Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-14 / 161. szám
4 Dhnántúli Napló Baranyai Tükör 1999. június 14., hétfő Hírcsatorna A mattyi önkormányzat a határőrök munkáját is segítő polgárőrség alapítását kezdeményezte. Cél az is, hogy megelőzzék a terménytolvaj lást és távol tartsák a zugpecásokat. (cs) A Hegyháton pusztulnak a meggyfák a kiskertekben; így például Mágocs, Ka- posszekcső és Csikóstöttös határában. Az utóbbi községben tizenöt portán csaknem félszáz gyümölcsfa száradt ki, mivel a levelek megperzselődve lehullottak. A gazdák egy növényt sem vágtak ki, mert abban bíznak, hogy még idén újra erednek. (cs) Vízállások a Dunán és a Dráván. Mohács 570 cm, apadó, 20,0, őrtilos 42 cm, apadó, 17,2, Barcs 114 cm, áradó, 18,9, Drávaszabolcs 219 cm, áradó, 18,9 fok. A magyarok az elsőkből utolsók lettek A szülők egy részé értetlenül, mások mérgelődve utasították vissza gyermekeiket, amikor azok egy huszonkét oldalas családi kérdőívet dugtak az orruk alá, melyet néhány napon belül kitöltve kellett volna az iskolába visszajuttatniuk. A kérdőívet a JPTE Tanárképző Intézetének kutatócsoportja készítette. BARANYAI KÖRKÉP 1996 óta működik a kutatócsoport, mondja érdeklődésünkre annak vezetője, Kocsis Mihály (képünkön). Feladatuk elsősorban a pedagógusképzés és a továbbképzés kutatása, de ettől az évtől kezdődően arra is kíváncsiak, milyen változtatások szükségesek a közoktatásban. Vizsgálataik háttéranyagot szolgáltatnak a kétévenként megjelenő vaskos Jelentés a magyar közoktatásról című munka 2000-ben megjelenő kötetéhez. Tehát tevékenységük egy országos felmérés részeként lesz majd értelmezhető. A közoktatás rendszerén belül az egyik nagy folyamat a minőségbiztosítás rendszere. Ehhez pedig tudni kell, hogyan is állunk a nemzetközi mezőnyben. Az már ismert, mondja Kocsis Mihály, hogy a magyar iskola teljesítménye lassan leértékelődik a nemzetközihez képest. Korábban ugyanis azt mérték, mit tud a tanuló, s ebben a tekintetben a magyar diákok teljesítménye kiváló volt. Ma már azonban nem ez a fokmérő, hanem a tudás kreatív alkalmazásának képessége; a lexikális tudás tehát önmagában keveset ér. Egy összehasonlító vizsgálat szerint,-amelyben izraeli, tajvani, japán, amerikai és magyar diákok vettek részt, abban az összevetésben, amelyben az ismeretek mennyisége volt a fontos, a magyarok elsők lettek, az izraeliek az utolsók. A tudás alkalmazásában pedig az izraeliek győztek, s a magyarok kerültek az utolsó helyre. Hogy ennek mik az okai, arról szegedi kutatók kötetet állítottak össze, de a mintaválasztás Szegedre és környékére terjedt ki. Most a JPTE kutatócsoportja és a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet Baranyában is elvégzi a vizsgálatot. Ezentúl többek közt azt is kutatják, miképpen függ össze a tanulók teljesítménye a gondolkodás fejlettségével és a személyi fejlettség állapotával az általános és középiskolákban, városban és vidéken, ösz- szesen huszonkilenc iskolát érintően. Az iskolák döntő többsége egy előzetes megbeszélésen vállalta a felméréssel járó nehézségeket. A korábbi kutatásoktól eltérően a felmérések eredményeit az intézmények igény szerint mágneslemezen vagy nyomtatásban megkapják, s ennek alapján értékelhetik, milyen minőségű munkát végeztek, s felhasználhatják saját maguk menedzselésére is. Azok a szülők, akik kérik, hogy gyermeküket további tanulmányaik során a kutatók figyelemmel kísérjék, ezt kérhetik. A családi kérdőív kitöltése természetesen nem kötelező. Attól azonban nem kell a szülőknek tartaniuk, hogy illetéktelenek betekintést nyerhetnek például vagyoni helyzetükbe, mert a tanulókat kódolják, és a kettős kódolás, amely még a feldolgozás előtt megtörténik, lehetetlenné teszi a beazonosítást. A családi háttér ismerete ugyanakkor igen fontos információkat tartalmaz. Mint ahogyan kiderült már az eddigi vizsgálatokból is, hogy a szülők szándékával megegyezően a pedagógusoknak is piacképes képességekkel kellene felruházniuk a tanulókat. Az alapos, összesen huszonhárom-féle kérdőív kitöltése május elején kezdődött, de néhány oktatási intézményben a napokban is tart. Az eredmények november elején születnek meg, amikor is azokat a pécsi PAB-székházban a felmérésben részt vett iskolák számára ismertetik, összevetve az országos adatokkal. Cseri László Az ASM Újságíró Stúdiójának végzős hallgatói tartottak tanévzárót a hét végén Pécsett, a Dunántúli Napló Székházában. Az ünnepségen csaknem harmincán, köztük lapunk nyolc munkatársa is átvehette a tanulmányok befejezését tanúsító oklevelet. fotó: müller andrea A Harmadik Színház kigolyózása Az országos színjátszó fesztivált évről évre megrendezik hazánkban, mindig más városban. Ide többnyire az évad legjobb produkcióit hívják meg. Idén Győr a helyszín, s Pécs városát két előadás képviselte volna: a Hollywoodi mesék a PNSZ és az Elnöknők a Pécsi Harmadik Színház révén. PÉCS-GYŐR 1999-ben Bőhm György, a Győri Nemzeti Színház rendező dramaturgja választotta ki a produkciókat, melyek részt vehetnek a tegnap kezdődött fesztiválon, mondja Viricze János (képünkön), a Harmadik Színház igazgatója, az Elnöknők rendezője. A darab színhelyét a győri zsinagógában jelölték ki, de a bejáráson kiderült, hogy a padlózat beton, felette pedig égbenyúló kupola helyezkedik el - a díszleteket nem lehet felerősíteni. A győri színház jelen lévő szakemberei azt ajánlották, nézzék meg a művelődési házat. Tekintettel arra, hogy ott megvoltak az előadás megtartásához szükséges körülmények, a rendező alkalmasnak ítélte a helyszínt. Vincze János három nap múlva értesítést kapott a győri színház művészeti titkárától, aki közölte: színházuk szakemberei nem voltak kompetensek megítélni, hogy melyik színdarab melyik helyszínen kerüljön bemutatásra. A művelődési ház nem bír olyan szabad nappal, amelyiken be lehetne mutatni a produkciójukat. A zsinagógából ugyanis (alkalmatlansága miatt) más darabok is átkerültek a művelődési házba. Radnóti Zsuzsa, a fesztivál zsűrijének tagja, aki nemrégiben Gödöllőn látta az Elnöknőket, fölháborodott az eset miatt, hiszen megítélése szerint az előadásnak komoly esélyei lettek volna valamelyik díjra. Sajnos, ebben a szakmában előfordul néha az ilyen jellegű probléma, mondta érdeklődésünkre Korcsmáros György, a győri színház igazgatója. Nemcsak a pécsi előadásnak nem tudtak helyszínt biztosítani, így járt egy szegedi produkció is, valamint az Új Színház Cseresznyéskertje. Véleménye szerint a hiba magában a fesztivál jellegében rejlik. Az 1995 óta létező Pécsi Harmadik Színház egyedülálló módon minden évben meghívást kap a fesztiválra, s többnyire díjat is nyer. Most, önhibájukon kívül, erre nem kerülhet sor. Pedig csak egy tízszer tíz méteres deszkázott felületen múlott. De Győrben ez nem adatott meg. Cseri László Füstölt az ég BARANYAI KÖRKÉP Péntek estétől szombatra virradóra orkánerejű széllel kísért zivatar dúlt. A 105 kilométeres sebességű légáramlatok csaknem félszáz fát döntöttek ki Pécsett, Siklóson, Mohácson, Szigetváron, Mozsgón és Somogy- hatvanban. A megyeszékhelyen, Nagykozárban, Gyódon és Kozármislenyben háztetők rongálódtak meg, nem egybe villám csapott. Néhány órára áram nélkül maradt 25 falu. A Hungária Biztosító Rt. ügyeletén szombaton negyvennél több kárbejelentést regisztráltak. Nem pusztított tornádó, mint egy hete, de kialakulóban volt. Némelyik felhő pereme ugyanis gyorsan foszladozott. Úgy hatott, mintha füstölne az ég. Cs. J. Bővül a csomópont SZENTLŐRINC Megkezdték a város baleset- veszélyes útkereszteződésének felújítását és bővítését. A csomópontban már villognak a veszélyre figyelmeztető lámpák, a 6-os főúton nemrég mindkét irányból jóval a kereszteződés előtt kitették a 40 kilométeres sebességkorlátozást jelző táblát. Most a Bükkösd felé kanyarodó ívet bővítik, majd a héten aszfaltozzák. B. M. L. A szomszédból is jönnek a táborba SELLYE Balatoni táborra szeretett volna pénzt szerezni a sely- lyei általános iskola, de csak a pályázatukban kért összeg töredékét kapták meg a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítványtól. Ebből a pénzből csak egy horvát nyelvi olvasótábort tudnak szervezni Sellyén - mondta el lapunknak Csemeczky Istvánná, az intézmény igazgatója. A rendezvényre a Sellyétől 100 kilométerre lévő horvátországi Grubisno Polje település iskolájából is érkeznek gyerekek, viszonozva az ormánságiak látogatását. A sellyei általános iskolában egyébként jelenleg 50 gyerek tanul horvátul. N. F. Micsoda cirkusz volt! A Magyar Nemzeti Cirkusz nem véletlenül szerzett magának hírnevet Európa-szerte - ezt vasárnap ismételten megcsodálhatta az a nyolcszáz néző, akiket a Dunántúli Napló hívott meg egy előadásra Richter József intézményébe. PÉCS Szójátékkal élve, nem csoda, ha a gyerekek cirkuszolnak, ha cirkuszba szeretnének menni. A Jászai Mari-díjas Richter József, aki a szakma Oscar-osztá- sának számító monte carlói Cirkuszfesztiválon is nagydíjas volt, nemzetközi társulatával immár a második évben varázsolta el a manézs világával a kicsiket és nagyobbakat egyaránt. A televízió és a film egyeduralma mellett a cirkusz mára igazi kuriózum, élmény lett, amit nem mindennap élvezhetünk. így aztán a vasárnap délelőtti telt házas előadáson nem lehetett csodálkozni azon, hogy a publikum lelkes tapsa kísérte a fellépő művészek sokszor valóban hajmeresztő, ám minden esetben elismerésre méltó, máskor pedig kedves produkcióját. A Kárpátia-ugrócsoport rugós lábú legényei éppúgy hihetetlen magasságokban hányták a bukfencet és a szaltót, mint fiatal magyar kollégáik. Mindig döbbenetes a fakir ténykedése, és hát kinek ne borsózna kicsit a háta, mikor a szeme közé néz egy csíkos pofájú tigris, még ha a rácson túlról is? A cirkusz persze nem csupán meghökkentés és borzongás, hanem igazi mulatság. És ezt is megkapták a nézők a zenebohócoktól, valamint attól a teltkarcsú „fodrászkisasszonytól”, aki elefánt képében borotvált meg egy önként jelentkező urat! A Magyar Nemzeti Cirkusz ezzel a fellépéssel búcsúzott - ha nem is végérvényesen - Pécstől. A társulat június 15- 16-án Szigetváron a Kenyérgyárnál játszik' 19 órától, majd Harkányban a fürdő mögött június 18-19-én 20 órától, illetve 20-án 16 órától. M. K.
