Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-13 / 190. szám
1999. július 13., kedd Háttér - Riport E N G SZER VÁLTÁS. PÉCSETT ÉS BARANYÁBAN 1988-90 13. rész Gyerekek, ez itt nem a KISZ! A Fiatal Demokraták Szövetsége Budapesten alakult meg 1988. március 30-án. Azok, akik valamilyen személyes szálon ismerik a huszonéves „alapító atyákat”, természetesen hamar tudomást szereznek az új - akkor még így gondolták - ifjúsági szervezetről. Pécsett is egyetemisták voltak az első „hírhozók”. A hírt pedig az 1988 áprilisában Veszprémben megrendezett Diákparlamentről hozták, ahol a Janus Pannonius Tudományegyetem küldötteként Eresei Katalin és Pál Györgyi vett részt.- A Diákparlament előtt megegyezés született a KISZ és a Fidesz részéről Deutsch Tamás között - mondta Eresei Katalin, aki jelenleg egy fővárosi non-profit alapítványnál dolgozik. - Eszerint bejelentették volna, hogy a KISZ támogatja új politikai szervezetek alakulását, ám ennek fejében a Fidesz nem toborozhatott tagokat az összejövetelen. Mondanom sem kell, hogy a megegyezést a KISZ felrúgta, és a felszólalóik keményen kirohantak az akar- nok, új formációk ellen. Persze Deutschnak sem kellett több, nagyközönség előtt bejelentette, hogy egy új politikai, ifjúsági szervezet dolgozik az országban. Szóval mi ezzel a hírrel tértünk haza Pécsre, de aztán már jött a vizsgaidőszak, a nyár, úgyhogy csak szeptemberben tudtunk szervezni egy összejövetelt a JPTE B Kollégiumában, ahol mintegy 80 ember gyűlt össze. Jómagam és Heindl Péter tájékoztattuk a srácokat arról, amit addigra mi tudtunk, és mintegy 30 belépést ott helyben alá is írtak, s voltaképp ezzel alakult meg az első pécsi csoport. Még ugyanezen az őszön Deutsch Tamás is Pécsett járt egyszer. A KISZ helyi emberei részéről egyébként semmilyen ellenségeskedés nem volt, bár megjegyzem, addigra az egyetemi KISZ szerepe annyi volt, hogy tudtuk, az irodáról ingyen lehet telefonálni haza a szülőknek .. . Ám a lényeg az, hogy bár sokat utazgattunk Pestre, különböző rendezvényekre (Jurta Színház) vagy az egyre szaporodó tüntetésekre (erdélyi falurombolás, vízlépcsőügy), ez a kezdeti fél- egy év inkább afféle egyetemista mozgolódás volt, míg azok meg nem jelentek a pécsi Fideszben is, akik „hivatásos” politikusnak készültek, és aztán valóban a párt helyi frontemberei lettek. A pécsi csoport legkorábbi tagjai közül néhányan ma, 10- 11 évvel a történtek után olyan köztisztviselői állasban doljjpíietedik oldal holnap Riport Pécsi műhibaper: valódi orvoslás kontra jogorvoslat? A Pécsi Városi Bíróság közbenső ítéletében első fokon műhibának minősített egy, még 1997-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetem Fül-Orr-Gége Klimkáján végrehajtott műtétet. Az ítélet indoklása megállapítja a beavatkozást végző orvos felelősségét és a POTE kártérítési kötelezettségének jogalapját. A két évvel ezelőtti fülműtét során egy 24 éves lány életétvesztette. goznak, amely számukra nem teszi lehetővé, hogy nevük egy párttal szorosan összefonódva jelenjen meg a nyilvánosság előtt. Egyikük a kezdetekkor még csak harmadikos gimnazista volt.- Azt tudom, hogy amint tudomást szereztem a Fidesz - volt aki azt mondta, hogy az „alternatív KISZ” - létezéséről, rögtön levelet írtam Kövér KISZ-esektől), hogy a városi pártbizottság ülésén is tárgyalták az esetet, ám épp a minisztériumból állították le a „megtorlást”. A másik „anonim” emlékező is úgy tudja, hogy Pécsett több hullámban alakult meg a Fidesz, ha ezt lehet így mondani.- Valóban Eresei Katiék, vagyis a tanárképzősök voltak az első fecskék, azonban ők épp akkoriban végeztek, többnyire elmentek a városból. Az én tudomásom szerint Bretter Zoltánnak kellett volna aztán koRövid út a hatalomig: az őszi helyhatósági választásók után pécsi alpolgármesterek, Páva Zsolt és Mikes Éva Lászlónak, amiben, ha nem csalódom, minimum egy alkotmánytervezetet vázoltam neki. Természetesen a helyi összejöveteleken is ott buzgólkodtam, de nem voltam megelégedve a fiatalok aktivitásával, és ezért főleg középiskolások számára hoztam létre az ún. Mocsárcsoportot. Ez hívta életre a DOZSÓ-ban megrendezett előadássorozatot, ahol többek között olyanok beszéltek, mint Pető Iván, Litván György, Varga Csaba vagy Bánáti Ferenc. Ez még hagyj án lett volna, de sikerrel megszerveztem egy akciót, ahol az volt a jelmondat:: „Küldjétek el az oroszkönyveiteket a művelődési miniszternek!” No, ekkor figyelmeztették a szülőket, hogy ebből még baj lehet, sőt tudom (természetesen volt molyán szervezni a Fideszt. Ezen nem kell csodálkozni, ugyanis akkoriban, mondhatni a kezdetek kezdetén a Fidesz és az SZDSZ (amely épp hogy csak párttá alakult a Szabad Kezdeményezések Hálózatából) szellemiekben és programban nagyon közel állt egymáshoz. Mi több, a kettős tagság is lehetséges volt, méghozzá elég sokáig, hiszen csak a választásokra való készüléskor kellett végleg dönteni, hogy itt vagy ott. (Tíz év nagy idő az emlékezet mezején, ugyanis az általunk megkérdezett Bretter Zoltán határozottan cáfolta fent említett szerepét. Mint mondta: -Szép volna, ha most ezzel a múlttal állhatnék elő, de nem igaz. Tény, hogy korom szerint a Fideszhez tartoznék, és jó ismerőseim, barátaim hívtak is, hogy csatlakozzak a Fideszhez, ám Kis Jánosékkal, Demsz- kyékkel akkor már régóta meglévő szoros kapcsolataim nem tették kérdésessé számomra, hogy az SZDSZ-1 választom.) Jól emlékszem, hogy a Heindl Péter barna kartondoboza volt a Fidesz pécsi „irodája”. Ez egyébként eléggé langyos időszak volt, hiszen a párt még nem volt istenigazából egy szervezet, nem volt szabályzata, mindenki a saját szakállára beszélt. Igyekeztünk azonban, hogy a helyi ellenzéki cso- portulásokkal keressük a kapcsolatot, például Wekler Ferenccel, az MDF-ből Bíró Ferenccel és Pap Andrással elég korán tudtunk egymásról. Úgyhogy mire a helyi Ellenzéki Kerékasztal-tárgyalások beindultak, sikerült egyrészt megismerni egymást, és az itteni MSZMP, a moszkvai és a pesti helyzettől függően percenként változó álláspontjával szemben érvényesíteni a mi, akkor még nagyobb részt egységes elképzeléseinket. A már sokat emlegetett Heindl Péter ezekre az időkre a következőképp emlékszik visz- sza:- Talán nem túlzás, ha azért megemlítem, hogy az 1988/89- es fellépésünk nem volt minden előzmény nélküli. Az 1980-as évek elejétől létezett már egy Dialógus Békemozgalom országszerte (persze korántsem hivatalosan), és ennek Pécsett eléggé jelentős szervezete volt. Szóval ezen belül néhányan, pl. Mikes Éva is, aki nekem évfolyamtársam volt, már rendelkeztünk ellenzéki kapcsolatokkal, igaz, főképp a demokratikus ellenzék embereivel, de a Bibó- kollégistákkal is. Mást ne mondjak, 1983-ban megrendeztük a magunk kis május elsejei felvonulását, tanárképzősökkel, pol- lackosokkal, amiről azt hiszem nagyon kevesen tudtak, csak mi, meg a III/III-asok. A Fidesz beindulása után rögtön egy erős, kipróbált szellemi csapat állt rendelkezésre, s jóllehet Deutsch néha megjelent Pécsett buzdítani, a dolog pezsgett magától is. És voltaképp szinte azonnal megtörtént a kapcsolat- felvétel az SZDSZ-szel, de a helyi MDF-fel is. Ami számomra mindig fontos volt: keresni a kapcsolatot a civil szervezetekkel, tehát ami már nem Népfront, és ebben Pécs mindig is erős volt. Képesek voltunk önálló életet élni, és ez volt a lényeg! Méhes Károly Portré etedik oldal Mészáros Attila jegyzete Hétvégi kórlap E hét végén két fővárosi gyógyító intézményben (értsd: kórház) némi zavar keveredett a betegellátásban. Az egyik hospital valamelyik kórtermében megfojtottak egy idős embert. Egy másikban a sürgősségi osztályról eltűnt egy műszer. Egy drága monitor, az értéke 3 millió forint. Az idős beteget nem forintosították. Tegnap estére derült ki, az előbbi eset nem igaz. Egy ápolónő esett pánikba - s gondolt mindjárt erőszakos cselekményre. A kórházi ügyekben járatosak véget nem érően mesélhetnének a különös, meghökkentő, sokszor megdöbbentő esetekről. A skála egyes orvosok cinikus nemtörődömségétől a gyógyítandók tűrhetetlen és súlyos károkat okozó magatartásáig terjedhet. Ám a (vélt) gyilkosság a kórteremben - filmcímnek tűnik. A valóság azonban a filmvászonra „delegál” bennünket. Még az a vigaszunk sincs meg, hogy az eset elképzelhetetlen. Az elhunyt beteg félig béna volt, két másik ember mellette kómában feküdt. Hitchcock-i jelenet - nem messze a valóságtól. A másik esetben is mozgásképtelen a beteg, akikhez a látogatók érkeztek, s akiknek távozása után feltűnt a műszer hiánya. Nekik - mármint azoknak, akik a monitort ellopták - minden bizonnyal közömbös, hogy egészségügyi intézményeink piruló arccal „lejmolják össze” a szükséges berendezések egy részét. Az is közömbös, életet mentenek-e a kórházi műszerek, vagy sem. Ha a szajrét piacra dobják - mert értékét nem ismerik akár az érte kapott öt korsó sört is haszonnak tartják. A hét végén a két kórházban beteglapot állítottak ki hétköznapjainkról. A brutalitás közelségéről és a döbbenetes becstelenségről, az ember értékéről. Napjaink súlyosan kóros társadalmáról. Kép-tár Felsőhavi utca TAKÁCS DEZSŐ RÉZKARCA Kopjafával három megye határán Változni a változó világban. Ugyan jelmondataként nem említi, de sorsa ezt példázza. Műszaki szakemberből lett egyre inkább gazdasági vezető, majd később magánvállalkozó, az utóbbi öt évben pedig önkormányzati politikus. És más táj szülötteként a dél-dunántúli régiós tudat elkötelezett propagálója.- Mikor1 és hogyan lett dombóvári?- 1967. október 29-én kerültem Dombóvárra, ahol akkoriban indult meg a műanyag feldolgozás. Feleségem kaposvári születésű. Az NDK-ban ismerkedtünk, össze, és az alapvégzettsége ugyanaz, mint az enyém. Sokáig együtt mozgott a szakmai pályánk, egy cégnél. Aztán az érdeklődésemben a műszaki dolgokról a hangsúly eltolódott a gazdaság felé.- Ezért váltott pályát?- Részben. Az élet arra késztetett 1990-ben, hogy elindítsak egy vegyi és műanyagok kereskedelmével foglalkozó kis céget. Ma is megvan, de amikor polgármester lettem, a vejem vette át az ügyvezetését.- Mi késztette színtérre lépni?- Rám kérdeztek, vállalnék- e ilyen megméretést. Én ezt igazi kihívásnak éreztem. Új pálya volt számomra, bele kellett tanulni, de egy amerikai vezetéselmélet szerint legalább évtizedenként mást kell csinálni, hogy az ember a maximumot ki tudja hozni magából. Tóth Attila 1945-ben született Mosonmagyaróváron. 1964-ben műanyag feldolgozó szakos vegyészdiplomát szerzett az NDK-ban. Szakmájában a főmérnökségig jutott a dombóvári szövetkezetben. 1982-ben elvégezte a Külkereskedelmi Főiskola áruforgalmi szakát. 1994 óta Dombóvár polgármestere. a politikai- Városa három megye határán fekszik. De melyikhez kötődik inkább?- Azt szoktam mondani: amíg Dél-Dunántúl most ismerkedik a regionális tudattal, a dombóváriak azzal születnek. Nekünk egyaránt fontos mindhárom megye, hiszen bármelyikük jó vagy rossz sora minket is elér. A tavalyi Dombó Expó idején a megyehatárok találkozási pontjánál állítottunk egy kopjafát, amelynek a három oldala más-más megyére néz. Ez csak szimbólum, ám jó lenne, ha kapocsként valóban a közvetítő szerepét tudnánk betölteni.- Milyen a családi felállás?-Három gyermekünk van. A nagyobbik leány - a legidősebb - közgazdász végzettségű és gazdasági igazgató egy cégnél. A fiúnk tanár. Ők ketten már kiröpültek a családi fészekből. Unokák még nincsenek, ezt a mai fiatalok nem sietik el. A kisebbik lány régiós polgár: a pécsi Leőwey Klára Gimnázium tanulója. Dunai I. * í I
