Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-01 / 148. szám

10 Dlmántúli Napló Környezet- Es Természetvédelem 1999. június 1., kedd Zöld-Híd Hírek Napenergia hasznosí­tása a gyakorlatban. A Zöld-Híd Dél-dunántúli Re­gionális Energia Tanácsadó Központ június 11-én és 12- én (pénteken és szombaton) szakmai napot és bemutatót szervez Siófokon a napener­gia gyakorlati hasznosításá­ról. A rendezvényen jelen lesz Magyarország legtöbb jelentős napkollektor és nap­elem gyártója és forgalma­zója, valamint speciális me­zőgazdasági alkalmazásokat- mint például gyümölcs­aszaló - is bemutatnak, to­vábbá ismertetik a napkol­lektor házilagos elkészítésé­nek módját. Az első napon az előadásokat bemutatók köve­tik, a második nap kizáróla­gosan a bemutatóké. A ren­dezvényre minden érdeklő­dőt szeretettel várnak. Új számlák. A Pécsi Vízmű Rt. a fogyasztói igé­nyeket figyelembe véve a nyár folyamán az eddiginél szebb, egyszerűbb, áttekint­hetőbb és információkban gazdagabb számlát kíván fogyasztói részére eljuttatni. A számla formai és tartalmi kialakítása több lépcsőben történt: a tervezés folyama­tába a fogyasztókat is be­vonták. Az általános tájé­koztató adatok mellett sze­mélyre szóló információk is szerepelnek majd a számlán- mindez közérthető és kor­szerű elrendezésben. Hőteclmika. A Zöld-Híd Dél-dunántúli Regionális Energia Tanácsadó Központ szervezésében 1999. május 20-án egynapos tanfolyamra került sor Pécsett, a MTESZ székházban „Hőtechnikai szabvány alkalmazása” címmel. Neves egyetemi és főiskolai tanárok tartottak előadásokat a tréningen, amelynek fő célja az volt, hogy segítse az engedélye­zési eljárásban résztvevő szakemberek munkáját az új hőtechnikai szabvány al­kalmazásával kapcsolato­san. A központ tervei között szerepel a tanfolyam meg­rendezése Somogy, Tolna és Zala megyében. ZÖLD-HÍD Energetikai és Környezetvédelmi Tanácsadó Egyesülés Az oldal a Zöld-Híd Egyesülés támogatásával készült A gőzszállító vezeték madártávlatból Környezetbarát gőzpiac A villamosenergia-termeléssel kapcsolt hőtermelésnek köszön­hetően a Pécsi Erőmű Rt. nemcsak elektromos áramot, hanem távhőt, s ezen belül is gőzt szállít több mint húsz ipari megren­delőjének. PÉCS A hetvenes években jelentős környezetvédelmi eredmény­nek számított, hogy az ipari gőz szállítása lehetővé tette Pécs különböző ipari üzemeiben a szennyezést kibocsátó helyi ka­zánok leállítását. A pécsi hőerőmű tavalyi hőmennyiségét tekintve 504 196 gigajoule gőzt értéke­sített. Az ipari üzemeknek szál­lított gőz jelentős részét közvet­lenül, saját távvezetéken juttat­ták el a város több pontjára. A lekötött teljesítmény alapján a Bőrgyár a legnagyobb fo­gyasztó Pécsett, 15 T/óra lekö­tött teljesítménnyel, ami évente 40-50 ezer tonna gőzt jelent. A gyárban a technológiai beren­dezések nagy részét csak gőz­zel lehet megfelelő hőmérsékle­ten tartani. Két és fél évvel ez­előtt a Pécsi Bőrgyár Rt. veze­tése gondolkodott a gázfűtésre való áttérésre, de a Pécsi Erőmű Rt.-nek versenyképes ajánlatá­val mégis sikerült megtartani a felhasználót. Ha a teljesítményeket néz­zük, akkor a Zsolnay gyár gőz­fogyasztása is jelentős. A por­celángyár 10 T/órás teljesít­ményre, évi 35-40 ezer tonnára szerződött a részvénytársaság­gal, a gőzt a keleti gerincveze­téken kapja a hőerőműtől. A megvásárolt energiának egy- harmadát a technológiai eljárá­sok során használják fel, de je­lentős a fűtésre fordított rész is, egyrészt a gyár nagysága, más­részt a dolgozók közel ezerfős létszáma miatt. A Zsolnay gyár 335 millió forintos energia- számlát fizet ki egy évben, aminek közel fele a gőzszámla. Az égtájak szerint éppen az ellentétes gerincvezetékről, a nyugatiról kapja a gőzenergiát a BAT Pécsi Dohánygyár. A gyár szintén a technológiai fel­használók közé tartozik. Az előkészítés során a dohány és dohányvágatok előállításánál különböző párásítási, szántási, fűtési feladatokra használják a hőerőműtől vásárolt energiát. Szintén gőzzel dolgozik a Hon­véd Kórház, igaz elsősorban fű­tésre, melegvíz-készítésre használják. A kórház konyhá­jának technológiája is teljes egészében gőzös, és a központi sterilizáló és a klímaberendezé­sek működtetéséhez is felhasz­nálják ezt az energiát. Rövid, a teljességre nem tö­rekvő körképünk során talál­tunk olyan gőzfelhasználót is, amely kizárólag csak a szociá­lis helységek meleg víz előállí­tására és fűtésre használja fel a kapott gőzmennyiséget. Ez a hőerőmű közelében fekvő egy­kori Aknamélyítő telepén mű­ködő BAVTRANS. Takarékosság a meleg vízzel Háztartásunk melegvíz-ellátá­sát általában három formában oldhatjuk meg: távfűtéssel, to­vábbá villany- vagy gázüzemű készülékkel. Utóbbi kettőből kapható víztárolós vagy vízát- folyós rendszerű. Érveket mindkettő mellett és ellen fel­hozhatunk. A villanybojler előnye pél­dául, hogy éjszakai olcsóbb árammal is üzemeltethető, és korlátozott űrtartalma víztaka­rékosságra ösztönöz. Hátránya a tárolásból adódó hőveszteség. A víztárolós gázbojler előnye, hogy kevesebb gázt fogyaszt, mint az átfolyós rendszerű. Az átfolyós elektromos és gázfű­tésű vízmelegítő viszont köz­vetlenül a használat előtt mele­gíti fel a vizet, így ugyan nincs tárolási hőveszteség, de pazar­lásra csábít. Takarékoskodni lehet a fel- használás mérséklésével és a melegvízellátó-rendszer vesz­teségeinek csökkentésével. Ál­talában törekedjünk olyan rendszer kialakítására, amely­ben a melegvíz-termelő és a csapok között nincs nagyobb távolság. A hosszabb csőszaka­szokban ugyanis a víz lehűl, és esetleg vödömyi vizet kell ki­engednünk a csapból, mire a víz a kívánt hőmérsékletet eléri. Célszerűbb például a távol lévő mosogatóhoz külön, kis térfo­gatú (5-10 1-es) vízmelegítőt felszerelni. A gázmelegítőt ellenőriztes­sük szakemberrel. A szükséges legalacsonyabb hőmérsékleten állítsuk elő a meleg vizet. Ezzel a gázmelegítő élettartamát is meghosszabbítjuk, mert a ki­sebb láng nem égeti szét idő előtt a kazán belsejét. Fontos, és ez nemcsak a gázkészülé­kekre igaz: ügyeljünk a beren­dezések jó műszaki állapotára, mert romlásával arányosan nő az energiafelhasználás. Gázké­szülékeknél különösen fontos a rendszeres karbantartás. Gyúj- tólángos melegvíz-termelőknél a gyújtólángot éjszakára vagy a hosszabb üzemszüneti idősza­kokra zárjuk el. Ezzel is ener­giát takaríthatunk meg, és meg­hosszabbítjuk a készülék élet­tartamát. A kemény víz egészséges PÉCS A víz keménységét a helyi vízműnél lehet megérdek­lődni. E mondatot gyakran olvashatjuk a mosóporos dobozokon található táblá­zatok alatt, amelyek arról tájékoztatnak, hogy mek­kora adag tisztítószer hasz­nálata ideális az ország egyes területein. A vásárlónak gyakran nem könnyű értelmeznie a dobo­zok oldalán található adato­kat. Iránymutatásért Nagy Károlyhoz (képünkön), a Pé­csi Vízmű Rt. laboratóriumá­nak vezetőjéhez fordultunk segítségért. Megtudtuk, hogy a vízben oldott sók közül a keménységet a kalcium és a magnézium vegyületei - va­lamint a stroncium és bárium vegyületek, melyek a termé­szetes vizekben általában nem fordulnak elő - okozzák. A víz keménységét ezen sók kationjai és anionjai sze­rint csoportosíthatjuk. A kati­onok alapján megkülönbözte­tünk kalcium- és magnézium­keménységet, anionok alap­ján pedig karbonát- és nem karbonátkeménységet. Mér­tékét CaOmg/dm egységben fejezzük ki, de igen elterjedt a német keménységi fok (nk) is. 1 nk fok az a víz, amelynek egy litere tíz milligramm CaO-val egyenértékű oldott kalcium és/vagy magnézium sót tartal­maz. Pécs váro­sának vízel­látását egy­részt a pel- lérdi és tor- tyogói víz­nyerő terület, valamint a tettyei karszt biztosítja, szükség szerint kiegészítve a Mohácsról érkező Duna-víz- zel. Az ezekről a területekről kitermelt és a hálózatba jutta­tott ivóvizek keménysége a tettyei karszt esetén 24-28 nk, a pellérdi víznyerő terü­letre 20-23 nk, a tortyogói vízre pedig 16-18 nk a jel­lemző. A városba érkező Duna-víz 23 nk keménységű. A felhasznált vizek minő­sége megfelel a Magyar Szabványnak, amely szerint a megengedett érték 5-35 nk. A keménységet okozó sók jelenléte a vízben ipari fel- használás során lehet káros, de az emberi fogyasztás so­rán elengedhetetlen. Gondol­junk csak arra, hogy a cson­toknak a növekedést segítő és szilárdságot adó anyaga a kalcium, melynek vízben ol­dott mennyisége napi szük­ségleteink 25 százalékát is kielégítheti. A mosás szem­pontjából viszont az a leg­jobb, ha minél kisebb a víz keménysége, mert akkor an­nál kevesebb vízlágyítót tar­talmazó mosóport kell fel­használni. A Zöld-Híd „zöld háza”- avagy mitől „zöld” egy ház? Mert a hőszigetelési szabvá­nyoknak megfelel minden, a külső környezettel érintkező felülete, a padló, a fal, a fö­dém és a nyílászárók. Hiszen az energia nagyon drága; s a jó hőszigetelés telente sok­sok forintot takarít meg. Eh­hez társulhat az is, ha a ház építészeti kialakítása (a ter­vező dolga) törekszik a nap energiájának minél jobb hasznosítására. Optimális az épület tájolása, nagy ablakok, kiszögeléseket nélkülöző, egyszerűek a külső felületek. Jó, ha van „napcsapda” és a ház köré lombhullató fákat te­lepítenek. A villamos energiát haté­konyan és takarékosan fel­használó háztartási gépeket működtetnek a benne lakók. Tudják például, hogy nagyon célszerűek és energiatakaré­kosak a kompakt fénycsövek, és vásárláskor a kis fogyasz­tású hűtőgépet és mosógépet keresik és viszik haza. A ház fűtése nem, vagy csak mini­mális mértékben szennyezi a közvetlen környezetet, azaz távfűtéses vagy gázfűtés te­hát. A lakók vízfelhasználása a kényelem szempontjai mellett a takarékosság elvét is köve­tik. Azaz többek között vízta­karékos a WC-tartály, a zuha­nyozást részesítik előnybe a sok vizet igénylő, áztatós für­dések helyett és a csapadék­vizet is felfogják, hogy ne a csapról, hanem abból öntöz­zenek. Mindezek mellett mér­téktartóan használják fel a háztartási vegyszereket és szelektív hulladékgyűjtést végeznek. Külön zöld pontokat érde­melnek azok, akik a gyakor­latban is megvalósítják a megújuló energia hasznosítá­sát: a hőszivattyút, a napkol­lektort és a napelemet üze­meltetnek. A Föld új szemléletet kíván A Földet lakó emberiség fenn­tartható fejlődésének két nagy akadálya van: az általunk előidé­zett éghajlatváltozás továbbá az állat- és növényfajok csökke­nése. E két fő folyamat hátteré­ben egyre növekszik a Föld lakó­inak száma és fogyasztása. Ma már vannak jelei annak, hogy a környezeti állapot romlásának megállítását komolyan gondol­ják egyes kormányok, szerveze­tek, emberek: az elmúlt 25 év alatt csökkent a levegő- és víz- szennyezés a fejlett országok többségében és az 1986-os mont­reali egyezmény hatására látvá­nyosan visszaesett az ózonkáro­sító anyagok gyártása is. A felelős gondolkodás és cse­lekvés tehát él. Ehhez kíván csat­lakozni a Zöld-Híd Egyesülés, s másokat is biztat erre. Az egye­sülés küldetésének magva nem változott 8 éves fennállása alatt: a piacgazdaság körülményei kö­zött hozzájárulni, hogy a termé­szeti források kihasználása kör­nyezetkímélő, az elért és meg­szokott életszínvonal és kénye­lem pedig hosszú távon fenntart­ható legyen. A Zöld-Híd segítséget kíván adni a hozzá fordulóknak az energia és víztakarékosság, to­vábbá az energia és víz ésszerű, hatékony felhasználása érdeké­ben, de azokra is hatni akar, akik még nem tartják fontosnak a „zöld szemléletet”. A Zöld-Híd tagjai - a Dél-dunántúli Áram- szolgáltató Rt., a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt., a Mecsekére Környezetvédelmi Rt., a Pécsi Erőmű Rt. és a Pécsi Vízmű Rt. - keresik fogyasztóik megelége­dését és hosszú távon gondol­kodva figyelnek környezetükre. Ősztől megújult futási rendszerek A nyári időszak sok helyen a felújítások időszaka. A fűtési szezon befejezése után a Pécsi Távfűtő Kft. is megkezdi a fű­tési rendszerek korszerűsítését. PÉCS A Kaffka Margit utcai gerinc­vezeték felújítási munkálatai néhány héten belül elkezdőd­nek, amely a Szabadság utca alatti átvezető szakaszt is érinti - tájékoztatta lapunkat Pojányi János (képünkön), a PÉTÁV belvárosi üzemvezetője. A ve­zetéket 27 évvel ezelőtt fektet­ték le, azóta nem korszerűsítet­ték. A munkát azzal kezdték, hogy közvilágítást a hely szű­kössége miatt az utca túlsó ol­dalára helyeztek át. A kertvárosi Melinda utcá­ban új hőközpontokat létesíte­nek. A jelenleg egy tömbhő- központ által ellátott három épület (Melinda utca 25-27, 29-31, 33-35) és a mellettük működő óvoda saját hőköz­pontot kap. A nyár folyamán elvégzik az Alkotmány utca 40. alatti tömbhőközpont teljes rekonstrukcióját is. Az Egyetem Utcai Általá­nos Iskola épületében október­től már a PETÁV fogja bizto­sítani a fűtést, kiváltva ezzel a jelenlegi olajtüzelésű kazánt. A váltást az indokolta, hogy az olajfűtés egyre drágább az in­tézmény számára, de az átállás előnyei között szerepel a kör­nyezetvédelmi szempont is: kevesebb lesz a szennyező forrás. Ah­hoz, hogy az iskola csatla­kozhasson a távfűtéses rendszerhez, ki kell építeni a Ziper- nowsky Károly Szakközépis­kolától az Egyetem utcai isko­láig húzódó távvezetéket. A teljes beruházás költségét - közel 15 millió forintot - a Pé­csi Távfűtő Kft. biztosítja. A nyári hónapok a háztartá­sokban is a lakáskorszerűsíté­sek, felújítások időszaka. Csempézéskor, festéskor a fo­gyasztók gyakran leszerelik a radiátoraikat, vagy kicserélik azokat egy újabb típusra. Több alkalommal előfordult már, hogy nem megfelelő hőleadó teljesítményű vagy fűtőfelü- letű készüléket szereltettek vissza, s az ebből származó problémák csak a fűtési szezon kezdésekor derültek ki. Sok kellemetlenség és felesleges utánajárás megtakarítható, ha a munkálatok előtt a fogyasztó kikéri a szolgáltató tanácsát. A házban futó csővezetékek és radiátorok szakszerűtlen átala­kítása a többi lakó érdekét is sértheti. A PÉTÁV annak ellenére, hogy a házban működő fo­gyasztói berendezések a ház lakóinak közös tulajdona, a zavartalan és hatékony fűtés érdekében szívesen segíti ta­nácsaival a lakóközösségeket vagy az egyes fogyasztókat.

Next

/
Thumbnails
Contents