Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-09 / 186. szám

1999. július 9., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Katasztrófaelhárításból jeles Orbán Viktor elégedett a kormányával Nem látok okot arra, hogy feltétlenül változtassak a kor­mány személyi összetételén - jelentette ki Orbán Viktor mi­niszterelnök a Magyar Televízió 1-es csatornájának adott, csü­törtök este sugárzott interjú­jában. Szavai szerint miniszterek cse­réje elképzelhető, a lehetőség nyitva áll erre, de nincs szorító kényszer és nincs olyan tárca, amelynél ez mindenképp szük­séges lenne. Véleménye szerint a békesség, a megbízhatóság, az egymásrautaltság jellemzi a koa­líciós együttműködést, ami azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek viták.- Ez a polgári kormány egyúttal a remény kormánya is - fogalmazott a miniszter- elnök. A Fidesz győzelmével kapcsolatban hangsúlyozta: az ország jól járt azzal, hogy „volt egy ellenzéki erő”, amely nyolc évig tanulta a „szakmát”, majd megerősödve a vállára vette a felelősséget az ország sorsáért. - Összességében a jó Isten, vagy a szerencse az ország szempontjából hasznosan rendezte el a dolgokat - je­lentette ki Orbán Viktor. - Úgy vélte, hogy a ’90-es évek leg­nagyobb vesztesei a gyermekei­ket nevelő fiatal családok vol­tak. - A kormány azon dolgo­zott az elmúlt egy évben, hogy azok a családok, ahol gyermeke­ket vállalnak és egyúttal dolgoz­nak is, ne süllyedjenek tovább - szögezte le a miniszterelnök. Szavai szerint az elmúlt év ebből a szempontból ragyogó­an sikerült, mert több százezer családot sikerült megmenteni attól, hogy középről a társada­lom reménytelen részébe csússzon le. Orbán Viktor ir­datlan összegűnek nevezte azokat a veszteségeket, ame­lyek az ár- és belvízkárok, az orosz gazdaság összeomlása, valamint a koszovói válság mi­att érték Magyarországot. Né­zete szerint az ország kataszt­rófaelhárító képességét a jeles osztályzatnál is magasabbra le­het értékelni (j& Kommentár az 1. oldalon) A bírók Luxemburgba mennek 2002-ig valamennyi magyar bíró­nak meg kell ismernie az Euró­pai Unió közösségi joganyagát. A bírói kar oktatása ez év szep­temberében kezdődik. A szeptembertől jövő év júliusá­ig tartó első fordulóban 650 bíró utazik Luxemburgba, hogy meg­ismerkedjen az Európai Unió kö­zösségi joganyagával. Az alkal­mazásra való felkészülés alapja egy 650 ezer eurós PHARE-támogatás. A pályázat­tal nyert összeg felhasználására kiírt nemzetközi tenderre öt nemzetközi oktatási intézmény jelentkezett szerte Európából. Az Országos Igazságszolgáltatá­si Tanács választása egy luxem­burgi oktatási-továbbképző in­tézményre esett, ahol az első 650 bírón kívül 45 úgynevezett nemzeti trénert is kiképeznek. A tervek szerint 2002-re be is feje­ződhet a hazai bírók európai uni­ós közösségi jogi felkészítése. Az elmúlt félév során színvo­nalasabb, és gyorsabb lett a bí­róságok munkája, növekedett a befejezett ügyek száma. Mind­ehhez bizonyára hozzájárult az elmúlt hónapok félmilliárd fo­rintot kitevő informatikai fej­lesztése is. A szabálysértési tör­vény módosítása után várható­an megnövekszik a fellebbezé­sek száma, ezért 45 új bírói stá­tus létesítéséről döntött az ÓIT. (horváth) Juszt nem sértett államtitkot A Legfőbb Ügyészség Nyomozás-Felügyeleti Főosztá­lyának vezetője határozatban ér­tesítette Juszt Lászlót, a MTV Rt. egykori szerkesztő- riporte­rét: a június 1-én rendelkezésre álló szaktanácsadói vélemény alapján a gyanúsított terhére rótt adatközlés államtitkot nem tar­talmazott. A Fővárosi Ügyészség már két héttel ezelőtt helyt adott Juszt azon panaszának, amelyet a rendőrségi házkutatás ellen nyújtott be. Az ügyészség - Juszt tájékoztatása szerint - megálla­pította, hogy a szerkesztőségből elvitt számítógépek lefoglalásá­hoz hiányoztak a jogi feltételek. Az egykori szerkesztő a gépeket már visszakapta a nyomozóha­tóságtól, azonban a CD-lemeze- ket, a floppykat, amelyek a tény­leges adatokat tartalmazzák még nem. Juszt László a csütör­tökön kézhez kapott Legfőbb Ügyészségi határozatról nyilat­kozatában úgy vélekedett: az nemcsak azt mondja ki, hogy nem sértett államtitkot, amikor az úgynevezett megfigyelési ügy­gyei kapcsolatos iratokat kö­zölt, hanem magát a rendőrségi eljárás jogosultságát is megkér­dőjelezi. Az Országos Munkaügyi Tanács sürgeti a bérek felzárkóztatását Átlagkeresetek - távol Európától A magyarországi átlagkereset az európai uniós átlag 10 százaléka - állapítja meg a többi között az Országos Munkaügyi Tanács ré­szére készült kormányzati előterjesztés. A tanulmányt csütörtökön tárgyalta meg a testület egyik bizottsága. Az elemzés - amely a magyar kereseti viszonyokat vizsgálja az európai uniós felzárkózás szempontjából - megállapítja: a magyar bérszínvonal lemara­dását mutatja az a tény, hogy - hivatalos árfolyamon - az egy lakosra számított átlagkereset­nél nagyobb az elmaradás az európai átlagtól, mint az egy főre jutó bruttó hazai termék­nél (GDP), ahol Magyaror­szág eléri az európai átlag 20 százalékát. A képet ugyanakkor árnyal­ja, hogy a vásárlóerőt tekintve az egy lakosra jutó GDP meg­közelíti az európai átlag 50 szá­zalékát, a béreknél pedig a 30 százalékot. Az ülésen elhang­zott: az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatban a bérek színvonalára, növekedé­sére, a minimálbérre vonatko­zó követelmény nincs. A munkavállalók és a mun­kaadók az előterjesztést tartal­masnak és színvonalasnak mi­nősítették, a témában megkez­dett párbeszédként értékelték. A munkavállalók az ülésen megerősítették a tájékoztató megállapítását, amely szerint a magyar gazdaság teljesítménye nem indokol alacsony kereseti szintet. A gazdaság teljesítmé­nyével arányosan a magyaror­szági bérnövekedés ütemének meg kell haladnia az unióét ah­hoz, hogy a bérek felzárkózta­tásában eredményt lehessen el­érni. A munkavállalók leszö­gezték: a minimálbérnek na­gyobb ütemben kell növeked­nie, mint az átlagkeresetnek. A munkaadói oldal jelezte: nincs meghatározva, hogy mi­lyen gazdasági fejlettséghez mekkora bérszínvonal tartoz­zon. Nekik az a fontos, hogy a gazdaság versenyképessége megmaradjon, ugyanakkor az alacsonyan tartott munkabér sem a munkaadóknak, sem a munkavállalóknak nem érdeke. A kormányzati tájékoztató­ban szerepel, hogy a munkavál­lalói jövedelem a GDP 45,7 százalékát tette ki Magyaror­szágon 1996-ban. A munka­adói oldal ezt az arányt vitatta, szerintük ebbe a jövedelembe sok mindent beszámítanak, ami a bérköltségből nem jut el a dolgozókhoz. Erre válaszolva Herczog László helyettes állam­titkár azt hangsúlyozta, hogy az állam a közterheket vissza­juttatja az állampolgároknak a szociális rendszeren keresztül. Új tévéelnök A Magyar Televízió Közala­pítvány kuratóriuma csütör­tökön egyhangú szavazással Szabó László Zsolt eddigi ügyvezetőt választotta meg az MTV Rt. elnökévé. Egyúttal felmentette az MTV Rt. felügyelőbi­zottságának általa választott elnökét és egyik tagját. Bakó Lajos elnök az ülés után közölte azt is: a há­romtagú testületbe a levál­tott Ladvánszky György és Gór Nagy István helyébe új tagokat választottak, Kovát- sits László és Wighart Mara személyében. A harmadik tag - Farkasné Gábor Aliz - az üzemi tanács jelöltje, így ő egyelőre a posztján marad. A részvénytársaság alap­tőkéjét 16 milliárdról 8 mil­liárd forintra csökkentették. Szabó László Zsolt, az MTV Rt. és Bakó Lajos, a kuratórium elnöke FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE Hírcsatorna Reflektorfényben Noha álbotrányok, különféle provokációk nehezítették a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok munkáját, azok mégis kiegyen­súlyozottan működtek az elmúlt évben - mondta Kövér László tárca nélküli minisz­ter csütörtökön. Kiemelte, hogy a nyugodt működés érdekében a szolgálatokat ki kelle­ne vonni a politikai csatározások színteréről. Környezetvédelmi tábor Ötödik alkalommal szerveznek természet- és környezetvédelmi nyári tábort hátrányos helyzetű gyerekeknek az idén a Rákospusz­tai Gyermek- és Ifjúsági Üdülőben - közöl­te a Reinhold és Carmen Würth Alapít­vány elnökségi tagja csütörtökön. Az okta­tási és a környezetvédelmi tárca erkölcsi tá­mogatásának köszönhetően 1994 óta a tá­borban eddig 900 nevelő- és gyermekott­honban élő fiatal üdülhetett ingyenesen. A tábor teljes költségét az alapítvány állja. Perük a TV3 gazdáját Az írisz Tv-t tulajdonosként elindító Első Magyar Kereskedelmi Televízió Rt. cégbe­jegyzésének hatályon kívül helyezését kér­te a Fővárosi Főügyészség képviselője a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumától az ügy csütörtöki tárgyalásán, mert még a cégbejegyzés előtt 800-ról 200 millióra csökkentette alaptőkéjét. Vasutasnap Sopronban Caspar Einem, az osztrák és Katona Kál­mán, a magyar közlekedési miniszter fel­avatta a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. logisztikai központjának új létesítményeit csütörtökön Sopronban. A két állam támo­gatta, több milliárd forintos beruházás ré­vén jött létre az ország egyik legmoder­nebb, a kombinált fuvarozás minden for­máját művelni tudó átrakóbázisa. Öttusa-vb - kedvezménnyel A VOLÁN vállalatok július 11-19. között 50%-os utazási kedvezményt adnak a vb-re érkezőknek. A teljes árú menetjegyet a ver­seny helyszínén lebélyegzik, amely így díj­fizetés nélküli hazautazásra jogosít. Kártérítést kér a volt túsz Az 1997-ben Csecsenföldön elrabolt Dunajszky Gábor, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat volt munkatársa kártérí­tést követel a szolgálattól minden olyan ká­rért, amely elrablása idején érte őt. Elkészült a szent korona hiteles másolata. Az immár negyedik kópiához 1520 gramm szín­ezüstöt, 30 gramm aranyat, szintetikus köveket és 349 tenyésztett gyöngyöt használtak fel készítői. A több millió forintba kerülő kiállítási darabon egy éven át hét szakember - ötvös, cizellőr, zomán­cozó, foglaló, vésnök és drágakőszakértő - dolgozott. fotó: feb/diósi imre JULIUS 9-EN NAR KAPHATÓ : ügyes 14. szán A! HARMINC SKANDINÁV ÉS SZÖVEGES REJTVÉNYT, VALAMINT 101 VICCET KÍNÁL AZ ügyes NŐI REJTVÉNY- ÉS VICCMAGAZIN. ELifizetii forr dr t: 488-5661 Fax: 488-5689 Az ügyes továbbra is az igényes olvasók kedvence. __________ ti iimi»* tatai « iiiaf

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents