Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-09 / 156. szám

1999. június 9., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek Biopermetlé. Mezei zsá­lyából készített folyadékkal öntözi virágzás előtt és után gyümölcsfáit Nádai József biokertész - eddig szép si­kerrel. A virágzó növény egész föld feletti szárát és levelét felaprítva edénybe teszi, és háromszor annyi vizet ad hozzá, mint a nye- sedék, majd nagy kővel le­nyomatja, három-négy na­pig állni hagyja. Amikor a folyadék már nem pezseg, leszűri, és 1:5 arányban hí­gítja. (Vigyázat, ha sokáig áll az edényben, a teteje pe­nészes lesz, ezt le kell szedni róla.) Tapasztalata szerint a mezei zsályából készített permedé rovarri­asztó és gombaölő hatású. Gombászkönyv. Az újabb kiadást megért nagy sikerű könyv a hazánkban előfor­duló gombafajokat mutatja be, markánsan megkülön­böztetve az ehetőket és a mérgezőket. A Kal- már-Makara-Rimóczi szer­zőhármas által tárgyalt gombák szinte mindegyiké­ről készült kénykép - 175 színes és 140 fekete-fehér -, ami óriási segítséget, biztos eligazodást nyújt a vadon termő gombák világában. A gombakalauzt a Futár Szak- könyvszolgálat adta ki újra (1300, Budapest. Pf.: 126.). VILÁGMÁRKA 3 Kiváló minőségben, S n elérhető áron, n V nagy választékban! V HONDA- motoros kaszák (2 üt./4 üt. kiegészítőkkel, alapáron)- telepíthető és háti permetezők (4 ütemű)- agregátorok, szivattyúk és egyéb tájápolási gépek, valamint csónakmotorok. Kedvező hitellehetőség! Márkaképviselet és szerviz: R-AGRIKOL KFT. Pécs, Rácvárosi út 15. 72/252-602, 252-545 Kert - Szőlő - Balkon A júniusi jégverések évek óta károkat okoznak a megye szőlőtermelő területein A viharkár, jégverés után azonnal kezdjük meg a védekezést A virágzásban lévő szőlőt lehetőleg ne permetezzük Az idei év a kistermelőknek már eddig is sok problémát oko­zott. Gondoljunk csak a kajszifák pusztulására, az őszibarack­fák levélfodrosodására, a diófák baktériumos és gombás beteg­ségeire, az almafák levélpirosító levéltetű kártételére, majd ezt követően a viharkárra, jégverésre. Az elmúlt hét végi viharos idő­járás nagy károkat okozott a vi­rágzás kezdetén lévő szőlőül­tetvényekben, még akkor is, ha a jég elkerülte a kerteket. A té­pett, megszaggatott növénye­ken a károsítok - köztük a gombás betegségek - számára kedvező helyzet alakult ki. A levélen és termésen okozott sebzési felületeken a kóroko­zók akadálytalanul hatolhatnak be. Védekeznünk kell! Védekezésre kontakt hatású készítményeket használjunk. A károsodott növényeknél - konyhakertben, szőlőben, gyümölcsösben - egyaránt használható a Dithane M-45, Antracol WP, Thiuram Granu- loflow, Clortosip, Yondozeb, Poly ram DF (Combi), Bravo 500, kiegészítve valamelyik kénkészítménnyel (Microthiol Special, Kumulus S, Thiovit S stb.). Szőlő esetében javasol­ható még szürkerothadás elleni szer hozzáadása: Mythos, Roni- lan, Rovral, Sumilex. A keze­lést a vihar­kár, vagy jég­verés után minél rövi- debb időn be­lül végezzük el, még abban az esetben is, ha a károso­dott növé­nyünk a virágzás stádiumában van (pl. szőlő). Szőlő virágzása alatt - ha a fentiek nem állnak fent - lehe­tőleg ne permetezzünk! A vi­rágzás alatt végzett kezelések terméscsökkenést okozhatnak. Abban az esetben, ha a virágzás alatt valamelyik betegség elha­talmasodna szőlőnkben, akkor csak az ellen a károsító ellen védekezzünk, szerkombinációt ne használjunk. A permetezések megkezdése előtt a szedésre szánt termé­nyeket takarjuk le tiszta fóliá­val. A fóliát csak akkor szedjük le, ha a növényvédő szer a per­metezett növényre rászáradt. Gyakran keresnek meg a ker- tészkedők azzal a problémával, hogy a véletlenül lepermetezett, vagy szerelsodródás miatt nö­vényvédő szerrel szennyezett termék mikor fogyasztható? A válasz egyértelmű: az élelme­zés-egészségügyi várakozási idő letelte után. Legtöbbször a probléma ott kezdődik, hogy az érett termény ez idő után már túlérik, vagy elrothad. Ennek ellenére is csak azt javaslom, hogy se befőzésre, se mélyhű­tésre az ilyen növényeket ne használják fel! A másik ilyen jellegű prob­léma az, amikor a növényvédő szer csomagolásán, vagy cím­kéjén nem szerepel az a nö­vény, amelyre a növényvédő szer elsodródott. Ebben az esetben mindig a leghosszabb élelmezés-egészségügyi vára­kozási időket kell betartani. Felhívom a kertészkedők, növényvédőszer-felhasználók figyelmét a permetezési napló vezetésére, ami csak azoknak kötelező, akik a terményeiket a piacon értékesítik, de a saját célú termesztésnél sem elha­nyagolható a növényvédő szer­től mentes zöldség, gyümölcs. Czigány Csaba Környezetbarát rovarölők Házikert-tulajdonosok érdek­lődtek szerkesztőségünkben, hol és milyen környezetbarát rovarölő szereket lehet vásá­rolni. Alaposan körülnéztünk, s megállapíthatjuk, nagy válasz­tékban kínálják a bioszereket és a mérsékelten mérgező permet- leveleket. A Reagron-B sexferomon csapda elsősorban almamoly el­len hatásos. Az almamoly első rajzása idén már lezajlott, de még legalább kétszer rajzik. Ezért érdemes rajzás előtt be­szerezni és kihelyezni a csap­dákat, melyekbe a hímek bele­ragadnak, így nem jön létre a megtermékenyítés, és a lárvák nem rágják meg a leveleket. A Dipel EP biológiai rovar­ölő a melegvérűekre ártalmat­lan, de megbénítja a lárvák emésztőszervét, amitől azok éhen halnak. Tehát szaporodni nem tudnak. Szőlőben, kukori­cában és az erdészetben kivá­lóan bevált a szőlőmoly, a ku­koricamoly, az amerikai fehér medvelepke, valamint a gyap­jaslepke elleni védekezésben. Nagyobb fertőzés esetén egy nem kimondottan bio, de gya­korlatilag nem mérgező vegy­szer az Insegar 25 WP ajánla­tos. Jól védi az almatermésűe- ket, az őszi- és kajszibarackot, a szilvát és a szőlőt molykárte­vők ellen. Király László Dhnántúli Napló 9 Kerti örökzöldünk: a mahónia Főleg árnyékos kertekben, parkokban, temetőben gyakran látjuk az Észak- Amerikából származó, sö­tétzöld, fényes, szúrós levelű díszcserjét, a kerti mahó- niát. Sokan kedvelik. Általában nem nő egy méter­nél magasabbra, bokrosodik és kissé terjedő tövű. Ősszel a lombja barnásvörös színű lesz. A téli naptól védeni kell, mert levelei megbámulnák, elszáradnak. Ezért ültetjük fenyőfák vagy épületek ár­nyékába, csoportosan, vagy akár sövénynek is. Igénytelen növény, elviseli a sovány, száraz talajt is. Tavasszal, áprilisban hozza élénk­sárga, illatos virágait a hajtások vé­gén, amiből kékeslila bo­gyók fejlőd­nek. Tavaszi hajtásai pi­roslók, majd megzöldül- nek. Gyökerei és hajtásai a héj alatt sárgák. Bogyóit a madarak fogyasztják, így el­hullott magjaiból találunk ki­kelt kis növényeket a kert ár­nyékos, nyirkos részein. Sza­porítani is magvetéssel a leg­könnyebb. Átültetést - főleg idősebb korban - nehezen vi­seli, ezért inkább fiatal ma- goncokat, vagy edényes (kon­téneres) növényeket telepít­sünk. Ugyancsak Észak-Ameri- kából származik az erősen ter­jedő tövű tarackos mahónia, amely alig 50 cm magas, tüs­kés levelei fénytelenek és té­len is zöldek maradnak. Ár­nyékos kertekben, parkokban kiváló talajtakaró. Sárga vi­rága ennek is áprilisban nyí­lik, bogyó­termése ké­keslila. Kínából származik a törzses ma­hónia, amely 2 méter ma­gasra is megnőhet, alig bokrosodik, levelei ké­keszöldek, általában fényte­lenek. Levélélei ritkán foga- zottak. Különleges, egzotikus formájú növény. Már feb­ruár-márciusban virágzik. Sárga virágfürtjei elágazók, széthajlók, termése hamvas­kék bogyó. Az előzőknél igé­nyesebb, téli napon a hajtások is visszafagyhatnak. Ezt is magról szaporítják. Virágkötészetben főleg ko­szorúkba és sírcsokrokba nagy mennyiségben használják el­sősorban a kerti mahónia ágait, de vázába, virág mellé is muta­tósak, főleg télen. Hátránya, hogy a fűtött szobában levelei néhány nap alatt fénytelenek lesznek, felpödrődnek. A te­metőben - sírokon - hűvös, párás időben hosszú ideig mu­tatós. Árnyékos sírok beülteté­sére is alkalmas, mert egész évben mutatós. Visszafagyott, felkopaszodott ágait rövidre vágva bokrosodásra késztetjük a növényt. Tavasszal virágzás után kell visszavágni. Búzás László Kerti örömök A gyümölcsfák metszéséről szóló ügyes, okos kézikönyv után most Kerti örömök cím­mel adott ki egy szép albumot a Holló és Társa Könyvkiadó. A kiadványt kézbe venni is élvezet, hát még milyen él­mény lehet majd elgyönyör­ködni a kertünkben, amelynek megtervezéséhez, berendezé­séhez, karbantartásához ez a mű is hozzájárul! A könyv évszakok szerint sorra veszi a teendőket, és a fák, cserjék, virágok, füvek gondozásával kapcsolatos te­endőket a laikus számára is érthető módon leírja és ké­pekkel bemutatja. Tanácsot ad a szerszámok, eszközök vásárlásához, a talaj meg­munkálásához, az utak terve­zéséhez, tavak építéséhez, sőt az állatok tartásához is. Még­pedig úgy, hogy a gyakorlott kertész is meríthet ötleteket belőle. A köny Wolfgang Hensel, a neves német kertész és isme­retterjesztő művének fordí­tása kiváló „kertfotósok” több mint 350 színes fényképével. Gyógynövényünk: a martilapu A virág és a levél teája a légzőszervi betegségek hatásos gyógyszere, különösen az asztmások kedvelik Társnevei: partilapu, kerek­lapu, szattyú, lókörműfű. Csa­torna és árokpartokon, vize­nyős réteken, patakmedrek mellett keressük, sokszor fel­szaporodik a felhagyott agyagbányákban. Gyökértörzsének vastag­sága kisujjnyi, kúszó, henge­res, belőle sok fonalas gyökér ered. Kora tavasszal, a levelek kihajtása előtt szárat hoz, ezek tíz-harminc centiméter maga­sak, pikkelyes borítottságúak, tetejükön egy virágzattal, ezek kerekek, körülbelül két centi átmérőjűek, élénksárgák, a csészéjük fehér. Levelük tőből eredők, hosz- szú nyelűek, lemezük tíz-hu­szonöt centi széles, szív alakú, széle egyenetlenül aprófoga­zott, a színén sötétzöld, a fo­nákon fehéres, szürkés, boly­hos. Gyűjteni a félig nyílt álla­potú virágait lehet, kocsány nélkül, csak az épeket, egész­ségeseket. A martilapu idő­közben már elvirágzott, de a levele is gyűjthető, legfeljebb három centiméteres nyélrész- szel. Mindkét növényi rész esetében hat kilogramm nyersből nyerhetünk egy kiló szárazát. Teájuk a légzőszervi beteg­ségek hatásos gyógyszere, kü­lönösen az asztmások kedve­lik. Buzássy L. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Már megkez­dődött a ta­vasz legízle- tesebb és leg­népszerűbb gyümölcsének, a szamócának (földieper) a sze­zonja. Gyorsan beérő, gyorsan romló gyümölcs, ezért lehető­leg korán reggel kell szedni, amikor a gyümölcsök még nem melegedtek fel. Minden egyes szemet egy cm-es ko- csánnyal kell lecsípni a tőről, hogy szállítható és tárolható maradjon. A leszüretelt szamócaágyást ne hagyjuk magára! Az öntö­zés, a kapálás, a műtrágyázás most már nélkülözhetetlen, hogy a szamócatövek ele­gendő tartalék tápanyagot halmozhassanak fel a jövő évi termés előkészítéséhez. Ha a tövek levelein nagymé­retű foltosság jelentkezne, ak­kor az öreg lombozatot le lehet kaszálni, a nyár folyamán a tö­vek új, egészséges leveleket fognak fejleszteni - feltéve, hogy ehhez elegendő vizet és könnyen felvehető tápanyago­kat is juttatunk nekik. A kiültetett paradicsompa­lánták lendületesen növeked­nek a meleg időjárás következ­tében. Ilyenkor erőteljesen fej­lődnek a főszárakon a hónalj- hajtások is, amelyek mindig a levelek tövéből törnek elő. Ezek a tő megújulását szolgál­ják, de késleltetik a bogyók nö­vekedését és beérését is. A hónaljhajtásokat tőből ki kell tömi, vagy - ha már megfásul­tak - ki kell metszeni. Ezzel a paradicsomtő szellősebb, nap- sütöttebb lesz, és az ízletes bo­gyók korábban fognak beérni. A szép termést ígérő szőlő­tőkéket most számos gombabe­tegség (peronoszpóra, liszt­harmat, szürkerothadás, szőlő- orbánc, stb.) fenyegeti. Ezek el­len egyetlen gombaölőszerrel, a Quardrisszal védekezhetünk. Az idén igen gazdag volt az orgonavirágzás. A bokrokon azonban ott maradtak az elszá­radt virágzatok, amelyekből többnyire magok is érnek. Ez igen sok tápanyag felhasználását követeli, ezeket célszerű levágni és komposztálni. * k < <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents