Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-11 / 188. szám

6 ★ HAZAI TÜKÖR ★ 1999. július 11. A füzesabonyi piacon kötöttek ki az afgánok A Heves megyei Besenyő- telek polgármesteri hiva­tala előtt, a 33-as főút mellett strázsált Pálfalvi Gábor. A rendőr törzs- zászlós - akárcsak egy éve - most sem hiába né­zelődött. „Ezúttal is az éb­resztett gyanút bennem, hogy az előttem elhaladó mikrobusz hátulja na­gyon leült. Gondoltam, igazoltatom, ezért kocsi­ba pattantam” - meséli. A helyi körzeti megbízott­ban talán még élénken élt, hogy tavaly hasonló előzmé­nyek után a befogott Ford kisbusz rakteréből 18 tamil került elő. Ezúttal a sötétített ablakú VW Transporter piló­tája a sziréna hangjára alapo­san rálépett a gázpedálra. A követésből Füzesabonyban lett üldözés.- A vasútállomáshoz vivő utcán értem mellé, de akkor rám húzta a kormányt. A ko­csi jobb eleje törött el csu­pán, mert balra, épphogy a betonkerítés előtt meg tud­tam állni. A város egyik leg­Füzesabonyig tartott az út forgalmasabb szakaszán nem vállaltam a lövés kocká­zatát, inkább erősítést kér­tem - így a jó szemű rendőr. Az embercsempész végül egérutat nyert, és rakomá­nyával a közeli piactéren fé­kezett. Gyalogosan mene­kült. Mint azt egy szemtanú állítja: mobiltelefonálására hamarosan egy zöld BMW érkezett, s elhajtott vele. A piactéren ismerkedett Ma­gyarországgal 24 afgán ál­lampolgár. A mikrobusz rak- terében 7 gyermek, 11 férfi és 6 nő préselődött össze. Az egyik kimerült asszonyt azonnal kórházba kellett szállítani. Többségük a tadzsik törzshöz tartozónak vallotta magát, ám akadtak köztük hératiak is. Az otthoni pol­gárháború, a tálibok uralma elöl menekültek. Kétezer dollárt fizettek azért, hogy Németországba jussanak. Eközben a villamos- és építő­mérnökből, tábornok fiából, élsportolóból, pedagógusok­ból álló középkorú társasá­got rendre „levették” az em­bercsempészek. Még a ke­nyérért és a vízért is fizetni­ük kellett. A gyanú szerint a menekülő sofőr Sz. Gy. vá- sárosnaményi vállalkozó volt, akit eddig nem sikerült előkeríteni. A megnevezett férfi bérelte ugyanis egy kft.- től a hátrahagyott mikro­busza Az afgánokat Nyírbá­torban, a közösségi szálláson helyezték el. Róluk a legfris­sebb hír: egy kivétellel vala­mennyiteket visszatoloncol- ták Ukrajnába. Mindössze egy férfi folyamodott mene­kültstátusért a magyar ható­ságokhoz. Budavári Sándor Amikor megjelent egy születésnapi zsú- ron, a legkisebb indiánok megijedtek tő­le, azt hitték, hogy a Nagy Szellem jött el közéjük. A kaposvári Gáspár Kingának akkor hosszú, egyenes szálú, fekete haj keretezte rézbőrű arcát. Indiánnak nézhették volna, csak hát a sze­me... Az ugyanis gyönyörű kék, és kék sze­mű indiánt még nem láttak a chipewa- rezervátum kis lakói. A sasszemű, koro­sabb indiánok viszont azonnal észrevették, amikor fehér bőrű ült velük egy asztalhoz. ■ - Egy alkalommal a társaság legidősebb tagja nem állta meg szó nélkül és bejelen­tette: vagy én megyek, vagy ő - meséli Kinga. - Nem szívelte az álságos fehér em­bert, aki annak idején egy üveggyöngyért is képes volt kioltani rézbőrű társa életét. Vé­gül a házigazda döntött: én maradtam, az öreg harcos távozott. Családtagként éltem a chipewák közt, a „szüléimét” anyunak és apunak kellett szólítani. Augusztus köze­pén találkoztunk először, de csak október­ben tudtam azt mondani egy idegen nőnek, hogy anya. Volt egy húgom és egy bátyám, meg 52 unokatestvérem. Az indiánok ugyanis nagy családokban élnek, s az aránylag kis számú tör­zsekben gya­kori a rokon­házasság, a biológiai botlás. Mi Kinga álomfogójának hálóján fönnakad a rossz álom, a jó pedig kiszáll a lyukon. Ágya fölé helyezve csak jó álma lesz // Őrzik emlékét a navajók A kaposvári Gáspár Kingát május 8-án, 24 évesen avatták jo­gi doktorrá a pécsi egyetem állam- és jogtudományi karán. Szeptember elsejével elnyerte a kaposvári bíróság fogalmazói állását. Kinga egy nemzetközi szervezet anyagi támogatá­sával jutott ki 1992-ben Észak-Dakotába, a chipewa indiánok földjére. Itt ismerkedett meg az Amerikában élő 552 indián törzs egyikének hétköznapjaival, s itt szerezte meg érettsé­gijét is. 1998-ban - immár joghallgatóként - Kalifornia állam­ba kapott meghívást. A Los Angeles-i bíróságon töltött gyakor­lat után lépett ismét indián földre: az Arizonában és Új-Mexi- kóban élő navajo nemzetségére. A több államban élő navajók mintegy 200 ezres populációja főként kézművességből él. A rézbőrűek már életének részévé váltak, s úgy érzi, igazán so­sem tud elszakadni tőlük. Az indiánok pedig - tiszteletük és szeretetük jeléül - egyik utcájukat Kinga névre keresztelték. egy téglaházban lak­tunk a préri köze­pén, a legközelebbi szomszédunk tőlünk három kilométerre. Anyuka a helyi rádió bemondónője, apa útépítő munkás volt és alkalmilag dolgo­zott. Ha volt munká­ja, sokat keresett. Ha nem, szűkösebben éltünk, de azért nem éheztünk, mert meg­kaptuk az állami se­gélyt, a tejport, a ku­koricaport. Hétvége­ken dúsabban terítet­ték az asztalt, jutott rá tojásrántotta, őz­kolbász, palacsinta. Olykor vadász­tunk, amit én nem nagyon kedveltem. Tipikus indián étel azonban a bölény­húson kívül nem volt.- A regények, kalandfilmek rézbő­rűit ismerjük. Milyen a mai indián?- A valóság szegény, nyomorúsá­gos. Ezt azonban nem élik meg tragi­kusan. A chipewák között sokan van­nak, akik még el sem hagyták a rezer­vátum tíz kilométeres körzetét. Szé­pen, kényelmesen múlatják napja­ikat. Meglehetősen szabad szexuá­lis életet élnek, sok a vadházasság. Észak-Dakotában a nagy hideg mi­att rendes faházakban laknak, csak júniusban költöznek ki a sá­torszerű kunyhóba, a tipibe.- A törzsön, nemzetségen kívül élőkkel mennyire keverednek?- Egyre jobban. De van, ahol kü­lön útlevél kell ahhoz, hogy valaki elhagyja, és ahhoz is, hogy bemen­jen a rezervátumba. Ha valamilyen- a fehérek elől zárt - szertartásra be akartam menni, sötét napszem­üveggel takartam el az arcomat, hogy ne lássák: kék a szemem.- Az indiánok nagyon szép nevet adnak egymásnak. Hogy szólították?- Tündöklő Kék Szemek. Én voltam a mintagyerek, aminek nem nagyon örül­tem. Szerettem tanulni, minden ünnepsé­gen kaptam kitüntetést, nem csavarogtam, nem fogyasztottam drogot.- Honnan az indián jog iránti vonzalma?- A rezervátumban tantárgy a törzsi kor­mányzástan. Ennek keretében ismerked­tünk meg a törzsi felépítéssel, a szövetségi indiánviszonnyal, a speciális indián vízjog­gal, az adózással. Az indián jog pedig az indián törzsek jogállásával foglalkozik.- Itthon mivel tölti az idejét?- Szeptembertől a kaposvári bíróságra vettek fel. Addig időm nagy részét az indi­ánjogi kutatások töltik ki. Augusztusra meghívást kaptam Washingtonba a Leg­főbb Indiánügyi Hivataltól, ennek szeret­nék eleget tenni. Várnai Ágnes 93 000 EJTVENY! ■■■■■■.. __L ___ EZ NEM VICC, EZ A JÓ VÍCC! MEGJELENT A 2. SZÁM! i ELŐFIZETŐI FORRÓDRÓT Telefon: 488-5621 Fax: 488-5689 Tvr-hét A tévénézés a programválasztásnál kezdődik Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció a Tvr-hétben Tvr-hét - a műsorújság Utcát neveztek el róla az indiánok

Next

/
Thumbnails
Contents