Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-16 / 193. szám

2 Dunántúli Napló VlLÁGTÜKÖR 1999. július 16., péntek Hírcsatorna Hannoverben lerakták a jövő évben megrendezendő EXPO 2000 világkiállítás önálló ma­gyar pavilonjának alapkövét. A mintegy húsz méter magas léte­sítmény Vadász György Kos­suth- és Ybl-díjas építész tervei szerint épül. Sikertelen bizalmatlansági in­dítványt kezdeményezett a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom a szlo­vák kormány kisebbségi kérdé­seket felügyelő alelnöke ellen. A HZDS azzal vádolja Csáky Pált, hogy csakis a kétnyelvű bi­zonyítványokért és a kisebbsé­gek nyelvi jogainak kivívásáért tett lépéseket, de nem tudott megküzdeni a felügyelete alá tartozó romakérdéssel. Felhagytak a tüntetésekkel a teheráni diákok, de nem mond­tak le követeléseikről: a rendőr­főnök eltávolításáról, két rend­őrvezető bíróság elé állításáról és társaik holttestének kiadásá­ról. Az egyetemisták szerint az összetűzésekben legkevesebb öt személyt megöltek. Elfogadta az Afrikai Egység­szervezet béketervét Eritrea és Etiópia. A két kelet-afrikai or­szág 1998 májusa óta vív határ­háborút egymással egy néhány száz négyzetkilométernyi terü­letsávért. A felek hozzájárulá­sukat adták a tervhez, amely­nek értelmében az eritreai csa­patokat kivonják a vitatott kör­zetéből. Japán felszólította Kínát, te­gyen le a neutronbomba előállí­tásáról. Ha Peking előállítana nukleáris fegyvert, azzal nem sértené meg az atomsorompó egyezményt, de Tokió szerint fo­kozni kellene a támadó atom­fegyverek leszereléséért tett erő­feszítéseket. Moszkva üdvözli, hogy a lett elnök nem írta alá a törvényho­zás által egy hete elfogadott nyelvtörvényt és azt átdolgozás­ra visszaküldte a parlamentnek. „Most ismét a törvényhozókon a sor, hogy végrehajtsák azokat a módosításokat, amelyek bizto­síthatják a lakosság csaknem fe­lét kitevő kisebbségek törvényes jogait” - hangsúlyozza a nyilat­kozat. Becsben a Rudolf Schuster szlovák elnökkel folytatott tár­gyalásokon ismét szóba került: Pozsony a korábbi ígéretek elle­nére sem zárja be a Jaslovské Bohunice-i erőművet. Az osztrá­kok feltehetően Pozsony ezzel kapcsolatos magatartásától te­szik majd függővé, hogy az EU decemberi helsinki csúcsérte­kezletén hogyan viszonyulnak Szlovákia csatlakozási törekvé­seihez. Rugóvá ismét Koszovóban Indulhatnak a magyar KFOR-erők Románián át Csütörtökön megérkezett Pristinába Ibrahim Rugóvá, a koszovói albánok mérsékelt vezetője, aki családjával együtt május eleje óta tartózkodott külföldön, és most Szkopje érintésével utazott haza. Az egyoldalúan kikiáltott „Ko­szovó Köztársaság” elnökének és a Koszovói Demokratikus Szövetség vezetőjének hazaté­rése alkalmából az ENSZ missziójának pristinai székhá­za előtt mintegy ezerfős tömeg verődött össze. Ibrahim Ru­góvá előzőleg a szkopjei repü­lőtéren felolvasott nyilatkoza­tában kijelentette: eljött az idő a hazatérésre. A legfontosabb célok közé a tartomány gazda­sági és demokratikus megújítá­sát, valamint a nemzetközi kö­zösség támogatását sorolta. A mérsékelt albán vezető mintegy három hónapos távol­iét után tért vissza a válság dúl­ta tartományba, ahonnan Belg­rad engedélyével május elején családjával együtt külföldre tá­vozott. Hazatérésével ismét többpólusúvá válhat a koszovói albán politikai színtér, amelyet az elmúlt időben a szakadár mozgalom radikális szárnya uralt. Ugyancsak a koszovói bé­keteremtéssel kapcsolatos az a hír, hogy a román kormány ha­tározatban engedélyezte a ma­gyar KFOR-erők romániai átha­ladását. Ennek megfelelően a magyar katonák július 16-án megkezdhetik útjukat Koszovó­ba Románián át. Külföldi haderők román terü­leten való áthaladásáról a ro­mán parlamentnek van joga dönteni, de a magyar kérés a törvényhozás ülésszakának leg­végén érkezett Bukarestbe, így a nyári szünet előtt már nem kerülhetett napirendre. A len­gyel és a cseh KFOR-alakulatok már áthaladtak Románián. Ünnepel a szultán. Hasszanal Bolkiah, Brunei uralkodója - a világ leggazdagabb embere - 53. születésnapján lépked el a tiszteletére fölsorakozott gárdisták előtt. Országa egyike a legdinami­kusabban fejlődő államoknak . fotó: feb/reuters Hírháttér / Északír kudarc Kudarcba fulladt próbálkozás. Mélységes csalódás. Ilyen és ehhez ha­sonló kommentárok tömkelegé kíséri Nagy-Britanniában és Írország­ban egyaránt az északír közös kormány létrehozatalának tegnapi meg­hiúsulását. Letelt a csütörtökre kitűzött határidő, kormány sehol, tova- szállt a Tony Blair által várt nagy politikai áttörés reménye. Az észak­ír tartomány közös irányítására javasolt, vegyes - protestáns és katoli­kus - testület létrejötte helyett a felek szinte ugyanoda jutottak vissza, ahol a tavaly húsvéti, híres nagypénteki egyezmény előtt álltak. A Lon­donhoz húzó unionisták nem hajlanak engedményekre addig, amíg a szélsőséges katolikus csoportok (mindenekelőtt az IRA) meg nem kez­dik fegyvereik beszolgáltatását; az IRA viszont a jelek szerint nem tesz ilyen gesztust, amíg meg nem alakul a közös kabinet. Patthelyzet a javából. Hiába volt ugyanis a nagypénteki reménykedés, hiába szentesítette népszavazás mind Észak-írországban, mind az ír Köztársaságban a rendezés alapelveit, végeredményként a felek most szinte semmi kézzelfoghatót nem tudnak felmutatni. A brit kormányfő persze igyekszik a látszatot fenntartani. Jövő héten ismét tárgyalásokat kezd ír kollégájával, megvizsgálják, miként menthető meg a békefolya­mat. A szakértők viszont egyetértenek abban, hogy a kialakult helyzet­ben érdemi változásra jó néhány hónapig illúzió lenne várni. A rendezési menetrend megbicsaklása miatt az északír tartományt még jó ideig Londonból irányítják majd, s újból megnő a veszélye a ra­dikális erők színre lépésének. Hiszen az IRA formálisan soha nem egye­zett bele a leszerelésbe, s a protestáns térfélen is akadnak pokolgépes ak­ciókra mindig kész, szélsőséges alakulatok. Szondy Gábor Ciprusi évforduló Tragikus sorsfordulóra emléke­zik Ciprus: arra az 1974. júliusi nicosiai puccsra, amely után Észak-Ciprust eiözönlötte a tö­rök haderő. A Görögországban 1967-ben uralomra jutott katonai junta 1974. július 15-én államcsínyt szerveztetett Cipruson. A pucs- csisták el akarták tenni láb alól Makariosz érseket, a szigetor­szág elnökét, s meg akarták va­lósítani Ciprus Görögországgal való egyesítését. Az akció azonban kudarcba fulladt. Az államfőnek sikerült elmenekülnie. A puccs idején Denktas cipru­si török vezető felszólította Nagy-Britanniát és Törökorszá­got, hogy alkalmazzanak kato­nai erőt a szigetország bekebele­zésének megakadályozására. Ankara viszont július 20-án - arra hivatkozva, hogy Anglia nem volt hajlandó cselekedni - elrendelte a török fegyveres erők ciprusi partraszállását. A törökök három nap alatt el­foglalták a sziget 27 százalékát. Megbukott az athéni junta is, de előtte még általános mozgósí­tást rendelt el. A törők haderő folytatta támadását, és augusz­tus 15-ig birtokba vette a sziget 37 százalékát. A negyed évszá­zaddal ezelőtti kettős fordulat tartós következménye a sziget mai megosztottsága. Ehud Barak repülőrajtja Egy magas beosztású izraeli tisztviselő bejelentette, akár azonnal folytatódhatnak Szíriával az 1996-ban felfüggesztett tárgyalások, ha Damaszkusz is úgy akarja. Szíria azt szeretné, ha a megbeszélé­sek ott folytatódnának, ahol több mint egy évtizede megszakadtak. Az új izraeli miniszterelnök már kormányzásának első he­tében sort kerített egy izrae­li-palesztin csúcstalálkozóra, és különleges kötésű Koránnal ajándékozta meg politikustár­sát. Arafat pedig, aki soha nem volt híján a színpadias gesztu­soknak, ajkához emelte a szent könyvet és ünnepélyesen meg­csókolta. A most Washingtonban tár­gyaló Ehud Barak, aki eleinte bizonytalankodott a kormány- alakitással, úgyszólván repülő­rajtot vett hivatalba lépését kö­vetően. Már személyes megbe­szélést folytatott az egyiptomi elnökkel, az első számú palesz­tin vezetővel, Jordánia uralko­dójával, és küszöbön áll össze­jövetele a marokkói királlyal. Egy Barak-Asszad megbeszélé­sig még eltelhet bizonyos idő, de a damaszkuszi sajtó pozitív hangvétele jelzi a biztató kilátá­sokat. Szíria mindamellett azt sem ellenzi, hogy Izrael meg­tartsa előzetes figyelmeztetésre szolgáló radarállomásait a Golan-fennsíkon az izraeli csa­patok kivonásáról szóló bizton­sági megállapodás értelmében. Barak kezdeti sikereire mi sem jellemzőbb, mint hogy még Teherán irányából is volt némi tapogatózás, például egy olyan megállapodás érdekében, hogy egyik ország sem használ­ja elsőként a másik területét is elérő föld-föld rakétákat, vala­mint nem látja el azokat vegyi, biológiai, nukleáris töltetekkel. Barak pozícióját erősítheti, hogy az eddigi legnagyobb tá­mogatással, közvetlen válasz­tással jutott a miniszterelnöki székbe, s hét párt támogatásá­val széles koalíciót tudhat ma­ga mögött. Maga a kormányfő Izrael legtöbb háborús kitünte­téssel rendelkező tábornoka, és minisztertársai között to­vábbi öt, csaknem hasonlóan „kidekorált” tábornok találha­tó. Figyelemre méltó, hogy kü­lön találkozott a telepesek, va­lamint a Golan-fennsíkon élők képviselőivel is. Réti Ervin A sivatagosodás oka Német kutatók szerint a Föld legsivatagosabb vidéke, a Szaha­ra nem az ember „rablógazdál­kodása” miatt vált terméketlen­né, hanem bolygónk pályájának kisebb módosulásai miatt. Klímakutatók, meteorológusok immár több évtizede próbálnak magyarázatot találni a szembe­tűnő éghajlati változásokra. Va­lóban tanácsos például az agrár­ágazatban szárazabb, melegebb vagy csapadékosabb időszakok­ra felkészülni? Kétségtelen, hogy az erdők pusztulása, a környezet freon­gázokkal való szennyezése már eddig is érzékelhető következ­ményekkel járt. Tudósok azon­ban újabban kétlik, hogy olyan természeti katasztrófával van dolgunk, amelyet a felelőtlen környezetrombolás váltott ki. Tudományos körökben gyakran emlegetett nézet, hogy az afri­kai táj például a talaj kizsigere­lése nyomán vált pusztasággá. Potsdami klímakutatók sze­rint viszont glóbuszunk kerin­gési pályájában kétszer is ap­róbb változások történtek. Az egyik a körülbelül 6700-5000 évvel ezelőtti időszakban ment végbe, és egy jóval komolyabb változás zajlott le Földünk égi pályáján 4000-3600 évvel ez­előtt. A kis módosulások is nagy változásokkal jártak; emi­att Afrika Egyenlítő feletti vidé­kén forróbbak lettek a nyarak, szárazabb lett a klíma, és né­hány évszázad alatt szinte telje­sen kipusztult a vegetáció. Arra még nem találtak magyarázatot, hogy vajon a bolygómozgást mi zavarhatta meg az említett két időszakban. FEB

Next

/
Thumbnails
Contents