Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-05 / 152. szám
1989 forró nyara és még forróbb ősze Az esztendők évszázados hagyományok szerint január 1-jén kezdődnek. A magyarországi - és általában a kelet-európai - társadalmi folyamatok ’89-ben úgy felgyorsultak, hogy sutba dobták a naptárt. Jelkép erejű események történtek már a nyáron, de a legtöbb országban az új időszámítás ősszel kezdődött. Beérett a rendszerváltás: békésen, vagy forradalommal. A mai rész még a nagy- politika eseményeit összegzi, kedden már a baranyai történéseket kezdjük feldolgozni. Több tízezer török kisebbséget űztek ki Bulgáriából. Csak éjjel, a saját maguk által vontatott kocsikkal, a legnagyobb ti- tpkban menekülhettek anyaországukba. fotó: cseri László Június 24-én az MSZMP a vezetés megújítására a párt elnökének Nyers Rezsőt, s mellé az újonnan létrehozott elnökségbe Grósz Károly főtitkárt, Németh Miklós miniszerelnököt, valamint Pozsgay Imrét választották. Az utóbbiról kimondatott, hogy az MSZMP jelöltje a létrehozandó köztársasági elnöki intézményre. # Július 6-án 77 éves korában elhunyt Kádár János. Egy héttel későbbi temetésén tízezrek vettek részt. Július 11-én George Bush, az USA elnöke Budapesten gazdasági segítséget ígért Magyarországnak. fi Július 25-én a magyar pártvezetés moszkvai tárgyalásain megállapodott Mihail Gorbacsovval, hogy folytatják a megbeszéléseket a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok megkezdett kivonásáról. A csapatkivonás folytatódott. Augusztusra már 200 keletnémet menekült zsúfolódott össze az NSZK budapesti nagykövetségén, országszerte pedig NDK-sok ezrei reménykedtek a Nyugatra távozásban. A „Páneurópai piknik” rendezvény ürügyén 19-én mintegy 300 NDK állampolgár menekült át a határon Ausztriába. # Csehszlovákiában augusztus 21-én az 1968-as szovjet megszállás évfordulóján több ezren tüntettek Prágában szovjetellenes jelszavakat szavalva. A rendőrség megakadályozta, hogy a kormány épülete elé vonuljanak és több száz tüntetőt letartóztatott. Honeckerék tiltakozása ellenére szeptember 10-én a magyar kormány úgy döntött, hogy éjféltől lehetővé teszi NDK-állampolgárok kiutazását harmadik országba. A következő órákban közel tízezer keletnémet távozott Nyugatra. Szeptember 12-én - Kelet- Európábán 41 év után először- nem kommunista vezetésű koalíciós kormány alakult Lengyelországban. # Szeptember elején a magyarországi politikai erők megállapodtak arról, hogy az új alkotmány kimondja: a kikiáltandó Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus elvei egyaránt érvényesülnek. Szeptember 18-án megállapodás született a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a sarkalatos közjogi kérdésekben. Az SZDSZ és a Fidesz az államfő-választási feltételek tisztázatlansága miatt azonban nem írta alá a megállapodást. Október 6-9-én az MSZMP XIV., rendkívüli kongresszusán hosszas vita után megalakult a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Az állampárt Marxista Egységplatformja felhívást tett közzé: az MSZMP nem szűnt meg. Október 18-20-i ülésén az Országgyűlés módosította az Alkotmányt. A gyökeresen átalakított alaptörvény kimondta: Magyarország parlamentáris köztársaság, független, demokratikus jogállam. Létrehozta a köztársasági elnöki posztot, elfogadta az annak választásáról szóló jogszabályt, felállította az Alkotmánybíróságot, jóváhagyta a választójogi törvényt, és döntött a munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról. Október 23-án az elnökválasztásig az államfői teendőket ellátó Szűrös Mátyás a Parlament erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Október 26-27-én a Varsói Szerződés külügyminisztereinek Varsóban tartott megbeszélésén hivatalosan is deklarálták a brezsnyevi doktrína végét, amelyben a Szovjetunió fenntartotta magának a jogot arra, hogy mindazon tagországokban beavatkozzon, ahol veszélyeztetve látta a szocializmust. Egyben elismerték a tagállamok jogát arra, hogy maguk válasszák meg társadalmi-politikai berendezkedésüket. Csehszlovákiában október 28-án (i köztársaság kikiáltásának évfordulójára meghirdetett felvonuláson több ezren vonulnak a prágai Óváros térre. A betiltott felvonulást rohamrendőrök erőszakkal oszlatták fel és megint több száz résztvevőt letartóztattak. 1989 októberben lemondásra kényszerült az NDK-ban Honecker pártfőtitkár-államfő. November 9-én pedig leomlott a berlini fal. Az NDK megnyitotta a határátkelőhelyeit. December elején már az új főtitkár-államfő, Egon Krenz sem tudta tovább megtartani hatalmát. Átmeneti kormány alakult a márciusra előre hozott szabad választásokig. Bulgáriában november 10- én - egy héttel szófiai rendszer- ellenes tüntetés után - a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának ülésén az 1954 óta uralmon lévő Todor Zsivkovot leváltották. Utóda az államelnöki poszton is Petar Mladenov lett, aki csak mérsékelt reformokat hirdetett. • Csehországban november 17-én a bársonyos forradalomként emlegetett változást elindító tüntetés 50 ezer résztvevője gyökeres politikai változásokat követelt, a kormány lemondását és többpárti választások kiírását. A rohamrendőrség ezt a tüntetést is brutálisan szétverte. November 20-án az Ellenzéki Kör megalakította a Polgári Fórumot. Szlovákiában megalakult a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom. November 19-én az Európai Közösségek 1 milliárd dolláros gyorssegélyt nyújtott Magyarországnak a kritikussá vált pénzügyi helyzet rendezéséhez. A Román Kommunista Párt 1989. november 20-25-én, fokozódó belpolitikai elégedetlenség közepette tartotta kongresszusát, amelytől Ceausescu lemondását - lemondatását - várták. Am öt évre újraválasztották a főtitkárt. Az általános társadalmi elégedetlenség nyomására Csehszlovákiában november 24-én lemondott Milos Jakes, a CSKP alig két évvel korábban kinevezett új főtitkára, és vele együtt a párt vezérkara. Másnap Alekszander Dubcek, a pártból kizárt 1968-as főtitkár a prágai Vencel téren 700 ezres tömeg előtt mondott beszédet. November 26-án SZDSZ kezdeményezésre - amelyhez a Fidesz, az FKGP és az MSZDP is csatlakozott és a négy párt szervezte az aláírás-gyűjtési akciót -, népszavazást tartottak egy csokorban a köztársasági elnök választásáról, a munkásőrség sorsáról, a munkahelyi pártszervezetek működéséről, valamint az MSZP és utód- szervezeteinek elszámoltatásáról. A népszavazás a „négy igen”-t hirdető kezdeményezők sikerét hozta. A szavazáson résztvevők többsége a parlamenti államfőválasztás mellett foglalt állást. # November 29-én Csehszlovákiában törölték a CSKP addigi vezető szerepéről szóló passzust az alkotmányból. December 7-én Bulgáriában megalakult a Demokratikus Erők Szövetsége. December 11-én a BKP központi bizottsága társadalmi nyomásra lemondott a párt alkotmányban rögzített vezető szerepéről. December 7-én Csehszlovákiában 200 ezres tömeg általános sztrájkkal fenyegetőzve követelte a kormány lemondását és átmeneti kormány felállítását, ami meg is történt. December 10-én Csehszlovákiában Gustav Husak, a korábbi pártfőtitkár lemondott az államelnöki funkcióról. Még ugyanazon a napon koalíciós szövetségi kormány alakult. December 12-én a Szovjetunióban a népi küldöttek második kongresszusa elvetette a javaslatot, hogy az SZKP vezető szerepét töröljék az blkotmány- ból. Am egy hónap múlva az SZKP KB lemondott alkotmányos monopóliumáról. December 17-én tömegtüntetések kezdődtek Temesváron a kormányt bíráló és november eleje óta híveinek védelmében templomában menedéket kereső Tőkés László református lelkész elhurcolásának megakadályozására. A hadsereg a kormányellenes jelszavakat is skandáló több ezres tömegbe lövetett, százak haltak meg a napokon át tartó zavargásokban, amelyek más városokra is átterjedtek. Lezárták a határokat, az országot forradalmi hangulat hatotta át. December 21-én Ceausescu bukaresti beszédét a tömeg félbeszakította. Az utcákon összecsapások kezdődtek, a hadsereg tüzet nyitott a tüntetőkre. Másnap Ceausescu rendkívüli állapotot hirdetett ki, majd feleségével együtt elmenekült, ám rövid időn belül elfogták. Megalakult a Nemzeti Megmentés Frontja (FSN), élére Ion Iliescu egykori KB- tag került. December 23-ára Bukarestben háborús állapot alakult ki. Magyarország elsőként ismerte el az új vezetést. December 25-én bejelentették, hogy Ceausescut és feleségét statáriális bíróság elé állították. Felvételről bejátszot- ták a rögtönzött „tárgyalás” részleteit, majd bemutatták a kivégzett Ceausescu-házaspár holttestét. A hadsereg néhány napon belül viszonylagos rendet teremtett. A harcokban több ezren veszítették életüket. Iliescut ideiglenes államfővé, Petre Románt kormányfővé nevezték ki. Bukarestben megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Csehszlovákiában - az első szabad választásig terjedő időre — december 28-én Dub- ceket a parlament elnökének, 29-én pedig Václav Havelt államfőnek választotta a még 70 százalékban kommunistákból álló parlament. Magyarországon a tavaszi országgyűlési választásra készülnek a politikai erők. Dunai I. (Következő részünk az állampárt bomlásfolyamataival, az alternatív szervezetekhez való viszonyukkal foglalkozik.) Bontják a berlini falat 1989 novemberében fotó: laufer László hetedik oldal hétfőn Riport Tűzoltás a Mecsek-oldal dűlőútjain. „A hegyoldal meredek és keskeny dűlőibe szükség esetén csak szerencsével juthatföl a tűzoltóautó. És könnyen lehet, hogy a leégett ház kárterhe teljes egészében a tulajdonos nyakán marad... ” Portré Nagykanizsa polgár- mestere, Tüttő István. A városvezető neve amatőr csillagászként és videósként is ismert. Műszaki gazdasági szakemberként lépett politikai pályára. Portré „Flinter igazából én vagyok” Gróf Balázs eltökéltnek látszik. Mindenáron hivatásos képregényrajzoló szeretne lenni. Még akkor is, ha pontosan tudja, sok-sok időnek kell ahhoz eltelnie, hogy ezt a műfajt hazánkban is olyan komolyan vegyék, mint Nyugat-Európában.- Mikor kezdődött ez az őrület?- Már kilenc-tízéves koromban rajzoltam képregényeket. A Pifen nőttem fel.- Az ellenzők gyakran azt hangoztatják, hogy a műfaj csökkenti a gyerekek fantáziáját. Nem észlelted magadon a butulás jeleit?- Annyi szépirodalmat azóta sem olvastam. Miközben a többiek strandoltak vagy fociztak, én állandóan csak otthon ültem.- Miket rajzoltál?-Megcsináltam az Indul a bakterház 48 oldalas képre- Flinter hogy született?- Papp András, az Esti Pécs (ma Pécsi Est) főszerkesztője szólt, hogy kéne egy sorozat, egy állandó főszereplővel. Azóta Funternek már „testvére” is van, a Kapos Estben füllent- gető Rizsa.-A figurát egy barátodról mintáztad, de valójában ki ez a pali?- Eleinte sok ( volt benne az „élő” Flinterből, de az utóbbi időben már olyan gényváltozatát, azelőtt, hogy láttam volna a filmet. Ezt egyébként rendesen elszúrták. A rádiójáték sokkal jobb volt.-Ki fedezte föl, hogy jó is az, amit csinálsz?- Marsaiké Péter. Szólt, hogy jelentkezzek a művészeti szakközépbe. Fel is vettek, de mégis a Babitsot választottam. *-Ennél logikusabb kérdést föl sem lehet tenni: miért?-Az angol miatt. Már korábban is tanultam, és nem akartam abbahagyni.- Jövőre harmadéves leszel. Mire szakosodsz?- Valószínűleg reklámgrafikára, de ehhez kicsit jobban kéne értenem a számítógéphez. Legszívesebben hivatásos képregényrajzoló szeretnék lenni. témákat rajzolok, amik engem foglalkoztatnak. Hülyén hangzik, de Flinter igazából én vagyok.- Nálunk nem kezelik művészetként a képregényt, sokan csak a Pókember-féle változatait ismerik.- Talán előbb-utóbb elfogadják majd a műfajt. A kiállításon mindenesetre sok művész biztatott, és többen a segítségüket is fölajánlották. Úgyhogy most reménykedem. Lendvai Dávid Rendszerváltás Pécsett és Baranyában 1988-90 Gróf Balázs 1976. június 2-án született Pécsett. A Babitsban végez, majd az 508-asban fotózni tanul. Harmadszorra veszik föl a JPTE Művészeti Karának rajz-vizuális nevelés szakára, mos i másodéves. Lassan kultikussá váló képregényével, a Flinterrel , már kiállításon is bemutatkozott. Nőtlen, még nincs gyermeke.
