Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-01 / 148. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. június 1., kedd Röviden Magyar Gazda. Úgynevezett vándorrendezvényen kívánja ismertetni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az ag- rárium feladatait az európai uniós csatlakozásig. Az eddigi ígéret szerint pénteken délután a Pécsi Orvostudományi Egyetemen megtartandó nagyszabású rendezvényen Torgyán József, az FVM minisztere tart köszöntőt, majd Tamás Károly közigazgatási államtitkár tart előadást integrációs lehetőségeinkről. Szakmai konferenciákra is sor kerül, a rendezvény végén adják át a szavazás alapján megválasztott megyei Magyar Gazda Díjat. (I) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 382,28 Japán jen (100) 196,59 Svájci frank 156,77 USA-dollár 238,64 Német márka 127,73 Euró 249,81 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Vásár, három megye határán DOMBÓVÁR A regionalizmus erősödését, a megyehatárok gazdasági értelemben vett háttérbe szorulását tekintve ápolja vásári hagyományait Dombóvár. A tolnai város idén június 24— 27-én immár ötödik alkalommal rendezi meg a Dombó Expót, amelyen főként a három határos megye, Baranya, Somogy és Tóba vállalkozói mutatkoznak be, ajánlják termékeiket, szolgáltatásaikat. Mint a rendezvény tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, a vásár szervezését első ízben bízták nem tolnai vállalkozásra. Idén a Pécsi Ipari Vásár Kft. vállalta a kiállítók színvonalas megjelenítését, illetve rangos szakmai és közönségprogramok megszervezését. Ugyan a Gazdasági Minisztérium ebben az évben nem támogatja a kjsebb vidéki vásárokat, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kézműves Kamara, illetve a Tolna Megyei Vállalkozói Központ is támogatást nyújt a bemutatkozó kiállítóknak. K. E. Mától drágább a hús ILLUSZTRÁCIÓ: TÓTH LÁSZLÓ Nincs megegyezés, de drágul a hús A feldolgozók és a kereskedők képviselői még nem tudtak megegyezni a minimumárban, ennek ellenére a nagy áruházláncok mától kezdve drágában adják a sertéshúst. Minden valószínűség szerint a kisebb élelmiszerboltok is igyekeznek majd a nagyokat követni. A minisztérium nem tágított, a feldolgozók tiltakozása ellenére tartotta magát a korábbi intézkedéséhez, június elsejével bevezeti a felvásárlási minimumárat. A szakértők osztottak-szo- roztak, minek utána azt javasolták a miniszternek, 193 forint az az ár, amelynél a termelők még a „pénzüknél” maradnak, vagyis nem fizetnek rá a termelésre. A feldolgozók viszont azonnal tiltakoztak, szerintük a minőségi követelmény nélküli átvétel rontja a piaci pozíciójukat, hiszen mit kezdjenek a túltenyésztett, zsíros húst adó disznókból készült termékekkel. A hazai fogyasztó sem igen vevő erre, hát még a külföldi. Galambos Lajos (kis képünkön), a Délhús Rt. kereskedelmi igazgatója nemrégiben úgy vélekedett, hogy a cég tartja magát az év elején megkötött szerződésekhez, évek óta ugyanazokkal a termelőkkel kötnek megállapodást, úgyhogy nekik nincs is nagyon szükségük a szerződésen . kívüli sertésekre. Azt el sem tudta képzelni, hogyan fogja a minisztérium rákényszeríteni egy magánvállalkozásra akaratát: hogy mindenkitől át kell venni a sertéseket. A másik nagy gondjuk az volt, hogy a minimumárat nemcsak a feldolgozóknak kellene bevezetni, hanem a kereskedelemnek is, ugyanis manapság már a nagy áruházláncok diktálnak a piacon, s ha ők csak alacsony áron hajlandók megvenni a húst, ez ellen a feldolgozók nem sokat tehetnek. A kötelező kereskedelmi minimumár bevezetésére azonban még nem hajlandó az agrártárca, éppen emiatt ült le ártárgyalásra a húsipar és az áruházláncok képviselői. Megállapodás viszont csak annyiban született, hogy a feldolgozók 20-25 százalékos költségnövekedését mindenképpen érvényesítik a fogyasztói árakban. De hogy ez melyik terméknél mennyi lesz - az minden kereskedelmi egységnek a belügye. Mint megtudtuk, leginkább a minőségi húsok árát növelik, s ez mától kezdve érvényes is. B. G. Baranya a középmezőnyben foglal helyet Csökkent a keresetek reálértéke A Gazdasági Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint 1998-ban a tíz dolgozónál többet foglalkoztató vállalkozások alkalmazásában állók bruttó no- minálkeresete 13,8, nettó keresete 18,4 százalékkal növekedett. Tavaly a fogyasztói árak átlagosan 14,3 százalékkal emelkedtek, így a keresetek reálértéke 1997-hez viszonyítva 4,9 százalékkal volt szerényebb, viszont 3,6 százalékkal múlta felül az 1996. évit. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó keresete az elmúlt év átlagában 67 764, nettó keresete 45 162 forint volt. Az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégeknél a növekedés 18,6 százalékos volt, a bruttó kereset elérte a 70 447 forintot. Az iparban a tízszemélyesnél nagyobb cégek munkavállalói átlagosan 69 839 forintot, az 50 személynél többet foglalkoztatóké pedig 73 887 forintot kerestek, ami 16,6, illetve 17,2 százalékkal haladta meg az előző évi kereseteket. . A megyénkénti kereseteket erőteljes szóródás jellemezte. Somogy, Bács-Kiskun, Nóg- rád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben keresték a legkevesebbet, 53-58 ezer forintot. Baranya a középmezőnyben foglal helyet 60-65 ezer forintos átlagkeresettel. A legmagasabb jövedelmeket Budapesten (92 600 forint) és Fejér megyében regisztrálták (83 400 forint), de Heves és Pest megyében is felülmúlta a keresetek szintje a 73 900 forintos átlagot. Az építőiparban a tízszemélyesnél nagyobb cégeknél átlag 54 123 forintot, az ötvenszemé- lyesnél nagyobbaknál 67 008 forintot kerestek a dolgozók. Ez 15,4, illetve 16,9 százalékos növekedést jelent. A megyékben a keresetek növekedése 9 és 26,7 százalék közé esett. Budapesten, Fejér, Pest, Heves és Csongrád megyében az alkalmazotti bér magasabb volt az országosnál, Baranya megyében még a 45 ezer forintos átlagot sem érte el. Koós T. Megújuló együttműködés BUDAPEST Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) továbbra is közösen kíván fellépni a tagok szakmai érdekeinek érvényre juttatásában. Michelberger Pál, a MTESZ elnöke kiemelte, hogy az együttműködési megállapodás egy 1995-ben aláírt egyezmény aktualizálása. A MTESZ, a műszaki értelmiség legnagyobb szervezete, és az IPOSZ, mint a kisiparosok legjelentősebb érdekképviselete kölcsönösen segítheti egymást a gazdasági érdek- védelmi munkában. A MTESZ elnöke hangsúlyozta, hogy a két szervezet legfőbb célkitűzései közel állnak egymáshoz, amelyet nem befolyásol az a körülmény sem, hogy a szervezetek, valamint azok tagsága speciális célokat is maga elé tűz. Szűcs György, az IPOSZ elnöke elmondta, hogy a megállapodás szerint a két szervezet kölcsönös részvételt biztosít egymásnak a legfelsőbb döntést hozó szerveik - gazdasági, műszaki, stratégiai jellegű kérdéseket tárgyaló - testületi ülésein. H Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en V. 31-én Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) BÁV 1300327 BorsodChem 6000 / 26710 Danubius 4160 / 22 541 Egis 5045 7^ 36 796 Matáv 1378 / 723 380 Mezőgép 2640 / 5273 Mól 5960 / 716868 OTP 10720 / 162 619 Pick 7200 / 8754 Pannonplast 4800 / 3577 Prímagáz 2250 / 7286 Rába 2215 / 266 926 Richter 9200 / 45 413 TVK 2760 / 341 264 Zwack 5510 / 2347 Kárpótlási jegy 540 / 76 307 A BUX-index alakulása: 6438,82 (+189,40 pont) SJ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERŐMŰ a Pécsi Erőmű Rt. pályázatot hirdet gazdasági igazgató mellé titkárnői munkakör betöltésére. Feladatok:- titkársági asszisztensi feladatok önálló ellátása- magyar és idegen nyelvű levelezés Pályázati feltételek:- legalább középfokú iskolai végzettség- kiváló kommunikációs készség- jó problémamegoldó és szervezőkészség, precizitás- felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek (Windows NT, OFFICE 97)- legalább középfokú, „C" típusú angol nyelvvizsga- feladatokhoz igazodó rendelkezésre állás Egyéb idegen nyelv ismerete előnyt jelent. A pályázatokat a PE Rt. személy- és munkaügyi osztályára (7630 Pécs, Edison u. 1.) címezve „Pályázat" megjelöléssel 1999. június 11 -ig kell benyújtani. ÜSliMllfSl g§ifeÉg°gftlBjfeg lögjpilléi Éfgj ' Termék Pécs. vásárcsarnok Komló Siklós Szigetvár ________r' Mo hács <mln. max.» <rain. max.» ^min. m>- min. max.> Burgonya, új 70 130 80 180 70 120 90 140 80 140 Fehérrépa, új 80 120 80 120 100 140 90 120 90 110 Sárgarépa, új 60 110 80 120 100 130 70 140 80 120 Fejeskáposzta, új 50 65 55 70 50 70 60 70 70 80 Fokhagyma, db 20 40 25 35 35 40 40 45 35 45 Uborka 70 120 80 125 80 120 100 120 90 140 Paradicsom 220 260 240 260 250 290 270 320 240 270 Paprika (db) 20 60 20 50 10 70 35 50 40 60 Karfiol 100 140 110 190 100 150 120 150 120 140 Kelkáposzta 70 80 70 8080 60 80 70 80 Gomba 220 320 240 360 270 320 240 280 260 340 Alma 180 240 200 260 200 250 220 270 190 220 Eper 400 620 450 600 400 450 380 480 450 550 Tojás (db) 9 11 9 12 9 11 10 12 9 _üJ (Mennyiségi egység: forint/kilograinin Magasabb védővámot követelnek a cukorrépa-termesztő gazdák Csak az önköltség növekszik A cukorrépa termőterülete évek óta folyamatosan csökken, elérte azt a küszöbértéket, amely alatt már veszélybe kerülhet az ország - hazai alapanyagból történő - cukorellátása, hangzott el egyebek mellett a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének küldöttgyűlésén. Szőke Géza, a szövetség elnöke elmondta: a cukorrépa-termesztés jövedelmezősége évről évre romlik, a költségek folyamatosan növekednek. A vetőmag piaci ára 3400 forinttal emelkedett az előző évihez képest, de drágult a növényvédő szer, a műtrágya és az energia is. Az idén ezért hektáronként 15-20 ezer forinttal nő a cukorrépa-termesztés önköltsége, így félő hogy a felvásárlási-átvételi átlagárak nem fedezik majd a termelők járulékos kiadásait. A gazdálkodók azt is sérelmesnek tartják, hogy amíg a termeléshez szükséges gépeket, eszközöket nyugati áron kell megvásárolniuk, addig a répáért feleannyit kapnak, mint az Európai Unióban gazdálkodó társaik. A répa átvételi alapára tavaly 200 forinttal maradt el az előző évitől, miközben a cukor termelői és fogyasztói ára emelkedett. A cukor árából a feldolgozók még mindig csak 45 százaléknak megfelelő összeget fizetnek a répa átvételekor. Tovább nehezíti a gazdálkodók helyzetét az országba beáramló jelentős mennyiségű importcukor. A WTO/GATT megállapodás eredményeként ötödik éve, évente 2 százalékkal csökken az importra kivetett vám. Ennek mértéke jelenleg 70 százalékos, szemben a Európai Unió 240 százalékos vámtarifájával. A szövetség a hazai termelők érdekében magasabb védővám bevezetését szorgalmazza a gazdasági és földművelésügyi tárcáknál. Csendes János, az Agrár- rendtartási Hivatal elnöke ezzel kapcsolatosan elmondta: már elkészült és jelenleg tárcaközi egyeztetésen van a hatékonyabb vámvédelemmel kapcsolatos koncepció. (újvári)
