Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-21 / 168. szám
1999. június 21., hétfő Magazin Dimántúli Napló 11 Lehallgatható az egész világ Oxfordi egyetemista korában Duncan Campbellt imádták hallgatótársai. Megfejtette ugyanis a telefontársaság kódját, s így a lányok, fiúk jó ideig ingyen telefonálhattak a világ legtávolabbi szegletébe is. A fizikusdiplomát szerzett Campbell ma a legismertebb angol újságírók egyike. Azzal tűnt föl 1987-ben, hogy megszellőztette egy brit kémműhold titkos küldetését. A következmény: házkutatást rendeltek el a BBC-nél, a képviselők ölre mentek a londoni parlamentben, és kormányválság peremére sodródott a That- cher-kabinet. Most a 47 esztendős Campbell az első, aki föltárta: az ugyancsak szigorúan titkos Echelon-hálózat nem más, mint az amerikai National Security Agency (NSA) titkosszolgálat által irányított lehallgatószolgálat. Méregdrága és szerfölött érzékeny készülékeivel, számítógépeivel - állítólag brit, kanadai, ausztráliai és új-zélandi közreműködéssel - figyelemmel kísérheti az egész világ (!) távközlését, komputeres adat- forgalmát. Az „adatszippantóról”, az Echelonról még az Európai Unió STOA („Scientific and Technological Options Assessment”) munkacsoportja is csak egy esztendővel ezelőtt tájékoztatta az Európa Parlamentet - hatalmas fölháborodást keltve. A STOA megbízásából Campbell most újabb jelentést készített nem pusztán az Echelonról, hanem általában a nemzetközi lehallgatási technikákról is. A dokumentum („Interception Capabilities 2000”) nem csak a STOA luxemburgi irodáiban, hanem Campbell internetes honlapján http: //www. iptvreports. mcmail. com/ ic2kreport. htm is elérhető. Campbell nem titkolja: például a Németország és Nagy-Bri- tannia közötti nemzetközi telefonvonalakon a brit és az amerikai titkosszolgálatok emberei gubbasztanak, és bizonyos szempontok szerint lényegében mindent le is hallgatnak. Különös érdeklődést tanúsítanak a számítógépes adatáramlás (például internetes, elektronikus levelezés) iránt. Miközben az egyes országokban szigorú törvények szabályozzák a távközlési vonalak lehallgatását, az előírások, tilalmak nem vonatkoznak a nemzetközi összeköttetésekre, ' amelyeknek egy része felségterületeken kívül húzódik. Az Echelon működtetői ilyen helyeken vannak igazán elemükben. Mostanáig sikerült titokban tartani azoknak a különlegesen fölszerelt tengeralattjáróknak a létezését, amelyek megcsapolták a nagy, tenger alatti kábeleket, hogy hallgatózhassanak. Az amerikaiak például már 1984 óta fülelnek a Földközitenger fenekén - különös tekintettel a stratégiailag fontos térségekre. A távközlési műholdak lehallgatása a legegyszerűbb műszaki feladat, mivel jeleik szabadon foghatók az erre szakosodott földi állomásokon. A földi lehallgatók egyidősek az első telekommunikációs szput- nyikok fölbocsátásával. Legalább 300 ilyen állomás van a nagyvilágban, Campbell 140- ről pontos leírást adott. (A két legismertebb és legnagyobb: a Bad Aibling-i Németországban és a Men with Hill-i Nagy-Bri- tanniában.) A „lehallgató világszolgálat” különösen fontos rendeltetése a gazdasági kémkedés. Tevékenységének harmadát, felét ez tölti ki. Az információkat persze nem az érdekelt vállalatok, intézmények, kutatóközösségek kapják, hanem az illetékes állami szolgálatok. Ferenczy Europress ¥ Ez a fehérpofájú gibbonmajom először lépett közönség elé az ausztrál állatkertben: neve még nincs, de annyi biztos, hogy fajtája jellegzetes tulajdonságaként hathónapos korára fekete lesz a pofácskája. A fajtára vigyázni kell, mert az esőerdők kiirtásával jelentősen lecsökkent az életterük FEB-Reuters Jn V1 Az unalom munkahelyi ártalom Az interneten szörföznek vagy e-mailt küldenek ismerőseiknek, mert valamit mégis csak csinálni kell - munkaidőben. A világ nagy cégeinél új betegség terjed: a munkahelyi unalom vírusa. A munkatársak enerváltan ücsörögnek az irodaházakban, kedvetlenül múlatják a munkaidőt. Az okok között még csak nem is a fizetés játssza a fő- , szerepet. Korábban kinézték a munkahelyekről azokat, akik tétlenül üldögéltek. Ma már más a helyzet. A technikai felszereltség, a komputer- technika egyre kevésbé igényli az emberi kreativitást. Egy-két gombnyomással szinte minden ügy elintézhető. Ha egy ember képességei nagyobbak, mint az elvégzendő feladat - állítják a szakemberek -, akkor fellép az unalom-effektus. Mindez stresszt okoz, elkedvetleníti a dolgozót. Ez a tendencia főleg a negyvenes évek vége felé jelentkezik azok körében, akik úgy érzik, hogy többre lennének hivatottak. Emberek milliói ülnek naphosszat a számítógép képernyője előtt és egyre inkább tapasztalják, hogy munkájuk kiszolgálótevékenységre redukálódik: mindössze abban merül ki, hogy adatokat táplálnak a gépbe. Az unalom tehát ott uralkodik el, ahol a munkavállalók nincsenek meggyőződve saját fontosságukról. if;, .u: Az első 7 másodperc Hét másodperc, amelynek hatása akár hét évig tarthat. Az első hét másodpercben maradandó benyomást szerezhetünk valakiről. Kimutatták, hogy mások megítélésében 55 százalékban a külső megjelenés dominál, 38 szá- ,zalékban a hanghordozás számít és mindössze 7 százalékban esik latba a mondanivaló tartalma. Ebből kiindulva a sikerek útján rendkívül sokat jelent a megjelenés. Ki gondolná, hogy a színeknek milyen nagy szerepük van a bemutatkozásnál. A szürke egerek ne számítsanak sikerre. Az évszakok szerint is vannak megkülönböztethető emberek. A nyári típusok például a kék színhez vonzódnak, de a középszürke is jól mutat rajtuk - különösen a férfiakon. Estére a sötétkék vagy a világos antracit a viselet. A piros nem nyerő az első fellépésnél. A fekete intellektuális külsőt kölcsönöz és némi távolságtartást sugall. FEB Ducimodell a divat Az Egyesült Államok a túlsúlyos emberek országa. Sehol a világon nincs annyi kövér ember, mint ott. Éppen ezért nem meglepő, hogy a manökenek egy része is a duci kategóriából kerül ki. Ennek oka, hogy a katalógusáruházak, a csomagküldő szolgálatok rájöttek, sikeresebben adhatják el áruikat, ha megmaradnak a realitás talaján. Már nem próbálják rábeszélni a 100 kilón felüli kuncsaftokat olyan ruhákra, amelyeket a képen csontsovány modellek viselnek. A manökenek egy része a karcsú kategóriában kezdte, és később váltott át - többnyire kényszerből - a molett divatra. Michelle Griffin például ideális manökenalkat volt 36-os ruhamérettel, de szerelmi bánatában meghízott. Szép arca, ragyogó szeme miatt továbbra is szerepeltették - de már egy másik kategóriában. Sok kolléganője számára jelent megkönnyebbülést, hogy pályáját ducimodellként is folytathatja. „A súlyom örökké téma volt. Most pedig épp az hozta meg számomra a sikert, amiről korábban úgy gondoltam, hogy akadályt jelent majd” - nyilatkozta a közel nyolcvankilós Kayla Laurene, akit a fotózáskor még egy kicsit „kö- vérítenek” is, hogy megfeleljen a megrendelő várakozásainak. Kaylát ma sokkal több helyre hívják, mint amikor 30 kilóval kevesebbet nyomott. „A szépség nem méret kérdése” - vallják a szakemberek. FEB
