangszereinek elkészítéséhez pedig a férj segítsége volt elengedhetetlen. Anna néni az urát modellként is igénybe vette a kaszáló alakjának megformálásához. Anna néni, aki most 64 éves, csak alig 15 éve fogott bele a csuhészobor-készítésbe. Bár lánykorában népdalkörbe járt, táncolt és hímzett, később pedig szalmaképeket csinált, tojást, tányért is festett, az igazi szerelem a csuhé lett. Több kiállításra is hívták, 1990-ben a Sárköz motívumkincseit őrző pályázaton kapott elismerést, 1991-ben a Pro Cultura Alapítvány pályázatán nyert díjat, idén karácsonyra pedig, ha igaz, a Vatikánba viszik betlehemesét, amelyet a Népi Iparművészeti Tanács kiemelt kategóriába sorolt. Most a pécsi Lyceum templomban kiállított munkák között a népi mesterségeket bemutató kompozíciók is helyet kaptak, azért, hogy az ifjabb nemzedék is lássa, hogyan éltek és dolgoztak őseik egy-két emberöltővel ezelőtt. Zsalakóné családjában a két unoka is eltanulta a csu- hébábok készítésének fortélyait, és iskolákban, óvodákban, napközi táborokban Anna néni minden érdeklődőt szívesen bevezet a titkokba. S hogy őt magát mi vezérli?- Az alkotás öröme tesz boldoggá - vallja. - Sajnálom, ha valaki ezt nem élheti át. Pedig ezt az örömet akkor is érezheti az ember, ha csak egy gyerekruhát foltoz. Hódúik I. Gy. Az örömhír zenéje Az evangélium üzenetét hirdetik igényes zenei programjaikkal a Continental Singers csoportok. Pécsre most először érkezik az amerikai együttes. A hazai, viharos sikerű Continental Singers együttesek koncertjei után az amerikaiak is fellépnek Pécsett július 22-én 18 órakor a Nevelési Központban. A 27 fiatal énekes látványos, színpadi elemekkel kísért, elgondolkodtató modern zenés programjának ezúttal Dávid király élete a témája. A Continental Singers 1967-es megalakulása óta több, mint 300 turnén közel 15 ezer fiatal szerepelt már, majd’ 80 országban. A Pécsre érkező fiatalok az amerikai gospel zene segítségével kívánnak lelki élményt nyújtani. H. I. Gy. Kórussiker A németországi Eppingen- ben vendégszerepeit a napokban a szigetvári Tinódi Vegyeskar. Szigetvár testvérvárosa, St. Marien vegyeskarának két évvel ezelőtti látogatását viszonozta a kórus. A Halmi Gábor karnagy által vezetett együttes az európai szakrális kultúrkör mellett a hazai kórusirodalom gyöngyszemeiből adott ízelítőt. Műsorukon többek között Bruckner, Schütz, Mozart művei mellett Kodály, Bárdos és Tillai Aurél kompozíciói is szerepeltek. (d) Külföldön is sikeresek Július elején tíz napot töltött a Pannon Volán Rt. Bartók Béla Férfikara Spanyolországban, fellépéseik nagy sikert arattak. A pécsi férfikórus volt az egyetlen magyar résztvevő a július 5-étől 15-éig tartó, Barcelonai Zenei Fesztiválon. A Katalán Kórusszövetség a világ különböző tájairól hívott meg énekkarokat, a magyarokon kívül Argentínából, a Kanári-szigetekről és Lengyelországból érkeztek kórusok. A több éves hagyományokkal rendelkező rendezvényen mindenfajta zenei stílus és műfaj képviseltette magát.- A fesztiváljellegre való tekintettel igyekeztünk változatos programot összeállítani mondta Lakner Tamás, a férfikórus karnagya. A komolyzenei művek mellett népdalok és jazz is szerepelt a repertoárjukban. Örömmel tapasztalták, hogy a Kodály-műveket Európa más országaiban is ismerik és szeretik, ennek a muzsikának külföldön is kultusza van. Szerepléseiket mindenütt tapsviharral ünnepelte a közönség. Kéthetes útjukon felléptek Velencében, Monte-Carlóban valamint több kisebb spanyol városban, ezenkívül szerepeltek Európa egyik legrangosabb koncerttermében, a Palau de la Musicában is. Hazatérésük után sem tétlenkednek az énekesek, a férfikar ugyanis már készül a szeptemberben Pécsett megrendezésre kerülő Európai Bordal-feszti- válra, amely szintén rangos eseménynek számít. W. K. Első díjak Valenciából A Pécsi Vasutas Koncertfúvós Zenekar a Valenciában július 2-ától 11-éig zajló fúvós világtalálkozón kategóriájában első díjat, a Mo- hács-Palotabozsok-Sombe- reki Ifjúsági Fúvószenekar megosztott első díjat nyert. A Palao de la Musicában, a valenciai szimfonikusok gyönyörű zenepalotájában, valamint a Plaza de Toros nevű arénában megtartott találkozó a világ egyik legnagyobb fesztiválja a műfajban, tudom meg Neumayer Károlytól, a pécsi koncertfúvosok vezető karnagyától. A zenekarok nagysága szerint öt kategóriában folyt a hangulatában is rendkívüli verseny, ahol a 90-120 fővel indulók közt a pécsiek a kategória fődíját nyerő alicantei zenekar mögött érdemelték ki az első díjat. A nagy zenei fi- esztán Hidas Frigyes „Az el nem táncolt balettjének” és Lendvai Kamilló „II. Szvitjének” előadásával ragadtatták tomboló tapsra a közönséget a Plaza de Toros csillagos ege alatt. Az együttest a következő találkozók valamelyikére vendégként várják, a pécsiek karnagyát a madridi központi katonazenekar vezetője is meghívta spanyol zenekarok dirigálására. Nagyszerű sikerrel tért haza a Dobos József irányításával fellépő Mohács-Palota- bozsok-Sombereki Ifjúsági Fúvószenekar is. A fesztiválon először szereplő ötven fős együttes spanyol fúvósokkal osztozott az első díjon. B. R. Az apró csuhészobrok már 15 éve készülnek fotó: laufer l.
