Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-04 / 121. szám
6 Diinántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. május 4., kedd Röviden Hozamok és kockázatok. A befektetési formákról, a technikai innovációról, a telefonos és internetes értékpapír kereskedelemről tájékozódhatnak azok az érdeklődők, akik május 6-án, csütörtökön 16 órakor ellátogatnak a pécsi Dominikánus Házba. (I) Az Etnikai Fórum pécsi szervezete segíteni próbál a szegény sorsú cigányokon is. Napjainkra félszáz céggel és vállalkozóval alakított ki információs kapcsolatot, hogy idővel csaknem félezer munkanélküli embernek szerezzenek állást, illetve tovább- és átképzést szervezzenek az érdeklődőknek. (cs) Négyből egy. Jóváhagyta a tőkepiaci felügyelet a Dunáin vest Tőzsdeügynökség Rt., illetve az AC Bróker Értékpapír-kereskedelmi Rt. és a Nelson Brókerház Rt. között megkötött üzleteket, viszont a Bankár Befektetési Rt.-vei kapcsolatban még nem foglalt állást. A Dunainvest megvette az AC és a Nelson üzletállományát és hálózatait. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 380,37 Japán jen (100) 197,09 Svájci frank 155,09 USA-dollár 235,99 Euró 250,01 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Nem jó megoldás a minimumár Egyáltalán nincsenek megelégedve a sertéstenyésztők a napokban nyilvánosságra került felvásárlási minimumárral. Meggyőződésük szerint amíg a kereskedelemben nem vezetik be a legkisebb átvételi árat, addig a feldolgozók csak korlátozott mennyiségben veszik át a hízókat. monként 100 forinttal támogatja az exportőröket. Az agrártárca az elmúlt héten jelentette be a BARANYAI KORKÉP Év eleje óta tart a huzavona a sertéstenyésztők és a minisztérium között a támogatásokkal kapcsolatban. A tenyésztők azt kifogásolták, hogy az elmúlt év őszén törvény szerint meghirdetett támogatási költségeket az agrártárca az idén módosította, s ehhez - a tenyésztési ciklust figyelembe véve - a gazdák már nem tudtak alkalmazkodni. Az első negyedévben a hasított sertésért januárban kilogrammonként 40, februárban 35, márciusban 30 forintos támogatáshoz jutott a termelő. A tavalyihoz képest áprilisban az R osztályban 27 forinttal kevesebbet kapott a gazda a leadott sertés után. A folyamatos támogatáscsökkentést azzal indokolja az agrárirányítás, hogy fokozatosan szeretnék bevezetni minden ágazatban az úgynevezett irányárakat, amely a piaci ártól való eltérés esetén egy meghatározott szinten tartaná a felvásárlásokat. Jelenleg rendkívül nyomottak a belföldi árak (még 135 forintos felvásárlásról is lehet hallani), ráadásul a külpiac is bezárult a feldolgozók előtt. Az Európai Unió tagországai az orosz piacra a magyar árak feléért szállítanak sertéshúst, a nyár folyamán az amerikaiak is „beszállnak” az árversenybe. A versenyképesség javítása érdekében a Vágóállat és Hús Terméktanács úgy döntött, hogy intervenciós keretéből 200 millió forinttal, vagyis kilogramlegalacsonyabb minimumár bevezetését. A vágósertés ára ennek alapján június 1-jétől kilogrammonként nem lehet kevesebb 193 forintnál. Ez az ár az általános forgalmi adót, illetve a kistermelők részére fizetett kompenzációs felárat nem tartalmazza. A minisztériumnak tulajdonképpen támogatandó az a termelést segítő törekvése, hogy egy bizonyos ár alatt egyetlen vágóhíd se vásárolhassa fel a sertéseket. Am a jogszabály felemásra sikeredett - mondja Straub István (képünkön), a megyei agrárkamara sertésosztályának vezetője. Ugyanis ha a kereskedelemnek nem határozzák meg a hasított sertés minimális átvételi árát, addig a vágóhidak is csak im- mel-ámmal veszik át minimumáron a gazdáktól a hízókat. Ugyanakkor a feldolgozók csak akkor juthatnak hozzá a támogatásokhoz, ha legalább a minimumáron veszik át a sertéseket. A feldolgozók nagy részét összefogó Húscéh szerint az agrártárca intézkedései egyoldalú beavatkozást jelentenek, s veszteséges termelésre kényszerítik a gyártókat. Ha minden marad a régiben, akkor nincs más hátra, mint a nyilvános tiltakozás. Eddig tíz megye tenyésztői szavaztak a demonstráció mellett. B. G. A háztáji gazdaságok sertéshús-előállítási költségei A háztáji sertés jelenlegi felvásárlási ára: 150 Ft/kg+7% kompenzációs felár Összesen: 160,50 Ft/kg Felmerülő költségek: Hízó alapanyag (20 kg): Malacszállítás: Általános állatorvosi költség: Gyógyszerköltség: Jelölés (szállításkor): Víz: Szalma: Hízószállítás: Takarmányköltség: 6000 Ft/db 200 Ft/db 100 Ft/db 120 Ft/db 80 Ft/db 100 Ft/db 200 Ft/db 200 Ft/db 14 000 Ft/db Összesen: 21 000 Ft/db Értékesítési súly: 115kg/db Árbevétel: 115 kg/db x 160,50 Ft/kg= 18 458 Ft/db -Tenyésztési hozzálárulás: (0,004)=74 Ft/db Összesen: 18 384 Ft/db Veszteség: 21000-18 384-2616 Ft/db Fontos tényező a környék vonzereje fotó: Tóth l. Megpályázható támogatás Maximálisan kétmillió forintos támogatásra pályázhatnak május 10-éig a falusi fogadók vendégfogadásra alkalmas helyiségeik korszerűsítéséhez - mondotta a Magyar Falusi, Tanyai Gazda-vendégfogadók, Vendéglők Országos Szövetségének elnöke, Csáky Csaba. Az idegenforgalmi szakember elmondta: nemrégiben jelent meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium közös pályázati felhívása az agroturizmus fejlesztéséhez igényelhető támogatásokról. A szövetség szeretné elérni, hogy minél nagyobb számban pályázzanak a falusi vendégfogadás-,, ban érdekelt gazdák a támogatási pénzekre. Ez jelentős mértékben segítheti az agroturizmus fellendülését Magyarországon. A pályázati felhívást az FVM hivatalos közlönyének 6. számában találhatják meg az érdeklődők. Az elnök nem tudta pontosan megbecsülni, hogy Magyarországon jelenleg hány gazda foglalkozik vendéglátással, azt azonban elmondta, hogy a szövetség több mint ezer falusi vendéglátót minősített. Csáky Csaba közölte: a szövetség azon munkálkodik, hogy a készülő adóreformban is megmaradjon a vendégfogadók jelenlegi adómentessége 400 ezer forint éves árbevételig. Szövetkezeti moratórium? Az érintettek alkotmányellenesnek tartják a tervezett módosításokat A földművelésügyi tárca átmeneti időre - 2000. június 30-áig - felfüggesztené a mezőgazdasági szövetkezetek gazdasági társasággá alakítását, amíg a külső üzletrész-tulajdonosok ügyét nem rendezik. A moratóriumot az érintettek és az érdekképviseletek alkotmányjogi szempontból aggályosnak tartják. A Ferenczy Europress értesülése szerint az agrártárcánál elkészült a hatályos szövetkezeti törvény módosításának tervezete. Eszerint az FVM 2000. június 30-áig moratóriumot rendelne el. a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulására, továbbá elidegenítési tilalmat léptetne életbe a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanokra. A külső üzletrész-tulajdonosok számára így tennék lehetővé, hogy vagyonukat kivihessék a szövetkezetből. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint az agrártárca törvénytervezete durván sérti a szövetkezeti autonómiát, ráadásul alkotmányellenes, mivel korlátozni akaija a magán- tulajdonon alapuló szövetkezetek tagjait a tagsági és a tulajdonosi jogok gyakorlásában. Filipsz László, a MOSZ titkára megengedhetetlennek nevezte, hogy a külső üzletrésztulajdonosok védelmében diszkriminálják az aktív tagokat és a nyugdíjasokat. Alkotmányjogi szempontból az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) is aggályosnak tartja a hatályos szövetkezeti törvény módosítására vonatkozó minisztériumi elképzelést, amely - képviselőjük szerint - parlamenti „szentesítés” esetén nem csak jogilag, de gazdaságilag is nehéz helyzetbe sodorná a szövetkezeteket - több szempontból is. Az ingatlanértékesítés megtiltása oda vezethet, hogy a szövetkezeteknek még hitelfelvételre sem lenne lehetőségük. Akár az is előfordulhat, hogy a meglévő közös hiteleket - garancia hiánya miatt - a kölcsönt adó pénzintézetek felmondják. Szóié András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke lapunknak kifejtette: az FVM módosítási javaslata közvetlenül nem érinti ugyan a takarékszövetkezeteket, mivel ebben a körben nincs üzletrész, de a szövetkezetekből való kilépés lehetővé tétele a szövetkezeteket finanszírozó pénzintézetek számára meglehetősen kedvezőtlen helyzetet teremtene. A moratóriumnak bizonyos értelemben költségvetési vonzata is lehet, mert a szövetkezetek számára folyósított hitelek egy része vélhetően államilag garantált, s ha ezek a szervezetek nehéz gazdasági helyzetbe kerülnek, akkor a hitelek törlesztését az államnak kell átvállalnia. Újvári Gizella Zöld utat kaptak a kutatások A Tolna Megyei Önkormányzat támogatásáról biztosította a tervezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló létesítéséhez szükséges további kutatások megkezdését Báta- apáti-Üveghután. SZEKSZÁRD Tavaly ősszel zárult le a tervezett atomerőművi hulladéktároló lehetséges telephelyének kiválasztását célzó kutatássorozat, amelynek koordinálását a Magyar Állami Földtani Intézet biztosította. A kutatások eredményeit összefoglaló ötkötetes zárójelentést többszöri tárgyalás után hagyta jóvá az országos tárcaközi program szakértői bizottsága. Ennek végkövetkeztetése az volt, hogy „a feladatban rögzített kritérium - a tiszta vízre számított eltérési idő - szempontjából az üveghutai telephely alkalmas a kis és közepes radioaktivitású erőművi hulladékok végleges elhelyezésére.” A csaknem ezer oldalas zárójelentést több fórumon vitatták meg a földtudományi szakemberek. Az évek óta tartó kutatássorozat alatt a program megvalósulásáért dolgozó geológus szakértők mindvégig törekedtek a szakmai egyetértés megteremtésére, a fúrási eredményekről folyamatosan tájékoztatták a kutatás helyszíne közelében élő lakosságot is. A Tolna Megyei Közgyűlés nemrég elfogadott határozata külön hangsúllyal szólt a tervezett létesítmények egész országra kiterjedő környezetvédelmi fontosságáról. B. G.
