Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-22 / 169. szám
1999. június 22., kedd Háttér - Riport BemszeMltás Pécsett és 1988-90 fi 7. rész wmmmm. MDF: Pécsváradtól Istenkútig Az 1988-as év az ország történetének fontos éve volt; ekkor kezdődtek meg az ellenzéki mozgalmak legális rendezvényei az előző őszi lakiteleki találkozó gondolatainak jegyében. A „szervezők” természetesen előbb a legszűkebb baráti körben, majd egyre többeket is bevonva propagálták azokat a téziseket, amelyek a politikai élet átrendezésére, demokratizálására vonatkoztak. Mint azt a téma kapcsán Andrásfalvy Bertalan (az MDF első megyei elnöke) megjegyezte: akkor már többnyire tudni lehetett, hogy kik azok az emberek, akikre a pártállamban rásütötték az ellenzékiség bélyegét. Ők indultak el az úton legelőször, s köztük sok szimpatizáns. A Magyar Demokrata Fórum ideiglenes alapszabálya szerint megalakult pécsi szervezet 1988. november 1-jén elfogadott munkaprogramjában a legfontosabb törekvéseiket ekképpen fogalmazták meg: 1. Fontos az 1945 óta eltelt időszak helyi gazdasági, társadalmi és politikai folyamatainak részletes, előítéletmentes elemzésének és nyilvánosságra hozatalának szorgalmazása, szervezése. 2. A politikai intézmény- rendszer demokratizálása, a demokratikus önigazgatási struktúra elérése Pécsett. 3. A nyilvánosság biztosítása. 4. Független, szabad helyi sajtó létrehozása. 5. A szociálpolitika eddigi ellentmondásainak felszámolása, a létbiztonság garantálása minden társadalmi réteg számára. 6. A nemzet országhatáron túl élő tagjaival (bármilyen társadalmi berendezkedésben is éljenek) folyamatos kapcsolat kialakítása. De mi történt november 1- jéig? Hogyan kezdődött meg az MDF (akkor még mozgalom, hiszen a párttá alakulást az MDF az első országos gyűlése után, 1989 nyarán mondta ki) Pécs-baranyai szervezeteinek megalakulása? Pécsiek nem voltak a lakiteleki nagysátor alatt. Sokan mondják, hogy Bilecz Endre (később az SZDSZ tagja, s ma már nem Baranyában él) szervezte az első tájékoztatót Lakitelekről Pécsett (1988 tavaszán), a jogi egyetem kollégiumában, bár ezen nagyon kevesen vettek részt. Köztük Vén László pécsi iparos, aki érdeklődve az új mozgalmak iránt (és látva az érdektelenséget) maga vette kézbe az MDF szervezését. Többször utazott Lakitelekre, tárgyalt Csurka Istvánnal, s mint azt visszaemlékezésekor említette, megértve a szándék komolyságát, a lakását biztosította az összejövetelek számára. Meglehetősen izgalmas időszakok voltak azok (a rendőrség figyelte a csoport működését), de minden félelem nélkül, amolyan hályogkovács módjára cselekedtek. Vén László megfogalmazta: tudták, hogy céljaik tisztességes célok, félelem nem volt bennük. Különösen az után, hogy tapasztalhatták: tevékenységüket nem akadályozta senki. Velük szinte egy időben egy másik központja (Pécsvárad) is kialakult a szervezkedésnek. Mint azt dr. Bíró Ferenc lapunk számára elmondotta, szintén baráti körben startolt a mozgalom. Benkő László talált rá Andrásfalvy Bertalanra, s a pécsi csoportra. Egyébként a pécsváradiak alakították meg az első hivatalos baranyai MDF-szervezetet 1988. október 18-án, pontosan tíz fővel. Az alapító tizek névsora: Müller Lajos, Benkó' László, Papp János, Csizmadia László, Lő- rinczi Albert, Tóth József, Pa- tacsi Antalné, Beck József, dr. Bíró Ferenc és Koncsag András. Az alakuló ülés a teljes nyilvánosság előtt zajlott, hozzávetőlegesen 40-50 ember vett részt a fórumon. Rögtön programot fogalmaztak meg (hasonló szellemben, mint a már ismertetett pécsi program) és elnöknek dr. Bíró Ferencet választották meg, aki részt vett később az MDF pécsi és megyei szervezetének megalakításában is. A pécsváradi zászlóbontás előtt, 1988. szeptember 3-án adta ki az MDF a lakiteleki alapítólevelét, majd az úgynevezett Dél-dunántúli Koordinációs Bizottság október 15-én megbeszélést tartott Lakiteleken, ahol elhatározták a megyei szervezetek létrehozását és a baranyai szervezők csapatának megalakítását is. Mint azt Golob Ferenc alapító tag, (jelenleg az MDF Pécs városi elnöke) elmondotta, e szervezők között volt Bilecz Endre, Vén László, Szerb László, Pap András és Pozsonyi László. A „bizottság” a Novopress reklámújságban ismertette a fórum alapítólevelét és adta hírül a szervezéssel kapcsolatos információit. Néhány előkészítő megbeszélés után 1988. november 1-jén az istenkúti művelődési otthon nagytermében alakult meg az MDF Pécs-Ba- ranyai Szervezete, ahol több mint százan gyűltek már össze. Az istenkúti találkozón elfogadták a programot és egyelőre ideiglenes vezetőséget választottak, amelynek tagjai dr. Andrásfalvy Bertalan, dr. Bíró Ferenc, Miklóssy Gábor, Pozsonyi László, dr. Schmidt Gábor, Staub Ernő, Ursprung János (később a KDNP elnöke) Várbíró Péter és dr. Wéber János lettek. Erre az összejövetelre dr. Schmidt Gábor úgy emlékszik, hogy Várbíró Péter értesítette a találkozóról, amelynek szervezője Pozsonyi László volt (aki később a városi szervezet elnökségi tagja lett), s az est egyik előadója dr. Raffay Ernő, az Antall-kormány későbbi államtitkára volt. Itt figyelt fel először Térjék Tibor lelkes hangú felszólalására. Staub Ernő szintén részt vett az istenkúti találkozón, s emlékei szerint ott látta többek között Polányi Imre, Fülöp Miklós történészeket, Galambosi László költőt. Az elnökség az üléseit később vagy Istenkúton, vagy a Bástya sörözőben tartotta, az első „irodát” pedig Erdélyi József Hunyadi úti házának földszintjén alakították ki. Golob Ferenc az istenkúti összejövetelt döntő lépésként értékeli az MDF Pécs-baranyai történetében. Hiszen ezt követően kezdett gyarapodni a létszámuk, egyre többen léptek be a mozgalomba, s alakultak meg Pécs-Nyugat, Pécs-Dél, Pécs- Közép majd pedig a Pécs-Kelet néven jelzett csoportjaik, helyi városi szervezeteik. Fontos állomása volt a fórumnak az 1989. január 28-i összejövetel, amelyet a Kodály Gimnáziumban tartottak meg, s amelyen Andrásfalvy Bertalan és Csurka István között Staub Ernő elnökölt. Ezen az összejövetelen fogalmazódott meg az is, hogy 1989. március 15-ét a politikai ellenzék önállóan, az MSZMP-től elkülönülve ünnepli, ami később az ellenzéki kerekasztal „helyi” összehívását eredményezte. Utóbbi lényegében nem volt más, mint az ellenzéki pártok közti párbeszéd fóruma. S végül a kronológiában: 1989. április 26-án vált önállóvá az MDF Pécs városi szervezete. Ezen az ülésen fogadták el a végleges helyi szervezeti és működési szabályzatot és két évre választottak elnökséget. Elnök Andrásfalvy Bertalan lett, az elnökségi tagok pedig dr. Bányai Elek, dr. Med- nyánszky Sándor, Pap András, dr. Schmidt Gábor, Szabó István és dr. Wéber János lettek. Dr. Andrásfalvy Bertalan az Antall-kormány egykori kultuszminisztere ma Hosszúhe- tényben él, de nem visszavonultan. Tanácsadóként tagja például annak a bizottságnak, amely a millenniumi felkészülést koordinálja. Mint mondotta, számára az MDF az a fórum volt, amely mindenkit hívott és kért: „Gyere, mondd el véleményedet, mond el mi fáj, miről álmodtál!” Fórum, a szabad emberek számára a közjóért. S a kezdetek - a naiv álmodozások kora. Amelynek egyik pécsi fénypontja az a március 15-e volt, amelyet nem a hivatalos hatalom, hanem e fórumot akaró emberek szerveztek, s amelyen több ezer pécsi vett részt. S talán nem véletlen, hogy az ellenzék Andrásfalvy Bertalant kérte fel szónoknak Petőfi szobra előtt. Kozma Ferenc A következő rész szombaton: hogyan ünnepeltünk ’89. március 15-én? Az MDF-mozgalom „pártfordulatot” vesz. Az alapító tizek egyike, dr. Bíró Ferenc köszönti Für Lajost (balról) a fórum egy pécsváradi rendezvényén fotó: d.n archív 5Phetedik oldal ■------------Jegyzet-----------■P H!$ WMM888MIM11H M 11 üü üü Hü W, MM A vírus Rejtélyes, új vírust fedeztek fel a minap, de a hírek szerint az is meglehet, hogy a vírus nem új. Benne van az emberben. Legalábbis sokan hordozzák világszerte és aggasztó, hogy egyelőre senki sem tudja, hogy okoz-e betegséget avagy teljesen ártalmatlan jószág. A vírus titokzatos neve: TT. Minderről az Amerikai Mikrobiológiai Társaság chicagói ülésén hallhattak először az elképedt tudósok, bár már két éve, Japánban izolálták. Szeretném elárulni, én már elég régen sejtem, hogy léteznek ilyen, e furcsa vírushoz hasonló vírusok, amelyek hatására az ember meglehetősen szokatlan módon kezd viselkedni. Mondjuk ellentmond a főnökének, amikor nem kéne, alsónadrágban megy ki, ha csönget a postás, avagy olyan intézkedéseket hoz (miniszter létére) saját hatáskörében, amelyeket néhány napon-hó- napon belül egyenként vissza kell vonnia. Esetleg, ha olyan pozícióban van, elkezdi herdálni a közpénzeket. A vírus hatására úgy gondolja, hogy ezekben az ínséges időkben igazán megérdemelné, hogy a saját zsebébe is rakjon valamit. S miközben a pártpaletta minden színéhez vonzódva segíti a hozzá fordulók választási kampányát, teljesen természetes számára, hogy csurranó milliókból saját jövőjét is ilyen korrupt módon kampá- nyolja. A minap azt hallottam, hogy ügyes tranzakciókkal valaki egymilliárdot keresett fél óra alatt. Nem éppen erkölcsösen, ám jogilag meg- támadhatatlanul. Ilyen a mi világunk, amelyben olykor messze eltávolodhat egymástól a jog és az etika. S legföljebb az lehet vigasztaló, hogy a korrupciós európai sorrendben lényegében jobban állunk, mint az egykori szocialista országok bármelyike. Bár az is igaz, nem sok választ el bennünket tőlük. Égy-két hely, ami érthető. Hiszen azonos vírussal vagyunk belőve. Kozma Ferenc Férfiúi áfa A Legfelsőbb Bíróság tegnap kihirdetett határozatával megszüntette Stadler József előzetes letartóztatását, és új eljárásra kötelezte az első fokon eljáró bíróságot. A 14 hónapot előzetes letartóztatásban lévő Stadler elmondta: bebizonyosodott, hogy ha valaki olyan kereskedelmi tevékenységet folytat, mint ő, az valószínű, hogy nem csal adót. A hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet szerint Stadler cégei többek között több mint 800 millió forint áfát igényeltek vissza jogtalanul. Nem könnyű innen a mesz- szi távolból megállapítani, hogy Stadler József csalt-e vagy sem. Egyet azonban nehezen felejtünk, azt a bizonyos Utolsó vacsorát, na nem azt, amelyet Stadler úr fogyasztott el fogdába vonulása előestéjén, hanem azt a Leo- nardo-freskót, amelynek áfáját visszaigényelte. Mert bármilyen sikeres volt is vállalkozása, azt kevesen hitték el neki, hogy egy világhírű falfestményt megvásárolt X + áfa összegért, fallal együtt. Talán hihetőbb lett volna, ha nem mindjárt egy Leonar- dóval kezd, hanem kisebb falattal, Kovács Margittal vagy például Kiss Istvánnal, akinek monumentális Lenin-szobrát kilóra felvásárolhatta volna, legalábbis papíron, s aztán araszolhatott felfelé, az Akropo- lisz vagy a New York-i szabadságszobor, mint végcél felé. Nyilvánvaló, hogy ma még nem lehet megjósolni az ügy kimenetelét, ártatlannak bizonyul vagy sem Stadler úr. De a jelen helyzet egy kis bátorítást ad nekünk, átlagállampolgároknak, ha nagyot nem is, de egy kicsit talán csalhatunk mi is. Én mindenesetre szerényen kezdenék. A Király utca és Szent Mór utca sarkán álló figura egy részének eladásából adódó áfát igényelném vissza először, az nem feltűnő. A szobor férfiúi mivoltát jelző kis fémrudacskát ugyanis már régen ellopta valaki. Az nem hiányzik senkinek. Cseri László hetedik oldal o I n a p Riport Biztos úr, te drága! A szigetvári kórház élén február óta tevékenykedik önkormányzati biztos. Eddigi működésének igencsak ellentmondásos a fogadtatása, vannak, akik örülnének távozásának. Pedig az adósságállomány csökken, s ez még akkor is örvendetes, ha a biztos nem olcsó mulatság. Portré. ..__ Gönczi László pécsi zenetudós nem csak tanít, hanem kritikákat is ír. A napokban kapta meg a zenekritikusoknak járó legnagyobb kitüntetést. Portré Az idő egy részét elveszik tőlünk Az Országgyűlés könyvtárából kifelé jövet, a folyosón találkozott Torgyán Józseffel, aki megkérte, hogy segítse ki a frakciót a pécsi egyetemi docens. Később a szakértői iroda vezetésével bízta meg. Tamás Lajos az idén e poszttól bokros teendői miatt elköszönt, de a frakcióval a kapcsolata nem szakadt meg. Tamás Lajos funkció- és feladathalmozó. A JPTE jogi karán kereskedelmi és agrárjogi kérdésekkel foglalkozik, tanítja a közgazdákat is, oktat Keszthelyen és egyébiránt a Malév felügyelőbizottságának tagja, a Pannon Volán igazgatóságának elnöke és ügyvéd is. És amire nagyon büszjce, hogy több mint 35 éve a PEAC labdarúgószakosztályának elnöke és persze a foci szerelmese. Amikor megkérdeztem, hogy jut minderre ideje, Senecával példálózott, akinek a „levelei” számára vissza-visz- szatérő olvasmányok és követendő filozóidőt fecsérelni. A munka élteti egyébként is, s ha nem a diákok között van, nem a könyvek és jegyzetek mögé bújik, legszívesebben a mecseki szőlőjében tüsténkedik, ha kell, a permetezőkannát is a vállára véve. A bora jó. Ahogyan ő mondaná: „Ki merem tenni a fiák. írja Seneca valahol, Dr. Tamás Lajos 1938-ban született Nagyatádon. hogy az idő frepségi után elvégzi a pécsi jogi egyetemet, majd egy év kitérő után egy részét el- az ö/mű maier befogadja. 1964 óta az egyetemen dolgozik. Docens. Az FKgP parlamenti frakció szakértői irodáját is vezette. Nős, egy fia van és két lány unokája. veszik tőlünk, egy része észrevétlenül elfogy, de legszomorúbb az a része, amelyet elfecsérelünk. Tamás Lajos 61 éves, nemigen ér rá vendég elé. ” Hobbija a szakmájából eredeztethető, s azon boldog emberek közé tartozik, aki a diákjai körében érzi a legjobban magát, bevonva őket a tudományba. Vaskos kiadvánnyal bizonyítja; diákjai dolgozatait ösz- szefűzve legutóbb a sportjog témakörét vesézték ki. Egyébként mostanában születendő területe ez a jognak; az első magyar sportjogi konferenciát ősszel fogják majd tartani. Rengeteg új jogi aspektusa van ma a sportvállalkozásoknak, a sportolók szerződéseinek, és például új alapokra kell helyezni a szponzorálások témakörét. De szó lehet a kockázatokról, a „szurkolói jogviszonyról” is. Hiszen nem mindegy, hogy ki és milyen feltételek között vállalja egy mérkőzés szervezését és hogyan végződik az.' Szétverik-e pályát, avagy békésen távoznak a béközép tagjai. Tamás Lajos docens úr most éppen erről ír tankönyvet. Kozma Ferenc
