Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-28 / 175. szám

1999. június 28., hétfő Háttér - Riport Állatkerti szafariparkon innen és túl Tavaly ősszel a Mecseki Kulturpark vezetői posztjára kiírt pá­lyázaton a szegedi vadaspark volt igazgatója futott be győztes­ként. Néhány hónapos ténykedése után - máshova is elküldött - kritizáló bejelentés futott be ellene az önkormányzathoz. Az ügyben pénzügyi vizsgálat indult a költségvetés időarányos túl­lépése miatt. A szakmai része viszont a tavaly elhatározott sza­fariparkot, és a pécsi állatkerti koncepciót is vastagon érinti. Megbolydult a közhangulat a Mecseki Kultúrparkban és az intézmény körül egyaránt. Az új pécsi zoo-igazgató, Egyházi István (kis képünkön) a korábbi munkahelyén kiírt igazgatói pá­lyázatot nem nyerte el. Pécsre viszont igen izgalmas időszak­ban települt át. Az előző képvi­selő-testület ugyanis tavaly ki­mondta, hogy város a kökényi területen szafariparkot akar lé­tesíteni az állatkert szűkössége és a környezetszennyezés miatt. Az új igazgató jelentős át­alakításokba kezdett az állat­kertben. Ezekbe kapaszkodott a vádlóan kritizáló levél írója is, aki aligha elfogulatlan: maga is pályázó volt az igazgatói posztra. Ráadásul az új vezető­vel - vagy ő vele - nem tudott zöld ágra vergődni: az igazgató felmondott neki. Ám ez még munkaügyi per tárgya. A levélíró teljesen értetlenül áll az előtt, „ahogy Pécs város vezetése tétlenül szemléli, hogy a teljesen gyökértelen szegedi csapat miként rombolja szét azt az állatkertet, amit a pécsiek két kezükkel építettek, és költi a város és polgárainak pénzét”. Pár mondattal előtte kétségbe vonja azt is, hogy tavaly a „döntéshozók tudták, miről is döntenek”. Végül felajánlja a munkáját az intézet vezetésére. Olyan kérdések is megfo­galmazódtak, hogy valóban a mecseki állatkertet akarja-e a város átépíttetni, és van-e pénze a teljes átalakítására, illetve há­rom „állatkertet” akar-e majd működtetni a várost? i mm 4-v>aí?v*! mm'ü i ­Egyházi István csalódott, ugyanakkor az óvatossá vált ember benyomást kelti. Ám a széles körben terjesztett kriti­kára újabban már visszatámad:- A valamikor elismert pécsi állatkert jelenleg nagyon rossz hírben áll. Megjelenése, szak­mai, technikai színvonala, ál­latállománya az országban a legrosszabbnak tartott. Az ál­latkert jó hírnevének megte­remtése érdekében tett erőfeszí­téseink kezdetén ezért különö­sen rosszul esnek azon támadá­sok, lejárató szándékú be­állítások, amelyek olyan sze­mélytől ér­keznek, aki vezető beosz­tásban dolgo­zott itt, és hagyta az intézményt ilyen szintre süllyedni. Munkám kezdetekor szabályozatlansá- • got, szabálytalanságokat és pa­zarlást találtam. Az állatállo­mány megelőző változásai vagy dokumentálatlanok, vagy követhetetlenek. Az engem tá­madó volt vezető saját állatke­reskedő vállalkozása és a köz­reműködésével irányított kert között csereberéltek, adtak-vet­tek állatokat. A takarmányok vásárlása, kiadása ad hoc jel­legű volt. Ez a csoportvezető tíz év alatt nem készítette el a munkaköri feladatai közé tar­tozó takarmánynormát. Emiatt a takarmányfelhasználás ellen­őrizhetetlen volt, visszaélések, akár lopások is lehetővé váltak.- Ez összefügg a létszám- csökkentéssel és a szegediek al­kalmazásával?- Az év elején egyik napról a másikra nyolc mázsa hús tűnt el a raktárból. Decemberben fél éves mennyiségű készletet lát­tam a takarmánytárolóban, ám amikorra januárban hivatalba léptem, már ki lett söpörve, a sertések helyett pedig csak hat kismalacot találtam. Ám ezek­kel az ügyekkel még nem volt időm foglalkozni. A csökken­tést kiváltó létszám a régebbi nagyobb, több résziegű intéz­mény öröksége volt. Ä felesle­ges alkalmazásokat a lehetősé­gek szerint megszüntettem és kisebb, de hatékony munkára alkalmas új szervezetet kezd­tem kialakítani. Általam kipró­bált, megbízható emberekből álló, évtizedes szakmai tapasz- talatú, már bizonyított kis cso­portot vettem magam mellé. Ám a kifogás szerint az ál­latkert Szegedről jött állatellá­tást irányító új csoportvezetője fémforgácsoló-hegesztő szak­munkás végzettségű, az akvá- rium-terrárium csoportvezetője csak hivatásos gépkocsivezető képzettséggel bír. Vagyis az új szakmai garnitúra dokumentál­ható alkalmassága kétséges.- A rosszindulatú beállítás nagyot téved abban, hogy az akváriumot és az állatkertet egy lakatos és egy sofőr irányítja - mondja erre Egyházi István.- Igazgatóként én kaptam az állatkert és az akvárium-terrá- rium vezetésének feladatát. Az általam megbízottak igazából kiemelt állatgondozók, akik utasításaimat nap mint nap vég­rehajtatják a többi gondozóval. A szegedivel évekig együtt dolgoztam, és évtizedes szak­mai tapasztalattal rendelkezik. Az akvárium-terrárium cso­portvezetője a pécsi állatkert­ben dolgozik 1980 óta. 1988- ban és tavaly megbízott cso­portvezetőként is működött. Az állatgondozók szakmai végzett­ségére korábban semmiféle ki­kötés nem volt. Az újnak szá­mító állatvédelmi törvény mondja ki, hogy szakirányú végzettséggel kell rendelkez­niük, de ehhez türelmi időt is ad. Mind a két csoportvezető vállalta, hogy a törvény adta ha­táridőn belül a szakképzettséget megszerzi. Ilyen képzés csak ezután indul az országban. MM Cl A szörnyülködés céltáblája, hogy az új’ igazgató alaposan átrendezi az állatkertet. Bont, átépít, felújít, korszerűsít, fej­leszt. Mintha nem is lenne szó a szafaripark létesítéséről.- A szafaripark nagyszerű dolog. Az önkormányzat ezt el­határozta, de az ígért pénzt nem tette le mellé, tehát még a ter­vezés sem kezdődhetett meg. De a határozat is tartalmazott ütemezést, mégpedig több évre szólóan. A negyedik, ötödik év az, amikor a szafaripark - a pénzügyi kondíciók biztosítása esetén - eljuthat odáig, hogy ott állatok élhessenek és azokat be is lehet mutatni a közönségnek. Korunkban nem úgy kell már állatkertet építeni, ahogy annak idején negyven éve. Alaposan meg kell tervezni, közműveket, úthálózatot kell létesíteni, hát­térobjektumok kellenek, szol­gáltatások. Ez biztos és elégsé­ges finanszírozás mellett is elég hosszú folyamat. Közben itt van a Mecseken az elavult ál­latkert, ami nem maradhat ed­digi formájában, még az opti­mistán kalkulált öt évig sem. Amikor tüzetesen megnéztem mindent, kiderült: az összes technikai dolog kicserélésre szorul. Ahhoz, hogy a Mecse­ken működni tudjon valamed­dig az állatkert, hozzá kell nyúlni. Nem példa nélküli a vi­lágban, hogy van egy kisebb kert megfelelő koncepcióval és állatállománnyal, és mellette működik a városon kívül egy állatpark más állománnyal, más körülmények között.-És a vízbázis szennyezése?- A környezetszennyezés minimalizálható a Mecseken is. Ha kisebb testű állatok lesznek - például a legnagyobbnak számító jávorantilop helyett ki­sebb antilop -, és a természetes lebontódást segítjük megfelelő növényzettel, talajvisszapótlás­sal, akkor nem marad meg a jel­lemző állapot, hogy az állatok jelenleg csupasz helyen és nagy létszámban élnek. Vannak pa­raméterek arra, hány és milyen termetű állatnak mekkora terü­let kell, hogy ott a fű megma­radjon.-Szakszerűtlenség és a túl­költekezés is vádként szerepelt.- Harmincnyolc év után elő­ször tudományos alapokon nyugvó, az állatállományhoz naprakészen alkalmazkodó ta­karmánynormát vezettünk be. így megszűnt az indokolatlan takarmányvásárlás és kizárható a takarmánylopás, felére csök­kent a költség. A teljes higiénés technológiai megújulás ered­ményét pedig mindenki orrával és szemével tapasztalhatja. A környék lakói sem panaszkod­nak már a bűz miatt.-Egy oroszlán maradt. Az állatállomány óriási csökkenté­sét, és a drága vásárlásokat is kifogásolja az ellenlábasa.- A pécsi állatkert az ország­ban a legkisebb területű állat­kertként a legnagyobb létszámú állatseregletet vonultatta fel. A ketrecek mérete az állatvédelmi törvény minimális előírásainak sem felelnek meg. Ezen a kör­nyezetet is szennyező állapoton túllépni csak ésszerű létszám- csökkentésekkel, és az állatkert lehetőségeinek jobban megfe­lelő új állatfajok betelepítésével lehet. Ezért kerültek ide például a mókusmajmok, selyemmaj­mok, arapapagájok, vízidisz­nók, párma kenguruk az állat­kertbe. Az állatállomány for­galmi értéke néhány hónap alatt minimális vásárlással a duplá­jára nőtt, a bemutatási, oktatási és közönségvonzó értéküket nem is számítva. Az elrozsdá­sodott, a minimális előírások­nak meg nem felelő ketrecek, átláthatatlan rácserdő helyén zöld természeti környezet léte­sül az állatok számára. A régi vasdzsungel, a nagypatások ed­digi karámja helyén őszre zöld mező létesül az afrikai bemuta­tónak, ahol nagy területen lege­lészhetnek a zebrák, struccok, antilopok. Ha lesz hozzá támo­gatónk, akkor erre a részre ke­rülhet a víziló és az oroszlánok is, ha nem ketreces elhelyezést tudunk teremteni. Két hím oroszlán volt, az egyikük test­vére a nősténynek. Két hímet nem érdemes tartani, a nős­ténynek pedig olyan szűk hely jutott, hogy mozgáskoordiná­ciós problémái voltak. Egyéb­ként a két oroszlánt csak kihe­lyeztük más állatkertekbe. Felmerült, hogy a fejleszté­seket csak túlköltekezéssel le­hetett finanszírozni. A költség- vetési kiadások időarányos ré­szének alapos túllépését az ön- kormányzat is felfedezte. Egyházi István szerint a tá­madók ezt is eltúlozzák.- Az intézmény eddig is minden évben az év első ne­gyedében több önkormányzati támogatást használt fel, mint amennyi az éves keret negyede. Idén a támogatás 57 százalékát költöttük el, de saját bevétele­inknek a szezon előtti negyed­évben csak 25 százaléka folyt be. Az év további kiadásait fe­dezi az önkormányzati támoga­tás maradéka és a saját bevétel. A költségvetés időarányos túl­lépése miatt induló pénzügyi el­lenőrzés az ominózus levél kö­vetkeztében a kultúrparknál sokkal inkább szőrszálhasogató volt, mint a többi, hasonló ci­pőben járó intézménynél. A kulturális bizottság is tár­gyalta az állatkert ügyét. Ám Egyházi István kérésére ez zárt ülésen történt. Az elnök helyett nyilatkozó Hódosi Verától - a szintén érintett város- és kömye- zetfejlesztési bizottság elnökétől - azt az információt kaptuk, hogy a bizottság az állatkertben megvalósuló koncepcióval egyetértett. Az ellenőrzés által feltártak érdemi tárgyalása a pénzügyi bizottság feladata. Vagyis valamilyen folytatás még következik az ügy vajúdásából: bolha, egér, elefánt? Dunai Imre Allománymozgás a kultúrparkban Mentek (eladás, ajándék csere, kihelyezés más állatkertbe): 2 vaddisznó, 3 muflon, 6 gímszarvas, 6 szőke mangalica sertés, 10 racka juh, 12 házi kecske, 6 törpekecske, 3 jávorantilop, 2 oroszlán, 5 őstulok, 2 törpe zebu, 10 ló, 4 majom. Újdonságként jöttek (csere és vásárlás révén): törpe selyem­majom, fehérpamacsos selyemmajom, fehérajkú tamarin, mó- kusmajomcsapat, vízidisznó, parma és benett kenguru, zöld- szárnyú és kék-sárga arapapagáj, 5 mara, 3 láma, erszényes re­pülőmókus-csapat, 40 gyümölcsevő denevér, 2 strucc, óriás skorpiók, nyílméreg- és szarvasbékák, vörös tarisznyarákok, elefánthalak, gőtehalak, kúszógébek, madárpókok, óriásteknő­sök, árgus és pillangóhalak, gömbhalak. A vadállatárak a kereskedelemben (Arak példányonként, forintban) % Oroszlán: mintegy 100 000 (ám alig van kereslet az állat­kertek telítettsége miatt), % Törpe selyemmajom: 100 000 (európai ár: 325 000), • Fehérpamacsos selyemmajom: 80 000 (eu. ár 200 000), t| Mókusmajom: 60 000 (eu. ár: 200 000), Strucc: kikelt példány 50 000, kifejlett 150-200 000, • Vízidisznó: 50 000, <§ Parma kenguru: 73 000, • Mara: 20 000, # Arapapagáj: 200 000, # Láma: 75 000, # Gímszarvas: 70 000, # Jávorantilop: 100 000, O Óriás skorpió: 4000, Nyílméregbéka: 5000, O Szarvasbéka: 6000, • Óriásteknős: 145 000 Patkány és parlagfű, Egy elektródákkal te­letűzdelt patkány arra „gondolt”, hogy inni szeretne. Ánélkül, hogy bármit is meg­érintett volna, csupán gondolati energiájával működésre késztetett egy fo­lyadékadagoló robotkart. A Nature Neurosciences című lapban ismertetett kí­sérlet szerint hat patkány agyába haj szál vékonyságú elektródákat ültettek, ame­lyek a neuronok aktivitását fogják fel. Amerikai neuro- biológusok szerint a máig utópikusnak számító, de most megvalósult elképze­lés segíthet a bénult betegek ellátásában, de alkalmazá­sával az élet egyéb terüle­tein is óriási lehetőségek nyílhatnak. Nemsokára tehát megva­lósulhatnak álmaink, mint a mesében. Terülj-terülj asz­talkára gondolunk, s szorgos robotkarok rögvest megterí­tenek. A Parlamentben ülő kép­viselőnek két ásítás között röpke gondolatfoszlány fut át az agyán az eljövendő ká- naánról, amely pártja politi­kája révén következik be a napokban, s a következő percben az egész or­szággyűlés kiszalad a nép közé, s lesz nóta, kacagás, dúskálás a javakban egycsapásra. Igen ám, de mi tör­ténik a gonosz gondo­latokkal, melyek még a leg­kiválóbbak esetében is be­következnek, hiszen kinek nem suhant át a tudatán a másik azonnali elemészté- sére irányuló óhaj, akár csak egy pillanatra is? A vágna belé a ménkű-től a nyílna meg alatta a földig ezernyi árnyalatban. Például mi járhat a fejé­ben Demszky Gábornak, akit foglalkozás körében el­követett veszélyeztetés bűn- cselekményének alapos gyanúja miatt feljelentett Marsi Péter Pál, a fővárosi MIÉP frakcióvezető-helyet­tese? Ugyanis félretájékoz­tatásnak tartja a városveze­tés megjelentetett közlemé­nyét, hogy a következő egy hónapban veszélytelenül irtható a parlagfű. Vannak tippjeink. De hogy a nézeteltérést egyikük sem élné túl a gon­dolat-megvalósulás korsza­kában, az biztos. Cseri László _____Fotótár Pé cs, Tettye TAKÁCS DEZSŐ RÉZKARCA holnap Riport Sorozatunk új része a rendszerváltásról. Talán érdekes visszatekinteni arra, hogy 1989 januárjában a Baranya Megyei Közvélemény-kutató Csoport kérdezőbiztosok segítségével megszondázta a megyét a pluralizmus szellemében az újonnan alakulgató alternatív szervezetekről, s ebből kiderült, hogy a legismertebb a sorban az MDF (a megkérdezettek 28 százaléka említette név szerint), a Fidesz (17 százalék), az Új Márciusi Front (11 százalék) és a Kisgazdapárt (4 százalék) mellett. Az MDF különös ismertsége abból eredt, hogy elsőként lépett ki a közvélemény elé. Portré Dr. Gyúrok János szociológus nem hétköznapi családba született bele. Szülei Albert Schweitzer-i légkörben élnek, s ez döntően meghatározta élete későbbi folyását: mindent nekik köszönhet. S bár bejárta a világot, a legfontosabb számára j Versend és Szlatina. h *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents