Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-05 / 152. szám

1999. június 5., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 13 Amerikai templomi énekesek Pécsett - Hét fekete harlemi énekes, a Golden Gospel Pearls vendégszerepeit a hét elején a pécsi Bazilikában. A blues és jazz ihletésű templomi énekek, a gospel dalok mellett hagyományos néger spirituálék is felcsendültek e nem mindennapi koncerten. fotó: tóth l. Nagy Márta keramikusművész (felvételünkön) kiállítása nyűt meg tegnap a Pécsi Kisgalériában. A tárlat június 20-ig tekinthető meg. fotó: tóth l. Közhasznú kamara A Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség napokban tartott évi rendes közgyűlését rendhagyóvá tette, hogy a szervezet közhasznúvá vált. Páll Lajos ügyvezető elnök évadzáró beszámolója után a közgyűlés elfogadta az új jogállással járó alapszabály­módosítást és meghatározták feladataikat. A múlt évben segítettek a sellyei kulturális centrum programjának kidolgozásá­ban, bővültek határon túli kapcsolataik. A szövetséghez a Magyar-Finn és a Magyar- Román Baráti Társaság is csatlakozik. Kulturális érték- és érdekképviseletük kifeje­ződik az általuk javasolt, Ma­gyar kultúra napján átadandó nívódíjban, az önkormányza­tokkal való intenzív kapcso­lattartásban is. Ez az év a mil­lenniumra való felkészülés jegyében telik. B. R. Magyarul magyarán Forma tartalom nélkül A nyelvművelők, nyelvápo­lók legjobbjai nem elégsze­nek meg a hibák följegyzésé­vel - esetenként a hibázók ki- pellengérezésével -, hanem keresik, kutatják a hibázás, tévedés okát, ami az esetek többségében nem más, mint a nyelvi tudat bizonytalansága. Ez a bizonytalanság a sokszor hallott, ill. olvasott minták szolgai utánzására csábítja a saját stílusukat nem lelő be­szélőket. így keletkeznek az összefoglaló elnevezéssel közhelynek minősített nyelvi jelenségek. Közülük a követ­kező néhány mostanság vált a nyelvi divat eszközévé. Bizo­nyára mindenkinek ismerősen cseng a szíve joga kifejezés, amely a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabad­ságát fejezi ki. „Szíve joga, hogy metszi-e a szőlőt a tera­szon.” A ha úgy tetszik pedig a közölt gondolati tartalom el­térő nyelvi formában való megfogalmazását teszi lehe­tővé még azok számára is, akik mindig markáns állás­pontot képviselnek. Gyakran úgy szabnak korlátokat véle­ményük részletező kifejezé­sének, hogy felszólítják ön­magukat fejedelmi többesben: most ne menjünk bele vagy első személyre szabottan: most nem akarok belemenni.- Senki se gondol e kifejezé­sek konkrét jelentésére, pl. arra, hogy a fürdőmedencébe. Közkedvelt nyelvi fordulat a hab a tortán. Ez az egyéb­ként szemléletes szókép a szóban forgó ügy tisztázása, megtárgyalása, elintézése után a pont kitételét jelenti (ismét szóképpel élve), illetve hogy a torta díszesebb, gusz­tusosabb, ínycsiklandóbb, el­fogadhatóbb legyen. „Az már csak hab a tortán, hogy al­kotmánysértési kísérlete kö­zepette a miniszterelnök nem kímélte saját elvbarátait sem.”- Ha egy kicsit nehezen is, de el tudjuk különíteni ebben a cukrászati műremekben, hogy mi a torta és mi a hab. Talán még kifejezőbb a következő: „A depolitikával (politika- mentes) töltött tortára d. Sz. A. személyesen kente föl a a cukorhabot.” Az se mindegy tehát, hogy a hab tejszínből vagy cukorból készül. Gyakran hallható az úgy­mond közbevetés. „Igyekez­tek magukat elhatárolni az - úgymond - Aczél-féle jelen­ségtől); „Nagyon nagy - úgy­mond - élmény volt. Még nem vált egészen formaszóvá ez a szervetlen mondatrész­letnek tekinthető ún. megnyi­latkozás (a megszólítás és fel­kiáltás mellett), mert még mindig az idézésnek elhomá­lyosult formája. Ezért csak akkor helyénvaló, ha valakit szó szerint vagy tartalom sze­rint idézek. Különben az úgy­nevezett a helyes, mint a kö­zölt gondolat pontosabb ér­telmezésének, közlésének a nyelvi eszköze. Egy pénzintézet hosszú időn keresztül elhangzó rek­lámszövegéből vált önállóvá a Zongorázza a különbséget. - Látható és hallható volt, amint az árban és minőségben megnyilvánuló eltérés a zene nyelvén szólalt meg. Kevésbé művészi a felpör­gette, felpörgeti magát kifeje­zés annak a jelölésére, hogy valamely nem mindennapi élmény hatására feszült ideg­állapotba került valaki. „Fel­pörgette magát az áldozat lá­nyának az élettársa.” - Ha ez továbbfokozódik, a gyengébb idegzetű ember hülyét kap, bepörög, becsavarodik. Nyelvi túlzásként még csak stíluseszköz, valóságosan vi­szont már ideggyógyászati kóreset. Hébe-hóba való használa­tuk, főként ha gondolati-ér­zelmi tartalmuk őszinte, még elfogadható; de sűrűn alkal­mazva inkább a nyelvi sze­génység, igénytelenség meg­nyilvánulása. Rónai Béla „A színháznak a jelene a fontos” Június 1-i hatállyal P. Müller Pétert, a Janus Pannonius Tu­dományegyetem docensét nevezték ki Budapesten az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatójává. P. Müller Pétert sokan ismerik Pécsett: 1982 óta tanít az egyetemen, szakterülete a dráma- és színházelmélet. Négy könyve jelent meg, tanított az Egyesült Államokban, egy időben a Dunántúli Napló tv-rovatát jegyezte. Gyakorló színházkritikus, az iroda­lomtudomány kandidátusa, Széchenyi ösztöndíjas.- A színházszereteten kívül mi inspirált arra, hogy megpá­lyázd ezt az állást?- A szakma különböző terü­leteiről megkerestek, és arra biztattak, pályázzak. Ez jó jel, azt jelenti, hogy sokak támoga­tására számíthatok.- Nem szakmabeli olvasóink kedvéért mutasd be ezt az in­tézményt!-Az intézet a ma­gyar színház történe­tével foglalkozik, összegyűjti a külön­böző színházi pro­dukciókkal kapcsola­tos adatokat, plakáto­kat, kritikákat stb. A videotár előadások felvételét őrzi, a fotó­tárban egyes előadá­sokról, díszletekről, színészekről készült felvételek találhatók, képzőművészeti gyűj­teményünkben pedig a fotózás előtti kor­szakból vannak színészportré­ink. Gazdag a bábgyűjtemé­nyünk, táncarchívumunk, tekin­télyes nagyságú a szakkönytá- runk. Az intézet kiadványait sa­ját nyomdánk készíti, a kézirat­tárban szövegkönyvek, rende­zőpéldányok találhatók, a szín­lapokat és műsorfüzeteket, meghívókat is megőrizzük. Hozzánk tartozik a Bajor Gizi Színészmúzeum, ahol állandó és időszakos kiállítások van­nak.- Milyen programot tűztél magad elé?- Szeretném az intézetet elő­térbe hozni a szakma és a nagy- közönség számára, kialakítani az iránta való szükségletet. Te­hát: bővíteni a szolgáltatások körét, digitalizálni és könnyen hozzáférhetővé tenni azt a ha­talmas adatmennyiséget, ami itt felhalmozódott. El tudok kép­zelni CD-romon színészportré­kat, egy-egy dráma, színház- épület, díszlet történetét akár tananyagként, akár szórakoz­tató célzattal. A múzeumi látni­valókat szeretném elevenebbé tenni diaporámákkal, videóval. Kell hogy legyen egy boltunk, ahol megvásárolhatók színész­portrék, jelmezek, kellékek má­solatai, a kiadványaink stb.- Mindehhez pénz kell. ..- Költségvetési intézmény vagyunk, van saját bevételünk, és ki akarom használni a szak­mai pályázatok lehetőségeit. Nem csak a hazai pályázatokét, hanem a külföldiekét is, és erre az EU-csatlakozás közeledtével egyre nagyobb lehetőség van.- Ezután is írsz kritikákat?- Még nem tudom felmérni a kritikusi és az igazgatói szerep közti különbséget. Azt hiszem, ha írok is, inkább szín­házi jelenségekről, fo­lyamatokról, mint egyes produkciókról.- Pécsi egyetemi ka­tedrádat itt hagyod?- Nem. Négy napot töltök pesti hivatalom­ban, egy napot itt, az egyetemen. A hétvége a családé, a pihenésé.- Van valamilyen vé­leményed a mai magyar színház színvonaláról. Lehet ezt majd befolyá­solni onnan, ahol dolgo­zol?-Az intézetnek nincs ilyen szerepe, és nem is akarom, hogy legyen, nem tölt be irányító funkciót. A minisztérium és a szakma háttérintézménye kell hogy legyen. De idetartozik egyik legfontosabb célom: megerősíteni a kortárs magyar művész-színházi kutatásokat. A színháznak mindig a jelene a fontos, hiszen hamar elillan a varázs. Ezt a pillanatot kell elemezni és feldolgozni tudo­mányos igénnyel. G. T. - Fotó: T. L. Jelenkor, június A pécsi folyóirat júniusi száma Podmaniczky Szilárd versével kezdődik, a versro­vatban Caius Licinius Cal- vus, Peer Krisztián, Varga Virág és Payer Imre versei olvashatók. A prózarovat­ban ezúttal Körösi Zoltán Az Angyalosi-Nemes di­lemma című és Kaszás Máté Lala című novellája mellett a neves osztrák kortárs író, Christoph Ransmayr rövid­prózáiból kapunk ízelítőt. E rovatban olvashatók to­vábbá Forgách András Lá­togatás a Proust-házban (emlékezés) című prózája, valamint Zeke Gyula és Franki Aliona A másik vá­ros című fotó-szöveg soro­zatának újabb darabjai. Az orosz kortárs prózát bemutató sorozatban Gore- tity Józsefe zúttal Viktor Pe­levin munkásságáról érteke­zik, s a Nika című novellád val ismerteti meg saját for­dításában az olvasókat. Az orosz irodalommal, jelesül Gogol Holt lelkek című re­gényének egy fordítási rejté­lyével foglalkozik Solt Kor­nél Miért ül a bíróság el­nöke egy tükör előtt? című tanulmánya. A kritikarovatban Bedecs László Takács Zsuzsa A bű­nök számbavétele című vers-próza kötetéről, Föl- dényi F. László Marno Já­nos válogatott versesköteté­ről írt méltatást. Somlyó György Mesék a mese ellen - Contrefables című ma­gyar-francia nyelvű verses­kötetéről Szigeti Csaba, Zi- lahy Péter Az utolsó ablak­zsiráf című prózakötetéről Balázs Attila írt kritikát. Alkotótábor Sellyén Hatodjára rendezik meg a Nemzetközi Festő- és Faszob­rász Alkotótábort a nyáron Sellyén. Idén azonban meg­nyitja kapuit az Ormánsági Ifjúsági Alkotótábor is. Az ormánsági táj, az ember, a falu élete lesz a témája az idei nemzetközi alkotótábornak, melyre június 28-a és július 11- e között érkeznek a művészek. Hollandiából, Skóciából, Kár­pátaljáról rendszeresen jönnek vendégek, akiknek munkáiból a két hét végén kiállítás is nyílik. Szatyor Győző faműves szob­rász és grafikus a mártélyi ifjú­sági művésztelepen eltöltött 25 év tapasztalatainak birtokában úgy látta, Baranyában is teret kell engedni a festeni, rajzolni, formázni szerető fiataloknak.- A táj és az ember közti vi­szony az első táborunk témája - mondta. - A résztvevők rajz­módszertani kérdésekkel is­merkednek, festői problémákat dolgoznak fel, H. Barakonyi Klára festőművész és Vanyúr István szobrász keze alatt. Szatyor Győző faragást tanít majd a 16 és 30 év közötti ér­deklődőknek, akik a sellyei művelődési központban jelent­kezhetnek, ha július 12-e és 25- e között részt szeretnének venni a tábor munkájában. További információ a 73/480-245-ös számon kapható. Az alkotókat már megszokta, szereti és a várja a sellyei közönség, de a környék is, hiszen a képzőmű­vészek a szomszédos kis fal­vakban is gyakran feltűnnek. A szervezők azt remélik, az ifjú­sági tábornak legalább ilyen si­kere lesz. H. I. Gy. Kulturális ajánló Berze Nagy János emlékülés. Ma 10 órától a Hosszúhetényi Általános Iskolában tudományos emlékülés lesz Berze Nagy János néprajztudós születésének 120. éves évfordulója alkal­mából, amelyen dr. Andrásfalvy Bertalan, dr. Nagy Ilona és dr. Pesti János tartanak előadást. Dallos Sándor helyi gyűjtő most elkészült új „Hosszúhetényi szótárát” dr. Király Lajos mutatja be. Megkoszorúzzák a művelődési központnak nevet adó Ne­mes Jánosnak, a 30-as évek néptanítójának az emléktábláját is. Súgólyuk a Komlói Színházban. Június 7-én és 8-án 17 órai kezdettel a Színház és Hangversenyteremben a helyi „Súgó­lyuk” társulat lép fel. „Mama” című összeállításukban kortárs alkotók verseit adják elő Hamóczy Márta rendezésében. Előadás a Hamerli-családról. A nagymúltú pécsi iparoscsa­ládról tart előadást Sey Gábor tanár június 10-én 17 órakor Pé­csett a Civil Közösségek Házában a Klimó György Társaság következő összejövetelén. A Pécsi Playback a Művészetek Házában. Június 10-én este fél 8-kor a Művészetek Házában tartja következő előadását a Pécsi Playback Színház „Gyereknek lenni, szülőnek lenni” címmel. A színészek a nézők történeteit jelenítik meg a színpa­don a zene, a tánc, a pantomim és a párbeszéd eszközeivel. * * * k

Next

/
Thumbnails
Contents