Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)
1999-06-10 / 157. szám
1999. június 10., csütörtök Háttér - Riport Világszámokkal lép fel Pécsett a Magyar Nemzeti Cirkusz Mindig az előadásokért élni Gyermekkorunk egyik legszebb emléke: a csillogó ruhák, a bátor állatszelídítő, a síró-nevető bohóc. Egyetlen szóval: cirkusz. Különös világ a mindig úton levő művészek élete. Sokan és gyakran mondják, válságban vannak a vándorcirkuszok, a produkciók egyre inkább veszítenek a varázsukból. Lehet, hogy a Magyar Nemzeti Cirkusz kivétel, hiszen a korábban Mohácson, most Pécsett vendégszereplő társulat fergeteges előadásokat tartott a nagyérdeműnek. Hétfőre virradó éjszaka érkezett a Richter József Jászai-díjas és monte-carlói fesztiválnagy- díjas igazgató társulata Mohácsról Pécsre. Délelőtt azonban már állt az 1500 nézőt befogadó hatalmas sátor, a helyén volt a régi, sok tájat bejárt utazó pénztár.-„Hápp!” - hallatszott a manézsból jól ismert kiáltás, amikor a markos legények egyszerre nekifeszültek, hogy szorosabbra húzzanak egy rögzítőkötelet. Hiába, a szakszavak rögzülnek a társulatban, így a produkción kívül is azt használják, most éppen egy „hórukk” vagy „húzd meg” helyett.-Az idő a cirkuszosok legfőbb ellensége, az a baj, hogy nem tudjuk az órát megállítani - mondja az igazgató, Richter József, aki körbevezet minket a Lauber Dezső Sportcsarnok mellett felállított sátorban és környékén. — Ahogy vége egy előadásnak egy városban, azonnal megkezdődik a pakolás. Olyan ez, mint egy lánc: minden szemnek azonnal pasz- szolnia kell, ha nem, akkor szakad az egész. Általában néhány óra alatt fel kell állítanunk ezt a hatalmas, Európában egyedülálló sátrat. Ha nem, csúszik az egész program. Márpedig ebben a nagy családban minden és mindenki egyért él, mozog, létezik: az előadásért. A pécsi polgárok látványos és mozgalmas produkciót láthatnak még néhány napig a sportcsarnok mellett álló 1500 személyes sátorban.- Az első műsor az előadásban olyan világszám, amely még sohasem volt Magyarországon — ecseteli az igazgató, miközben az otthonosan berendezett lakókocsiban öltözködik az esti fellépésre. Nem túlzott. Láthattunk sok helyen már gumiasztalon szök- delő csoportot, de amit a kijevi Kárpáthia gárda művelt, az már-már emberfeletti. Eduárd, a szőke ukrán fiú kis híján kiugrott az amúgy egyáltalán nem alacsony sátorból, miközben „mellékesen” egyfolytában hányta a szakokat. Hamarosan a Monte-Carló- ban Ezüst Bohócot nyert - ez a legrangosabb elismerés a cirkusz világában - igazgató lép a színre idomított tevéivel. Az 1001 éjszaka meséi fantázianevet viselő produkcióban a hatalmas állatok olyan könnyedén fordulnak, állnak sorba, mintha mongol hazájuk sztyeppéin szaladgálnának békésen. Igaz, ott viszonylag ritkán fordul elő, hogy akrobaták állnának, ugranának rajtuk. Pár perc múlva fekete-fehér kavalkád a porondon. Majd a csíkok rendeződnek, sorba állnak, egymás mögé kerülnek - fegyelmezett rendben. A felnőttek és a gyerekek ámulva figyelték Richter Flórián és zebráinak együttműködését. Nem, a név nem véletlen. A Magyar Nemzeti Cirkuszban ugyanis nemcsak az igazgató képviseli a Richter családot.-Cirkuszosnak születni kell - vallja a legnagyobb magyar utazó társulat vezetője. - Nekem szinte minden ősöm ebben a világban élt. Nagyapámnak, Richter Jánosnak az ötvenes évekig volt egy nagyszerű utazó cirkusza. Utána államosították, egyetlen kocsit hagytak meg neki. Azzal is járta az országot. Édesapámmal a hatvanas évektől beutaztuk az egész világot, és végül én megvalósíthattam a nagy családi álmot: újra van egy saját cirkuszunk. Méghozzá nem is akármilyen! Nem tudok kiemelni senkit, hiszen nálunk az összes fellépő a legnagyobb csillag a maga szakterületén. Mint például Donnert Károly, a Jászai-díjas, érdemes művész, aki - a nézők borzongása közepette - hatalmas, zöld szemű, vicsorgó tigrisekkel „zárkózik be” a porondon percek alatt felállított ketrecbe. A több mázsás, tizenöt centis fogú nagymacskák az idomár keze alatt úgy viselkedtek, mint a kiscicák. Nem irigyeltem viszont a következő produkció egyik főszereplőjét. Egy kedves, fehér lóról van szó. A Richter-cirkusz világszámában ugyanis ezen a pacin lovagol egy tigris. A tigris mellett egy másik utasa is van a jámbor négylábúnak: egy csodaszép hölgy. A szépszámú nézősereg lélegzetvisszafojtva figyelte, amint a néha megbillenő akrobatanő a hatalmas „cica” sörényébe kapaszkodott - más fogódzó nem lévén. Persze, akadtak vidámabb pillanatok is. A bohócok tréfáin harsányan nevettek a gyerekek, a szünetben légvárban lehetett ugrálni (utánozva az artistákat), és arra is volt mód, hogy a kisebbek elefántháton fényké- pezkedhessenek. Ugyanis két hatalmas vastagbőrű is a társulathoz tartozik, az egyikük a publikum harsány kacaja közepette egy kiválasztott nézőt meg is borotvált. Természetesen a végén az ormányból szolgáltatott arcvíz sem maradhatott el. Az előadás végén derűsen szállingózik kifelé a tömeg, csak a gyerekek bánatosak: ők még maradtak volna.-Ugye, mSg egyszer eljövünk? Olyan szép volt - kérleli egy apróság az anyukáját. A nagy cirkuszi család tagjai fáradtak, de nem pihenhetnek. Rendet kell tenni, el kell látni az állatokat - ugyanolyan rendben, mint az érkezésnél. A láncban egyetlen gyenge szem sem lehet. S hogy miért érdemes újra és újra elindulni, fáradtan, de boldogan járni a világot?- Nézze, édesanyám kényelmesen lakhatna Budapesten. Ennek ellenére szinte mindig itt van közöttünk, hiszen ide tartozik, ide hajtja a vére - foglalja össze Richter József. - Ez a hivatásunk, sőt kötelességünk: világszínvonalú produkcióval szórakoztatni a közönséget. Mindenhol, ahová csak megyünk. Most, még vasárnapig, itt Pécsett. Nyaka Sz. ... és vidám percek az elefánttal FOTÓK: wéber tamás Izgalmas pillanatok a tigrisekkel... ^hetedik oldal Jegyzet Csirkeevő birka A Time című amerikai magazin összeállította az „évszázad hőseinek” listáját, amelyen olyan személyiségek kaptak helyet, akik a maguk módján jelentősen befolyásolták rohanó századunk világát. Szerepel a listán többek között Diana hercegnő, Anna Frank, Muhammad Ali, Che Guevara, a Kennedy-család, Teréz anya, Bruce Lee, Andrej Szaharov és Charles Lindbergh. A magazin decemberben ki akaija hirdetni az évszázad „férfijét” és „hölgyét”. Szavazni lehet az interneten (http.V/cgi.pathfinder. com/ time/timelOO/timelOOpoll. html). Az APA hírügynökség szerint az eddig beérkezett szavazatok alapján a meggyilkolt izraeli miniszterelnök, Jichak Rabin megelőzi Adolf Hitlert a férfiak versenyében. A verseny nem dőlt még el, elképzelhető, hogy a küzdelemben végül Hitler győzedelmeskedik, s az évszázad férfiújává válik. Ez viszont nem valószínű, hogy a Time magazin hírnevének kedvez, de bizonyítaná, hogy a világ megbolondult, minden másként van, mint kellene, hogy legyen. Ezt bizonyítja Husz- szein al-Marzuki, dubai polgár esete is, aki nem tudja eldönteni, hogy megeheti-e csirkeevő birkáját vagy sem. Az iszlám ugyanis tiltja a dögevő-evést. Á Reuters szerint a „vérbirka” kilenc csirkét falt fel. A tulajdonos szerint azért, mert a birka társát elajándékozták, így a jószág depresszióba esett, és húsevésre adta a fejét. Néhány éve egy kislányomnak vett húsvéti nyúl csak szalámivégeket evett, melyeket a szemetesből kotort ki. A világ felfordulása ezzel az akcióval kezdődött, bár erről sem a Reuters, sem az APA nem tud. Pedig az évszázad nyula versenyen egy Hike pécsi nyúl is labdába rúghatott volna, míg a birkák és a csirkék versenyében bizony lemaradnánk. Utóbbi kategóriában a dioxinos belgák a sztárok. Cseri László Trianonról Dolezal A hét elején az első világháborúban győztes nagyhatalmak és Magyarország között 79 évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződést élesen bíráló, a cseh sajtóban eddig páratlan írás jelent meg. A Lidové Noviny kommentátora, Bohumil Dolezal szerint bár a századfordulón a magyar királyság túlhaladott államalakulat képét mutatta, és semmi alapja nem maradt a további létezésre, kegyetlen módszerrel tüntették el. Könyörtelen diktátummal, melynek célja nem az állapotok értelmes rendezése, hanem a vesztessel való leszámolás volt. A magyar ajkúak egyharmada a saját államhatárain kívülre került a többi nemzetiséggel együtt, az ország gazdaságát tönkretették, az országot pedig a sorsára hagyták. Dolezal szerint ez adott éltető talajt a Horthy-rendszemek, hogy a valódi sérelmekre reagálva Magyarországot egy újabb háborús kalandba sodorja. A trianoni szerződés, a müncheni és a potsdami diktátumokkal együtt tehát szégyenteljes dokumentumok. A lelkűnkben hosz- szabb, a hivatalos (publikálható) történeti szakirodalomban rövi- debb ideje hasonló álláspontot vallunk mi is. Magyarországon soha nem volt Trianon „örömhír”. Tanulságait azonban nem csak nekünk illene levonni - ezért cikke miatt Dolezal úr némi köszönetét érdemel. Persze ne felejtsük azt sem, hogy mintha a mai Európa számára iskolapélda és örök figyelmeztetés lenne Trianon, már amikor a nemzeti kisebbség (autonómia) kerül szóba. Úgy tűnik, hogy az európai egyesülési folyamat a trianoni határok kiigazítására is távlati megoldást jelent (Elzászra gondoljunk), és megoldhat sokféle, környezetünkben évtizedek óta jegelt, feszítő kérdést. Talán jobban, mint azt Csurka István gondolta, amikor a minap Vajdaságról rajzolt újféle térképet, éppen a Vajdaságban élők és sokunk megrökönyödésére. Kozma Ferenc J^hetedik oldal holnap Riport lógusok nyílt adása a es A szcientolÓ! durva tám; pszichiáterek ellen. Fizetett hirdetésekben és szórólapokon buzdítanak arra, hogy jelentsük föl pszichiáterünket, valamennyi parlamenti képviselőhöz eljuttattak egy exkluzív kivitelű kiadványt, működésük legfőbb magyarországi ellenzője, dr. Veer András ellen pedig immár nem csupán nyűt levelek formájában harcolnak, de a bíróságon is. A nyilvános reakció egyelőre még visszafogott: a pszichiáterek visszautasítják a vádakat és arra hívják föl a figyelmet, hogy a szcientológia tevékenysége káros a betegekre. Portré •• Üzent a feketemagyarok fejedelme „Édesapám színtisztán humán érdeklődésű volt” - adja magyarázatát annak, honnan a történelem iránti fokozott kíváncsisága. De azért hozzáteszi: megmutatom, mit csinálnak a gyerekek fűzvesszőkből. Megjelenés előtt áll terjedelmes tanulmánya: kié volt a nagyszentmiklósi kincs? Hogy Ajtonyról beszél, valósággal pírban ég az arca. Mert- magyarázza - a középkori tudósítók szerint két Magyar- ország volt: a Fehér-, illetve a Fekete.- Az utóbbi volt Erdélyben, nagyjából a Maros völgyében, a Mezőségben. Ajtony uralta. Népe meggyőződésem szerint évszázadokkal korábban települt ide, mint volt a magyarok honfoglalása. A nagyszentmiklósi kincset- 23 darab aranyedényt 1799-ben találták. Szőllősy Kálmánt nagyon izgatja az edények rovásírásos felirata.- Eddig 36 szót karcolták, holott az égetett szeszt évszázadokkal később „fedezték fel”. Szerintem aszút jelent. Az 5. számú korsón kumisz szerepel.-Miből gondolja, hogy a kincs Ajtonyé volt?- őt Csanád ölte meg, amikor István egyeduralomra tört. féle olvasa tűk van. Se türk, se székely, hanem egy harmadik féle jelrendszer. Székely Gábor régész szerint italnevek: melyikbe mit kell tölteni. Csakhogy olvasata szerint az egyikre a pálinka Szőllősy Kálmán Pécsett született, 1950-ben. Alapiskoláit is a városban végezte, majd könyvtáros-népművelő szakon Szombathelyen tanult. Ezt követően az Eötvös Egyetem népművelői szakát is elvégezte. Jelenleg a Baranya Megyei Művelődési Központ kézművesiskoláját vezeti. Nős, felesége pedagógus, két gyermekük van. A kincs egyik-másik darabja kifejezetten parthus jegyeket visel magán. Úgy tűnik, Ajtony népének volt köze a part- husokhoz, persze évszázadokkal korábban. Az arany edények között van egy fejedelmi jelvénynek számító ivókürt is, ebből következtetve a hosszúhosszú időn át összegyűlt kincs Ajtonyé volt. ő üzent nekünk az edényekre karcolt magyar nyelvű feliratokkal. Mostanában már a kabarok történetét kutatja Szőllősy Kálmán. Véleménye szerint magyar törzs volt.- Nem akarok én mindent minden áron bebizonyítani. Amikor a magyarok őstörténetéhez nyúlok, a természetes emberi kíváncsiság hajt. Amit csinálok az nem más, mint egy reményteljes utazás. Abban bízom, hogy a kutatások révén visszakaphatjuk saját történelmünket, különösen a magyarok végképp homályba vesző őstörténetét. M. A.
