Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-17 / 194. szám

1999. július 17., szombat Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 A többség döntött: kell a kisebbségi akadémia KOMLÓ A város Cigány Kisebbségi Önkormányzata tegnap tar­totta testületi ülését. Ezen a bétái lakótelep felszámo­lása, a balatonmáriai nyári tábor és a kisebbségi aka­démia került napirendre. Az ülésen egyhangúlag elfo­gadták azt a javaslatot, hogy mégis rendezzék meg a má­jusban elmaradt Kisebbségi Akadémiát, ám a szűkös anyagi lehetőségek miatt vál­toztatni kell az eredeti elkép­zeléseken. A háromnapos, or­szágos rendezvény helyett egynapos, regionális akadé­mia megvalósítását találták megoldhatónak. A Baranya, Somogy, Tolna megye roma közösségeit érintő összejöve­telt október utolsó szombati napjára tervezik. A balatonmáriai nyári tá­borba harminc hátrányos helyzetű romagyerek juthat el augusztus végén a Magyaror­szági Nemzeti, Etnikai és Ki­sebbségi Közalapítvány száz­ezer, és a Megyei Közgyűlés húszezer forintos támogatá­sával, de segítséget remélnek az Országos Cigány Önkor­mányzattól is. H. G. Nem maradnak orvos nélkül SÁSD Az érintett települések kép- viselő-testülete kijelölte az átmenetileg orvos nélkül maradt harmadik körzet helyettesítőjét. Két éve Sásd és a környékbeli falvak - Felsőegerszeg, Me­ződ, Oroszló, Pálé, Varga és Vázsnok - betegei három há­ziorvos közül választhatnak. A harmadik körzetet az érin­tett településeken élő több mint négyezer ember zökke­nőmentes betegellátása érde­kében hozta létre a város ön- kormányzata. A legújabb, harmadik kör­zet orvosa, dr. Varga Márta tíz hónapja dolgozik a város­ban, a közelmúltban azonban elnyerte egy másik baranyai község, Kölked körorvosi ál­lását, így augusztustól már ott gyógyítja a betegeket. Sásd és a térség önkor­mányzatai egyetértettek ab­ban, hogy erre a körzetre szükség van, a megüresedett állást meg kell hirdetni. A be­érkező pályázatokat október közepéig bírálják el, a távozó doktornő betegeinek ellátásá­ról azonban addig is gondos­kodnak. Az együttes testületi ülésen a képviselők úgy dön­töttek, hogy a helyettesítésre - a pályázat végleges ered­ményének megszületéséig - dr. Várnai Józsefet, Sásd egyik jelenlegi háziorvosát kérik fel. W. K. Megjelentek a középfokú nyelvvizsgák a szakközépiskolákban is Éretlenül a történelemre? A pécsi önkormányzat közoktatási főosztálya, feladatának megfelelően, elkészítette az idei érettségi vizsgaeredmények gyorsértékelését. A vizsgák lebonyolításában megjelent egy-két új elem, de ennél fontosabb, hogy egy ilyen áttekintés mindig tanulságul szolgál a közoktatás stratégiájára nézve is: miért, miben kell módosítani azt, vannak-e figyelmeztető jelenségek? Érettségi eredmények 1999-ben Pécsett Kitűnő Gimnáziumok Megbukott PÉCS Az idén 2209-en álltak az érett­ségi vizsgabizottságok elé a vá­ros huszonegy középfokú isko­lájában - teríti ki elém a frissen regisztrált adatokat Róna Géza (kis képünkön), a közoktatási főosztály főtanácsosa. 2136-an érettségiztek le - a 96,6 száza­lékos arány az utóbbi évek ta­lán legjobb teljesítése - a gim­náziumokban minden tizedik diák kitűnő lett. A jegy­zőkönyvek tanúsága sze­rint ebben nem játszott szerepet en­gedékenység, szemhunyás az érettségiző hibái fölött. Az persze vitatha­tatlan, hogy vannak színvonal­beli különbségek a középisko­lák között. A tradíción túl a be­iskolázás módja és a tanulók magas száma is magyarázza, hogy a Leőwey Gimnáziumban 215 érettségizőből miért végez­tek kitűnően 44-en, bár ebből a szempontból a Nagy Lajosnak, a Református Gimnáziumnak és Janusnak sem kell szégyen­keznie. Biztató az idegen nyelvi vizsgák fölértékelődése. A „normál” gimnáziumi osztá­lyok diákjai közül 284-en tettek sikeres középfokú nyelvvizsgát túlnyomórészt németből és an­golból - az érettségizők 25,9 százaléka. Többen tehát, mint ahányan a nemzetiségi és tago­zatos osztályokban végeztek, ahol az idegen nyelv ismerete az érettségi vizsga magától ér­tetődő része. A tagozatosokkal- nemzetiségiekkel együtt a gim­nazisták 39,8 százaléka szerzett az idén nyelvvizsgát is. Ennél is frissebb jelenség, hogy a középfokú nyelvvizsgák a nem idegenforgalmi és nem vendéglátóipari profilú szakkö­zépiskolákban - Zipemowszky, Radnóti, Széchenyi - is megje­lentek. A szakma önmagában már nem elég a külföldi mun­kavállaláshoz, a nyelvtudás hi­ánya a továbbtanulásnak is akadálya. Annál szomorúbb, hogy édes anyanyelvűnk mintha megkese­redett volna fiataljaink szájá­ban. Tovább növekedett a rosz- szul, henyén fogalmazók, a magyar nyelvtant nem ismerők száma. A gimnáziumban érett­ségizők közül 35 diák hasalt el ezen, hogy aztán megpróbálja jóvátenni a szóbelin. A szakkö­zépiskolákban már 88-an - minden tizedik érettségiző! - a felnőtt esti iskolásoknál ennél is rosszabb - 17,4 százalékos az arány. A nyelvhelyességi, nyelvtani gondok gyökerei az általános iskolai képzésig nyúl­nak vissza, és a szakemberek ma már szóvá teszik, hogy amióta „fejből” tudni a verset nem kötelező, azóta akadnak középiskolások szép számmal, akik a Himnuszt és a Szózatot is „elfelejtették.” De ami a bukások számát il­leti, a legnagyobb mumus a tör­ténelem. Legtöbben - harminc­hét érettségiző - ezen a tantár­gyon véreztek el. A matema­tika és a természettudományos tárgyak csak a sokadikak a sorban. A történelem gyengél­kedése tükrözi a szakma nö­vekvő bizonytalanságát a tan­tárgy oktatásában, de némi­képp rávilágít közállapota­inkra is. Ugyanis a tanárok minden erőfeszítése ellenére a fiatalok jó része ásítozva for­dul el a napi politikától. De talán minden jó, ha a vége jó: az érettségi vizsgák rendben zajlottak, szabályta­lanság, botrány nem történt. Egy esetben ugyan megfelleb­bezték a magyar írásbeli „alul­értékelését”, de a szakértők a jegy „felkerekítését” indokolat­lannak találták, másvalaki a fő­jegyzőhöz fordult ugyancsak alaptalan sérelemmel. Az érettségin ma már a szülő, a diákképviselet és a szü­lői munkaközösség is részt ve­het, de Pécs középiskoláiban sehol nem éltek ezzel a lehető­séggel. Azt a szülőt pedig, aki mégis ragaszkodott volna eh­hez, minden valószínűség sze­rint fia-lánya beszélte le a za­varó, de egyébként jogszerű akcióról. B. R. Készülőben a szerződés SIKLÓS Hosszas egyeztetés után pénteken délután került az önkormányzat elé a vár va­gyonkezeléséről szóló szer­ződéstervezet. A Kincstári Vagyoni Igazga­tóság a pályázat elnyerése után több hónap elteltével küldte el a vár hasznosításá­val kapcsolatos szerződéster­vezetet. Mint dr. Máté János polgármester elmondta, a dolgok immár felgyorsultak, ugyanis a választ gyakorlati­lag „postafordultával” várják, ez indokolta a rendkívüli ülés megtartását. Tájékoztatása szerint a ter­vezet azokat az ajánlásokat tartalmazza, amelyeket a vá­ros a hasznosítást illetően a pályázatában megjelölt - töb­bek között étterem, szálloda, turistaszálló -, s gyakorlatilag a brossára jogi átvilágítására, az önkormányzat érdekeinek érvényesítési módjaira van szükség. Mehring István képviselő négy pontban foglalta össze az általa módosítani vélt dol­gokat, azonban azokat a testü­let leszavazta, így például to­vábbra is meghatározatlan időre kívánja megkapni a te­lepülés a várat, s nem 99 évre, mint azt a városatya javasolta. Mint a vitában elhangzott, a város nem kíván egy „Hong- Kong” szindrómát, hiszen - miként azt a kamara képvise­lője is megjegyezte - például a szállodai befektetés megté­rülése 45 - 50 év. K. J. Felértékelődött a Bajcsy-terület A volt Bajcsy-laktanya területe még ebben az évben eladásra kerül. Az önkormányzat a területek cseréjéről még szeptem­berben egyezségre akar jutni a belügyminisztériummal, hogy összefüggő birtokkal rendelkezzen. A város irányítói azt sze­retnék, ha itt egyebek között közszolgálati intézmények is he­lyet kapnának. PÉCS A kilencvenes évek eleje óta húzódik a volt Bajcsy-laktanya ügye: ekkor ugyanis a honvéd­ség elhagyta a területet, az épü­leteket vállalkozások vették bérbe, és egy rendőrőrs is ide költözött. Kisebb huzavona után a birtok nagy része átke­rült a Belügyminisztérium és az önkormányzat tulajdonába. A volt laktanyaudvart úgy osztot­ták el, hogy ne legyen egyik tu­lajdonosnak sem összefüggő te­rülete, márpedig az önkor­mányzat min­denképpen egyben akarta piacosítani a birtokot. Az elmúlt hét év­ben a legko­molyabb vevő, a Pécs Plaza hiper­market építtetői is azért álltak el szándékuktól, mert az ön- kormányzat sehogyan sem tu­dott megegyezni a Belügymi­nisztériummal a területek cseré­jében. Gonda Tibor (képünkön), az önkormányzat gazdasági bi­zottságának vezetője viszont arról számolt be, hogy még a nyár végén megoldódik a volt Bajcsy laktanya ügye. Ebben az időszakban ugyanis a belügy­miniszter tesz látogatást a me­gyében, s az ígéretek szerint ekkor szeretné véglegesíteni a birtokrendezési terveket. Az időközben a Siklósi úton felépült InterSpar megamarket rendkívül megnövelte a főköz­lekedési úttal párhuzamos terü­letek értékét. Gonda Tibor sze­rint, ha sikerül a belügyesekkel elfogadtatni a felajánlott csere­földeket, akkor az összefüggő területet már jól el lehet adni. A kereskedelmi, szolgáltató üzle­tek mellett - a tervek szerint - néhány közszolgálati létesít­mény is helyet kapna a volt lak- tanyaudvaron. B. G. Sok villámcsapás BÓLY Bolyban is károkat oko­zott a hétvégi vihar. Ala­posan megtépázta a fákat, néhány ki is dőlt. Nem a csapadék volt a prob­léma, inkább a sűrű villám­lás, amely sok telefonveze­tékbe csapott bele, ezért meghibásodott a Takarék- szövetkezet telefonvonala is. A MATÁV hamar kijaví­totta a hibát, így zavartalanul folytatódott a munka. A Pol­gármesteri Hivatal telefon- központjába is belecsapott a villám. Az Idősek Otthoná­ban két televízió ment tönkre a vihar következtében.A tűz­oltóság kiszállására nem volt szükség. T. Zs. Bővül Szigetváron a turbéki szociális otthon. A szép parkban most készülő családi há­zas épületek kényelmesebb elhelyezést ígérnek az itt élőknek. fotó: laufer László • • Ot utca nem kész SZENTLŐRINC A tavalyi átadáskor néhány utcában nem vette át a szennyvízcsatorna-hálózatot az üzemeltető Sziget-Víz Kft. Még vannak vissza utcák. A héten a szükséges javítások után átvették a Bertalan püspök és a Bocskai utcai hálózatot és a Liget út egy szakaszát. A há­rom kivitelező közül a Böh.- Bau a többször módosított ha­táridő ellenére sem hozta mű­szakilag átvehető állapotúra az általa az Arany János, a Szé­chenyi, a Rákóczi és a Baja ut­cákban valamint a Jókai utca egy szakaszán épített hálózatot. Az öt utca lakói reménykednek, mielőbb ráköthetnek a csator­nára, és elfelejthetik a szenny- vízszippantatást. B. M. L. Negyvenhatmilliót nyertek SZÁSZVÁR A szászvári önkormányzat, illetve a Keleti Mecsek Egyesület az idén közel 46 millió forintot nyert külön­böző pályázatokon. Ezt a pénzt a nagyközség és a környező települések szépí­tésére és fejlesztésére fordít­ják majd. A pályázaton nyert 46 millió forinton Szászvár és öt telepü­lés együttesen osztozik. A kis­települések a pénz nagy részét faluszépítésre és csatorná­zásra, illetve útfelújításra köl­tik. Szászváron a strand hely­reállítása, a Fő tér rekonstruk­ciója és egy Borház építése van folyamatban. Ezek együt­tes költsége megközelítően 37 millió körül van, aminek kö­rülbelül 25 százaléka saját forrás - tudtuk meg Horváth Imrétől, a szászvári Polgár- mesteri Hivatal Műszaki Osz­tályának vezetőjétől. A többi településen, mint például Vékényben és Köb­lényben faluházat és busz­megállót építenek, Kárászon csapadékvíz-elvezető csator­nát alakítanak ki, Szalatnakon turista út létrehozására fordít­ják a pénzt, illetve Magyareg- regyen a faluszépítés a fő cél. Á Keleti Mecsek Egyesület azt tervezi, hogy a pénz egy részéből idegenforgalmi ki­adványt szerkesztenének, hogy minél több ember meg­ismerhesse a környező telepü­lések nevezetességeit, érde­kességeit és kulturális örök­ségét. Kapitány G. k i

Next

/
Thumbnails
Contents