Új Dunántúli Napló, 1999. június (10. évfolyam, 148-177. szám)

1999-06-07 / 154. szám

1999. június 7., hétfő Baranyai Tükör Dünántúli Napló 3 Pánikkeltő MOHÁCSI-SZIGET Szerb nyelvű, cirill betűkkel írt szórólapok keltettek ré­mületet a múlt hét végén. A lakosság nem tudta az írást értelmezni, de a rajta lévő Milosevics-képet mindenki felismerte. Olvasóink bejelentése alapján szereztünk tudomást róla, hogy a múlt hét végén a Baja felé vezető főút mentén, Sár­hát környékén szerb nyelvű, cirill betűs szórólapoktól virít több helyütt a mező. Információink szerint két- háromféle változatot is szét­szórtak, amelyek közül szigeti olvasók szerkesztőségünkbe is eljuttattak néhányat. Megtudtuk, hogy a helyiek, akikhez az anyag eljutott, Mi­losevics képe és a cirill be­tűkből általuk kiolvasható pár szó alapján hazánkra vonat­szórólapok kozó fenyegetést • feltételez­tek. A hiteles fordítás alapján kiderült, hogy a lakosság ré­mülete alaptalan volt: a szóró­lapokban nem Magyarorszá­got fenyegetik. Valójában Mi­losevics elleni propagandáról van szó. őt hibáztatják a szerb gazdaság tönkretételé­ért, koszovói politikájáért, a nagy számú emberáldozatért, a háborúért. Említést tesznek benne fiáról, Markóról is, aki természetesen biztonságban várhatja ki a háború végét, sok más ártatlan gyermekkel ellentétben. A Mohácsi Rendőrkapi­tányság szintén talált a szige­ten múlt héten négy darab szórólapot, amelyeken a tájé­koztatásuk szerint a hazánkba menekülteknek nyújtanak útmutatót, országunk külön­böző helyszíneit megjelölve, ahol szállást és megfelelő el­látást tudnak biztosítani szá­mukra. Tölgyesi Dóra Ma érkezik a cirkusz PÉCS Ma érkezik a városba a Já- szai-díjas Richter József ve­zette Magyar Nemzeti Cir­kusz. Az első előadást holnap este hat órakor tartják a Lau- ber Dezső Sportcsarnok mel­lett felállított 1500 személyes sátorban. A következő na­pokban délután háromkor is műsort adnak az artisták. A szórakoztatásról bohócok, idomított tigrisek, levegő-ak­robaták gondoskodnak. Június 13-án, délelőtt 10 órakor Pécsett csak a Dunán­túli Napló olvasóinak tart in­gyenes előadást a Richter-cir- kusz. Június 12-én a Széchenyi téren a Napló Napon 14 és 14.20 valamint 17.20 és 17.35 óra között osztunk ki 400-400 darab ingyenes be­lépőt. A belépők a Széchenyi téri információs sátrunknál vehetőek át - egy aznapi Du­nántúli Napló ellenében. Egy személy legfeljebb két in­gyenjegyet kérhet. Ny. Sz. Por ellen elkerülő út KOMLÓ A hét végén a Mecsekkő Kft.-nél tárgyalások folytak a városon keresztül történő kőszállítás káros hatásairól. Körvonalazódik egy elke­rülő út megépítése. A megbeszélésen dr. Hoppá József képviselő társaival ja­vaslatot tett egy Bétán átve­zető elkerülő út építésére a meglévő bétái útszakasz fel- használásával. A Mecsekkő vezetői támogatják az ötletet. Az út építése nagy költsé­gekkel jár, szó sincs arról, hogy a kőbányát terhelné en­nek teljes pénzügyi vonzata. A megoldás: a bánya terüle­tén új utat kell Béta felé nyitni, de a mázsaházat is át kell helyezni. Természetesen a vasúti pályaudvaron lévő kődöntő sorsáról ugyancsak határozni kell, a környezetre az is ártalmas. Kiderült, minderre nem le­het megoldást találni a szál­lító cégek bevonása nélkül. Az elfogadásra váró környe­zetvédelmi rendeletben van arra lehetőség, hogy az ön- kormányzat olyan korlátokat szabjon, amelyek a szállítókat Komló kikerülésére kénysze­rítik. A Mecsekkő részéről ki­fejtették, hogy a vasúti rakodó működésére 2005-ig szóló ér­vényes engedélyük van. A kőbánya nem a szállítókkal, hanem a megrendelőkkel áll jogviszonyban. A városüzemeltető iroda vezetője, Polics József meg­jegyezte, hogy az út építése így is évek kérdése. A kör­nyezetvédelmi rendeletet a testület június végén tár­gyalja. Deák G. A jugoszláviai bombázások ártanak a baranyai idegenforgalomnak is A marketing és a gyógyfürdő Meglehetősen sokan lemondták külföldön a harkányi kúrát; ahogy megkezdődött a jugoszláviai NATO-bombázás, máris kevesebben érkeztek az európai hírű harkányi gyógyfürdőbe. Sőt amikor néhány bombázó Taszárra leszállt, a menetrend szerinti németországi járat üresen futott be. képünkön) a harkányi gyógy­fürdő gazdasági igazgatója em­lítette cikkünk bevezető sorait, hozzátéve: az elmaradó külföl­diek helyére a környékbelieket kell betrombitálni. Még az a jó, A külföldieket a környékbeliek váltják fel? fotó: laufer l. HARKÁNY Nem csak a déli háború miatt tartja kiemelkedő fontosságú­nak dr. Keszthelyi Béla (első kis képünkön), a Harkányi Gyógyfürdő­kórház igaz­gatója a mar­ketingmun­kát. Minden­kor a sikeres intézményi mű­ködés feltétele az eredményes PR-tevékenység, és döntően a betegek javát kell szolgálnia. Hiszen a kórházból csalódot­tan távozó beteg a leghatéko­nyabb negatív reklám - véli dr. Keszthelyi Béla igazgató fő­orvos.- Intézetünk ágyai közül csaknem kétszázat a TB támo­gat, ezek esetében nincs szük­ség reklámra - mondotta. - A többi ágy tekintetében viszont egyre inkább érzékeljük a fize­tőképes kereslet hiányát és ezért a külföldiek esetében már be kell vetnünk a PR-eszközö- ket a betegkör bővítése érdeké­ben. A harkányi kórház ezért né­met, osztrák és svájci lapokban is felhívja szolgáltatásaira a fi­gyelmet. Ennek volt is eredmé­nye, a különböző betegségcso­portok érdekképviseleti médiá­jában - például a Bechterew- betegek német havilapjában - megjelent hirdetések érdeklő­dést keltettek a harkányi gyógyfürdőkórház iránt.- Ä kórházi marketing­munka rövid távon nem látvá­nyos - véli a direktor -, ered­mények csak hosszabb távon várhatók. Ezzel együtt is egyre jobban rászorulunk az egész­ségügyi piac­kutató munka használatára. Gazdasági - a zavartalan működtetést segítő - tevé­kenység, ám a marketing a betegellátás területén valódi piacként soha­sem fog működni. Azt azonban kiválóan szolgálhatja, hogy megőrizze intézményünk jó hírnevét - szakmai, oktatási és tudományos vonalon is -, il­letve megtartsa a hozzánk for­dulók bizalmát. Kerécz Tamás (második kis hogy a fürdő patinája nem ko­pott meg, s fokozottabb reklám hatására a Harkány körüli 60- 70 kilométeres vonzáskörzetből sokan felkeresik a fürdőt. Bár igazából a külföldi turistákat - németet, osztrákot és horvátot -, nehéz pótolni, mivel ötször- hatszor többet költenek egy magyar fürdővendégnél. S az sem mindegy, hogy a község polgárai hány vendégéjszakát tudnak eladni.- Mit tudunk tenni? - kér­dezi Kerécz Tamás. - Elsősor­ban bővíteni a szolgáltatásokat, szebbé varázsolva a 13 hektá­ros parkunkat, másrészt igyek­szünk meghosszabbítani a nyitva tartást. Június végétől szeretnénk mindennapossá tenni az éjszakai fürdőzést, s várjuk azokat is, akik nappal nem érnek rá. K. F. - M. A. Szennyező szeméttelepek A hegyháti térségből négy pécsi, illetve szegedi vállalkozó viszi el a veszélyes hulladékokat Nagyatád, Győr és Zalaegerszeg ár­talmatlanítóiba. A kisvállalkozókat hiába keresik fel, többsé­gük nem szállíttat. SÁSD-HEGYHÁT A szolgáltatást főként az autó­szerelő és -fényező, a karosszé­rialakatos valamint a gépmeg­munkáló kisüzemek nem igény­lik. Amikor azonban megbírsá­golja őket a környezetvédelmi hivatal, rögtön keresik a hulla­dék-eltávolító közösségeket. A környezet- és természetvéde­lem ügyét erősítő üzleti kapcso­lat azonban csak átmeneti. Az egyik környezetvédelmi kft. vezetője, Krasznai Miklós szerint a veszélyes növényvé­dőszer- és festékgöngyöleg, gumiabroncs, akkumulátor, va­lamint olajjal szennyezett hul­ladék (pl. olajos iszap, fáradt olaj, felitató anyag) legjobb esetben a szeméttároló helyre kerül. Az utóbbiakat a szenny­vízhálózat aknáiba is eresztik. Senkit sem kényszeríthetnek arra, hogy velük kössön szer­ződést. Marad tehát a meggyő­zés. Ezért az észak-baranyai ré­szen évente legkevesebb félszáz olyan termelő- és szolgáltatóhe­lyet keresnek fel, ahol a fel­színközeli vízbázisok­nak ártó anyagok keletkeznek. Közülük eddig már csaknem tizenöt vál­lalta az eltávolíttatást. Egy másik környezetvédelmi kft. pedig az önkormányzat ké­résére felmérést végez a feltéte­lezett szennyezők körében, tud­tuk meg a közösség egyik szak­emberétől, Witner Kálmántól (kis képünkön). Csuti J. Hírcsatorna Kismonográfia kiadá­sára készül Bikái és Ma- gyaregregy. A kiadvány csaknem másfél száz olda­las, legalább száz archív fo­tót tartalmaz, és még az idén elkészül. (cs) Nemcsak Pécsett készült Angster-orgonákat újít fel egy baranyai kft. Korszerű­síti most már más mesterek, így Országh Sándor, Wege- instein Lipót (Temesvár), Focht Ferenc (Pécs) régi és ipartörténeti értékű hang­szereit is. (cs) Frontálisan ütköztek. Szombaton reggel órakor Szentlőrinc külterületén egy román gépkocsivezető (fel­tehetően elaludt vezetés közben) áttért a szemközti sávba és frontálisan ütközött egy 38 éves pécsi férfi által vezetett személygépkocsi­val, aki a helyszínen meg­halt; a román gépkocsiveze­tőt súlyos, életveszélyes sé­rülésekkel szállították a mentők a pécsi klinikára, (a) Körözött férfi a hatá­ron. Az udvari határátkelőn egy kilépni szándékozó ma­gyar férfit tartóztattak fel a határőrök. A számítógépes útlevélvizsgálatnál derült ki, hogy a gárdonyi rendőrkapi­tányság adott ki körözést el­lene lopás miatt. (sn) A verseiidlek a betöré­sek visszaszorítása céljából polgárőrséget alapítottak az önkormányzat közreműkö­désével mintegy harminc taggal. A településen a leg­több tolvaj lás a hétvégi tel­keken történik. (cs) Székely hagyaték Sás­don. Lovász András, a Zse- lic térségi gazdasági és ke­reskedelmi kamaratagozat elnöke maroshévízi és topli- cai székely sírfeliratok és viccek gyűjteményét állí­totta össze. A több száz részből álló gyűjteményt szeretné könyvben megje­lentetni a sásdi mecénás vál­lalkozó. (cs) Patapoklosiban az ön­kormányzat erejéből arra is futotta, hogy ne csak a magánportákra, de mind az öt közintézménybe is beve­zessék a Szigetvár irányából érkező vezetékes földgázt. (cs) A kékesül községvezető­ség sokat áldoz a temető rendben tartására. Most bő­vítik a ravatalozót, kialakít­ják a kegytárgyak helyisé­gét, valamint a papi öltözőt. Újra lesznek bivalyok az ősgyepen A környezetkímélő földművelésre és állattartásra akar át­térni hat ormánsági település a drávakeresztúri önkormány­zat kezdeményezésére. Lehet, hogy újra legelnek bivalyok az Ormánságban, ősgyepeseket őriznek meg eredetiségükben. DRÁVAKERESZTÚR­ORMÁNSÁG A cél megvalósítására Dráva- zúg néven önkormányzati tár­sulás szerveződött. Tóth Attila keresztúri polgármester (kis képünkön) kérdésünkre el­mondta, a természetet azért kívánják az eredeti állapotá­ban megőrizni, hogy a vonzó táj idecsalogassa a kiránduló­kat, idővel pedig a befektető­ket. Hisznek a vállalkozásokat felkaroló falusi turizmus fel­lendülésében. A legelőket és az ősgyepe­ket ezentúl nem törik fel szán­tóknak, hanem meghagyják a ritka szép feketenyáras liget­erdőkkel együtt. S ha lehet, akkor újra telepítik a hajdan oly népszerű szürkemarha- és bivalyállományokat. Egykor mindegyik állatfaj honos volt e tájon. A műtrágya és a vegy­szer felhasználását ésszerűsí­tik főként a talaj megkímélése és a vízadók biztonsága miatt. A tejcsamokokat - elsőként Drávafokon - a tisztiorvosi és az állat-egészségügyi előírá­soknak megfelelően felújítják; így egyebek között lesz há­romtálcás mosogató, tejelvá­lasztó és hűtő. Hétéves program megvalósítá­sát kezdik el még idén, amihez tá­mogatást nyújt az Eu­rópai Unió is. Az idei felada­tokra legkevesebb négymillió forintot költenek. Emellett Ke­resztúron, Révfaluban, Felső- szentmártonban és Markócon parasztbarokk stílusban fogant lakóépületeket és ma is mű­ködő, ipartörténeti értékű gaz­dasági létesítményeket mente­nek meg, Bogdásán pedig az elhagyott papiakból turista- szállót alakítanak ki. Cs. J. Bissei juniális - Az Új Dunántúli Napló Szerkesztősége és az AS-M Kft. a hagyományok­hoz híven idén is a kis baranyai falu horgásztavának partján rendezte meg hagyományos baráti találkozóját dolgozói és azok családtagjai részére. A programban horgászverseny, vetélkedők és közös szalonnasütés is szerepelt. fotó: laufer lÁszló

Next

/
Thumbnails
Contents