Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-02 / 149. szám
Egy haláleset viharos utóélete 1999. június 2., szerda HATTER - RIPORT A mérlegház előtt hirtelen összeesett a postás. Kedd volt, kora reggel. Az ügyeletes bólyi orvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A halottat hazavitték, megmosdatták, majd felöltöztették. A boncolás elmaradt. Szívinfarktusként jegyzőkönyvezték, de sosem fog kiderülni, hogy miben is halt meg valójában. Mint ahogy az sem, lehetett-e volna rajta segíteni. A doktor megérkezéséig jó negyedóra telt el. Pedig Nagynyárád- nak saját körzeti orvosa van. Igaz, szabadságon volt. A mobil- telefonját hívták, ami át volt irányítva a bólyi ügyeletre. A nyá- rádiak egy része ezt egész tegnapig másképpen tudta. Nagynyárádon az elmúlt két hétben jó páran zúgolódtak. Egész egyszerűen elegük lett a körzeti orvosból. Úgy döntöttek, aláírásgyűjtést kezdeményeznek az eltávolítására. Ők ugyanis szentül hitték, hogy két hete kedden reggel a telefon ébresztette a doktort, aki meg is ígérte, azonnal indul a mérlegházhoz, aztán mégsem ment le az alsó utcába. Lehet, hogy még le- i hetett volna segíteni rajta, de ha már menthetetlen volt a negy- j venhat éves férfi, akkor is vér- i lázító - mondják -, hogy adott szava ellenére az orvos otthon maradt. Dr. Szél Zoltán négy éve körzeti orvos a faluban. Az alföldi Kisteleken nőtt fel, majd gimnazistaként már Szegedre kerül, az orvosi egyetemet is a Tisza-parti városban végzi el. Itt ismerkedik meg a nagynyá- rádi születésű Mártával, aki rábeszéli, hogy egyetem után költözzenek a kilencszáz lelket számláló sváb faluba. „ Tulajdonképpen már megbántam. Mai ésszel azt mondom, sokkal jobban tettük volna, ha elmegyünk Piripócsra, ahol én lennék a körzeti orvos, Márta pedig a helyi gyógyszerész” - mondja a harminchárom éves doktor. Majdhogynem véletlenül lett orvos. Az Országos Tudományos Diákköri versenyen kémiából bekerült a legjobb tízbe, ez pedig azt jelentette, hogy ebből a tárgyból sehová sem kell fölvételiznie. Mivel kitűnő matekos volt, a fizika sem jelenthetett gondot, így - főként szülei javaslatára - az orvosit választotta. Elsőre bekerült. A diploma megszerzése után rögtön Nyárádra költöznek. ,Szél Zoltán a pécsi egyetem egyik klinikáján és a mohácsi kórházban is dolgozik, majd a köztiszteletben álló körzeti orvos, Bíró doktor helyettese lesz. Akkor még Márta szüleinél laknak. Amikor a doktor 1995- ben nyugdíjba megy, teljesen egyértelműnek látszik, hogy ő legyen az utódja. Az önkormányzat alkalmazottja, mintegy havi nyolcvanezer forintért. A családi „társbérletet” a Budai Nagy Antal utcai orvosi rendelő mellett lévő szolgálati lakásra cserélik. Az új doktor másként dolgozik, mint elődje. Szigorúan betartja a rendelési időt, nem viccelődik a betegekkel, mint Bíró doktor tette néha. „ őt bármikor lehetett ugrasztani, olyan nem fordulhatott elő, hogy ne jött volna. Egy-egy jó szava néha többet használt, mint bármilyen orvosság” - mondja Hágen- dom József polgármester (képünkön). Bíró doktor negyven éven keresztül volt Nyárád körzeti orvosa. Nem volt tehát könnyű helyzetben Szél Zoltán, amikor elvállalta a munkát. Azt, hogy a falu lakói mégis bizalmukba fogadták, mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy a tavalyi képviselő-testületi választáson ő kapta a második legtöbb szavazatot. Az elmúlt egy-két évben ugyanakkor közel százan vitték el a betegkártyájukat az orvostól és választották inkább a majsi Schwalm Máriát, aki rendelőt is bérel Nyárádon. Igaz, egy héten mindössze két órát van itt. Kevesen engedhetik meg maguknak, hogy átautózzanak a szomszéd faluba. A zú- golódók egyike, akinek még mindig Szél Zoltán a háziorvosa, azt mondja, esze ágában sincs elvinni tőle a betegkártyát, hiszen azért van a falunak saját orvosa, hogy ő lássa el a betegeket. „Nehogy már a falu költözzön el az orvos miatt” - mondja, de ebben a mondatban nyoma sincs a hasonló fordulatok tréfálkozásának. A mostani haláleset volt a szikra. A nyárádiakat kérdezni sem kell, megállás nélkül sorolják panaszaikat. „Ha rendelési időn kívül megyünk hozzá bármilyen problémával, nemegyszer a bólyi ügyeletre küld minket. Egyikünknek fölírt egy gyógyszert és azt mondta, ha esetleg földuzzadna tőle az arca, bármikor jöhet, megvizsgálja. Aztán amikor tényleg földagadt, megint az ügyeletes Végh doktorhoz küldte. ” Szerintük Szél doktornak nincs hivatástudata. Ha a postás az ő kezei között hal meg, senki nem szólt volna egy rossz szót sem. így azonban - mondják - ki tudja, ki lesz a következő? „Emlékszem, Bíró doktor azt mondta neki, Zoli, ha szabadságon vagy, utazz el. Ha Nyárádon maradsz, akkor nem vagy szabadságon. Akkor dolgozni kell” - meséli egy negyvenes férfi. Ő már akkor másnak adta a betegkártyáját, amikor eldőlt, hogy Szél lesz a körzeti orvos. A feleségével járt Mohácsra, kezelésre, az akkoriban ott dolgozó doktor pedig a kórházban magázódott velük, miközben a faluban tegeződtek. „Nekem nem kellett több, hogy megtudjam, milyen ember. ” A fiókgyógyszertárat vezető feleségre is van panasz. Szerintük Márta csak azokat a gyógyszereket hajlandó kiadni, amiket a férje ír föl. Ha valaki a majsi doktornő receptjét szeretné kiváltani, akkor az a válasz, hogy nincs. Többen hallottak olyan esetről, hogy ugyanaz az orvosság ugyanazon a napon olyan valakinek, aki Szél doktor betege, természetesen már volt. Széléket megdöbbentették a vádak. Az ominózus telefonhívásról is tőlem hallanak először. Az orvos állítja, ha tudott volna róla, természetesen azonnal rohan, hisz ez a kötelessége. Nem is érti, hogy néhány falubeli miért terjeszti ezt, miért rágalmaz. Amikor a gyógyszerek kiadására kérdezek rá, Márta úgy érvel, természetes, hogy azokból rendel többet, amiket a férje rendszeresen fölír. Egy kis fiókpatikában nem lehet mindig minden - mondja. Az azonban, hogy ne adna ki olyan gyógyszert, ami van, szerinte rosszindulatú pletyka. Ilyen egyszer sem fordult elő. Szélék nem tudják mivel magyarázni, hogy miért támadja őket a falu egy része. Talán az a baj - gondolkodnak hangosan -, hogy az orvosnak az egyik képviselő-testületi taggal korábban összeütközése volt, mert annak édesapját le- svábozta, az öreg pedig meghallotta a jelzőt. Az ügyet még a német kisebbségi önkormányzat is tárgyalta. Azokban a napokban Szélék alig tudtak aludni. Vagy az a baj, hogy Szél Zoltán másként dolgozik, mint Bíró doktor? Az lenne a baj, hogy nincs igazi hivatástudata? „Igenis hivatásomnak tekintem a szakmám. Megtanultam, ha valami történik, akkor nem mondhatom, hogy nincs kedvem, mert kezdődik a fűm, én pedig már kitöltöttem a sörömet. Jobb lenne, ha így lenne, de ezt el kell fogadni. Az is igaz, hogyha még egyszer választhatnék, aligha mennék orvosnak. Most azonban már mi mást tudnék csinálni. Ehhez értek. ” Szél Zoltán a polgármester és a testület kérésére július elsejétől vállalkozó háziorvosként látja majd el feladatát. A polgármester szerint ez az egyetlen járható út, a költségeken - ahol lehet - spórolni kell. Az orvos aggódik. Ha további kártyákat veszít, akkor sokkal nehezebb lesz megélnie. Elemi érdeke, hogy menjen a vállalkozás, hisz ekkor kap több pénzt az egészségbiztosítótól. Ez a mostani ügy viszont aligha válik hasznára. Még akkor sem, ha semmilyen felelősség nem terheli. Hágendom József arról tájékoztat, hivatalosan senki sem kereste meg az ügyben. Gyaníthatóan már nem is fogja. Az az asszony ugyanis, aki ottjár- tamkor még állította, Szél doktor volt az, aki kedd reggel a telefonban azt mondta, hogy azonnal indul, tegnap már nem volt annyira biztos benne, hogy valóban Nyárád háziorvosával beszélt. A mobilszámot hívta, ez azonban - mint mindig, amikor Szél szabadságon van, vagy nem ő ügyel - a bólyi dr. Végh László lakásán csörgött. Ő azonnal indult, és mintegy negyedóra múlva Nyárádon volt. Már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A férfi - bár ezt csak valószínűsíteni lehet - azonnal meghalt. Azok, akik nem szívesen látják Szél doktort a faluban, könnyen elhitték, hogy az orvos megszegte ígéretét. El tudták hinni róla. Két héten keresztül azt szervezték, miként tudják elérni, hogy az önkormányzat bontson szerződést az orvossal. Két héten keresztül senkinek sem jutott eszébe, hogy tisztázza a történteket. Ahhoz, hogy az orvos ártatlanságára fény derüljön, az újságíró látogatása kellett. Hogy miért vált ki ilyen hatalmas indulatokat Szélék személye - nem az újságíró tiszte eldöntetni. Egy dolgot azonban feltétlenül meg kell jegyezni. Az, ami Nagynyárádon az elmúlt két hétben történt, a legenyhébb kifejezéssel élve is elképesztő. A kórlap kiállításához lehet hogy elegendő ez a cikk, a betegség okának felkutatásához azonban valószínűleg Magyarország összes háziorvosának együttes munkája sem lenne elegendő. Lendvai Dávid hetedik oldal Cseri László jegyzete Halászlé csirkéből Háromezer sertésnek is juthatott abból a tápból, amely Belgiumban dioxinnal fertőzte meg a csirkeállomány egy részét, jelentette be tegnap a belga sajtó. A belga mezőgazdasági és egészségügyi tárcák múlt pénteken megtiltották a belga tenyésztésű csirkék és tyúktojások árusítását, és felszólították a lakosságot a fogyasztás mellőzésére, mert fennáll a veszély, hogy az állatok táplálék- láncába mérgező dioxin keveredett. Hétfőn nagykereskedelmi tilalmat rendeltek el a tojásalapú termékekre, köztük a majonézre és természetesen a tésztafélékre. A dioxin egyik származéka a legmérgezőbb hatású vegyü- let, az anyagnak rákkeltő hatása is lehet. Azt azonban tudni kell, hogy csak hosszú távon jelenthet veszélyt az emberre, akkor, ha többször és ismételten a szervezetbe kerül, ott felhalmozódik. Franciaország és Németország már az elmúlt hét végén azt tanácsolta a lakosságnak, hogy ne fogyasszanak belga csirkét, hétfőn pedig Lengyelország és Oroszország is megtiltotta az importot. A minisztérium egyik osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, nem tud arról, im- portálunk-e belga csirkét, vagy tojásalapú terméket, de kizárni nem tudja. Mindenesetre nem árt az óvatosság. Az azonban megnyugtató, hogy a szakemberek véleménye szerint nálunk az ipari abraktakarmány ellenőrzése rendkívül szigorú, a fenti eset tehát elképzelhetetlen. Az is megnyugtató, hogy valamennyi határállomáson a nap huszonnégy órájában működik az állat-egészségügyi szolgálat, a belga csirkének nincsenek esélyei. Olykor azonban az idegen anyagnak is lehetnek pozitív következményei. Jól emlékszem arra az időre, amikor nálunk a csirkéket halliszttel táplálták, amitől azok halízűvé is váltak. Ebből a csirkéből kiváló halászlét lehetett főzni, s nyugodt szívvel adni a gyerekeknek is, mert a szálka nem okozott gondot. De akkortájt még azt sem tudtuk, hogy Nyugaton élnek-e egyáltalán csirkék. Csak azt tudtuk, legalább is egy filmből, hogy ha kedd van, akkor ez Belgium. És hát tegnap kedd volt. Fotótár Nem bírták az iramot FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ hetedik oldal holnap Riport Ünnepi könyvhét Voltak idők, amikor már az ünnepi könyvhét első napján, a reggeli nyitás előtt sorok álltak a könyvesboltok előtt, így előfordult, hogy üres kézzel kellett távozniuk a vevőknek. Mára csökkent a varázs, nincsenek sorok, de akadnak azért jó könyvek. BmIe*................... Kárpáti Gábor régész neve összefonódik a középkori kolostorokéval, hiszen Pécsett jó néhányat tárt már fel. Azt kevesen tudják róla, hogy annak idején a prágai Károly Egyetemen végzett. Portré „A lelki fröccsöt mindig megkapják” Azt nem lehet elmondani Kálmán C. Györgyről, hogy elsősorban tanszékvezetésre teremtették volna. A feladattal, a JPTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékének irányításával azonban biztosan megbirkózik majd.- Utolsó gimnazista évét a Móricz helyett az elitebb Radnótiban végzi. Későn érő típus?- Politikai okból tanácsoltak el. Aláírásokat gyűjtöttem egy olyan ügyben, ami nem számított dicsőségnek. A Radnótiban protekcióm volt, így vettek át.- Egyszerre éli meg a korszak két végletét. A katonaságot hogy úszta meg?- A Ratkó-korszak gyermeke vagyok, nem nagyon kellettem nekik. Még ők szóltak, hogy vigyek egy fél dioptriával erősebb szemüveget. lépőén közérthető stílusban ír. Az önt Pécsre csábító, majd a tanszéket önre „hagyományozó" Kulcsár Szabó Ernőt pedig épp azért támadják, mert érthetetlen. Hogy jön ez össze?-Nincs ebben semmi különös. Én arra törekszem, hogy olvasmányosan, lehetőleg szelKálmán C. György 1954. április 22-én született Budapesten. Az ELTE magyar-angol szakán kezd, de végül magyar-esztétikán diplomázik ’77-ben. Két év múlva már az Irodalomtudományi Intézet könyvtárában találja magát, innen „szivárog át” a XX. századi osztályra. '90-től tanít Pécsett, május óta megbízott tanszékvezető. Nős, két fia van.- Kitalálom, vitt. Apropó, szemüveg. A mostani filosz- image mikor alakult ki?- Már gimiben kerek szemüvegem volt és szakállam, igaz, utóbbit nem nézték jó szemmel. A pipára azonban csak néhány éve szoktam rá. Valami kellett a cigi helyett tubákot mégsem szívhatok.- Külső ide vagy oda, meglemesen fogalmazzak. Ernő pedig nagyon konzekvensen ír, amiért csak becsülni tudom.-A „C” mögött mi keresendő?-Semmi. Eredetileg „Ü”-t akartam, de erről lebeszéltek. Azt mondták, komolytalan, ezzel nem lehet publikálni.-Pécsett áll először egyetemi katedrára. Nehéz volt?- Korábban szakközépiskolában már tanítottam, de nagyon rossz emlékeim voltak. Nem akartam rendszabályozni, így odáig fajultak az órák, hogy krétával dobáltuk egymást. Az első néhány egyetemi év is rettenetes volt, alig jártak páran az óráimra.-Azért most már megy a bolt. Ebben a szellemes előadásmódján kívül, gyanítom, az is szerepet játszik, hogy sosem ad rossz jegyet.-Erre tényleg képtelen vagyok. De ha valaki nem tudja az anyagot, azért a lelki fröcs- csöt mindig megkapja. Ne érezze már olyan jól magát. Lendvai Dávid
