Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-10 / 157. szám

1999. június 10., csütörtök Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 A MÁV hajlandó tárgyalni, de nincs több pénze Jogszerű volt a sztrájk További bértárgyalásokat kezdeményez a Vasúti Dolgo­zók Szabad Szakszervezete, miután a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítélte a vasúti dolgozók 1999. január 4. és 8. közötti munkabeszüntetését. A sztrájk idején ugyanis nem volt érvényes kollektív szer­ződés a Magyar Államvasu­tak Rt.-nél - indokolta dönté­sét a Stefán László vezette bí­rói tanács. Dr. Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság főtitkára az in­doklással kapcsolatban lapunk­nak elmondta, hogy a Munka Törvénykönyve szakszervezeti oldalról valamennyi reprezenta­tív szakszervezet együttes eljá­rását és egyeztetését kívánja meg a kollektív szerződés megkötéséhez. A VDSZSZ azonban nem fogadta el azt a bérmegállapodást, amelyet MÁV a másik két reprezentatív szakszervezettel kötött, így az nem tekinthető a törvény ren­delkezéseinek megfelelő, érvé­nyes kollektív szerződéses megállapodásnak. Ä jogerős végzés tehát téve­sen állapította meg, hogy a VDSZSZ által január 4-én megkezdett sztrájkot a kollek­tív szerződés hatálya idején tar­tották meg, ezért jogellenes volt. A kollektív szerződést módosító rendelkezések érvé­nyességéhez ugyanis szükséges a módosításban érdekelt felek egyetértése, ennek hiányában a módosítást tartalmazó új meg­állapodás nem léphet életbe, vagyis a korábbi megállapodás hatálya nem tolódhat ki. A Legfelsőbb Bíróság vég­zését követően Gaskó István, a VDSZSZ elnöke lapunknak elmondta: normalizált viszonyt szeretnének kialakítani a MÁV Rt. vezetésével. Továbbra is tárgyalnának, hiszen elégedet­lenek a vasutasok reálbér-nö­vekedésével, amely legalább 3 százalékkal kevesebb a nem­zetgazdasági átlagnál. Az elnök szerint nem lehet tovább tartani a MÁV által előidézett jelen­legi helyzetet, minél előbb asz­talhoz kell ülni. Arra a kérdésre, hogy ismét felhasználnák-e a munkabe­szüntetést mint eszközt bérkö­veteléseik elérésére, Gaskó Ist­ván elmondta: „tárgyalni sze­retnénk, de az érdekérvényesí­tés egyetlen eszközéről sem mondunk le.” A MÁV Rt. tudomásul vette a végzést, azonban Bajnai Gá­bor vezérigazgató-helyettes szerint a VDSZSZ .számára to­vábbra is csak az a lehetőség marad, hogy csatlakozzon az 1998. december 31-én kötött megállapodáshoz. Készek tár­gyalni, de további béremelésre nem látnak lehetőséget, (sts) Belügyminiszteri beszámoló Alaptalan, de jogos volt a házkutatás A belügyminiszter szerint jo­gosan hatoltak be a minap egy magánlakásba és egy szerkesztőségbe a rendőrök azok után, hogy névtelen tele­fonáló államellenes összees­küvés lehetőségét jelentette az ügyeletes rendőrtisztnek. Pin­tér Sándor az Országgyűlés emberi jogi bizottsága előtt tegnap számolt be tárcája egyéves munkájáról. A feltételezett cselekmény sú­lya, a veszélyhelyzet megala­pozta az azonnali beavatkozást - válaszolt Pintér Sándor a szo­cialista Donáth László kérdé­sére, aki azt firtatta: a rendőr­ségnek vajon joga van-e névte­len telefon alapján magánla­kásba, vagy magántulajdonú üzlethelyiségbe behatolni. A képviselő egy napokban történt rendőri akcióra utalt, amikor is az alkotmányos rend megdön­tésére irányuló szervezkedés gyanújáról értesítette névtelen telefonáló a rendőrséget. A belügyminiszter jogosnak értékelte - az egyébként ered­ménytelen, utóbb alaptalannak bizonyult - rendőri lerohanást. Mint mondta, bizonyos esetek­ben nincs idő a bejelentés el­lenőrzésére, például egy isme­retlen telefonáló bombariadó­jára is azonnal kivonul a tűz­szerészekkel a rendőrség is. A belügyi tárca tevékenysé­gének értékelése során Pintér Sándor beszélt a bűnözés ten­denciájának lassú csökkenésé­ről, de mint mondta, az idei adatokat óvatos derűlátással kell kezelni. Még legalább fél év eltelte után lehet valós és tar­tós változásról szólni. 1988 és 1999 között 140 ezer külföldi részére biztosítottak menedéket az átmeneti szállá­sok. Jugoszlávia bombázása óta a menekültstátust kérők száma megsokszorozódott, jelenleg 6000 ember él menekültként az országban, 70 százalékuk ille­gálisan érkezett hozzánk. Közpénzből elitóvodákat és bölcsődéket nem szabad fenn­tartani - indokolta a miniszter azt a döntését, amely alapján 11 gyermekintézményét zárta be a tárca. A fenntartásukra fordított 220 millió forintot belügyesek árváinak támogatására fordítják majd. - horváth ­Az agrártárca elképzelése szerint tejre és hústermékre adnának utalványt / Elelmiszerjegy segély helyett A földművelésügyi tárca tervei szerint a munkanélküli-se­gély egy részét - húsz-huszonöt százalékát - élelmiszerbon­ban juttatnák el a rászorultakhoz. Amennyiben a kormány elfogadja a javaslatot, a jegyrendszert már idén bevezetik. Kosa Ferenc, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium helyettes államtit­kára a Ferenczy Europress- nek elmondta: a tárca azt java­solja a kormánynak, hogy a munkanélküli-segély, illetve - járadék egy részét élelmiszer­jegyek formájában juttassák el a rászorultakhoz. Ezzel jelen­tős mértékben csökkenteni le­hetne a raktáron lévő tej- és húsfelesleget. Az elképzelések szerint az érintettek havonta öt-hat ezer forint értékű bont kapnának, amelyet ezen termékek vásár­lására használhatnának fel a kiskereskedelemben vagy a gazdaszövetkezeteknél. A je­gyek szétosztásában a minisz­térium számít a helyi önkor­mányzatok hatékony közre­működésére, mivel ők a legal­kalmasabbak erre a feladatra. A helyettes államtitkár sze­rint a bonok bevezetésével egyrészt levezethető lenne a belföldi piacon lekeletkezett élelmiszerfelesleg, nem men­nének csődbe a mezőgazda- sági termelők, másrészt pedig így a családok garantáltan a megfelelő táplálkozásra fordí­tanák a munkanélküli-járadék egy részét. Az élelmiszeijegy-rendszer bevezetése - mutatott rá Kosa- nem igényelne költségvetési többletforrást. Értesülésünk szerint a gyártók pályázat út­ján vehetnének részt az akció­ban. Előnyt élveznének mind­azok, akik olcsóbban, enged­ményes áron kínálják termé­keiket. A tárca tervei szerint a tejet és húst követően később a cukrot, a burgonyát, egyes konzervtermékeket és zöld­ségféléket is bevonnának a jegyre vásárolható élelmisze­rek körébe. Az előzetes szak­értői számítások szerint mint­egy 10 milliárd forint értékű jegyet bocsátanának ki 500 és 1000 forintos címletekben. Az első lépésben százezren kap­hatnának ilyen bont, amely egy-egy rászorultnál a szociá­lis segély 20-25 százalékát tenné ki. Újvári Gizella ENSZ-segítség a korrupció elleni harcban. Egyetértési megállapodást írt alá tegnap Budapest eiiPino Arlacchi, az ENSZ főtitkár-helyettese és Dávid Ibolya igazságügy- miniszter a korrupció megfékezésének ügyében. A hivatalos procedúra után Dávid Ibolya elmondta: a program célja a hatósági, az üzleti és a legfelső szintű politikai és pénzügyi szféra megtisztítása a korrupciótól. Erre kísérleti projektet dolgoznak ki. A feladat elvégzé­séhez az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala biztosítja a szükséges pénzügyi forrásokat és a szakmai partnereket. (A> Kommentár az 1. oldalon) Júliustól új árak a patikában Jól döntött a kormány, amikor a társadalombiztosítási ala­pok felügyeletét a Pénzügyminisztériumra bízta, hiszen a tb- járulékok beszedését már eleve a tárcához tartozó Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el - mondta Gógl Árpád egészségügyi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján. Egészségpolitikai kérdések­ben egy újonnan kinevezendő helyettes államtitkár képviseli majd a tárca érdekeit a pénz­ügyi felügyeletnél. A miniszter hivatalosan is lezártnak minősítette az elmúlt hetekben zajlott gyógyszerár­támogatási tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy a július 1- jétől életbe lépő új árak csak igen kis mértékben növelik a lakossági terheket, s a tb 123 milliárdos gyógyszertámoga­tási kerete is betartható. Szabó Sándor miniszteri biztos a Ferenczy Europress- nek elmondta, hogy a köz­gyógyellátási lista nem válto­zott, tehát az érintettek to­vábbra is térítésmentesen jut­nak a megszokott patikasze­rekhez. A fogamzásgátlók tá­mogatása a mostani tárgyalá­sokon nem került szóba, azok­hoz továbbra is csak teljes áron lehet hozzájutni. A szaktárca a jövőben a pa­tikusokat anyagilag is érde­keltté kívánja tenni abban, hogy az azonos hatású készít­mények közül az olcsóbbat ajánlják a betegeknek. N.-Zs. Hírcsatorna Gátépítés. Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter jelképes kapa­vágásával szerdán megkezdő­dött Tarpa határában - ott, ahol a múlt év novemberében a legkritikusabb volt az árvízi helyzet - a Felső-Tiszá gát­rendszerének erősítése. Ezzel kezdetét vette az a nagyszabású gátépítési munka, amelyre a következő években 20 milliárd forintot szán a kormány. Környezetterhelési díj. A környezetvédelmi tárca elképze­lése szerint a környezetterhelési díjat (ktd) öt év alatt sávosan ve­zetnék be olyan módon, hogy 2000-ben a lehetséges teljes díj­bevétel 20 százalékát, az ötödik évben pedig a teljes díjat vernék ki az érintettekre. A számítások szerint a ktd-ből jövőre 8-9 mil­liárd forint bevétel származna. Kriminálexpo. A magyar rendőrség megtisztult a korrupt rendőröktől - nyilatkozta az ORFK vezetője, Orbán Péter szerdán a Kriminálexpón, utalva arra, hogy a szervezett bűnözői csoportok az elmúlt időszakban többször is támpon­tokat kerestek és találtak a rendőrség soraiban. Vidékfejlesztés. Nincs föld­művelésügy vidékfejlesztés nélkül - jelentette ki Torgyán József szerdán az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kö­zölte, hogy a vidékfejlesztés egyben nemzetfejlesztést is je­lent, amely magában foglalja a területfejlesztést. Megerősí­tette, hogy jövőre 413 milliárd forintot igényel állami támoga­tásként a mezőgazdaság és vi­dékfejlesztés céljaira. Levél. Panasszal fordul az adatvédelmi biztoshoz Orosz Balázs, az államtitoksértéssel gyanúsított Juszt László ügy­védje, ugyanis véleménye sze­rint alaptalanul minősítették államtitokká a Kriminális című hetilapban közölt, az úgynevezett megfigyelési üggyel kapcsolatos dokumen­tumokat. A Majtényi László adatvédelmi biztosnak címzett levél szerint Nikolits István nem minősíthette volna a kér­déses dokumentumokat állam­titokká. Elnöki találkozó. Orbán Vik­tor miniszterelnök a közeli na­pokban fogadja Farkas Flóriánt, az Országos Cigány Önkor­mányzat (OCÖ) elnökét - erő­sítette meg a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája. A talál­kozó lehetőséget nyújthat a ci­gányság reális helyzetének át­tekintésére, s pozitív lendületet kaphat a cigánypolitika. Fogyó bizalom Májusban folytatódott a lakos­sági bizalmi index háromne­gyed éve tartó csökkenése - ol­vashattuk egyebek mellett a GKI Gazdaságkutató Rt. leg­frissebb jelentésében. A kérdésekre adott vála­szokból kiderül, hogy a csalá­dok az elmúlt hónapban az egy évvel korábbihoz képest pénz­ügyi helyzetük romlását érzé­kelték, s erre számítanak az el­következő egy esztendőben is. Az ország gazdasági helyzetét illetően még borúlátóbbak. Szerény mértékben nőtt az optimizmus a fővárosban, Pest megyében, és Észak-Magyar- országon a Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves me­gyében élők körében. Az Eszak-Alföldön és Nyugat-Du- nántúlon viszont pesszimistáb­bak lettek az emberek. - ug ­A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. Kegió: K.ozep-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykim-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) < 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) Szeptembertől igazolni kell, hogy a gyerek iskolás Nyáron még a családi pótlék jár Ha végre itt a nyár, megkönnyebbül a diák. A család azon­ban kevésbé. A szünidővel járó kiadásokat ugyanis gyakorta seregnyi bizonytalanság tetézi. Ezek egyike: vajon a már el­ballagott, de felsőbb iskolába, munkahelyre még be nem ju­tott csemete után jár-e továbbra is állami anyagi segítség. Lapunk érdeklődésére Forgó Györgyné, a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium főosz­tályvezetője hangsúlyozta: 1999. január elsejétől a gyer­mek nevelését, valamint eltar­tását családi pótlék, illetve tanköteles gyermek esetén a pótlékot felváltó iskoláztatási támogatás könnyíti. Ez utóbbi a tankötelessé válás évében október elsejétől váltja fel a családi pótlékot, kivéve, ha az érintett tartósan beteg, illetve fogyatékos, vagy ha gyermek- védelmi gondoskodás alatt állóként intézményes ellátás­ban részesül. A támogatás mindazon tan­köteles, továbbá nem tanköte­les, de valamelyik alap- vagy középfokú oktatási intézmény tanulójának jár, aki még nem töltötte be a 20. életévét. A közoktatásról szóló törvény értelmében 6-16 éves kora kö­zött az minősül tankötelesnek, akit az iskola igazgatója annak nyilvánított. A tanköteles korban lévő iskolás után az idén nyáron még változatlanul családi pót­lékot folyósítanak. 1999. szep­tember 30-ig az iskoláztatási támogatás megállapításához minden tanköteles, illetve is­kolába járó gyermeknek iga­zolást kell benyújtania a tanu­lói jogviszony fennállásáról, illetve annak keletkezéséről. A tankötelezettség megszű­nésének hónapjában azonban a tanulói jogviszony fennállá­sát, azt követően pedig min­den évben szeptember 30-ig a gyermek tanulmányainak foly­tatását kell igazolni. Ugyanígy kell eljárni, ha a tanulói jogvi­szony átmenetileg szünetel, például amikor a gyermek tar­tósan beteg és ezért nem jár iskolába. A jogcím nélkül fel­vett juttatást a folyósító szerv visszafizetteti. (cs. b. j.) * l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents