Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-18 / 165. szám

8 Dunántúli Napló Főzőcske - Receptek - Háztartás Csokoládés kehely-desszert Nem fogyókúrázóknak szánt édesség a csokoládés kehely, ám remek hideg édesség, amit a recept sze­rint megadottakon túl dur­vára vágott, pörkölt mogyo­róval is gazdagíthatunk. Négy pohárba elegendő fi­nomsághoz 3 deka étkezési keményítő, fél liter tej, 4 to­jássárgája, 8 deka cukor, 10 deka tortabevonó, 10 darab babapiskóta, 30 deka vegyes gyümölcs, 2 deci tejszín, fél deci likőr és csokoládéresze­lék kell. Az étkezési keményí­tőt negyed liter tejben felold­juk, és a tojássárgákat simára keverjük. A maradék tejet a cukorral kis lángon felforral­juk, utána habverővel bele­dolgozzuk a tojásos keve­rékbe. Lassú tűzön, állandóan kevergetve addig főzzük, amíg a krém kissé besűrűsö­dik. Levesszük a tűzről, hagy­juk kihűlni, de közben gyak­ran megkeverjük, nehogy megbőrösödjön. A csokoládét vízfürdőben vagy mikrohullámú készülék­ben felolvasztjuk. A krémet kétfelé osztjuk, és az egyik fel­éhez hozzákeverjük a felol­vasztott csokoládét. A sárga krém egy részét a kelyhekbe töltjük, a tetejére egy sor ba­bapiskótát helyezünk, meglo­csoljuk a likőrrel, befedjük a maradék sárga krémmel, rárak- juk a megmaradt babapiskótát, és ismét meglocsoljuk likőrrel. Az apró kockákra vágott gyü­mölcsből szórunk rá, beborít­juk a csokoládés krémmel és hűtőbe tesszük. Amikor jól le­hűlt, a maradék gyümölcsöt rá­szórjuk, tejszínhabot halmo­zunk rá és csokoládéreszelék­kel, esetleg rumba áztatott szilvával is díszítve tálaljuk. Fűszerkeverékek a konyhában Chilipor a sültekhez A chili Mexikóból eredő, ős­régi, erős (csípős) fűszerkeve­rék, amelynek fő alapanyaga a cayenni bors. A hagyomá­nyok alapján feltételezik, hogy már az aztékok is hasz­náltak ilyen fűszerkeveréket. A későbbi felfedezések során a XIX. században angol tele­peseknek sikerült - a régi mondák alapján - Mexikóban és Észak-Amerikában újra előállítani ezt a fűszerkeveré­ket, amely azután világhíressé vált az ízletesen fűszerezett sültek nyomán. A chilipor a cayenni borson kívül - amely cseresznyepap­rikával pótolható - általában vörös- és fokhagyma, kö­mény, szurokfű, fehérbors, őrölt szerecsendió stb. porok keverékét tartalmazza. A fű­szer érdekes, különlegesen csípős, fűszeres ízt ad a hús-, a zöldség-, a gulyás-, a para­dicsom-, a lencseleveseknek, egyes főzelékeknek és az ösz- szes számba jöhető sültnek. De más ételek fűszerezését is meg lehet oldani a chili­porral. Kiválóan alkalmas to­jásos és sajtos ételek, a tatár- bifsztek, valamint a pikáns sa­láták előkészítéséhez és a kü­lönlegesen erős ételekhez, mártásokhoz. A keverék rendkívüli csípőssége miatt először csak parányi adaggal próbálkozzunk. Aki a keveré­ket maga készíti el, és ke­vésbé erőset akar előállítani, annak az erőspaprika arányát kell csökkenteni. Az aludttej hűsít és gyógyít is Ha baktériumról hallunk, nem kell automatikusan betegségre gondolnunk, hiszen a fontos élettani szerepet játszó, szabad szemmel nem látható egysejtű lények között vannak jótékony hatásúak is. Ilyen például a tejsavbaktérium. A kefirt, valamint a különböző ízesítésű és a natúr joghurt fo­gyasztását a fogyókúrás recep­tek is ajánlják, de különösen a nyári nagy melegben sokunk étrendjén szerepel az aludttej is. Emlékszem, évekkel ezelőtt a Pécs peremterületén, Málom- ban tehenet tartó gazdához „za­rándokolt” heti két alkalommal a Ledinán lakó több háziasz- szony, hogy friss tejet szerez­zen be, amiből aztán félliteres kis cserép köcsögökbe ada­golva a családnak egész hétre biztosították a finom, szalonnás aludttejet. Külön fortélyokat is alkalmaztak: mielőtt az edénybe töltötték a tejet, mind­egyikbe egy-egy teáskanál tej­fölt tettek, s állították, hogy et­től savó nélkül, „fenékig” meg­aludt a tej. Annyi bizonyos, hogy a tej­savat termelő baktériumoknak igen nagy jelentősége van, s ezekről régen tudja minden há­ziasszony, hogy élelmiszerek romlását is megnehezítik. Hi­szen a savanyított, vagyis aludt­tej, sokkal tovább marad fo­gyasztható, mint a könnyen romló, édes tej. A tejsavtermelő baktériu­mokról tudományosan is bebi­zonyították, hogy azok még a szalmonella, a vérhas és a tífusz ellen is védő hatást fejtenek ki, ezért az aludttej rendszeres fo­gyasztása betegség megelő­zésre is alkalmas. Ne csak öntözzük a kerti virágokat nagyobb kárt a rózsáinkban, a hajtáscsúcsokat rendszeresen ellenőrizzük. Permetezéssel is védekezhetünk ellenük, de ilyenkor természetesen nagyon körültekintően járjunk el, az előírásokat pontosan tartsuk be, mert mérget fogunk használni! Apró, fekete tetvek szeretik ellepni a margarettát és a kri­zantémot is. A virágbimbók köré csoportosuló élősködők ir­tására nekem jól bevált a bol­tokban kapható hangyairtó por. Nem elég a növények víz- és tápanyag szükségletére figyelve gondosan megöntözni őket, s heti rendszerességgel a levéltrá­gyát is adagolni, a fejlődésüknél a betegségekre is figyeljünk. Amikor azt tapasztaljuk, hogy a bazsarózsa bimbói megállnak a fejlődésben, szinte biztosak le­hetünk benne, hogy azt a szür- kepenész-fertőzés idézi elő. A betegség kórokozója a bimbók külső burokleveleit károsítja olyan mértékben, hogy a virá­gok képtelenek kibomlani. Ilyenkor azért, hogy a szürke­penész ne terjedhessen tovább, legcélszerűbb az összes fertő­zött bimbót, sőt ha szükséges, a növény fertőzött részét is le­vágni és elégetni. Egyébként a betegség általában a párás, me­leg időben támadja meg a ba­zsarózsát. A rózsa hajtáscsúcsain is lát­hatjuk időnként, hogy a fiatal levelek összesodródnak. E je­lenséget a levélsodró molyok okozzák, s ha kibontjuk a leve­leket, meg is találjuk a kártevő­ket. Az egy-másfél centi hosz- szú, zöldes hernyókat legjobb ha levesszük a levélről és elta­possuk. Hoav ne okozzanak A pitö akkor jó, ha kuptorban sül Egy pécsi cigánygyermek-közösség tagjai Gidáné Orsós Erzsé­bet tanárnő vezetésével a reformkonyha fogásait tanulják. A nyílt és tanácsadó foglalkozásokon a régi népi sütés-főzési ha­gyományokkal is ismerkednek a résztvevők. A szakkörvezető pedagógus kérdésünkre elmondta, hogy most a lepénysütés történetét kutatják. Az ételt napjainkban is pitő- nek, valamint punyának, az agyagföldből tapasztott udvari kemencét pedig, amiben ké­szült -, kuptomak nevezik. A szabadszentkirályi Dobina la­kói sót is kevertek a sárga­földbe, hogy tartósabb legyen a létesítmény, aminek a vázát ágak és gallyak alkotják. Sülés közben - egyébként - az ízesítő szer alapanyagai beépülnek az általában két tenyér nagyra formázott, kenyéralakú le­pénybe. Másutt, így például Marócsán a szabadtéri tűzhely alját cserepekből rakták ki. Az eddigi gyűjtésük adatai szerint a baranyai cigányok a hetvenes években felhagytak a ház előtti, udvari készítési móddal, de szobai tűzhelyen lábasban napjainkban is sütnek pitőt. A sülő masszát liba- és kacsazsírral alaposan, de egyenletesen megkenik, és többször megforgatják. Amikor ezzel végeznek, rögtön lefedik. A szoros letakarással a ke­mence hatásfokát akarják el­érni. A tizenéves diákokat érdek­lik az ősök feledésre ítélt kony­hai fogásai. Természetesen arra tanítják őket, hogy a zsírból ke­veset használjanak fel, hogy ne veszélyeztessék a szervezetet. Mellesleg az egészség elsősor­ban a disznózsír fogyasztásával károsodik. A punya tápláló és ízei kel­lemesek - reformkonyhai ele- ségnek is beillik. Csuti J. 1999. június 18., péntek Morzsák A csigák elég nagy pusztí­tást végeznek a kertben, ha túlságosan elszaporodnak. Vannak olyan zöldségfé­lék, illetve virágok, ame­lyeket kimondottan szíve­sen fogyasztanak, ám ép­pen ezért tönkre is tesznek. Ha egy helyre kívánjuk őket gyűjteni, szúrjunk le a földbe félbevágott burgo­nyát a vágott felével föl­felé, vagy kis halmokba szórjunk ki kávézaccot, esetleg búzakorpát. Hason­lóan alkalmas e célra az üres, fél grapefruit vagy na­rancshéj a földre borítva, aztán a káposzta, a rebar­bara, vagy a saláta nagy le­vele. Nap közben ezek „be­gyűjtik” a csigákat, s így könnyen összeszedhetjük őket, majd konyhasóval meghintve vegyszer nélkül el is pusztíthatjuk. Ha dísznövényeinket at­kák lepik meg, nem feltétlen kell az üzletekben kapható vegyszerrel permeteznünk: a fokhagyma vagy vörös­hagyma főzetével beperme­tezve is megvédhetjük őket a nedvszívó kártevőktől. Tíz liter vízhez általában 15-20 deka összezúzott hagymát célszerű megfőzni. A babtetű nem támadja meg a hüvelyes vetemé- nyünket, ha a sorok között hagyjuk, hogy kapor nőjön. A darazsakat akár a kert­ben, akár a nyitott teraszon összegyűjthetjük, ha sörrel vagy vízzel hígított gyü­mölcslével félig töltünk egy szűk nyakú üveget. Üveg­csapdába csalja őket az is, ha kevés mézet vagy cukrot rakunk a palackba. A darázsfészkeket lehető­leg este romboljuk szét, mert ilyenkor a darazsak többsége már a fészekben van és az állatkák kevésbé támadnak. A lógó fészkeket a leghatásosabban égő fák­lyával semmisíthetjük meg, míg a földben lévőket forró vízzel kell leönteni. Arra vi­szont ügyeljünk, hogy bár­melyik darázsirtó akcióhoz úgy öltözzünk föl, hogy a támadásuk esetén a csípé­sektől védjük meg a testün­ket. «OROSZKOR HEPCZEG KATn AÄ/.TßO LÓCH1S VOSMA ICS 04-90-230-541 »t 06-90-230-542 mii 05-90-230-543 m 05-90-230-544 j OISSZÚN 05-90-230-545! \Él 05-90-230-545 1 05-90-230-547 HÓtEG 04-40-230-541SPM 04-40-230-540 KTttAS 04-40-230-550 M 04-90-230-551 ViMÓ 04-00-230-552 HM Éjjel-Nappal hívhatói A híváa díja 98 Ft+áfa po* re énként *6.6G+á£a kapcsolási díj A patisszont is savanyíthatjuk Szokásból hámozzuk és sózzuk le az uborkát, nem is gondo­lunk rá, hogy ezt nem feltétlen kell megtennünk, aztán a pa­tisszont is inkább csak sütve-töltve tálaljuk, pedig savanyítva saláta helyett szintén finom. A kígyóuborkának és a zsenge cukkininak a héja alatt van vi­taminraktára. Nem vés., ük el az értékes anyagokat, ha nem hámozzuk, csak alaposan megmossuk tehát őket a fel- használás előtt. A kimondot­tan salátának való, vastag héjú fürtös uborkát is a lehető leg­vékonyabban hámozzuk. Aki­nek nincsenek epebántalmai, ne is sózza be előre az ubor­kát, mert ennek hatására „kiiz­zadja” az epére káros anya­gokkal együtt a vitaminokat és az értékes ásványi sókat is. A patisszont semleges ízha­tása miatt általában hússal, csirkemájjal, zöldségekkel, fűszeres rizottóval töltve süt­jük meg, pedig zsenge korá­ban, amikor még aprók és pu­hák a magjai, az uborkához hasonlóan kovászolhatjuk is. Próbálják meg desszertnek is elkészíteni: a meghámozott, kivájt patisszont egy centi vas­tag csíkokra felszeletelve for­gassuk sűrű palacsintatész­tába, majd forró, bő olajban hirtelen süssük ki és fahéjas cukorral meghintve tálaljuk. Egy kiadós leves után máso­dik fogásnak is beillik, de a gyerekeknek délutáni nasso­lásra biztos nagyon fog ízleni. Itt az. ideje annak is, hogy a kertben most dúsan növő ka­porból elegendő készletet gyűjtsünk magunknak akár egész évre. Nem veszti el a kapor az ízét, illatát télire él­tévé főzelékhez vagy mártás­hoz, ha miután leszedtük, ala­posan megmossuk, egészen apróra vágjuk és jó szorosan belenyomkodjuk a jégkocka- tálkába, felöntjük kockánként egy-egy evőkanál hideg vízzel és megfagyasztjuk. A tálkából kibontott kaporkockákat nej­lonzacskóba csomagolva, gondosan lezárva tároljuk, mert más élelmiszerek köny- nyen átveszik az illatát. Felhasználáskor kockán­ként adagolva a kívánt meny- nyiséget mélyhűtött állapot­ban adhatjuk az ételhez. Takarítás vegyszerek nélkül Előfordul, hogy ismerősünk, rokonunk hétvégi házát, nyaralóját kapjuk meg, hogy ott töltsük a szabadságunkat, s a lakrészt hónapok óta senki nem használta. Ilyenkor bizony némi takarítás elkel a házban még akkor is, ha vendégek vagyunk. A mosogatót, mosdót, zuhanyozót szeretnénk is kisúrolni, de nem találunk a házban erre alkalmas tisztítószert, akkor fogjunk egy marék sót, szóljuk a benedvesített felületre és nedves szi­vaccsal vagy ronggyal sikáljuk meg. Ha fertőtleníteni is szeretnénk, ecet­tel mossuk ki a mosogatót vagy a mosdót, ami még a csöpögő csap okozta sárgás vízkőcsíkot is eltávolítja. Berta Mária

Next

/
Thumbnails
Contents