Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-06 / 123. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. május 6., csütörtök Összefogás az érdekvédelemre Össze kell fogniuk az érdekképviseleteknek, hogy valamilyen eredményt elérjenek a hatalommal szemben. Az is elhangzott a tegnap lezajlott Baranya Megyei Kereskedők Egyesülete küldöttgyűlésén, hogy a kötelező kamarai tagság megszüntetése hátrányosan érintené a KISOSZ-t. A vevők is ragaszkodnak a megszokott boltjaikhoz fotó: t. l. BARANYAI KÖRKÉP Hogyan tovább érdekvédelem? Ez a kérdés ugyan nem hangzott el a küldöttgyűlésen, ám szinte minden mondatban ott volt, a jelenlévők mindegyike erre kereste a választ. A kereskedők egyesületének országos elnöke, Varga János csalódottságának adott hangot, amikor kijelentette: ez a kormány is megszegte választási ígéreteit, nemhogy támogatná a kisvállalkozásokat, egyenesen gátolja, tönkreteszi tevékenységüket. A választások után úgy éreztük - kezdte bírálatát az elnök -, hogy egy fiatal, energikus csapat majd valóban azt teszi, amit a választások előtt ígért. Vagyis segíti a kisgazdaságokat, olyan jogszabályokat léptet életbe, amely hosszú távon is biztosítja az apró cégek életben maradását. Nem így történt, sőt az adótörvény módosításával, a tb-jogszabályok szigorításával, az adminisztráció növelésével éppen az ellenkező irányba halad az egy éve működő kormányzat. Az elnök példaképpen megemlítette: az adótörvény jövő évi módosításával kapcsolatban a KISOSZ elkészítette javaslatát, ezt figyelembe sem vették, úgy érzik, véleményüket „leseperték” az asztalról. Az érdekvédelem veszélyben forog - jelentette ki Koltavári Katalin (kis képünkön), az egyesület megyei elnöke. Hiszen ha érdemben sehol sem hallathatják szavukat, akkor a hagyományos értelemben vett érdekvédelemről nem is lehet beszélni. A helyzet súlyos, de nem reménytelen, ugyanis a baranyai kereskedők érdekeit már figyelembe veszik a hamarosan kidolgozásra kerülő kereskedelemfejlesztési koncepcióban. A város ugyanis újabb és újabb multinacionális cégnek ad el telket, miközben nincs tekintettel a kiskereskedőkre, akik közül sokan megszüntetik tevékenységüket vásárlói érdektelenség miatt. Az összefogást sürgette a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Síkfó'i Tamás. Meggyőződése szerint az érdekvédelmi szervezetek, valamint a jelenleg még köztestületként működő kamara az érdekek egyeztetésével, majd az együttes fellépéssel sikert érhet el. Mert nem az itt a kérdés - jelentette ki a titkár -, hogy lesz-e kötelező tagság, avagy sem, sokkal inkább az, hogy lesz-e pénz a kamara feladataként megjelölt közszolgáltatás ellátására. A KISOSZ elnökének meggyőződése szerint megmarad a kötelező kamarai tagság, ám ha nem így történne, az az egyesületüket is hátrányosan érintené. Minden bizonnyal növekedne a vállalkozások regisztrációs költsége, s az egyesületnek jó bevételt jelentő tanfolyamok egy részét is „lenyúlnák” a kamara vállalkozásai. A tagdíjbevételből nem lehet megélni, az egymillió forint még a villany- számla kifizetésére sem volna elegendő. B. G. Kormányzati támogatás A kormány az idén is támogatja a kereskedelemmel foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozásokat hangsúlyozta Köncse Ta- másné, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetség konferenciáján. „Beszerzési társaságok a kereskedelemben, a kereskedelmi kis- és középvállalkozások helyzete és kilátásai” című tanácskozáson a főosztály- vezető kifejtette: a támogatást meghatározott fejlesztésekre lehet igénybe venni, ezek között van például a raktárbázisok kialakítása, különféle logisztikai beruházások. Elmondta: tavaly a rendelkezésre álló támogatási keret 19 százalékát kapták kereskedelmi cégek. A támogatott beruházások összértéke 4 milliárd forint volt. Röviden Sikeres próba. A Westel Rádiótelefon Kft.-nél befejeződött a 2000. évre való felkészülés, így a Westel fő számítógépes berendezései és rendszerei már képesek kezelni az ezredfordulót. A telefonközpontok szoftvereit 1998. végén ellenőrizték és próbálták ki, 1999. december 31-ét színlelve. Üj igazgató. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Tanácsának döntése értelmében május 3-ától Dunavölgyi Mária lett a BÉT új ügyvezető igazgatója, aki Pacsi Zoltán lemondása óta megbízottként töltötte be ezt a posztot. A Tőzsdetanács annak idején pályázatot írt ki a tisztségre, amelyre számos szakember jelentkezett. Nőnek a kis pénzek. A Phare-támogatások keretében elnyerhető mikrohitelek összegének növelésére készül a kormány - jelentette be Turdy Zoltán gazdasági minisztériumi államtitkár. A jelenleg legfeljebb egymilliós hiteleket a kormány előbb három-, majd ötmillió forintosra tervezi növelni. Költözik a savanyító MOHÁCS A Duna-parti városból hamarosan Szigetvárra költöztetik át a tartósítórészleget. A szigetvári konzervgyárban június elején indítják az üzemet a Nyugat-Európába szállítandó gyümölcskonzervekkel. A Schenk és Tsa. Kft. Mohácson megszünteti a tartósítóüzemet, a gépeket leszerelik és áttelepítik a tulajdonukban lévő szigetvári konzervgyárba. Az átszervezésre takarékossági okból kerül sor - tájékoztat az ügyvezető igazgató, Schenk János. Erre a lépésre nagy szüksége van a vállalkozásnak, hiszen tavaly az orosz pénzügyi válság miatti exportkieséssel milliós veszteséget szenvedtek el. Bár az agrártárca megígérte, hogy valamilyen formában kártalanítja majd az érintett cégeket, erről a mai napig mélyen hallgat a minisztérium. Az igazgató már nem is bízik az állami segítségben, a keleti exportról viszont egy időre lemondott, az idén már csak Nyugatra szállítanak. Június elején indul a szigetvári üzem, mégpedig a meggy és a cseresznye feldolgozásával. A gyümölcstermelők máris jelentkeztek az ország minden szegletéből, néhányukkal már meg is kötötték a szállítási szerződést. Az üresen maradt mohácsi savanyító épületét pedig bérbe adják. B. G. A minimálár minden tenyésztőre vonatkozik Az élő sertés felvásárlására 1999. június 1-jén hatályba lépő 193 forintos kilogrammonkénti legalacsonyabb ár nemcsak a szerződéssel rendelkező gazdákra, hanem mindenkire vonatkozik - adta hírül közleményben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A szaktárca valótlannak tartja azokat a híreket, miszerint óriási mennyiségű import sertéshús érkezne az országba. Több tanácskozáson a tenyésztők azt vetették ugyanis a minisztérium szemére, hogy a vágóhidaknak azért nem tudják eladni a disznókat, mert azok a hazainál olcsóbb húst dolgoznak fel. A közlemény szerint az EU import sertéshús éves kvótája 8420 tonna, míg az exportkvóta 36 317 tonna. A WTO sertéshúshányad tekintetében a magyar importot 18 195 tonnában, a kivitelt 66 500 tonnában állapította meg. Az egész világon kialakult sertésválság a magyar tenyésztőket is hátrányosan érinti, ezért a tárca a helyzet könnyítésére számos intézkedést hozott - tartalmazza a minisztériumi közlemény. A felvásárlási minimálár, a 193 forint is e körbe tartozik, a vágóhidak ennél kevesebbet nem adhatnak a hazai tenyésztésű sertésekért. A közlemény ezzel kapcsolatban kiemeli: a felvásárlás során tapasztalt visszaélésekkel szemben eljárásokat indítanak, illetve kezdeményezik a szabálytalanságokat elkövető vágóhidak és elárusítóhelyek azonnali betiltását. Nyitva tartás: hétfő-péntek 8.30- 18.30 szombat 8.30- 16.00 vasárnap 8.30-14.00 Május 7., péntek a „Nagy értékben” vásárlók napja PÉCS, Siklósi út 47. Telefon: (72) 439-361 Ha 20 000 Ft feletti értékben vásárol a bauMax-x áruházakban május 7-én, pénteken, az áruk értékének 10%-át egy bauMax-x ajándékutalvány formájában visszakapja. A bauMax-x áruházak az akció napján 8.30-tól 20.00 óráig várják Önt!
