Új Dunántúli Napló, 1999. május (10. évfolyam, 119-147. szám)
1999-05-25 / 141. szám
1999. május 25., kedd HÁTTÉR - RIPORT A dél-dunántúli modell Két kulcspozíciójú önkormányzati vezető - dr. Gyenesei István, a Somogy megyei Közgyűlés elnöke és Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere - után a regionalizmus tudományos kutatója, dr. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója fejti ki álláspontját vitasorozatunkban. A témához kapcsolódó hozzászólásokat továbbra is szívesen várjuk. A nyugat-európai területi egységek autonómiájának megerősödését meghatározóan gazdasági szempontok kényszerítették ki. A regionális önállóság kedvező változásokat hozott a fejletlen térségek felzárkózásában, a centrumtérségek túlhatalmának visszaszorításában. A regionalizmus tehát a demokrácia fontos intézménye is. A piaci versenyképesség tényezőinek komplex fejlesztéséhez, az összetett és modem gazdasági szerkezet kiépítéséhez, a regionális piacok szervezéséhez nagy területi egységekre van szükség. Különben nem érvényesül a közgazdaságtani alaptétel, a méretgazdaságosság követelménye. A decentralizáció indokai Magyarország térszerkezetének nyolc évtizede egyik nyomasztó jellemzője a gazdasági erőforrások meghatározó koncentrációja a fővárosban és közvetlen környékén. A piac- gazdasági átalakulás nemhogy csökkentette volna a centrumtérség meghatározó szerepét, hanem több ágazatban egyértelműen erősödő pozíciói mutathatók ki. A centrumrégió teljesítőképessége közel duplája az országos átlagnak, míg a közepes fejlettségű területek - pl. a Dél-Dunántúl - egy főre jutó GDP-je annak háromnegyede. Az új területfejlesztési törvény megteremtette ugyan az elvi lehetőségét egy nyugat-európai típusú regionális fejlesztési gyakorlat meghonosodásának, de a települési önállóság hosszabb távon hatni képes fe- tisizálása, az infrastrukturális elmaradottság és a fejlesztési gyakorlat azt vetíti elő, hogy a területfejlesztési tanácsok támogatási politikájában az infrastrukturális hátrányok felszámolása kap elsőbbséget. A munkahelyteremtéshez, az exportkapacitások lényeges fejlesztéséhez, az elmaradottság gyökereinek felszámolásához azonban nem elég a hagyományos infrastruktúrafejlesztés, hanem a piaci intézményeket, a termék- és technológiafejlesztést, a vidéki vállalkozások finanszírozási infrastruktúráját, a forrásokat egyesíteni képes pénzügyi szervezeteket kell kiépíteni egy-egy régióban. A térségi összefogás fejlesztő ereje és forrásképző szerepe bármely minisztériumokban kialkudott támogatásnál nagyobb lehet. Ha ezt eredményekkel is alá tudjuk támasztani, akkor van esély arra, hogy az EU régióinak versenytársai és partnerei legyünk. Magyarországon régiókra azért van szükség- mert az európai területfejlesztés gyakorlata bizonyította, hogy a kb. 1,5-2 millió fős népességű térség a gazdaságfejlesztési irányú politika megvalósításának optimális kerete,- az új térformáló erők működésének, kölcsönhatásaik érvényesülésének ideális terepe,- az érdekérvényesítés és - összehangolás fontos színtere,- a regionális politika modem infrastruktúrájának és professzionális szervező apparátusának kiépítéséhez a legmegfelelőbb méretű területi egység,-az EU regionális és strukturális politikai döntési rendszerének meghatározó eleme. Az innovatív régió Az elmúlt évtizedek gyakorlata és nyugat-európai versenystratégiák kedvező tapasztalatai azt mutatják, hogy a regionális termelési rendszerek fejlesztése, a belső regionális erőforrások hasznosítása, a régiók jövedelemtermelő képességének gyökeres javítása, az exportkapacitások bővítése a regionális innovációs hálózatok kiépítése nélkül nem képzelhető el. A regionális fejlődőképesség meghatározó tényezője a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódás, amelynek előfeltétele a régiók technológiai színvonalát fejleszteni képes intézményrendszer. Pécs sokfunkciójú kutatási bázisa kedvező adottságot jelent a regionális igényeket kielégítő innovációs központ kialakításához. Itt az innováció teljes vertikumát fejleszteni kell. A regionális innovációs központban működő szervezetek feladata a régió kutató-fejlesztő tevékenységének és a vállalkozások fejlesztési igényeinek összehangolása. Területfejlesztési prioritásnak kell tekintem, hogy Pécsett tudományos-technológiai park szerveződjön. Ennek telepítésében meghatározó, s egyben profilját is adó bázisa a regionális egyetem. Pécs kutatási szférájának fejlesztésében nagy hangsúlyt kell adni a nemzetközi innovációs hálózatokba való bekapcsolódás feltételei megteremtésének. A pótlólagos ráfordításokat a regionális innovációs központ fejlesztésére és a régió innovációs alközpontjai - Kaposvár, Paks - modernizálására és a területi technológiai központok kialakítására kell fordítani. A Baranya, Somogy, Tolna és esetleg Zala - megyék alkotta dél-dunántúli régió az ország legkevésbé integrált és erősen tagolt belső szerkezetű térsége. A gazdaság teljesítő- képessége közepes, a mutatók azonban fokozatosan romlanak. 1994 óta a régió egy főre jutó GDP-je egyre inkább elmarad az országos átlagtól. A régió külpiaci orientációja ma a leggyengébb az országban. A külföldi tőke jelenléte csekély, az ipari struktúra, az elavult termékszerkezet, a hagyományos szolgáltató ágazatok telítettsége, a gyenge technológiai színvonal miatt az exportkapacitások még kedvező konjunktúra esetén sem bővíthetők. Pedig 20 milliárd forintnyi exportnövekmény kellene ahhoz, hogy a régió megközelítse az exportráta vidéki átlagát. A K+F kapacitások elégtelenek, a kutatási ráfordítások aránya a GDP-ből nem éri el az országos átlag egyharmadát. Az új modell A Dél-Dunántúl fejlődését elsősorban a belső adottságokra épített programok indíthatják el. A munkaerő kedvező képzettségi színvonala, az európai növekedési centrum közelsége, az Alpok-Adria térséggel való gazdasági kapcsolatok fejlesztésének igénye, a régiót alkotó megyék együttműködési készsége jelenti e fejlesztési felfogás, egy új fejlesztési modell alkalmazhatóságának alapját. A régió fejlesztési alapcéljai:- A meglévő szellem potenciálra és részben a feldolgozó- ipari termelési hagyományokra építhető a régió új, tudásigényes ipari struktúrája, a minőségi élelmiszer-feldolgozás, a telekommunikációs-informatikai, környezettechnológiai, idegenforgalmi és kulturális iparágak, a hozzájuk kapcsolódó fejlett szolgáltatások köre.-Az exportpiacok eléréséhez a régió megközelítési feltételeinek átfogó javítására van szükség. A főúthálózat fejlesztése a délnyugat-európai piaci kapcsolatok építését, a régió észak-dunántúli, dél-alföldi és belső összeköttetéseit teremti meg. A régió legnagyobb né- pességtömörülése és gazdasági centruma, a pécsi agglomeráció - Dél-Dunántúl fejlődését szolgáló - dinamizálásához regionális repülőtérre van szükség,-Pécs regionális innovációs központtá fejlesztése, technológiai centrum kiépítése az üzleti jellegű fejlesztési tevékenységek megerősödését és a régió újraiparosítását is szolgálja,- A forrásokat összegyűjtő regionális bank. A siker kulcsa A három dél-dunántúli megye - és Zala - az országban elsőként 1991-ben kezdeményezte a regionális együttműködést. Az 1998-ban indult több éves PHARE területfejlesztési program célja a regionális fejlesztési együttműködések támogatása. A dél-dunántúli régió bizonyítani tudta eddigi erőfeszítéseit a regionális együttműködésben. A PHARE programbizottsága elismerte a régió eredményeit az új terület- fejlesztési gyakorlat meghonosításában. A Dél-Dunántúl e modellkísérlettel magára vonhatja az üzleti körök figyelmét, a régióban elkezdődhet a gazdasági növekedés stabil feltételeinek a megteremtése. Ahhoz azonban, hogy a régió bebizonyítsa a tudásigényes alapokon nyugvó fejlesztés versenyképességét, az eddiginél sokkal tudatosabb és összehangoltabb együttműködésére van szükség. A siker kulcsa a jól átgondolt építkezés, az alapcélhoz kapcsolódó programok szisztematikus kidolgozása, a regionális fejlesztés szereplői közötti egyértelmű munkamegosztás. A kooperatív partnerséggel elejét lehet venni sok félreértésnek, mérsékelni lehet a rivalizálást, s legfőképpen a régió erejét, fejlesztési kapacitásait lehet növelni. , Dél-Dunántúl sikere bizonyíték, hogy nálunk is van esélye a decentralizált fejlesztési politikának. A tét nem csekély. Nem mindegy, hogy az EU-csatlako- zás után a remélhetőleg jelentősen bővülő forrásokból a régió a céljai megvalósítására néhány, vagy több tízmilliárd forintot használhat-e fel. Horváth Gyula, az MTA RKK főigazgatója hetedik oldal IIÉIiiBSaiílS-® " isiliailSSÉSiillI Lendvai Dávid jegyzete Levél Van nekem egy nagyon jó haverom, a Sanyi. Ő veszi át nekem a videofilmeket. Sanyinak spéci cuccai vannak otthon, egyébként is egy kész zseni, különös kis ketyerét eszkábált például össze, amivel ki tudja játszani a kazetták kódolását. Ügy megy a dolog, hogy én veszem ki a videotékából a filmet, ő meg átjátssza nekem, és persze magának is, mert a Sanyi se most jött le a falvédőről. Persze egy picit illegális, amit csinálunk, úgyhogy adott körülmények között az egészet letagadom, Sanyit nem is Sanyinak hívják, ez a jegyzet pedig kizárólag írói munkásságom része. De nem is ez az érdekes. Sanyi egy műszaki boltban dolgozik eladóként, pedig szerintem sokkal többre kellett volna már vinnie, a főnöke például azt sem tudja, mi a különbség a projektor és a pro-rektor között, pedig állítólag elvégezte az egyetemet. De nem csak ez a baj. Sanyi állandóan bent van, alig jut ideje arra, hogy átvegye a filmeket, ráadásul keveset keres, és ha a videokiadók kitalálnak valami újabb kódolási trükköt, akkor nekünk annyi, új ketyerét kéne eszkábálni, de pénz persze nincs rá. Itt állunk majd videofilmek nélkül. Úgyhogy elhatároztam, írok egy levelet az én barátom érdekében, egyenesen a Göncz Árpádnak, hasson oda, hogy Sanyi barátom kapja meg a műszaki boltot, mert akkor egyrészt egy halom pénze lenne, másrészt dolgoznia is alig kellene, a főnökét is csak egyszer látja egy héten. Akkor aztán mehetne a nagyüzem, film nem maradna átvetetlenül. Úgy terveztem, aláíratom a levelet néhány tucat filmmániás ismerősömmel, magunkat meg projek- torként jegyezzük a levélben, hátha a köztársasági elnök se tudja, mi az. Aztán az jutott eszembe, ha ezt Göncz Árpád elolvassa, akkor jobb esetben csak nevet egyet, rosszabb esetben viszont azonnal szól a rendőrségnek, aztán az egész videó- biznisznek sanyi. Ezért inkább lemondtam a tervről. Fotótár ' Áramvonalas erőfeszítés FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ hetedik oldal holnap Riport Butikvilág Kik és miért nyitnak ma ilyen üzleteket? Kik és miért vásárolnak efféle boltokban? Mitől más, amit kapni lehet a butikokban, és mennyiért? Vajon mi lehet az üzletek hátterében? Porfró Somosi László, a Pécsi Erőmű Rt. elnökvezérigazgatója egy hónapra előre beosztja munkaidejét. Ugyanilyen tervszerűen pihen, mégpedig kétkezi munkával a barkácsműhelyben, vagy a falusi ház körüli teendőkkel. Portré Történelemórák a Hargita tövében A pécsi Szivárvány Gyermekház igazgatója sokfelé járt életében, mire megállapodott: Pécs, Szigetvár, Szentlőrinc, Helesfa egy-egy állomás. Olyan pedagógus, aki a tananyag sulykolása közben nem feledkezik meg a tanítványról. Nevelő is. Ezért nem mindig szerették a szülők, de tanítványai rajongtak érte. És rajongnak ma is. Főleg, amikor a rotyogó kondér körül leshetik a sátortábor lakói, hogy mikorra készül el a paprikáskrumpli. Ugyanis Varga Ferenc szenvedélyes sátrazó-tú- rázó ember, s mindig akad egy kulcsos ház, amely köré a közegészségügyi szabályokat is betartva, leverhetik a sátrakat. Az a történelemtanár, aki, ha tehette, a Hargitára is felvitte tanítványait. S aki az idén öt esztendeje a pécsi Szivárvány Gyermekház igazgatója: s ekHavonta 500-600 gyermek kötődik birodalmához, ehhez a kulturális centrumhoz, s jut ezáltal felejthetetlen élményhez, szerez barátokat, tanul meg sokféle szépet. Képzőművészetet, néptáncot, turisztikát, modellezést. Talán nem mindenki tudja, Varga Ferenc 1944-ben született Komlón. Édesapját nem ismeri: a fronton halt meg. Nevelőapja erdélyi ember, tóle örökölte e szép vidék szeretetét. Az EMKE baráti társaság megyei elnöke. Nős. Három gyermeke van és mindene az ifjúság. ként a város összes iskolájának kulturális „programszervezője”. „Erre születtem” mondja csöndesen, s beszédéből, hanglejtéséből kiszűrődik, hogy talán igazából haragudni, kiabálni sem tud. Mentalitása ez a mindenkivel szemben megelőlegezett bizalom és jóindulat. de itt van Közép-Európa legnagyobb vasúti terepasztala, s rajta többek között például Abaliget állomásának élethű, kicsinyített mása. Varga Ferenc közéleti ember. Sokféle funkcióban kötődik a világhoz, s benne a Magyarok Világszövetségéhez is. Sok-sok erdélyi túra után született barátságok és kapcsok a múltban gyökereznek. A hetvenes-nyolcvanas években egy szokatlan „szállodalánc” tagja volt, akihez bármikor (akár éjjel kettőkor is) bekopogtathatott a messziről jött ember, s ha éppen nem akadt már fekhely, tudta, hogy kinek szólhat, kit értesíthet. Van, aki emlékszik még arra, hogy Romániából egy fillér nélkül jöhettek látogatóba az emberek: őket segítették. Hobbija sok minden mellett talán az olvasás. És persze büszke arra, hogy kiváló borokat készít, s boldog, ha meglátogatják barátai kint Cserdi- ben, a szőlőhegyen. Kozma F. Pécs, Baranya és a régió jövője (7.)
