Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-30 / 177. szám
1999. június 30., szerda Politikai Vitafórum Dunántúli Napló 11 Mi jöhet még? Aláírásgyűjtés Pécsett A pécsi közgyűlés MSZP- SZDSZ-Civil koalíciója jogutód nélkül, törvény- sértő eljárásban szüntette meg Kertváros egyik legjobb kihasználtsággal működő iskoláját, a Berek utcai iskolát. Az ügy azért is botrányos, mert az iskola ugyanennek a közgyűlésnek a határozata alapján alig egy éve, 1998. szeptember 1-jétől a nehezebb sorsú gyermekek felzárkóztatásra nagyobb súlyt helyező, tizenkét osztályos képzési programba kezdett. A tantestület ezt a programot szívügyének tekintette, ezért ennek megfelelő energiával és meggyőződéssel kezdték meg annak végrehajtását. Ebben a helyzetben merényletnek tekinthető a törvény- sértő közgyűlési döntés, amelyet a Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal meg is támadott, és felszólította a testületet, hogy az iskolát megszüntető határozatot helyezze hatályon kívül. Néhány nappal ezelőtt az MSZP-SZDSZ-Civil koalíció tőle most már megszokott cinikus stílusban adta az iskola tudtára, hogy a köz- igazgatási hivatal törvényességi kifogása ellenére esze ágában sincs mérlegelni az abban foglaltakat. Ez egyébként durva üzenet a közigazgatási hivatalnak is. Az iskolába járó diákok szülei, tanárai igazuk megvédése és a méltányos döntés kikényszerítése érdekében az elmúlt napokban a város több pontján aláírásgyűjtésbe fogtak. Az aláírásgyűjtést az ügyükkel szimpatizáló, azzal szolidaritást vállaló önkéntesek is segítik. Kívánja Ön azt, hogy Pécsett oktatási-nevelési intézmények átszervezésére, megszüntetésére csak teljes körű szakmai és gazdasági átvilágítás alapján, az átvilágítás eredményeinek nyilvánosságra hozatalát követően kerüljön sor? - szól az aláírásgyűjtő íveken szereplő kérdés. A feltett kérdéssel való egyetértésünket az ív aláírásával fejezhetjük ki. Aláírásunk akkor érvényes, ha a törvény által kötelezően előírt adataink (olvasható név, lakcím, személyi szám) is szerepelnek az aláírásgyűjtő íven. A kérdésből is kiolvasható, hogy nem az iskolaátszervezések, megszüntetések ab ovo elutasításáról van szó, hanem az ügy korrekt előkészítéséről és a nyilvános adatokon nyugvó döntés meghozataláról. De a kérdés valójában a fenti szövegen már túlmutat, és arról szól, hogy kényszerít- hetőek-e a szülők és a kisiskolások arra, hogy a nyári szünetet ne a pihenéssel, hanem egy másik iskolába való beíratás tortúrájával töltsék, amely már csak szükségmegoldás lehet. A kérdés az, hogy miért a bíróságnak kellett kényszerítenie a polgármesteri hivatalt az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésére. A kérdés az, hogy a késedelmes hitelesítéssel nem az volt-e a város célja, hogy a július 15-éig elhúzott aláírás- gyűjtéssel ellehetetlenítse a kezdeményezőket. Látnunk kell, hogy a valódi kérdés az, hogy a Berek utcai iskola igaza legyőzi-e a cinizmust és az iskolázatlanságot. Ebben a valódi civil kezdeményezésben én annyit tudok tenni, hogy pécsi polgárként aláírom az ívüket és erre biztatom környezetemet. A téma közgyűlésre tartozó vitájában véleményünket világossá tettük. A konkrét ügy és a küzdelem a Berek utcaiaké marad. Körömi Attila Miért csak az egészségügyre nincs pénz? Az elmúlt hetek történései:- az egészségügyi munkavállalók 13. havi bérének végleges befagyasztása,-a „Postabank Baráti Kör” kölcsöneinek ügye,- a kis jövedelmű gyermeket már, vagy még nem nevelők jövő évi adóterheinek várható növelése, arra sarkalltak, hogy ismét szóljak az egészségügyi munkavállalók méltatlan bérhelyzetéről. A legújabb felmérések megállapították, hogy az egészség- ügyi finanszírozás jelenlegi értéke az 1989-es évi finanszírozás értéknek - írd és mond - 47%-a. Tehát tíz év alatt több mint felére csökkent annak a pénzösszegnek az értéke, amit az egészségünk megőrzésére, gyógyulásunkra, az egészség- ügyi bérekre szántak a rendszerváltozás utáni kormányok. Tudjuk, tíz évvel ezelőtt nagy volt a pazarlás, a felelőtlen költekezés, de ha az azóta halmozódó infláció mértékét is figyelembe vesszük, akkor ezek a számok magukért beszélnek. Az illetékeseknek el kellene A minap érdekes látvány tárult a szemem elé a Színház téren. Egy ránézésre is turistának látszó németül beszélő hölgy, fényképezővei és kis táskával az oldalán épp a Színház gyönyörű épületét szemlélte, amikor egy erőteljes asszonyság eléje lépett és valamilyen indokkal pénzt kért tőle, amire a külföldi hölgy a táskájába nyúlt és adott neki egy százast. A kéregető azonban nem mozdult, beszélt, beszélt tovább és pénzt kért. A német hölgy megpróbált tovább menni, de a kéregető erőszakosan eléje lépett - és ekkor botrányos jelenetek kezdődtek - a külföldi hölgy menekülni próbált és hátat fordított az őt megvámolni kívánó asz- szonyságnak és elindult az ellentétes irányba, mire a kéregető utána, a szökőkút körül egy kör megtétele után az üldözött türelmét veszítette és németül kezdett kiabálni, hogy: hagyjon békén! Sorolhatnám az ehhez hasonló eseteket. Például a Palatínus Szállodából kijövő vendégek is mesélni tudnának, hogy amint kilépnek, máris zsákmányként érezhetik magukat az őket körbe vevő, rájuk szálló kéregetők miatt. gondolkozniuk azon, hogy meddig mehet ez így tovább. Ha valaki kételkedik a számokon, akkor nézzen utána, hogy az a több mint tízmilliárdos adósságállomány, amelyet a kórházaink az elmúlt négy évben felhalmoztak, hogyan és miből tevődött össze. Azt hiszem, most már nem csak az egészségügyben tevékenykedő szakszervezeti vezetőknek van elege a szokásos válaszból, amit az illetékesek kérdezőnek adnak, hogy nincs pénz! Az elmúlt 5-6 év botrányai bebizonyították, hogy csak arra nincs pénz, amire az illetékes hatalom nem akar adni. A jelentős finanszírozási hiány azt eredményezte, hogy 1999-ben az egészségügyi munkavállalók bérét a legnagyobb jóindulat mellett sem lehet bérnek nevezni. Szomorú, de ki kell mondanunk, hogy a rendszerváltás kormányainak az egészségügyben munkát vállalók érdekei nem sokat számítottak. 1994-ben a Horn kormány programja még úgy fogalmazott, hogy: „A kormány folyamatosan törekszik az egészségTöbb étteremtulajdonos, pincér és vendég tudna a Király utcában mesélni arról, hogy a szabadban ülve, jóízűen falatozva és beszélgetve mennyire zavaró az, amikor száraz kórót dugnak az ember orra elé és eladásra kínálják 200-300 Ft-ért. És amikor „nem” a válasz, akkor néha percekig tartó vita következik. Milyen hírünket fogják majd szerteszét vinni a világban!? Az elmúlt héten Budapest rendőrfőkapitánya azt nyilatkozta a rádióban, hogy nagy erőfeszítések árán, de sikerült a pesti' belvárosi részeket ilyen személyektől megtisztítaniuk. Komoly problémaként említette azonban a jogszabályi háttér hiányát. Ezért kérem országgyűlési képviselőinket, hogy tegyenek meg mindent a jogszabályi feltételek biztosítására és a polgár- mester urat, hogy hívja fel a rendőrség figyelmét ezen erőszakos esetekre. Dr. Füredi Péter MDF - önkormányzati képviselő ügyi dolgozók méltatlan bérhelyzetének javítására.” Mint tudjuk, a kormány- program - és nem csak ezen része - megmaradt a „törekvés” szintjén. 1998-ban az Orbán kormány programja már nem ilyen reményteljesen fogalmaz: „A Kormány tisztességes, etikus és magas színvonalú munkát vár el az orvosoktól, gyógyszerészektől és ápolóktól, melyért tisztességes jövedelmet szándékozik adni. A jövedelem növelését új források bevonásával, adó- és járulékpolitika változásával fogja megteremteni!” Megítélésem szerint nem kell a különbséget magyarázni! Azért jó lenne tudni, mit jelent napjainkban a kormány- programban szereplő tisztességes szó. Perényi József Munkástanácsok Országos Szövetsége, Szövetségi Tanácstitkár , ^Közösség kovácsolódik” Májusban Pécs-Újhegyen „Pünkösdi ünnepséget” rendeztek. Ennek megálmodója és kivitelezője a;,Pécsújhegyi Környezet- és Érdekvédelmi Egyesület” volt - azzal a szándékkal, hogy lakóközösségüket (kb. 2-3 ezer ember) „összehozzák” egy közös rendezvényre. A vigasság egész nap tartott. Voltak ott: kézműves-kirakodósátrak, vidám sportvetélkedők, lovasbemutató, zeneszolgáltatás és még labdarúgó-mérkőzés is. Ételt-italt mindenki kedvére fogyaszthatott, védett helyen, egy hatalmas sátorban, amelyet szintén a rendezőszerv emeltetett, dacolva a szeszélyes időjárással és a Pécs Városi Önkormányzat Hivatalának borsos díjszabásával, amit közadakozással teremtettek elő. Gratulálunk a Pécsúhegyi Környezet- és Érdekvédelmi Egyesületnek a hagyományteremtő esemény kitűnő lebonyolításáért és sok sikert kívánunk városrészük további fejlődéséhez. FKgP Pécs Városi Helyi Szervezete PÁRTHÍREK Az FKgP Pécs Belvárosi Alapszervezete a soron következő taggyűlését július 6-án (kedden) 17 órakor tartja a FKgP Baranya megyei Szervezetének tanácstermében (Pécs, Széchenyi tér 18. II. emelet). A FKgP Pécs Megyei Jogú Város helyi szervezete értesíti a tagságot, hogy taggyűlésüket július 5-én 17 órakor tartja a Széchenyi tér 18. II. em. nagyteremben, amelyre szeretettel várunk mindenkit. A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal 5 oldalon át sorolja és indokolja törvényességi kifogásait Pécs közgyűléséhez írt felhívásában. Többek között rámutat arra, hogy a Berek utcai iskola közgyűlési felhatalmazás alapján hirdette meg a 9. évfolyam indítását, és iskolázott be 78 tanulót. A közgyűlés akkor szüntette meg - jogutód nélkül - az iskolát, amikor a beiskolázás megtörtént valamennyi középiskolába és a jogorvoslati lehetőségek is lezárultak. A határozat azzal sem foglalkozik, hogy mely iskola köteles felvenni a Berek Utcai Általános Iskola tanulóit. Az önkormányzat nem vizsgálta, hány tanuló járt emelt szintű angol vagy német nyelvi osztályba, s azt sem, hogy a felajánlott intézményekben e képzés biztosítható-e. Tóth Mihályné MSZP-s képviselő önmaga illetményéről szavazott, érintettségét nem jelentette be. A törvényesség legfőbb őrét a jegyző asszonyt a bíróság kötelezte arra, hogy hitelesítse az aláírási ívet a Berek utcai szülők népszavazási kezdeményezéséhez. A Közigazgatási Hivatal Közgyűléshez intézett felhívása szóba se kerülne a soros ülésen, ha ellenzéki képviselők nem tennék azt szóvá. A polgármester mindenkit megnyugtat, a kifogásolt határozatot érdemben nem módosítják. Ezek az ügyek túlmutatnak a legsúlyosabb problémán, a Berek utcai gyerekek, szülők, pedagógusok gondján. Ezért most arra keresem a választ, hogy mi van Pécsett, és miért van így. Törvényt sérteni mindig nagy hiba, de előfordulhat a körültekintés hiányából is. Itt azonban nem erről van szó. Az a polgármesteri magatartás, ami ülésről ülésre visszaköszön összefüggésbe hozható a fenti kiragadott példák többségével. A rendkívüli „Nádor- közgyűlésen” dr. Toller a vita lezárása után nyújt be módosító indítványt, amiről így ellenzéki megnyilvánulás nélkül szavazunk. Áz intézményátszervezésnél tíz különböző témakörről polgármesteri indítványra egyben szavazunk. Össze nem tartozó kérdésekről külön szavazni - evidencia. (Demokratikus gondolkodású ember számára.) Képviselőket arra kényszeríteni, hogy szavazzanak együtt arról, hogy nemzetiségi intézményeket nemzetiségi önkormányzatokkal közösen kívánnak működtetni, és arról, hogy megszünte- tik-e jogutód nélkül a jó mutatókkal bíró Berek utcai iskolát - jobb helyeken nem szokás. A pécsi közgyűlés azonban Toller óta nem tartozik a jobb helyek közé. A közgyűlési többség nyájként megy a polgármesteri kolomp után, legyen szó éjjeli ülésről, SZMSZ-sértésekről, iskolai közösségek sorsáról, törvényességi aggályokról. MSZP-s képviselőtársaim többségét öt éve ismerem. Döbbenten látom, hogy nem önmagukkal értenek egyet, hanem a polgármesterrel. A demokrácia nemcsak intézményeket feltételez, hanem mentalitást, magatartást is. Itt már nemcsak a Berek utcáról van szó, hanem arról, hogy ki állítja meg Toller Lászlót. Staub Ernő MDNP-Néppárt A Uj tarifák az áramszolgáltatásban A Gazdasági Minisztérium rendeleté alapján 1999. július 1-jétől új tarifarendszer érvényes az áramszolgáltatás területén. Hogyan érinti ez a lakossági fogyasztókat, kér-* deztük Péter Balázst, a DÉDÁSZ Rt. kisfogyasztói osztályának vezetőjét.- Eddig a lakossági ügyfelek tömbös rendszerben fizettek. Ez azt jelentette, hogy alacsony fogyasztásnál egy kilowattóra villamos energia kevesebbe került mint a magasabb fogyasztásnál. Ez a rendszer július elsejével megszűnik, helyette a villamos energia „nappali” díjtétele egységesen 18 forint 70 fillér lesz, az úgynevezett „éjszakai” áram 8 forint 70 fillérbe kerül majd kilowattóránként áfa nélkül. A nappali díjtétel új elnevezése a lakossági általános „A” díjszabás, az éjszakaié pedig a lakossági vezérelt ,3” díjszabás lesz.- A tarifaváltás áremelést vagy -csökkenést jelent?- Azoknak, akik eddig keveset fogyasztottak, áremelést jelent, hiszen havi 50 kilowattóra fogyasztás alatt az áram kevesebbe került a régi tarifarendszerben. A többet fogyasztók esetében árcsökkenésről beszélhetünk. A Magyar Energia Hivatal számításai szerint az átlag- fogyasztó esetében az áremelkedés mértéke nem lesz magasabb két százaléknál, egy-egy háztartás költségnövekedése csak elvétve haladja meg a havi 100 forintot. A tarifarendszer módosítását követően a DÉDÁSZ Rt.- nek, számításaink szerint, nem nőnek a bevételei.- Az új tarifarendszer új választási lehetőségeket is nyújt az ügyfeleknek.- A DÉDÁSZ Rt. lakossági ügyfelei áttérhetnek az alapdíjas vagy a teljesítménydíjas árszabásra is. Az alapdíjas árszabást akkor éri meg választani, ha ügyfelünk háztartása az átlagosnál nagyobb mértékben villamosított. Teljesítménydíjas árszabást akkor lehet alkalmazni, ha az ügyfél legalább 20 kW teljesítményt köt le legalább 12 hónap időtartamra. A DÉDÁSZ Rt. munkatársai az illetékes üzemvezetőségeken, ügyfél- szolgálati irodákban készséggel segítenek, hogy megéri-e az áttérés. Számításaink szerint legtöbb ügyfelünk akkor jár jól, ha marad az eddigi elszámolás mellett.- Milyen feltételekkel lehet áttérni?- A fogyasztási helynek műszakilag meg kell felelnie az árszabás alkalmazási követelményeknek. A közüzemi szerződés megkötését az ügyfélnek legalább 12 hónapra kell kérnie írásos igénybejelentéssel, az áttérés előtt legalább egy hónappal. Bizonyos esetekben számolni kell a mérőhely átalakításának költségeivel is. Az ügyfél évente egyszer változtathat árszabást.- Mi a teendője annak, aki nem kíván élni a választás lehetőségével?- Aki nem kíván áttérni, annak semmit nem kell tennie, nyilatkoznia nem szükséges. Azt a fogyasztását, amit eddig nappali díjszabás szerint számoltunk el, az új rendelet szerint lakossági ,3” díjszabással, amit eddig éjszakai díjszabás szerint számoltunk el, lakossági „B” díjszabással fogjuk elszámolni. A tarifarendszer változása miatt, a korábbi időszak gyakorlatának megfelelően, lehetőséget biztosítunk ügyfeleinknek a mérőóraállás önleolvasására.- Az óraállást bejelenthetjük telefonon is?- Igen. Ezt ügyfeleink megtehetik az ingyenesen hívható 06-80/241-241-es zöld számon július elseje és július 23-a között a DÉDÁSZ Rt. teljes területén. Ezen a telefonszámon csak az óraállás-bejelentést fogadjuk, munkanapokon 8-18 óráig. Az óraállás mellé kérjük a fogyasztói számot és a mérő gyári számát is megadni, hogy számlázási rendszerünkben át tudjuk vezetni az új óraállást. Aki inkább írásban küldi be ezeket az adatokat, azt kéfjük, a területileg illetékes üzemvezetőségre címezze levelét, melynek címe az áramszámlán megtalálható. Az írásbeli óraál- lás-bejelentéseket július 20-ig fogadjuk el. (hirdetés) Kéregetők a Belvárosban V A i 4
