Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-21 / 168. szám
1999. június 21., hétfő Háttér - Riport A bizonyítványosztás gyötrelmei Ilyenkor megnő a fiatalkorú öngyilkossági kísérletek száma Amerikai vizsgálatok azt bizonyították, hogy a serdülőkorúak közül minden ötödiknek olyan problémái vannak, amelyek megoldása gyermekpszichiátert igényelne. De ha a tíz év alattiak korosztályát nézzük, akkor is feltűnő, hogy 5-10 százalékuk küszködik figyelemzavarral, szenved hiperaktivitásban. Mindezek egy rossz bizonyítványt megalapozhatnak, s ha egyéb családi problémák is társulnak a szekundák mellé, krízishelyzet alakulhat ki. Megdöbbentő tény: a bizonyítványosztás idején megszaporodnak a gyermek-öngyilkosságok, öngyilkossági kísérletek is. Az ifjúi lelkek értőjével, dr. Gyenge Eszter gyermekpszichiáterrel, a pécsi Gyermekideggondozó Intézet vezető főorvosával a tanítási év befejezésé körüli aktuális témáról beszélgetünk. Hiszen tény, hogy így az iskolazárások idején szokásos bizonyítványosztás nem minden nebuló és szülő számára az önfeledt boldogság forrása.-Jelesül, az általános iskolai tanulók, középiskolás gyerekek között akad nem egy, aki a -msiz jegyek, a szülők számára elfogadhatatlan bizonyítvány emiatt a menekülést választja: ?élbujdosik otthonról vagy ön- gyilkosságot kísérel meg.-Való igaz, hogy megsokasodott a munkánk az elmúlt években és úgymond a csúcsok valóban a bizonyítványosztás környékén vannak. Félévkor is, év végén is. Nagyon sok családban ilyenkor derülnek ki a gyermek kudarcai, hogy az osztályzatok nem az elvártak, szegény gyerek a bukás szélén áll vagy megbukott. Ahol hamarabb észreveszik ezt, már az évzárást megelőző utolsó hónapban próbálnák kiutat keresni, de erőfeszítéseik- többnyire már nem járnak sikerrel. És a kudarc aztán lényegében a bizonyítványosztáskor tudatosul. — A gyermeki reakció, a szökés oka a félelem a zord atya, a szülői harag miatt?- Nem feltétlenül. Akár a felnőttek, a gyermekek is úgy vannak vele, hogy sokszor az utolsó pillanatig reménykednek abban, hogy megoldódnak a gondjaik, még akkor is, amikor már belátható, hogy erre semmi esély. Hogy mondjuk még egy utolsó feleléssel is kijavíthatom a jegyem, és csak átenged a tanár. S amikor ez a remény ösz- szeomlik, a kudarcélmény, a félelem, a depresszió együtt munkálkodva krízist okoz.- Évente hányán fordulnak önökhöz segítségül?- Intézetünkben tavaly hétezres volt a forgalmunk, azaz a kezelések száma. Évente úgy hétszáz új beteggel számolunk a nullától tizennyolc éves korig. Ha az iskoláskorú gyerekekre tekintek, akkor igazából szeptembertől kezdenek bekopogtatni hozzánk, s hónapról hónapra egyre több szülő keresi meg gyermekével az ideggondozót. Az első csúcs január környékén van, majd némi csökkenés után ismét emelkedő a tendencia. A nyári szünidő alatt ismét csökken a betegforgalom.- Évente 700 új pszichés zavarokkal küszködő gyerek. Nem tudom megítélni, hogy vajon sok-e ez vagy kevés?- Nagyon sok, de el kell mondanom azt is, hogy az intézet a kapacitásának végső határán dolgozik; sokkal többet igazából nem is tudnánk fogadni és ellátni. A munkánk rovására menne.- Feltételezem, hogy nem találkoznak minden rászorulóval.-Természetesen nem. Egy közelmúltban elvégzett epidemiológiai felémérés szerint a közép- és általános iskolások 25 százaléka - tehát minden negyedik! - számára áldásos volna, ha találkozna gyermekpszichiáterrel. Persze az is igaz, hogy egy részüknél csak átmeneti a zavar, de mégis óriási ez a szám!- Visszatérve az eredendő kérdéskörhöz: nyilván nem egyedül az iskolai kudarc a gyermeklelkek gyötrő je?- Természetesen nem lehet a tanintézetekre hárítani mindent, de tény, hogy sokszor az iskolai kudarcok kapcsán derülnek ki a szülői nevelési problémák, az otthoni, a családi feszültségek. Gondolja csak végig, milyen szülő az, aki csak a bizonyítványosztáskor veszi észre, hogy bajok vannak a gyermekével. Bár az én felfogásom szerint a serdülőkor idején a tanulásért a szülő nem sokat tud tenni: nem magolhatja be gyermeke helyett a tananyagot. Az iskolai kudarcok inkább a háttérben lévő problémákra hívják fel a figyelmet.-A serdülőkor külön kategória az ifjak körében; a nehezen kezelhetők csapatáról van szó.- Igen. A korai serdülő problémák az általános iskola ötödik osztályánál kezdődnek, a valódi serdülőkor a hetediknyolcadiktól a középiskolás korig tart. Igazából konkrét korhatárokat nem lehet megvonni.-A serdülőkre jobban oda kell figyelnünk?-Minden korosztály veszélyeztetett: intézetünkben kiemelten foglalkozunk a serdülőkkel. Hiszen sok korábbi probléma, ami nem derült ki a gyermekek fejlődése során, vagy a családok működésében, az többnyire serdülőkorban manifesztálódik. A serdülő hajlamos arra, hogy megjelenítse a család működésének problémáit a saját problémáival együtt. Még ha harmonikus a család működése, akkor is átesik úgymond egy „természetes krízisen”, s a „megélt krízis élménye” után jöhet a felnőttkor. De ahol a gyermeknevelésben korábban zavarok voltak, azt a serdülőkor felerősíti.- A tanulmányi eredmény tehát a felszín: amely miatt többnyire összeomlik a család. Mi ilyenkor a teendő?-A régi nevelési módszer szerint a kudarcot büntették, ami nem feltétlenül okos dolog. Hiszen a kudarc egyebeket is jelez, ami nem oldható meg veréssel, szobafogsággal és zsebpénz-megvonással. Legjobb, ha szakember segítségével, egy hosszabb kapcsolatban próbáljuk e feszültségforrásokat felfedni és oldani. Hiszen, lehet, hogy a gyerek képességeivel van baj és az elvárt szintet nem tudja teljesíteni, lehet, hogy társtalan, nem érzi jól magát abban az intézetben, ahova beíratták, önmagával elégedetlen, mást szeretne csinálni és így tovább. Falusi iskolából bekerül a városba, ahol nem tud beilleszkedni.- Beszélgetésünk tanulsága, hogy vége a tanévnek már késő és értelmetlen a szigor, nem megyünk semmire a büntetőakciókkal. De mi a teendő?- Nemcsak szeretni kell a gyermekünket, hanem meg kell tanulnunk elfogadni is. Én nagyon teljesítményközpontúság- ellenes vagyok. Minden szülőnek el szoktam mondani - még a pedagógusoknak is, ami könnyű dolog -, amit a több évtizedes tapasztalatom mutat. A teljesítmény csak egyfajta aspektusa az embernek, sokkal fontosabb a személyiség egésze, az érzelmi kapcsolatok rendszere. Én annyi embert láttam már nagyon jó teljesítményekkel és sokféle konfliktusokkal, bukásra ítélve. Mitől függ a siker? Nem attól, hogy kinek hányas az IQ-ja, hogy milyen eredménnyel fejezte be az iskoláit. Sokkalta inkább attól, hogy miként tud a másik emberhez érzelmileg viszonyulni, hogy mekkora az önbizalma.-Érdekes ezt hallani most, amikor egy igencsak teljesítményorientált világ felé menetelünk, ráadásul farkastörvények közepette.- Követelményekre természetesen szükség van, de ez nem jelenthet teljesítményközpontúságot, mert csak dacot és ellenkezést vált ki a fiatalból mindaddig, amíg a társadalom nem tud egyértelmű jövőképet felfesteni, értékeket adni. A példaadás és a szeretet sokkal többre visz. Kozma Ferenc Az öngyilkosságok alakulása Évente 3400-4000 ember dobja el Magyarországon az életét, de a vizsgálatok szerint negyvenszer többen kísérelnek meg öngyilkosságot - csak éppen nem sikerül elsőre. Évente 20-25 14 éven aluli (nagyobb százalékuk fiú) lesz öngyilkos és 50-60 14 és 18 év közti fiatal. Ebben a két korcsoportban évi 1500-1600 öngyilkossági kísérletet tartunk számon. A pszichiáter szerint a gyermekkorban megkísérelt öngyilkosságok sajnos felnőttkorban „érnek be” többnyire. Tf hetedik oldal Cseri László jegyzete Beszerzés A Cégbíróság nem kívánja bejegyezni Szabó László Zsolt MTV-ügyvezető elnök aláírási jogosultságát. A bíróság mindaddig felfüggesztette az eljárását, amíg a Legfelsőbb Bíróság jogerősen nem dönt arról, hogy a tévékuratórium - és általa az ügyvezető - jogszerűen lett-e megválasztva. Korábban már jogszerűtlennek nyilvánították a csonka tévékuratórium megalakulását is, a kormánypárti kurátorok döntései tehát nem tekinthetők érvényesnek. Ennek alapján az ügyvezető megbízása sem érvényes. A végzés ellen Szabó fellebbezett ugyan, de a jogerős döntésig egy év is eltelhet. Ha a fellebbezés sikeres lesz, akkor nincs semmi gond. De mi történik akkor, ha egy év múlva kiderül, hogy Szabó László Zsolt - addigra már jogerősen - érvénytelen megbízással vezette a Magyar Televízió elnevezésű közszolgálati médiumot? Aláírni ugyan nem írt alá semmit, hiszen az amúgy sem lett volna érvényes, de szóbeli utasításai nyomán átalakította az egész szervezetet, fejeket hullajtott a porba, s az ismeretlenségből emelt fel kitűnő pártpreferenciákkal bíró egyedeket. Műsorokat szüntetett meg, újakat hozott létre, olyan változásokat idézett tehát elő, amelyek helyrehozhatatlannak bizonyulnak, és mindezt az állampolgárok pénzeiből. Felelősségre soha nem lehet vonni, hiszen működésének írásos nyoma nem marad, ha mégis, az is csak annyit ér, mint lepkehang a levegőben. Az ilyen kézivezérléses módszernek persze komoly hagyományai vannak. „ Ön nevezte ki Szenes Andreát alelnökké? - kérdezi majd a bíró 2000-ben. „Én- e?” - csodálkozik nagyon Szabó László Zsolt. „ Csak azt kértem a titkárnőmtől, hogy szerezzen már egy szenesembert." Kép-tár A pécsváradi templom takács dezsó rézkarca í ^hetedik oldal holnap Riport Rendszerváltás Pécsett és Baranyában. Magyar Demokrata Fórum: a legerősebb alternatív. Sorozatunk következő részében az MDF megyei szerveződéséről és megalakulásáról olvashatnak - visszaemlékezések és dokumentumok alapján. Portré Dr. Tamás Lajos egyetemi docens. Senecával példálózik, aki szerint az idő nagy részét elveszik tőlünk, egy része elfogy, de a legszomorúbb, amelyet elfecsérelünk. Portré Vándorolva és otthonra lelve Tüskés Tibor vasutasgeneráció sarja. Beszélgetésünk közben párhuzamot von: „Ahogyan dédapám, apám a vasutat szolgálta, úgy én az irodalom szolgálatára szegődtem.” Kodolányi, Illyés, Pilinszky, Csorba Győző, Weöres Sándor, Nagy László vagy éppen Fodor András portréit festette föl értő szeretettel, hogy az életrajzi kötetekben a festő keze nyoma is megmaradt. Sokáig a vándorlás volt élete része, mint Odüsszeuszé, aki végül otthonára talált a hosszú út után. Tüskés Tibor Somogybán cseperedett, Zalában - Kanizsán -járt iskolába, Tolnában kezdett tanári pályát, majd Baranyában, Pécsett lett íróvá. Minderről csakis azért beszélgetünk, mert kénytelen voltam megkérdezni tőle: Nem furcsa dolog, hogy éppen a „Somogy”-ot, a szomszéd megye folyóiratát szerkeszti a pécsi lakásában? Nos, egyáltalán nem az. Tüskés Tibor mediterrán ember. Az ő vidékén jól érzi magát és virágba borul a leander, megterem a mandula, megél és árnyat ad a fügebokor. Bár az ország István király óta megyéiben él, ő a régiót véli életterének; lelkűidének része az amit a hivatalos politika néhány éve, éppen az uniós csatlakozás miatt gerjeszt. A régióban, Pannóniában való gondolkodás. íróvá úgy lett, hogy jobban érezte magát, ha szűkös társbérletéből kilépve, inkább az utcákat járja. így ismerte meg Tüskés Tibor 69 éves, Balatonszántódon született és 1953-ban került Pécsre: író, lapszerkesztő és 1973-ig gimnáziumi tanár. 1999-től a Nemzeti Kulturális Alapprogram irodalmi és könyvkuratóriumának tagja. Másodszor nősült, felesége dr. Nagy Anna jogász. Két gyermeke, egy nevelt fia és négy unokája van. Pécset, utcáról utcára, amolyan irodalmi séták közben. Sajátos tárcái megjelenéséhez a Dunántúli Napló adott fórumot. Később Pécsi múzsa címen kötetben megjelentek e séták, s a címlapra Martyn Ferenc rajzolt örömmel. Aztán a Jelenkor szerkesztőjeként a régió (ország) irodalmi életében tesz szép kirándulást. A barátságok ekkor kötődnek Bárdosi Németh Jánossal, Csorba Győzővel, Várkonyi Nándorral. Nagyon szalad az idő; már több mint negyvenöt éve otthona e város. (Pécsről is könyv született.) Koránkelő; gyűlöli a tétlenkedést. Az Isten azért ad naponta 24 órát, hogy tartalmasán kitöltse az ember. Hajnalonként úszni jár, rengeteget olvas, szerkesztői teendőket lát el, új köteteken gondolkozik (Tatai Sándorról írna éppen), és büszke arra, hogy a Szamóca-dűlőben a kopár és meredek hegyoldalt kétkezi munkával tette termővé. A maga ültette fákról szedhet ma gyümölcsöt. Kozma F.
