Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-24 / 171. szám
1999. június 24., csütörtök Hazai Tükör Orbán mérlege Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában elmondta: nem valósult meg az az elképzelése, hogy már a kormányzás első' félévében sikerül lezárni az előző ciklus korrupciógyanús ügyeit, mulasztásait és bűneit.- Mást képzeltem, mint ami történt, a legpesszimistább ember sem számíthatott gázkitörésre, ilyen méretű árvizekre és belvizekre, illetve arra, hogy a jugoszláviai konfliktus valódi háborúvá válik - jelentette ki kormánya első évét értékelve a miniszterelnök. Orbán Viktor kormányfő kifejtette: továbbra sem lát okot a költségvetés módosítására, amelyet változatlanul az utóbbi időszak legjobb büdzséjének tart. Az úgynevezett megfigyelési ügy kapcsán a miniszterelnök kijelentette: most már nem arról folyik a vita, hogy voltak- e törvénytelen megfigyelések, hanem arról, hogy az erről szóló egyértelmű bizonyítékok hogyan kerültek nyilvánosságra. A miniszterelnök ismételten szorgalmazta, hogy a jugoszláviai újjáépítést koordináló nemzetközi szervezet központja Budapesten legyen. Hangsúlyozta ugyanakkor: ha ez megvalósul, illetve ha magyar vállalatok is részt vesznek az újjáépítésben, a bevételek akkor sem érik el a háború miatt elszenvedett gazdasági károk mértékét. MTI (äi Kommentár az 1. oldalon) Egy per nem csinál metrót Noha a kormány másodfokon is elvesztette a 4-es metró ügyében ellene indított pert, ez még nem jelenti azt, hogy a főváros azonnal megkapja a szerződésben rögzített összeget. Demszkyék ugyanis nem végrehajtási, hanem „megállapítási” keresetet adtak be. A Fővárosi Bíróság kedden helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, miszerint az állam tavaly novemberben nem mondhatta volna fel a metróépítésre vonatkozó megállapodást. Bárándy György ügyvéd szerint a bíróság megállapítása nem jelent feltétlen fizetési kötelezettséget az állam számára. Az ítélet csupán arra jó, hogy a pernyertes fél levonja a konzekvenciákat: ha van miből, hozzáfoghat az építkezéshez, s közben próbálhat egyezségre jutni a kormánnyal. Ha a kabinet mégsem akar fizetni, a főpolgármester újabb, akár évekig húzódó perrel kényszerítheti ki a végrehajtást. Simics Iván ügyvéd elmondta: az állam valószínűleg élni fog a felülvizsgálati kérelem lehetőségével. A metróval kapcsolatos szerződés érvényessége akkor válik szilárddá, ha a fellebbviteli fórum elutasítja a kérelmet. Ha a Pénzügyminisztérium ezután sem fizet, a főváros újabb pert indíthat a behajtásra. Előfordulhat, hogy az összegek körül is vita kerekedik, amit szakértők bevonásával tisztázhatnak. Az ügyvéd arra a kérdésünkre, hogy a főváros „megállapítási kereset” helyett miért nem egyből végrehajtási keresetet nyújtott be, elmondta: az elvi jellegű kereset perértékét mindig 150 ezer forintnak tekintik, ami után csak 9000 forint az illeték. Ha az építkezés első ütemére beígért 25 milliárd átutalása érdekében fordult volna bírósághoz a felperes, az illeték 2 milliárdra rúgott volna. Demszkyék tehát a majdnem ingyenes „próbapert” választották, hogy aztán szakaszonként csikarják ki a szerződésben rögzített tételeket. (takács) Szigorú (ellenzéki) kritika A kormányzás rossz irányba megy, sérti a magyar nemzet érdekeit, ezért az első évvel véget ért a bizalom is - egyebek között ez olvasható abban az anyagban, amelyben az MSZP frakciója és elnöksége értékeli az elmúlt egy év tapasztalatait. A Mentőöv címet viselő dokumentum - amelyet a parlamenti ülésszakot záró szerdai Ország(rész)gyűlésen ismertettek egy dunai hajókiránduláson - többévnyi tehertételnek minősíti a Fidesz-vezette kabinet elmúlt egy évét, amelyet a hatalomösszpontosítás, a társadalom megosztására irányuló törekvések, a szakmai muníció hiánya, a társadalmi különbségek növelése és a párbeszéd, az érdekegyeztetés kiüresedése jellemez. Az MSZP szerint a Fidesz a koalícióban az FKGP egyes politikusainak foglya és erősen rászorul a MIÉP támogatására. Úgy látják, hogy a kormány egy éve a rombolás és a hazugság esztendeje volt. Kovács László elnök-frakcióvezető úgy fogalmazott: a kabinet nem, vagy csak formálisan teljesítette ígéreteit. Parlamenti munka - számokban Ader János értékelte az Országgyűlés első évét A parlament elmúlt évben született döntéseit a világos érték- választás jellemezte, a prioritások között előnyt élveztek a családokkal, a fiatalokkal, és a közbiztonsággal kapcsolatos határozatok - mondta Ader János házelnök szerdán. Az Országgyűlés első embere statisztikai adatokra hivatkozva kijelentette: a háromhetes ülésezési rend bevált, semmiféle fennakadást nem okozott a parlament működésében. A képviselőknek az őszi ülésszak kezdetén újra dönteniük kell a háromhetes ülésezési rendről. Áder János kiemelte: az előző ciklus első esztendejében összesen 123 új törvényt és törvénymódosítást fogadott el a plénum, ez a szám most 137. Négy évvel ezelőtt - az első esztendő után - összesen 255 döntést hoztak a honatyák, most 261-et. Az Országgyűlés elnöke azokra az ellenzéki felvetésekre is reagált, amelyek szerint a koalíciós, pártok kisajátítják magunknak az azonnali kérdések és az interpellációk lehetőségét. Az összesített adatok alapján összesen 72 azonnali kérdés hangzott el, amelyből 23-at a koalíciós képviselők, 49-et pedig az ellenzéki honatyák fogalmaztak meg. A 129 interpelláció közül 47 fűződött kormánypárti honatyák nevéhez, 82 pedig az ellenzékiekhez. Ader János kiemelte: amíg az eltelt egy esztendő során öt politikai vitanapot tartottak a T. Házban, az előző ciklus első évében mindössze kettőt. 1994 és 1998 között egyszer sem fordult elő, hogy az akkori kormánypártok hozzájárultak volna a plenáris ülés napirendjének ellenzéki javaslatra történő kiegészítéséhez. A házelnök szerint nem szerencsés gyakorlat, hogy az ellenzéki képviselők úgy próbálják megbénítani a törvényhozói munkát, hogy időnként, bár a teremben tartózkodnak, nem szavaznak. A falvak egy részében nem működik helyi polgári védelmi szervezet Vészhelyzet - tanulságokkal Harmincnyolcmillió forinttal lett szegényebb, ám tanulságokban mindenképpen gazdagodott a Polgári Védelem (PV). A megáradt patakokkal harcoló falvak némelyikében ugyanis csak most derült ki, hogy nem működik a hangosbeszélő és hogy a lakosság nem tudja, mire való a sziréna. Hetvenöt településen 2458 lakóépület és 8236 ember került közvetlen veszélybe a szakadatlan esőzések miatt - vonta meg az elmúlt napok mérlegét Schieber József, a Polgári Védelem szóvivője, aki elmondta: a helyhatóságok vezetői összesen 2348 személyt mozgósítottak polgári védelmi szolgálatra. A legkritikusabb helyzet Tamásiban, Kemencén, Pomázon és Cso- bánkán alakult ki. Tetézte a bajt, hogy néhány településen biztonsági okokból rövidebbhosszabb időre kikapcsolták a közműveket, illetve hogy a vízikatasztrófához nem szokott falvak egy részében nem működik helyi polgári védelmi szervezet. A vízözön arra is megtanította a helyieket, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk a töltések karbantartására, az árkok, lefolyók tisztítására, s az alapvető katasztrófaismeretek elsajátítására. A szóvivő szerint a Polgári Védelem, az ÁNTSZ és a Polgármesteri Hivatalok közös dolga, hogy megtanítsák az emberekkel: vészhelyzetben miért kell figyelni a hangosbeszélőt és a szirénát (már ahol működik), vagy hogy ilyenkor az ásott kút vize helyett palackozott vizet tanácsos inni. Schieber József elmondta: a Polgári Védelemnek 38 milliójába került a védekezés. A legtöbb pénzt a helikopterek munkába állítására, homokzsákokra, fáklyákra, szivaty- tyúk bérlésére és klórmészre költötték. Galgamácsa kivételével az áradás alábbhagyott, jelenleg a sár- és üledéktakarításra, a megrongálódott hidak helyreállítására, a gátak megerősítésére és a fertőtlenítésre fordítják a legnagyobb figyelmet. Takács Mariann Cseh Tamással megállapodtunk, ha én vállalom a jelölést, ő újra énekel Mindketten állják a szavukat A legtöbb szavazattal Kukorelli Istvánt, az Országos Választási Bizottság elnökét, az ELTE jogi karának alkotmányjogi tanszékvezető professzorát választották alkotmánybíróvá az országgyűlési képviselők. A testület legfiatalabb, 47 éves tagja tavaly - professzori kinevezése hiányában - még elhárította a megtiszteltetést, ám most nem mondhatott nemet.- Számos közéleti funkciója mellett jó néhány civil szerveződés elnöke, könyvei, tudományos publikációi jelennek meg, szakértőként több jogszabály megalkotásában vett részt, s mindemellett tanít az egyetemen. E tevékenységektől búcsút mondva melyiket sajnálja a leginkább ?- Mindegyik megbízatásomat szerettem, de talán az OVB elnöki tisztsége állt a legközelebb hozzám. A tanítást az alkotmánybírói munka mellett sem adom fel, így az egyetemi környezettől, amelyet idestova 30 éve kedvelek, nem kell megválnom. Hűséges típus vagyok, nehéz volt a döntés, de ennek a felkérésnek már nem lehetett ellenállni. A családom, a kollégáim mellett a barátaim is biztattak. A lelki tejtestvéremként szeretett Cseh Tamással például megállapodtunk, ha én elvállalom a jelölést, ő újra elkezd énekelni. Mindketten áll- juk a szavunkat.-A politikától való távolságtartását jelzi, hogy a rendszerváltás idején több irányból is megkeresték, de sem pártelkötelezettséget, sem kormányzati felkérést nem vállalt sosem.- A politikától való függetlenség az Alkotmánybíróság munkájában - meggyőződésem szerint - elengedhetetlen követelmény. A testület harmonikus egyensúlyt tükröző működésével a bírósági jogfejlesztést támogatom én is. Horváth Magdolna Hírcsatorna Kincstári kenyér. A büntetőjogszabályok közelmúltban történt szigorítása nyomán az előzetes letartóztatottak és a börtönlakók számának legalább 10 százalékos növekedésére számít az igazságügy-miniszter. Dávid Ibolya szerint hazánkban a mintegy tízezer fogva tartottra fejenként és naponta 3000-3500 forintot költenek. Megfigyelési ügy. Kosztolányi Dénes (Fidesz), az Ország- gyűlés megfigyelési bizottságának elnöke - az ellenzék kezdeményezésére - péntekre összehívta a testület ülését, amelyre ismét meghívták Czégé Zsuzsát, aki korábban betegségére hivatkozva nem jelent meg. Meghívót kapott Faragó Lajos magánnyomozó és Földi László, a Defend Kft. ügyvezetője is. Kártérítési per. Földi László kártérítési pert indít Nikolits István korábbi nemzetbiztonsági miniszter ellen, aki a minap azt állította, hogy a Defend Kft. nem más, mint a Fidesz magánhadserege - közölte Bárándy György védőügyvéd szerdán. Nikolits így reagált: állok elébe. Akadály. Csurka István, a MIÉP elnöke szerint egy „korridort” kellene húzni a Vajdaságban annak megakadályozására, hogy a többségében magyarlakta városokba „beözönöljenek” a Koszovóból menekülő szerbek. Intelligens védelem. A határőrség a tervek szerint szeptemberben megkezdi annak a határregisztrációs rendszernek a telepítését Magyarország határátkelőhelyein, amely többek között egy automata okmány- és rendszámleolvasóból áll - közölte Kiss Kálmán vezérőrnagy, megbízott parancsnok. Vezet az ital. Az első negyedévben tíz százalékkal kevesebb közúti baleset történt az országban, mint egy évvel ezelőtt; a közlekedésben 270-en vesztették életüket - áll a KSH jelentésében. A tragédiák háromnegyedét személyszállító járművek okozzák. Száz ütközésből 12-nek az ital volt az oka. Elfogták a postarablót. A rendőrség elfogta azt a férfit, aki kedden fegyveres rablást követett el Budapesten, egy XVIII. kerületi postahivatal ellen. A 25 éves gyanúsított további tizenegy fegyveres rablást ismert el. A legutóbbi alkalommal a férfi 260 ezer forinttal menekült el a helyszínről. Korábbi rablásai alkalmával 6-400 ezer forint közötti összegeket vitt el. Nem az arany lett több, csak a lyuk lett nagyobb FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Bajor Imre Karinthy-gyűrűje A Rádiókabaréban nyújtott teljesítménye elismeréseként az idén Bajor Imrének ítélte a szakmai zsűri a Magyar Rádió által 1975-ben alapított Karinthy-emlékgyűrűt. Hajdú István, az intézmény elnöke adta át a díjat a művésznek, akinek élete párját, Hámori Eszter színművésznőt is hatalmas virágcsokorral köszöntötték. A hétköznapokban ő teremt hátországot a szere- tetre méltó „humorzsáknak”. A népszerű művész a díjátadáson is kitett magáért. Elárulta, hogy kissé nagyobb ujj méretet adott meg az eredetinél, hátha több lesz a gyűrűben az arany. Farkasházy Tivadar sietett rögtön megnyugtatni őt, hogy csak a lyukat szabták nagyobbra. n. zs. A végzősök megtarthatják diákigazolványukat Kedvezményes vakáció Az idén érettségizetteknek, illetve az általános iskolát most befejezőknek nem kell leadniuk diákigazolványukat az intézményekben, amennyiben az Oktatási Minisztérium erről szóló tervezetét a jövő heti kormányülésen elfogadják. Racskó Péter, a tárca diákigazolványokért felelős miniszteri biztosa elmondta: a javaslat 75 ezer középfokú tanulmányait befejező diákot, illetve mintegy 70-80 ezer általános iskolából középfokú oktatási intézménybe lépő tanulót érint. Méltánytalan lenne, ha ők a nyári szünet idejére - amikor igazán lehetőségük nyílna az utazásra - diákigazolvány nélkül maradnának. Az eredeti kormányrendeletben foglaltak szerint a különböző utazási kedvezményekre jogosító diákigazolványt kizárólag a tanulói jogviszonnyal rendelkezők kaphatják meg. Ennek értelmében azoknak a tanulóknak, akik most fejezik (fejezték) be tanulmányaikat, a nyári vakáció két és fél hónapjára szünetel a tanulói jogviszonya, vagyis okmányaikat le kellene adniuk korábbi iskolájukban. A tárca javaslata szerint szeptember 30-ig ők is megtarthatnák igazolványaikat, és csak ezt követően kell - abban az intézményben, ahol tanulmányaikat megkezdik - újat igényelniük. A rendelet módosításáról a jövő heti ülésén dönt a kormány. é 4
