Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-09 / 186. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1999. július 9., péntek Hírcsatorna Meghallgatta és tudomásul vette szerdai ülésén a szlovák kormány a hágai ítélet végre­hajtásáról folyó magyar-szlo­vák tárgyalások jelenlegi állá­sát összefoglaló jelentést. Dominik Kocinger, a hősi erőmű építését és üzemelte­tését felügyelő kormánybiz­tos beszámolóját meghallgat­va Mikulás Dzurinda kabi­netje jóváhagyta a szlovák tárgyaló küldöttség eddigi munkáját, és szentesítette a további lépések rendjének el­veit. Bemutatkozó látogatáson fogadta Borisz Jelcin elnök csütörtökön az orosz fegyve­res testületek és titkosszolgá­latok 24 főtisztjét. Az állam­fő ebből az alkalomból kifej­tette: Oroszországnak a nyu­gati országokhoz és a NATO-hoz fűződő viszonya kínosan kimért. Moszkva nem fog elszántan veszeked­ni a NATO-val, de hízelegni sem kíván neki. Figyelni fog­ja lépéseit, és azoknak megfe­lelően dolgozza majd ki takti­káját. Nem oldja fel az észak-afri­kai országban 1992 februárja óta érvényben lévő rendkívü­li állapotot - így döntött Abdelaziz Buteflika algériai elnök, aki politikájának kö­zéppontjába a nemzeti meg­békélést helyezte. Az állam­fő vasárnap 2300 olyan poli­tikai elítéltet részesített köz­kegyelemben, akik ugyan tá­mogatták az algériai lakossá­got évek óta rettegésben tar­tó iszlám szélsőségeseket, de maguk nem vettek részt erő­szakos cselekményekben. Vétkesnek találta az Euró­pa Tanács Emberjogi Bírósá­ga 15 esetben is Törökorszá­got a kurd kisebbség szólás- szabadságának megsértése, emberkínzás és gyilkosság ügyében. Az ítéletek szerint az Európa Tanács 41 bírája összesen 1,7 millió franknyi anyagi és erkölcsi kártérítés­re kötelezte Ankarát. A magyar KFOR-alakulat feltehetőleg csak július máso­dik felében haladhat át Ro­mánia területén, mivel a ro­mán kormány jogi problé­mák miatt nem tud élni azzal a felhatalmazással, hogy a nyári szünetben a törvényho­zók helyett dönthet. Mélyrepülésben az euró: csütörtökön a devizapiacon már csak 1,0152 dollárt ért a közös európai valuta, vagyis sokat gyengült a tokiói bank­közi piac aznapi 1,0176-os dollárjához képest is. Egyre jobban hallatja hangját a szerb ellenzék Gyújtogatás Pristinában Rexhep Boha koszovói főmufti Pristinában Robertson brit honvédelmi miniszterrel tárgyal fotó: feb/reuters Több száz koszovói albán gyűlt össze szerda este Pristina központ­jában, hogy megünnepeljék Koszovó szabaddá válását és követeljék a függetlenséget. A főleg fiatalokból álló tömeg a nemzetközi béke- fenntartó erők brit alakulatainak kísérete mellett énekelve és kiabál­va vonult végig a tartományi székhely legfontosabb utcáján. Hírügynökségi beszámolók szerint a tüntetést nem szer­vezték meg előre, az emberek spontán módon csatlakoztak egy kis csoporthoz, amely vé­gül ezer-kétezer fősre duzzadt. Öt napon belül már ez volt a második olyan megmozdulás, amelyen Koszovó függetlensé­géért emeltek szót. A múlt pén­teki tüntetéstől eltérően szerda este viszonylag nyugodt volt a helyzet. A szerb ellenzék legfonto­sabb vezetői támogatják, hogy az ellenzéki pártok kössenek „megnemtámadási” egyez­ményt, s jelenleg tárgyalásokat folytatnak a megállapodás ki­dolgozásáról - közölte Dusán Mihajlovics, az ellenzéki Új De­mokrácia elnöke. Belgrád központjában csütör­tök reggel lelőttek egy kerületi rendőrfőnököt. Az áldozatot egy kávéházzal szemben érte a gyilkos golyó. Ezekben a napok­ban a belgrádi rendőrség nagy­szabású gépkocsi-ellenőrzéseket végez a jugoszláv fővárosban, mert egy körözött fegyveres bű­nözőt keres, de egyelőre nem tudni, hogy van-e a két eset kö­zött összefüggés, vagy pedig a bűncselekmény a háború utáni helyzet számlájára irható. A koszovói Prizren szerb óvá­rosában gyújtogatás következté­ben tizenhat ház csütörtökön lángokban állt, hat épületnek a felgyújtását a békefenntartó ka­tonáknak sikerült megakadá­lyozniuk - jelentette be Fritz von Kotff tábornok, a KFOR német egységeinek parancsnoka. A tá­bornok sajnálkozott amiatt, hogy a helyi lakosság „közöm­bös” a város sorsával szemben. Visszaindult csütörtökön ha­zájába az Észak-Rajna-Veszt- fália német tartományban olta­lomra talált koszovói menekül­tek első csoportja. Az önkénte­sen távozó 160 embert repülő­géppel szállítják Szkopjéba, Macedónia fővárosába, onnan pedig buszokon utaznak haza - közölte Észak-Rajna-Vesztfália tartomány belügyminisztériu­ma. Németország a koszovói háború alatt több mint 15 ezer, otthonából elűzött embert fo­gadott be. Fejenként 450 már­ka, úgynevezett áthidaló pénz­zel segíti a saját akaratukból tá­vozó koszovói menekülteket. Hajótűz. Egy Kidből Oslóba tartó komp fedélzetén tűz ütött ki csütörtök hajnalban. A fedélzeten tartózkodó 1167 utast és a 172 fős legénységet kimenekítették, bár a tűzoltók későn érkeztek a hely­színre. Az incidensben senki nem sérült meg. fotó: feb/reuters Hírháttér EU: csökkenő lelkesedés? Az Európai Unió illetékesei és a tagjelöltek sorra veszik a kitűzött tár­gyalási témákat, a csatlakozás ügye tehát - ha lassan is - halad. A szakértők jónak értékelik a hat első körös országgal - köztük hazánk­kal - immár több mint egy éve megkezdett párbeszédet. Akadnak azonban pesszimista megfigyelők is: szerintük ahogy a megbeszélések mind konkrétabbá válnak, úgy derül ki, hogy a jelentkezők túl sok mentességet és kivételes elbánást várnak. Az integrációs szervezeten be­lül sem felhőtlen a lelkesedés régiónk befogadása miatt. A tárgyalási fordulók valóban folyamatosan követik egymást, az előre kiválasztott 31 témakör közül egyre több kerül terítékre. Holtpontról tehát aligha beszélhetünk. Am tény, hogy amint sorra kerülnek a rázósabb kérdé­sek (így a finn elnökség mostani fél évében a környezetvédelem), az előrehaladás ténylegesen lassulhat. Nem is szólva a mezőgazdasági problémákról, amelyek megoldása - a remélt közösségi támogatások miatt - létfontosságú a tagjelöltek számára. A különböző kvóták és tá­mogatások már most is szinte szétfeszítik az unió pénzügyi kereteit. Nem véletlen tehát Franz Fischler mezőgazdasági biztos nemrég be­terjesztett javaslata: ennek értelmében külön tárgyalást kellene kezde­ni az Unió és tíz kelet-európai partnere között a kvóták és az export- szubvenciók fokozatos eltörléséről. De az agrárium csak egy példa: Ausztria a megbízhatatlan keleti atomerőművek, mások a beáramló olcsó munkaerő miatt aggódnak, s megjósolható, hogy Brüsszelben a külföldiekre érvényes földvásárlási tilalom fenntartási igényét sem nye­lik le majd könnyen. Szondy Gábor Új vezető a Stasi-iratok hivatalában A legendás tiszteletes Joachim Gauck protestáns tisz­teletest, az egykori keletnémet polgárjogi harcost még 1990- ben választották meg annak az új hivatalnak az élére, amelyben az ország hírhedt állambiztonsá­gi szolgálatának, a Stasinak az iratait helyezték el. Ellentétben a térség más orszá­gaival, amelyekben a titkosszol­gálatok iratait megsemmisítet­ték, vagy javarészt továbbra is zár alatt tartják, Németország­ban más utat választottak. Miu­tán a gyors rendszerváltás kö­vetkeztében az akták túlnyomó részét sikerült megőrizni és le­foglalni, kezelésükre külön hiva­talt állítottak fel. A vezető posz­ton az ország egyesülése után megerősítették Gauckot, aki A Víg özvegy Káprázatos Broadway-musical stílusában mutatják be szombat este a veronai Arénában a Víg özvegyet, az első operettet a 70 éves nyári olaszországi opera- fesztivál történetében. Tükörpadlón, neonfüzérek kö­zött perdül táncra a 74 hivatásos balett-táncoson kívül mind a 180 karénekes is. „A közönség táncolva fog távozni az előadás­ról” - ígérte a fellelkesült hangu­latot Béni Montresor rendező. Az operetten kívül első ízben lép fel a népszerű Lehár-műben a ma is használt kétezer éves óri­ási amfiteátrum színpadán az opera és a könnyebb műfaj kö­zött ingadozó vak sztártenor, Andrea Bocelli, valamint Fabrizio Frizzi, az olaszok egyik legnép­szerűbb televíziós műsorvezető­több száz munkatársával azon dolgozik, hogy maradéktalanul leleplezhessék a tetteseket. A „Gauck-hivatal” aktáinak se­gítségével már igen sok besúgót, titkosszolgálati ügynököt sike­rült leleplezni, felelősségre von­ni. A törvény szerint a hivatal ve­zetője csak egyszer választható újjá, azaz a tiszteletes megbízatá­sa 2000-ben véget ér. Bonnban - tekintettel elismert személyére - készek lettek volna akár törvény­módosításra is, hogy folytathas­sa munkáját, Gauck azonban ezt elutasította. így jövőre új vezető irányítja majd az akták feldolgo­zását. A valószínű jelölt ugyan­csak keletnémet: Marianne Birthler asszony szintén polgár­jogi harcos volt. Ferenczy Europress ' musicalként je. Bocelli számára, aki megbete­gedése miatt nem tudott részt venni a próbákon, és ezért el­esett a férfi főszereptől, egy al­kalmi szerepet ötlöttek ki: olasz vendégművészként ad elő köny- nyedebb áriákat más operákból. A világtalan énekest nem le­hetett kihagyni az előadásból, mert míg Frizzi az olasz közön­séget vonzza, Bocelli neve a kül­földi nézők számára garancia. A női főszerepet, Hannát Cecilia Gasdía énekli. A csillogó holly­woodi szuperprodukcióként színre vitt Lehár-operettet július 14-én, 22-én, 31-én és augusztus 5-én, 19-én 27-én is előadják a teljes épségben fennmaradt óri­ási veronai római kori amfiteát­rumban. A Víg özvegyek közül a 22-ei előadás bevételét az UNICEF-nek ajánlják fel. A francia parlament nem ismeri el a kisebbségek nyelvét Párizs balkanizálódástól tart Hét éve fogadta el az Európa Tanács a kisebbségek nyelvhasználatá­ról szóló chartát, amelyet májusban Párizs is aláírt. Időközben kide­rült, hogy az okmány ellentétben áll a francia alkotmánnyal. A char­ta csak akkor léphetne érvénybe, ha módosítanák az alaptörvényt. Jospin kormányfő kész a szüksé­ges változtatás kezdeményezésé­re, ám Chirac államfő ezt kate­gorikusan elutasítja; ettől füg­getlenül is lehetségesnek tartja a kisebbségi charta érvényesíté­sét. A szocialisták vezetője, Francios Hollandé ellentmondá­sosnak nevezte az elnök maga­tartását, annál is inkább, mivel Chirac korábban nyilvánosan is síkraszállt a regionális nyelvek és kultúrák támogatása mellett. Az alkotmány mindamellett két ponton sincs összhangban az Európa Tanács ajánlásával. Franciaország ugyanis „osztha­tatlan köztársaság”, az állam nyelve pedig a francia. Az állam­fő szerint ez nem lehet akadálya annak, hogy Párizs a kulturális örökség részeként elismerje a ki­sebbségi nyelveket, például a bretont, a korzikait, az elzászit. Az Élysée-palota azt igyekszik sugallni, hogy nem szabad „dra­matizálni” az ellentmondásos helyzetet. Már csak azért sem, mert az aláíró 18 nemzet közül mindeddig csak nyolcán ratifi­kálták a chartát, közöttük há­rom EU-tagállam: Németor­szág, Hollandia és Finnország. A Chirac által alapított RPR soraiban jó néhányan akadnak, akik ellenzik a nyelvi chartát. Az államfő már csak a fenyege­tő pártszakadás miatt sem he­lyezkedhet más álláspontra. Ugyanakkor politikai ellenfelei­nek tábora sem egységes az ügy­ben. Chevenemenl belügyminisz­ter szerint a charta törvénybe ik­tatása „Franciaország balkani- zálódásához” vezethet. A balol­dal erőteljes ellenállása azt is előrevetíti, hogy az alkotmány módosításához szükséges három- ötödös többség nem lenne meg a parlamentben. A regionális nyelveket felkaro­ló politikusok szerint a huza­vona azt a veszélyt rejti magá­ban, hogy sérelmet szenvednek a kisebbségi jogok. Toronyi Attila TVR Újság A legújabb műsorlap! Csak 38 forint! A család minden tagjának szól! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjárás-előrejelzést, orvosi tanácsot, rejtvényeket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. TVR Újság Már szombaton kérje az újságárustól! A Hét hcdKflco Ben Afftck Hé fiaik# HetiíAfcM»­GtgMKkUS Meaobrak liUtfew-l lavnESny MPjgSsTs'J* vasra fcrw Strtáves fy kos

Next

/
Thumbnails
Contents