Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-26 / 173. szám
1999. június 26., szombat Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Hazánkból is indított volna szárazföldi akciót a NATO Orbán Viktor tegnap nem cáfolta a Világgazdaság című lapban megjelent információt, miszerint a miniszterelnök olyan NATO-forgató- könyvet kapott a Jugoszlávia elleni szárazföldi hadműveletről, amelyben a szövetség Magyarország területéről is indított volna támadást. A Világgazdaság információi szerint a NATO még áprilisban kereste meg a magyar kormányt a részletes katonai tervvel. A lap úgy tudja, Orbán Viktor személyesen Bili Clinton amerikai elnöknél érte el, hogy a NATO letegyen az elképzelésről. A terv tartalmazta az igénybe veendő útvonalakat, a hadművelet ütemezését, a felhasználható csapatok mennyiségét és fegyverzetét. A tervezett támadás szóba került Göncz Árpád köztársasági elnök és William Cohen amerikai védelmi miniszter júniusi, washingtoni találkozóján is, sőt, Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök is levélben kérte a magyar kormányt a szárazföldi akció támogatására. Áprilisban - a légitámadások eredménytelensége miatt - több katonai szakértő is a szárazföldi csapatok bevonását sürgette - ez pedig elkerülhetetlen lett volna egy északról induló támadás nélkül. A tervről Orbán több órás telefonbeszélgetést folytatott Clintonnal, amely nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a NATO letegyen az elképzelésről. A bombázások megkezdése előtt az a lehetőség is felmerült, hogy az orosz ellenkezés keményebbé válása esetén Lengyel-, Cseh- és Magyarországnak egyenként 40 ezer nyugati NATO-katona és 460 páncélos nyújtott volna védelmet. (th Kommentár az L oldalon) Szeptemberig nem hallunk újat a kazettáról Bohózat vagy aknamunka Tegnap ismét botrányba fulladt az úgynevezett megfigyelési bizottság ülése, amelynek soron kívüli összehívását a testület ellenzéki tagjai azért kezdeményezték, hogy tisztázzák a sokat emlegetett magnókazettát megvásárló Defend Kft. és a titkosszolgálatok közötti esetleges kapcsolatot. Dugába dőlt az ellenzék kísérlete: a megfigyelési bizottság ülésére Kosztolányi Dénes fideszes elnök nem hívta meg Kövér László titokminisztert (ezért, valamint a szerintük manipulativ, zárt ülés miatt a két SZDSZ-es tag, Kóródi Mária és Világosi Gábor azonnal elhagyta a termet), így szeptemberig homályban maradnak a kazettavásárlás körülményei. A tegnapi ülésen a Defend vezetőjét, Földi Lászlót ügyrendi bonyodalmak miatt nem hallgatták meg. Faragó Lajos magánnyomozó és Czégé Zsuzsa, az állítólagos megbízó pedig meg sem jelent a honatyák előtt. Kosztolányi javaslatára mindannyiukat szeptemberben hívják meg újra, míg Kövér Lászlót a rá következő ülésen hallgatnák meg. Világosi Gábor értelmetlen, felháborító bohózatnak nevezte a történteket, Kosztolányi viszont változatlanul úgy véli, hogy az ellenzék aknamunkája miatt nem haladnak kellő ütemben előre. (takács) * Kétmilliárd épületek és műalkotások felújítására Millenniumi pályázatok A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához eddig beérkezett 3800 millenniumi pályázat közül 1186-ot fogadtunk el - jelentette be tegnap a kultuszminiszter. Hámori József elmondta: részben eldőlt annak a 15 milliárd forintnak a sorsa, amelyet a magyar államiság 1000 éves fennállásának alkalmából, a Nemzeti Örökség Program és egyéb ötletek megvalósítására szánt a kormányzat. Az eddig beérkezett 3800 pályázat közül 1186-ot tartott érdemesnek a megvalósításra az elbírálást végző tanácsadói testület. A Nemzeti Örökség Programra benyújtott több mint 2400 pályázat közül mintegy 800-at elfogadtak a szakértők. Az épített örökségek felújítására, a kastélyprogramra, kutatásra valamint történelmi kertek és műemlékek rendbetételére összesen 1 milliárd 906 millió forintot oszt ki a minisztérium. Az egyéb „témákra”, például könyvre, színházra, nagyjátékfilmre 1 milliárd 74 millió forint jut, míg pályázaton kívüli beruházásokra és személyes felkérésen alapuló épület- és műalkotás-rekonstrukciókra 7 milliárd forintot ítélt oda a tárca. (h. gy.) Oktatásszervezés a háború után A tanulás feltételeit is újra meg kell teremteni A koszovói helyzet helyreállításához - a tervek szerint - az Oktatási Minisztérium is hozzájárul. Olyan kárpát-medencei távoktatási egyetem létrehozásán gondolkodik a tárca, amely műholdon keresztül képezné a kint élő diákokat. Harminckét ország részvételével rendezték meg Budapesten a Európai Oktatási Miniszterek Konferenciáját. Az Európai Unió támogatásával létrejött, háromnapos budapesti eseményen arra próbálnak megoldást találni a résztvevők, hogy miként tud hozzájárulni az európai oktatási rendszer a koszovói válság rendezéséhez. Edith Cresson, az Európai Bizottság főbiztosa elmondta: az oktatási rendszer ugyanúgy az adott ország értékét képviseli, mint'például a hidak, az utak, vagy az épületek. Ezért az anyagi károk megszüntetése mellett Jugoszlávia teljes intézményrendszerét, ezen belül az iskolai, képzési feltételeket is újra kell teremteni. Mint mondta, ezeknek a feladatoknak a megoldásához az Európai Bizottság egy ügynökség létrehozását tervezi. A szervezet feladata lesz majd a múlt héten elfogadott segélyezési program lebonyolítása is. Pokorni Zoltán oktatási miniszter hozzátette: a határon túli magyar kisebbségek számára egy olyan kárpát-medencei távoktatási rendszer felállítását tervezi a tárca, amely műholdas kapcsolat útján biztosítaná a diákoknak az intézményi keretbe foglalt tanulás feltételeit. A miniszter elmondta azt is, hogy a magyar kormány véleményével egyetértésben • Göncz Árpád köztársasági elnök a napokban már felajánlotta azt, hogy esetleg Magyarország területén legyen az újjáépítési központ.- A magyar államvezetés már a múlt század végén tudatában volt annak, hogy gazdasági erőforrások hiányában csak a fejekben lévő tudásra építhet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a Parlamentben fogadta a konferencia résztvevőit. A kormányfő örömét fejezte ki, amiért olyan országban köszöntheti a kontinens vezető oktatáspolitikusait, amely jövőjét az oktatásban látja, (ha) Edith Cresson, Pokorni Zoltán és Kovács István Vilmos szervező fotó: feb/körmendi imre A módosított szociális törvény szellemében Személyre szabott gondoskodás Az 1993-as szociális törvény minap elfogadott parlamenti módosítása révén szeptembertől az átmeneti gondoskodást nyújtó otthonokba a rászorulók maguk kérhetik felvételüket. Korábban a beutalót a települési önkormányzat adta. A szabad választás a megyei és a fővárosi intézmények között 2001. január elsején lép életbe. Mindezt Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján. A változásokról szólva elmondta: a Vatikánnal kötött kormánymegállapodás szerint a szociális intézmények között immár az állami és a civil szervezetekkel együtt sorolják az egyháziakat is. A szociális létesítményekben élők és dolgozók mindennapjait, egyszersmind eligazodását könnyíti, hogy ezután törvény rögzít számos olyan intézménytípust, amelyet a legmagasabb szintű jogalkotás eddig nem említett. Ilyen a hajléktalanok otthona és rehabilitációs intézménye, a gondozási központ, a pszichiátriai betegek nappali létesítménye. Az ellátási formák közé bekerültek a lakóotthonok is. Ombudsmani ajánlás alapján változik a fogyatékos személyeket ápoló-gondozó otthonokban elhelyezettek felülvizsgálati rendszere. A törvénymódosítás a felnőtt kordáknak 5 évenkénti felülvizsgálati kötelezettséget ír elő, míg a kiskorúak állapotát az oktatási ágazattal összhangban, a tanulási képesség ellenőrzése és egyéni fejlesztés keretében kísérik figyelemmel. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szak- és alapellátások, a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer, a falugondnoki hálózat, a család- és gyermekvédelmi létesítmények fejlesztésére, továbbá a társadalmi szervezetek támogatására meghirdetett pályázatokra az idén 1 milliárd 950 millió forint jut. (cs. b. j.) Hírcsatorna Koszorúzás. A mi nemzedékünk már csak elképzelni tudja, milyen belső erők ösztökélték az előttünk járókat, hogy az őket körülvevő hazug és erőszakos rendszer ellen megtegyék, ami tőlük telik. Még akkor is, ha a küzdelem időnként kilátástalannak tűnt - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az 1945 és 1956 között kivégzett és mártírhalált halt magyar hazafiak Memento emlékművénél tartott tegnapi ünnepségen. Akik igazán közel álltak. A Fidesz-frakció minden tagja nyilatkozatot tesz arról, hogy nem volt, illetve jelenleg sincs semmiféle kedvezményes pénzügylete a Postabankkal. Egyben arról is nyilatkoznak, hogy személyükkel kapcsolatban a pénzintézet feloldhatja a banktitkot - jelentette be Rogán Antal, a frakció pénteki tájékoztatóján. A fideszes képviselő arra kérte a parlamenti frakciókat, hogy tegyék meg ugyanezt a lépést. Szeptemberi költözés. Néhány héten belül sor kerül az SZDSZ Mérleg utcai székházának eladására - közölte pénteken Horn Gábor ügyvivő. A párt szeptemberben költözik át a zuglói önkormányzattól vásárolt Gizella utcai épületbe. Fenyegető levél Torgyán- nak. Az MTI péntek délutáni, később megerősített értesülése szerint gyanús küllemű, vélhetően fenyegető levelet kapott Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter, a Független Kisgazdapárt elnöke budai lakására. A tűzszerészek már speciális eszközökkel vizsgálják a gyanús levelet. Torgyán József nem tartózkodik Magyarországon, pénteken hatnapos hivatalos látogatásra Marokkóba utazott, az ottani mezőgazdasági, vidékfejlesztési és tengeri halászati miniszter meghívására. Ingyenes regisztráció. A 65 éven felüli nyugdíjasok számára a közlekedési tárca által tervezett vasúti regisztráció ingyenes lesz - mondta Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, aki szerint még vizsgálják annak lehetőségét, hogy miként lehetne megszámolni, hányán részesülnek a teljes utazási kedvezményben. Sztrájkbizottság. Sztrájkbizottságot hoz létre a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége (BDSZ), mert elhamarkodottnak és szakmailag indokolatlannak tartja az integráción kívüli szénbányák jövő évi, gyorsított ütemű bezárását. A Határőrség napján. Pintér Sándor belügyminiszter kimagasló szakmai munkája elismeréseképpen Az Ev Határőre díjat adományozta Kovács Dezső dandártábornoknak, a győri igazgatóság vezetőjének. Képünkön az ünnepelt, feleségével. fotó: feb/diósi imre A tartozók némelyike adóssága behajthatatlanságára spekulál A szolgáltató a fizetőket bünteti Joggal sérelmezik a társasházak rendszeresen fizető lakói, hogy a különféle szolgáltatásokat nem ellentételező szomszédok tartozásait egyre-másra belekalkulálják számláikba. A távfűtést, az áramot, a gázt, a csatornát, a szemétszállítást nyújtó szolgáltatók többsége időről időre szóba hozza az adósságok behajthatatlanságából fakadó, egyre nehezedő helyzetét. Kényszerűségből némelyikük díjemelést helyez kilátásba. Ha ezt különösebb indoklás nélkül megtehetik, mert nem kell hozzá állami fő- bólintás, mint például a kábeltévédíjnál, csupán értesítik az ügyfeleket a változásról. A legnagyobb vihart az energiaárak emelésének rendszeresen megszellőztetett híre váltja ki. Lapunk érdeklődésére Gyulai Gabriella, a Szociális és Családügyi Minisztérium illetékes osztályvezetője hangsúlyozta: az 1994-ben életbe lépett gáz- és áram-, továbbá az 1997-től hatályos távfűtési törvény egyértelműen meghatározza, hogy csakis a tényleges szolgáltatási költségek számolhatók fel. A nem fizető lakók tartozásának áthárítása tehát törvénysértő. Más kérdés persze az, hogy a szolgáltatók valóban tehetetlenek. A nagy panelházak többségében megoldhatatlan a nem fizetők kikapcsolása, a szankcionálásra pedig nincs mód. Kapun belül sem csekélyebb a gond. A társasházi törvény hiába tartalmaz jelzáloghiteire jogosító eljárást, a közös költséget tartósan nem fizetők számlája attól még kiegyenlítetlen marad. Ezért megesik, hogy a törvényesen felszámolható költségeket egyes szolgáltatók a maximumra kalkulálják, így gyakorlatilag a rendszeresen fizetőkkel tömetik be a tátongó lyukakat. Furcsa mód sok helyütt nem a regisztrált szociálisan rászorulók szerepelnek az adóslistán, hisz többségüknek az önkormányzat segít. Sokan egyszerűen azért nem adják fel a díjhátralékot, mert tudják, tartozásuk rövid távon úgyis behajthatatlan. (cs. b. j.) I
