Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-12 / 159. szám
1999. június 12., szombat Háttér - Riport Dünántúli Napló 7 tlENOSZERVÁLTÁS PÉCSEI! ÉS BARANYÁBAN 1988-90 11 4. rész A reformkörök mozgalmas időszaka 1988 októberében a Baranya Megyei Pártbizottság ülésén megtárgyalták az alternatív szervezetek tevékenységét, miután október 6-án a Központi Bizottság értekezletén tájékoztatták a jelenlévő megyei titkárokat a különböző csoportok helyzetéről és megítéléséről. Elhangzott, hogy a többpártrendszer elvileg elképzelhető, „de most, a jelenlegi viszonyok között ezt a párt nem tartja be- vezethetőnek.” Törekvéseit ennek folytán az egypártrendszer keretei között kívánja végrehajtani. A párt eltökélt szándéka, hogy minden megújulásra vonatkozó elképzelést támogat, „ugyanakkor a szocializmus vívmányait megvédi, az országot megmenti az anarchia és az esetleges ellenséges támadásoktól. Ehhez minden szükséges politikai és adminisztratív eszközt igénybe vesz.” Az egyik vezérszónok szerint az új jelenségek kezelésére nincsenek felkészülve, s úgy gondolta, hogy szabályozni kellene a hozzájuk való viszonyukat. :„Ha nincs szabály, kétségbe esünk” - jelentette ki. Az 1989. február 21-én kelt, 'az MSZMP ad hoc bizottságának egyik tagja által készített, az alternatív szerveződésekről szóló háttértanulmány szerint az együttműködés csak azokkal a törvényesen működő szervezetekkel lehetséges, amelyek „elfogadják hazánk szocialista berendezkedését, az MSZMP meghatározó szerepét és a nemzetközi szövetségi rendszerhez való tartozásunkat.” Egy 1989 márciusi interjúban arra a kérdésre, hogy az MSZMP az akkori folyamatokat nézve kezdeményező-e vagy sodródik az eseményekkel, dr. Szirtes Gábor megyei titkár, akit az ellenzéki csoportosulások képviselői korrekt és profi politikusnak tartottak, az alábbiakat válaszolta: „A politikai színtéren új helyzet alakult ki, amelyet nem lehet a régi nézőpontból megítélni, különböző politikai erők versengésének és küzdelmének vagyunk tanúi. Tehát valahol a kettő között az igazság. Bár vitathatatlannak érzem, hogy az elmúlt esztendő változásai döntő részben az MSZMP- től indultak ki. Ugyanakkor e változások visszahatottak és hatnak is pártunkra. 1988. május óta szembetűnő a problémaérzékenység növekedése, a nagyobb horderejű kérdések, a konfliktusok egyre következetesebb felvállalása, a nemzeti sorskérdésekkel történő foglalkozás. Hogy a párttagság hogyan éli meg mindezt? Van, aki vívódik, van, aki értetlenül áll a folyamatok előtt, és van, aki egyetért az új folyamatokkal, segíti ezek minél hatékonyabb érvényesülését.” Idézzünk egy olyan véleményt is, amely leginkább az értetlenül állók közül való: „Valamennyi alapszervezetünk azt várja, hogy az MSZMP a szocializmus felépítését célzó olyan egyértelmű, egységes, Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog Egy magányos reformer: Pozsgay Imre marxizmus-leninizmuson alapuló programot dolgozzon ki, amellyel képes a párttagság és a pártonkívüliek széles rétege is azonosulni. Csak ez biztosíthatja a párt vezető szerepének megőrzését, befolyásának növekedését a többpártrendszer keretei közt is, és erősítheti az MSZMP egységét a politikai küzdelemben.” (A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság információs jelentéséből.)-Az MSZMP-n belül a korábbihoz képest szokatlan folyamatok zajlottak le - válaszol tíz év múltán érdeklődésünkre dr. Szirtes Gábor. - Erőteljes strukturális tagozódást, a plurális viszonyok kialakulását lehetett megfigyelni. A monolitikus pártegység megbomlott és el is tűnt. Az elméleti viták szervezeti formát is öltöttek, platformokká szerveződtek, s létrejött a reformkörök hálózata, melynek 'BáMiV'ábán is’ rttűködtek szervezetei. Az MSZMP-ben kialakult’ sokszínűség három nagy áramlat köré csoportosult. Jelentős volt. az, amely úgy ítélte, meg, hogy a rendszeren belül, strukGrósz Károly megérkezésekor, mielőtt helyet foglalt volna a teremben, látta, hogy mellette üresen maradnak a székek, a megyei vezetők a vele szembeni székeken foglaltak helyet. „Ennyire egyedül hagytok?” - mondta. „Azért ne hidd, hogy ennyien vannak veled szemben ” - válaszolta dr. Dányi Pál, a megyei pártbizottság első titkára. (D. N. - 1989. febr. 26.) turális változtatások nélkül is felszámolhatók a gondok, ezek voltak a konzervatívok. Voltak olyanok, akik jelentős, mélyreható változásokat szerettek volna, de úgy, hogy a rendszer lényege érintetlen maradjon. S voltak olyanok, akik lényegi változásokat is elképzelhetőnek tartottak a politikai rendszer felépítésében, ők voltak a reformkommunisták, akiknek legismertebb képviselője Pozsgay Imre volt.- Én magam is ezekkel a törekvésekkel szimpatizáltam - mondja Szirtes Gábor. - A tagság jelentős része azonban nem tudta eldönteni, milyen magatartást tanúsítson, s a kivárás álláspontjára helyezkedett. Amikor kettévált a párt, a tagság 85- 90 százaléka megszüntette a párthoz való kötődését. Az MSZMP bolsevik típusú párt vqlt, de abban az időszakban számos jellemzőjét elveszítette attól, hogy helyi szervezetei egyre több önállóságot vívtak ki maguknak, s ez nem felelt a demokratikus centralizmus elvének. A domináns álláspont 1988 végén már az volt, hogy többpártrendszerre van szükség úgy. hogy a szocialista berendezkedés ne szűnjön meg. Sem Pozsgay, sem Nyers nem mondta ki akkor, hogy a létező rendszer keretein túl kell lépni. A politikai közvélemény jelentős része úgy gondolkodott, hogy a plurális viszonyok közti versenyhelyzetben az MSZMP a társadalom vezető ereje maradhat. De ahogyan előrehaladtak a folyamatok a polgári demokratikus viszonyok felé, már megfogalmazódott a pártállamból a demokratikus jogállamba történő békés átmenet eszméje. Szirtes Gábor vezetője volt annak a munkacsoportnak, amely kétoldalú tárgyalásokat folytatott valamennyi szerveződéssel. Ezekről a tárgyalásokról beszámoltak a testületnek, bár ez politikailag rendkívül kényes volt, mert a szerveződések ellenszenvvel viseltettek az állampárttal szemben. Fennállt a veszélye, hogy a testület nem fogadja el beszámolóikat, s megszünteti a munkacsoport tevékenységét. Közben megkezdődtek a párttá szerveződések, kialakult közöttük az egység, s megalakult Baranyában is az ellenzéki kerekasztal. Ekkor létrejött az MSZMP álGábor a Hazafias Népfront, a szakszervezet és a Faluszövetség részvételével. E három oldal hozta létre a Megyei Konzultációs Tanácsot 1989 júliusában. Mindez központi előírások nélkül alakult így Baranyában. Arról, hogy országosan is folynak ilyen háromoldalú tárgyalások, mi is csak a sajtóból értesültünk, semmilyen egyéb információt nem kaptunk, teljesen magunkra voltunk utalva. Azt is elhatároztuk, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az alternatív szervezetek részéről megszűnjön a bizalmatlanság, s úgy döntöttünk, létre kell hozni egy megyei információs központot a megyei könyvtárban, ahol mindenki számára hozzáférhetővé válnak a politikai dokumentumok, s ez alól nem volt kivétel az MSZMP sem. A szerveződések maguk dönthették el, mit helyeznek itt el. 1990-ben még működött a központ, aztán fokozatosan elsorvadt. Kép és szöveg: Cseri László Lekerül az ötágú csillag a pécsi városháza tornyáról landó megbízatású tárgyalódelegációja, s onnan kezdve nem kellett tartani attól, hogy visszavonják mandátumukat.- Aztán megszületett a harmadik oldal is - mondja Szirtes (A keddi folytatásban megszólal az utolsó pécsi párttitkár, továbbá az elhíresült Pozsgay- nyilatkozattal és annak pécsi visszhangjával is foglalkozunk.) JJietedik oldal hétfőn Riport Napló Nap. A mai pécsi, Széchenyi téri rendezvényünkről számolunk be egész oldalas, fényképes riportban azok számára, akik egyéb elfoglaltság miatt mégsem tudtak résztvenni az immáron hagyományos harmadik Napló Napon. S ha mód nyílik rá, természetesen ellátogatunk ahhoz a szerencsés előfizetőnkhöz is, aki Fortuna kegyeltjeként megnyeri lapunk ajándékát, az A-osztályú Mercedes személygépkocsit. Portré Kanyargós utak, görbe esték Kovács Lajos megírta Pécs századfordulós bohémvilágának történetét, feltérképezte emlékhelyeit. Önszorgalomból. A vaskos paksaméta a Pannónia Könyvkiadó asztalán, már ők gondozzák. Kanyargós utak, görbe esték címet adta munkájának a szerző, mely öt év levéltári, könyvtári kutatás eredménye. Kovács Lajos tanár úr maga is néha ebben az elmúlt álomvilágban él, s ha megkérdezném, biztosan azt mondaná, hogy mindent megadna azért, ha beülhetne a hajdani Három rózsa vendéglőbe vagy netán a Fekete Ló kocsmába. Emitt a szerelemre koccintani, amott az orrát lógatni, de mindenképpen társaságban, barátok vagy alkalmi ismerősök között lenni. A hajnali korhely levesig. Hiszen bohém ember maga is, aki időnként beugrik valahova egy kisfröccsre, hogy kvaterkázzon a professzorral és az utcaseprővel, s közben megtudja, hogy éppen aznap ki, hogyan vélekedik a világ folyásáról, az amúgy nagyon egyhangú mindennapokról. Annak idején több mint tíz kávéháza volt Pécsnek, s megannyi korcsmája, vendéglője. A mai Kossuth tér alsó sarkán állt például a Vadászkürt Szálloda. Atellenben vele (ahol ma az APEH van) a „Vadember Szálloda”, emitt meg a Mátyás király fogadó, falusi jellegű, hangulatos kisvendéglővel. És persze tőszomszédságában a legendás Bedő-féle kávéház. Kovács Lajos 1950-ben született a szép Kistótfaluban. Tanárember. Jelenleg Komlóra jár naponta Pécsről, ahol kollégiumi felügyeletet lát el. Krúdy Gyula reinkarnációja; a bohém világ után kutatva él. Nős, felesége gyógyszerész-asszisztens, s egy fiuk van. Nos, felsorolni sem könnyű, hogy a Caflish cukrászdától a Fehér Hollón át hányféle műintézménye volt Pécsnek az 1800-as évek végén. Vagy száz. A Nádor Szállodáról és Kávéházról nem is beszélve, amely éppen 2002-ben lesz százesztendős, s megnyílhat a kapuja ismét. Kovács úr a könyvben külön fejezetet szentelt neki, anekdotákkal, idejáró potentátokkal, művészekkel, politikusokkal és hírlapírókkal. Ő is úgy vallja, hogy a bohémség ellentmondásos, furcsán kettős arcú jelenség: belülről intellektuálisan megalapozott és az érzéki élethez szorosan kötődő, egymást kiegészítő „szabálytalanságok” sorozata. És mit szól midehhez a felesége? Nem örvend az elmerü- léseknek - hacsak nem a levéltári irományok között merül el Kovács úr -, de aztán, ahogyan az lenni szokott, mindig megbocsát. Kozma Ferenc
